Médiapiac
Nem akar újabb Index lenni a Hír24
Október 11-én startol a megújult Hír24, mellyel a Sanoma hírpiaci pozícióját szeretné jelentősen erősíteni. Nagy Gergely lapigazgatóval beszélgettünk, akitől azt is megkérdeztük, mi lesz az új struktúrában az FN.hu szerepe. Azt is megnézhettük, hogy fog kinézni a hamarosan startoló új portál, ami viszonylag könnyed hangvétellel és saját sztorikkal szállna versenybe.
 |
| Nagy Gergely |
Jelentek meg a Hír24 és az FN.hu jövőbeni összevonásáról különféle hírek. E forgatókönyv szerint a Hír24 válna a vezető márkává, az FN.hu pedig rovattá “süllyedne”. Mennyiben fedi ez a valóságot?
Szeretném azzal kezdeni, hogy nem szeretnénk márkáinkat összevonni. Az FN márka több mint tíz éve a mienk, egyike volt azon termékeknek, amelyeket nem akviráltunk, hanem a Sanoma sajátjaként indult el. Ezt követően próbáltuk a maximumot kihozni belőle, de ennek megvannak a témából adódóan a korlátai. Például olyasmit el sem lehetett volna képzelni, hogy az FN.hu-n celeb tematika jelenjen meg.
A Hír24 egészen más eset, elindítása kísérlet volt a Sanoma Media Budapest számára, hogy mire képes a hírpiacon. Ez egy általános hírtematikájú márka, amely bebizonyította, hogy általa jóval nagyobb szeletet tudunk kihasítani a hírpiacból, mint egy tisztán üzleti-gazdasági tematikájú portállal.
Ez nem jelenti azt, hogy az egyik márka kizárja a másikat. Az FN-re és annak egyedi tartalmaira, interjúira, elemzéseire a Sanomának szüksége van a megfelelő hírpiaci jelenléthez. Ennek a márkának sem vész tehát el a jelentősége, csak az eddigi elaprózott hírpiaci jelenlétünket fókuszáljuk a fogyasztók és a hirdetők felé.
De ha mondjuk október 11-én, mikor az új Hír24 elindul, begépelem, hogy FN.hu, akkor önálló oldalra jutok?
Igen, ezért sem jó az a megfogalmazás, hogy összevonjuk a márkáinkat. Egyszerűen annyit jelentenek a változások, hogy lesz átvezetés a tematikus tartalmainkra a Hír24-en: lesz FN24, TV24, Mozi24 és Sport24. Ezek mindegyikének megmarad az önálló nyitóoldala, tematikája és hangvétele. A Hír24 márka kerül viszont a kirakatba, mert ez alkalmas a szélesebb közönség elérésére.
Mire aspiráltok az új Hír24 csoporttal? Reálisan lehet az [origo] és az Index a versenytárs?
Azt látjuk, hogy a piacon mutatkozik rés, főleg a mostani átalakulások nyomán. A hírpiac mozgásait kb. két éve folyamatosan tanulmányozzuk, és azt vettük észre, hogy – főleg a gazdasági válság miatt – intenzíven megindult a híroldalak látogatottsága, elsősorban a könnyedebb tálalás irányába mozdulóké. Az Indexnél, [origo]-nál zajló változások mind kitapinthatóak voltak már korábban is.
A Sanoma szintén jóideje ott van a hírpiacon, és két választása volt. Ebből az egyik elméleti: kivonulás a piacról. A másik pedig az, hogy megerősíti jelenlétét.
Vagy mondjuk megvesz valakit.
Nem biztos, hogy megtérülne egy ilyen bevásárlás, így ez nem lenne egyértelműen logikus lépés részünkről. A Hír24 rövid idő alatt a harmadik legerősebb szereplővé tudott válni, és ha ennek még nagyobb lendületet adunk, akkor szerintünk további fejlődésre lehet tér.
A Hír24 eredeti pozícionálása szerint pörgős, nagymértékben máshonnan átvett anyagokkal, hírelsőségre törekvő portál volt. Miként pozícionálja a márka most magát?
A Hír24 eredeti üzenete valóban a hírelsőség volt, viszont lassanként azt vettük észre, hogy kellenek az egyedi tartalmak a látogatói lojalitás felépítéséhez. Az egyesült hírszerkesztőség létrejötte nyomán az FN nagyon sokat tud ebben segíteni, az ott dolgozó szerkesztők és az általuk generált tartalmak révén is.
Egyébként a Hír24-en is voltak egyedi, inkább blog jellegű, rövid tartalmak már a kezdetektől: ilyen a Napi cuki vagy a képregények, filmkritikák, amelyek lojális közönséget tudtak építeni. A váltás nyomán az ilyen tartalmak egyfelől jobban a középpontba kerülnek, másfelől a Hír24-nek több saját értesülése lesz mint eddig, főképp azokon a területeken, amelyekből szerintünk hiány van a magyar piacon.
Úgy tűnhet, hogy az [origo] vagy a HVG Online egyaránt az Index “megmondó” pozíciójára kezdtek hajtani. A Hír24 is ugyanerre hajt?
Attól, hogy valaki “megmondó” vagy véleményt mer vállalni, nem kell Indexnek lennie. Az inkább a piaci szereplők gyengeségét mutatja, hogy mindenki Index akar lenni, és ez a látványban is megjelenik. Többek között ezért is gyökeresen más a Hír24 dizájnja.
 |
| Az új FN.hu nyitóoldal |
Nézzük meg közelebbről az egyedi tartalmakat. Mennyiben támaszkodik a Hír24 a Sanoma portfolió más elemeire, s mennyiben a felhasználók generálta a tartalmakra?
Hiszünk abban, hogy felhasználói tartalmakra szükség van. Ez azonban nem pusztán technikai eszköz, hanem a tartalomban is egy jó szempont, ha az olvasó is részese lehet az előállítási folyamatnak. A Hír24-nél ezek eddig valóban nem kerültek előtérbe, de az FN.hu-n működik a Tudósító rovat, ahová az olvasók küldhetnek be fotókat, videókat, szöveges tartalmakat.
De ezek a felhasználói tartalmak, ha jól érzékelem, messze másodlagosak a professzionális tartalom mögött.
Hogy elsődleges vagy másodlagos, nem lehet így kategorizálni. Ha úgy tekintjük, hogy klasszikus hírszerkesztőséget építünk 40 munkatárssal, akkor valóban másodlagos terület lenne, de mi tudatosan fókuszálunk rá.
Akkor nézzük a professzionális tartalmakat: mennyire lesznek erőteljesek az eddig a Hír24-en kevéssé jellemző unikális írások?
Az biztos, hogy lesznek olyan újságírók, akiknek kifejezetten az lesz a feladata, hogy saját sztorikat kutassanak fel. Eddig ilyen emberek a Hír24-en belül nem nagyon voltak.
A frissen indult magyar MSN portál részben saját, részben a Ringier portfolióból átvett tartalmakra épít. A Hír24-nél hogyan néz majd ki ez a történet?
Nem fogjuk a tartalmainkat duplikálni a többi site-unkról. Egy olyan portál jön létre, amelynek a Hír24 a központi gyűjtőoldala, de ha valakit speciális sport tartalom érdekel, akkor átmehet a Sport24-re, ahogy eddig is böngészhette annak tartalmait, s ugyanez áll az FN24-re is.
Meg lehet ezzel verni az Indexet vagy az [origo]-t középtávon?
Az üzleti tervünkben nem szerepel, hogy hányadik szereplőnek kell lennünk. Az viszont biztos, hogy egy erős pozíció eléréséhez látványos látogatottságot kell felmutatnunk.
Csak vannak valamiféle számszerű elképzelések a fejedben, hogy mit kellene tudnia az új Hír24-nek.
Jelenleg a Hír24 egy átlagos hétköznapon 250-260 ezer látogatót tud, az FN.hu meg 170 ezret. A keresztlátogatottság kiszűrése után jelentős növekedésre számítunk, ezen növekedés támogatására jelennek meg az új tartalmak.
Említetted, hogy kifejezetten nem “indexesedni” akartok. Volt-e nemzetközi inspiráció, ha már magyar nem volt? A Sanoma azért elég jó know how-t ad leánycégeinek.
Tény, hogy a Hír24 esetében megnéztük hogyan működik a holland piacvezető Sanoma-hírportál, amely tíz éve van jelen a piacon. Megvizsgáltuk ott miként vannak egymáshoz képest pozícionálva a tartalmak, de nem egy az egyben másoltuk le a példát. Körbe kellett járnunk, hogy a magyar hírpiac hogy néz ki, és milyen tartalmakra van igény. Ahogy az is a magyar igényekre van szabva, hogy hogyan tálaljuk a portált, hogyan szólítjuk meg az embereket. A hollandoktól első körben inkább technikát vettünk igénybe: így sokkal gyorsabban tudtuk a Hír24-et elindítani, mintha magunk fejlesztjük, illetve az első évben Hollandiából üzemeltettük a szolgáltatást, ami problémamentes és kényelmes volt számunkra.
 |
| Az új Hír24 nyitóoldala |
Tiszta sor, hogy a Hír24-gyel mi a cél, az azonban továbbra is kérdés, mi biztosítja, hogy az FN márka ne sorvadjon el szépen lassan, még ha az önálló nyitóoldal meg is marad. Hat például utóbbi pozicionálására a Hír24 primátusa?
Az FN24 számára azért lesz hasznos a Hír24-gyel közös szereplés, mert így méginkább megerősíti a piacon a szerepét, helyét. Az FN-nek szüksége van erre a váltásra. Amíg félig hírportálnak, félig gazdasági-üzleti site-nak tartottuk, olyan erőforrásokat is kellett mozgósítania, ami nem volt indokolt. Például elő kellett állítania egy napi hírfolyamot, hogy nála nagyobb szereplőkkel versenyezzen.
Ha jól értem, ez nem volt gazdaságos, nem finanszírozta ki magát.
Valóban van ebben gazdaságossági kérdés is, de én inkább erőforrás fókuszálást látok a lépés mögött. Az FN arra fókuszálhat végre, amiben a legerősebb. Így állhat össze egy olyan csoport, amivel sokkal intenzívebben részt vehetünk a hírpiacon.
Az előbb az erőforrásokat emlegetted, óhatatlanul felmerül manapság médiacégeknél, hogy az átcsoportosítások nem járnak-e leépítésekkel. Mennyien dolgoznak a Hír24 csoport szerkesztőségében?
Jelenleg kb. 40 fő ül a szerkesztőségi szobában, ők állítják elő csoportszinten a tartalmakat október 11-től. A Hír24-be bekerülő tartalmaknak eddig is megvolt a szerkesztőségük, a legtöbben az FN márkán dolgoztak.
És mindenkire szükség lesz, akire eddig, vagy lesz, akinek mennie kell?
Nem cél, hogy embereket küldjünk el. Inkább a szerkesztőségi létszám bővítése a tervünk.
Sokan már azután megkérdezték, hogy mi lesz az FN.hu-val, hogy eladták mellőle a Figyelőt és a Top200-at. Miért tartotta magánál a Sanoma a portált, ha a márka többi elemét elengedte? Nem csonka az, ami megmaradt?
A megfontolás az volt, hogy bizonyos szektorokban nagyobb fantáziát látunk az internetes termékekben.
Médiapiac
Csak egy kereskedelmi médiaszolgáltató tenne közzé politikai reklámokat
Csak egy kereskedelmi médiaszolgáltató jelentkezett a Nemzeti Választási Bizottságnál (NVB), hogy a szombaton indult választási kampányban politikai reklámot kíván közzétenni – közölte a Nemzeti Választási Iroda (NVI) az MTI-vel.
A választási kampányban a jelöltek, jelölőszervezetek népszerűsítését célzó politikai reklám televízióban, rádióban jelenik meg.
A törvény szerint a nem közszolgálati médiaszolgáltatók (rádiók, televíziók) nem kötelesek ilyen jellegű politikai reklámot sugározni, de vállalhatják azt.
A jogszabály szerint amennyiben a közszolgálatinak nem minősülő, országosan elérhető lineáris médiaszolgáltatást nyújtó szolgáltatók biztosítani kívánják politikai reklám közzétételének lehetőségét, ezt kötelesek közölni a NVB-vel. A politikai reklám közzétételére vonatkozó jognyilatkozatokat külön kell megtenniük az európai parlamenti választásra, az önkormányzati, valamint a nemzetiségi választásra.
A nem közszolgálati médiaszolgáltatóknak szombat 16 óráig volt lehetőségük ilyen bejelentést tenni.
Az NVI tájékoztatása szerint határidőig mindössze egy kereskedelmi médiaszolgáltató jelentkezett be: a Magyar RTL Televízió Zrt., amely a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán, valamint az Európai Parlament tagjainak választásán is 150-150 percben jelölte meg a közzététel összes időtartamát.
A választási eljárásról szóló törvény szerint a nem közszolgálati médiaszolgáltató egyenlő feltételek mellett teheti közzé a jelöltet, illetve listát állító jelölőszervezetek és a független jelöltek politikai reklámjait, közös jelölt, illetve közös lista esetén a jelölőszervezetek együttesen jogosultak a politikai reklám megrendelésére.
A politikai reklámhoz véleményt, értékelő magyarázatot fűzni tilos, közzétételéért a médiaszolgáltató ellenszolgáltatást nem kérhet, nem fogadhat el.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
Szombat délutánig jelentkezhetnek a tévék, rádiók az NVB-nél
Szombat 16 óráig jelentkezhetnek a Nemzeti Választási Bizottságnál (NVB) azok az országos televíziók és rádiók, amelyek az Európai Parlament tagjainak, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásának kampányidőszakában politikai reklámot kívánnak közzétenni.
Az alaptörvény rögzíti, hogy a demokratikus közvélemény kialakulásához választási kampányidőszakban szükséges megfelelő tájékoztatásért politikai reklám kizárólag ellenérték nélkül, az esélyegyenlőséget biztosító feltételek mellett közölhető. A választási eljárásról szóló törvény különbséget tesz a politikai hirdetés és a politikai reklám között.
A jogszabály politikai hirdetésnek nevezi az ellenérték fejében, valamely jelölőszervezet vagy független jelölt népszerűsítését szolgáló és támogatásra ösztönző, sajtótermékben (illetve az interneten és moziban) közzétett tartalmat.
A politikai reklám – amelynek a célja ugyancsak a jelöltek, jelölőszervezetek népszerűsítése – televízióban, rádióban jelenhet meg.
A választási eljárásról szóló törvény szerint a nem közszolgálati médiaszolgáltató egyenlő feltételek mellett teheti közzé a jelöltet, illetve listát állító jelölőszervezetek és a független jelöltek politikai reklámjait, közös jelölt, illetve közös lista esetén a jelölőszervezetek együttesen jogosultak a politikai reklám megrendelésére.
A politikai reklámhoz véleményt, értékelő magyarázatot fűzni tilos, közzétételéért a médiaszolgáltató ellenszolgáltatást nem kérhet, és nem fogadhat el.
A jogszabály szerint
amennyiben a közszolgálatinak nem minősülő, országosan elérhető lineáris médiaszolgáltatást nyújtó szolgáltatók (televíziók és rádiók) biztosítani kívánják politikai reklám közzétételének lehetőségét, ezt legkésőbb a kampány hivatalos kezdetéig, április 20-án 16 óráig kötelesek közölni a NVB-vel.
Külön kell megtenni a politikai reklám közzétételére vonatkozó jognyilatkozatot az EP-választásra, az önkormányzati, valamint a nemzetisági választásra.
Az európai parlamenti képviselők, valamint a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásával kapcsolatban a bejelentésnek tartalmaznia kell a politikai reklám közlésére szolgáló országos lineáris, illetve a kizárólag interneten elérhető lineáris médiaszolgáltatásnak vagy médiaszolgáltatásoknak a megjelölését és a politikai reklámok közzétételére szánt időtartamot, amely összesen nem lehet kevesebb 150 percnél.
A nemzetiségi választással kapcsolatban a bejelentésnek csak a közlésre szolgáló médiaszolgáltatás megjelölését kell tartalmaznia.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
Újabb bírság az RTL-nek: erőszakos Sztárbox-jelenetek a Kanapéhuszárokban
A testület adásonként 4 millió forint, azaz összesen 8 millió forint bírságot rótt ki a csatornára.
Összesen 8 millió forint bírságot rótt ki az RTL-re a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa a Kanapéhuszárok című műsorszám két epizódja miatt, miután állampolgári bejelentésre, hatósági ellenőrzést követően hivatalból indított közigazgatási hatósági eljárást a médiaszolgáltatóval szemben.
A Kanapéhuszárok vizsgált epizódjaiban a Sztárbox olyan erőszakos jelenetei is láthatók voltak, amelyek alkalmasak lehettek a tizenhat éven aluli gyermekek személyiségfejlődésének kedvezőtlen befolyásolására
– közölte a hatóság kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.
A közlemény szerint a Kanapéhuszárok két vizsgált epizódjában nem az eredeti, élőben sugárzott Sztárbox-jeleneteket játszották le, hanem azok szerkesztett változatát.
A műsorszám azt mutatta be, hogy a „kanapéhuszárok”, akik között egy család is volt négy kiskorú gyermekkel, hogyan reagálnak a látottakra.
A médiaszolgáltató a Kanapéhuszárokat a III. korhatári kategóriába sorolta (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott), az epizódokat ugyanakkor tizenhat éven aluliak számára nem ajánlottként (IV. korhatári kategória) kellett volna klasszifikálni, figyelemmel arra, hogy a tizenhat évesnél fiatalabb kiskorúak személyiségfejlődését a műsorszámban halmozottan előforduló erőszakos jelenetek és azok következményeinek közvetlen ábrázolása, valamint az erőszakos jelenetekre és a sérülésekre reflektáló, intenzív félelmi reakciók bemutatása negatívan befolyásolhatta – írták, hozzátéve, hogy ezért
a testület adásonként 4 millió forint, azaz összesen 8 millió forint bírságot rótt ki az RTL-re.
Úgy folytatták, hogy mivel a klasszifikációs rendelkezések megsértése súlyos jogsértés, indokolt a nyilvánosságot erről minél szélesebb körben tájékoztatni, ezért a médiatanács az RTL-t a jogsértés tényéről szóló közlemény közzétételére is kötelezte, a jogsértés ismételtsége miatt pedig 50 ezer forint bírságot szabott ki a médiaszolgáltató vezető tisztségviselőjére.
Pályázati beszámoló
Közölték azt is, hogy ugyanezen az ülésén a testület elfogadta az MTVA Támogatási Irodájának a Médiatanács Támogatási Program keretében meghirdetett, médiaszolgáltatások támogatását célzó pályázati eljárásokra vonatkozó negyedéves beszámolóját.
A testület döntései nyomán az MTVA az idei év első negyedévében négy, a médiatanács által meghirdetett pályázati eljárásban (Rádióállandó2023, TVállandó2023, KMUSZ2023, Rezsi2024) nyolcvankét támogatási szerződést kötött, melyeknek köszönhetően összesen 473 694 208 forintot oszt szét a nyertes pályázók között.
Bírságot kapott a Rádió 1 Sirius
A közleményből kiderült az is, hogy a médiatanács elmarasztalta a Radio Plus Kft.-t, mert a 91,1 Rádió 1 Sirius január 19. és 25. között megsértette a szerződéses vállalásait, mivel nem tett közzé elegendő közszolgálati, továbbá a helyi közélettel foglalkozó, illetve a mindennapi életet segítő műsorszámot, műsorelemet, valamint szöveges tartalmat, a zenei művek körében irányadó vállalását pedig túllépte.
Mindezek miatt a testület 130 ezer forint bírsággal sújtotta a médiaszolgáltatót, illetve a jogsértés tényéről szóló közlemény közzétételére is kötelezte.
Elmarasztalták a Forrás Rádiót
Az ugyancsak elmarasztalt Forrás Rádió pedig azzal sértette meg a szerződéses vállalásait, hogy január 9. és 15. között nem tett közzé sem megfelelő mennyiségű hírműsorszámot, sem közszolgálati és helyi közélettel foglalkozó, illetve a mindennapi életet segítő műsorszámot, ezért a médiatanács a médiaszolgáltatót, a Turul Média Kft.-t 70 000 forint bírsággal sújtotta, és közlemény közzétételére is kötelezte – tették hozzá.
A TV2 Comedy is hibázott
Azt írták, hogy a hatóság a román társhatósághoz fordult a TV2 Comedy csatornán március 11-én reggel 9 óra 25 perctől vetített Amerikai fater című műsorszám Smikulás című epizódja miatt, mert az a magyar szabályozás alapján – tekintettel a szexualitás megjelenítésére, a trágár nyelvezetre, az erőszak-ábrázolásra, a vallást érintő kijelentésekre, a zoofíliára utalásra, valamint az alkohol- és drogfogyasztásra – alkalmas volt a tizenhat éven aluliak személyiségfejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, miközben a médiaszolgáltató azt „A következő műsorszám csak szülői engedéllyel ajánlott” felhívással, valamint „AP” korhatári jelöléssel sugározta, ami a hazai szabályozás szerint a III. korhatári kategóriának (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) feleltethető meg.
A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is – a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.