Kövess minket!

Médiapiac

Nem csak a húszéveseké a világ

A YouTube és a Netflix nem kizárólag a klasszikus kereskedelmi csatornáknak adja fel a leckét, hanem a rajzfilmeket sugárzó társaságoknak is. Ezen a szálon elindulva többek között utánajártunk a Viacom és a Turner online stratégájának, valamint megkérdeztük a KerekMesét, hogy mitől olyan népszerűek a gyerekműsorok a legnagyobb videómegosztón.

Azt már tudjuk, hogy a videómegosztók – és persze a fájlcserélők – miképpen nyírták ki a lemezkiadást, azzal viszont kevesen vannak tisztában, hogy a platformon a gyerekeknek szóló tartalmak a második legnépszerűbbek.

A Viacom lapunknak elküldött válaszaiból ugyanakkor kiderül, ez a fogyasztási tendencia inkább a tinédzserekre jellemző, a fiatalabbaknak változatlanul a lineáris televíziózás jelenti a szórakozás elsődleges formáját. A YouTube-on látható Nickelodeon-tartalmaik inkább promóciós hatással bírnak, mintsem elszívóval, a többi pedig nem helyettesíti, hanem kiegészíti a tévéműsorokat.

A Turnernél másképp állnak a dologhoz: a Cartoon Network 2012-ben indított YouTube-csatornáját kezdetben ők is kizárólag a tévéadó népszerűsítésére használták, de ma már a Turner központi csapata irányítja a régiós videómegosztó-csatornákat – nemsokára indítják a Boomerang sajátjait is –, így rendszeresen jelentkeznek egységes tartalommal, amely rövidfilmeket, epizódrészleteket, sőt teljes epizódokat is jelent.

Az első “mobil generáció”

A Viacomnál úgy látják, a YouTube-on elsősorban a rövidebb, néhány perces tartalmak a népszerűbbek, míg a televízióban rendszerint negyedórás–félórás epizódokat néznek a gyermekek.

A Turner az exkluzivitást emelte ki: ilyen jellegű videóiknál külön jelzik, hogy sem a honlapjukon, sem a tévécsatornán nem elérhetőek. A Viacom a különféle nem lineáris, digitális, online és mobil-videóplatformok terjedésében nem fenyegetést, hanem sokkal inkább lehetőséget lát arra, hogy az általuk gyártott és forgalmazott tartalmakat még szélesebb körben eljuttathassák a nézőkhöz. Ennek érdekében igyekeznek az ezekhez kapcsolódó összes jogot megszerezni és a terjesztő partnereiknek felajánlani, aggregátor szolgáltatóknak értékesíteni, illetve saját, márkázott on-demand szolgáltatásokat és mobilapplikációkat kifejleszteni.

Egyre több tartalmat az interneten keresztül is elérhetővé teszünk. Emellett jelenleg is többféle modellt tesztelünk partnereink bevonásával, illetve közvetlenül a fogyasztóknak eljuttatható módon is

– jelezte a csatorna a Médiapiacnak. A Turner a mai trendek jegyében minden sorozatuk mellé digitális tartalmat is fejleszt, legyen az alkalmazás, konzoljáték vagy webes epizód. Úgy látják, a gyerekeknek tetszik az új megközelítés, a platformokon átívelő történetmesélés. „A »korlátok nélküli gondolkodás« szellemében és az innováció jegyében azon új nemzedéknek készítünk műsorokat, amelynek tagjai a választás lehetősége mellett azt is igénylik, hogy ők maguk irányítsanak. Ők az első »mobil generáció«” – tették hozzá.

A streaming a jövő?

A Viacom karakteres televíziós márkákkal és népszerű sorozatokat, illetve filmeket tartalmazó, kiterjedt programkönyvtárral rendelkezik, s mindez digitális formában is jól érvényesülhet. Ezekre építve a vállalatcsoport a közelmúltban Paramount+ néven előfizetéses video-on-demand streamingszolgáltatást indított Skandináviában.

A Nickelodeon Play, MTV Play és Comedy Central Play mobilalkalmazásokat követően éppen az elmúlt napokban indította el a társaság immár az Egyesült Királyságban és Dániában is a Nick Jr. Play applikációt, amely logikai oktatójátékok mellett videókhoz és teljes televíziós epizódokhoz nyújt hozzáférést.

A Turnernél úgy látják, Magyarországon a Netflix korántsem olyan népszerű, mint a világ többi táján – hiába indult el a streamingszolgáltató, csak pár magyar szinkronos vagy feliratos produkció férhető hozzá. Márpedig a gyerekeknél kizárólag az ilyenek lehetnek sikeresek. Mindazonáltal különböző VOD-platformokon, többek közt az HBO Gón vagy kábelszolgáltató partnereiken keresztül is elérhetők a sorozataik. Ám véleményük szerint összességében nézve a streaming Magyarországon még gyerekcipőben jár, és úgy tűnik, hogy az árazás miatt csak egy szűk társadalmi rétegnek jelenthet alternatívát.

Rajzfilmet mindenkinek

Az animációs filmek jellemzően egyszerre több korosztálynak szólnak, a kisebbek és a nagyobbak, illetve a szülők is egyaránt örömmel nézik meg őket. A gyerekek eltérő életkori, fejlődésbeli sajátosságainak megfelelően a kisebbeknek készült műsorok többnyire interaktív, képességfejlesztő, edukatív tartalmak, míg a nagyobbaknak szólók elsősorban a tinédzserek problémáival – az önmegvalósítással, a gyerek-szülő viszonnyal és az érzelmi társas kapcsolatokkal – foglalkoznak.

A Comedy Central több népszerű, kultikus felnőttanimációt is rendszeresen műsoron tart, külön figyelmet fordít ugyanakkor arra, hogy már a műsor- aján lók stílusából, szerkesztéséből is egyértelművé váljon, ezek felnőtteknek szólnak. A Cartoon Network és más gyerektévék is jelentős nézettséget tudhatnak magukénak a 4+-os és a 18–49-es korcsoport körében, és ez nem csupán a gyermekükkel együtt tévéző szülőket jelenti.

Sok tinédzser és felnőtt a gyerekek jelenléte nélkül is néz rajzfilmeket, valamint családi animációkat. A legkisebbeknek sugárzott – úgynevezett pre-school – animációk általában egyszerűbb grafikával készülnek, könnyen megérthető mondanivalóval, és sokszor az ismeretterjesztésre helyezik a hangsúlyt. A kisiskolásoknál már működnek az epizódokon átívelő, folytatásos sorozatok, míg a legkisebbek számára túlnyomórészt önálló epizódokból álló műsorokat gyártanak.

Az 1990-es, 2000-es évekbeli rajzfilmeket számos támadás érte, sokan úgy vélték, hogy a képi világuk és a történetük félelmet kelt a gyermekekben. A Turnernél elsősorban nem edukálni, hanem szórakoztatni akarják a gyerekeket, sajátos humorú, különc világú sorozatokkal. Ezekben az univerzumokban a cselekmények mindig idézőjelbe kerülnek, ahol bármi megtörténhet, és ahol a fantáziának semmi sem szab határt.

Akciódúsabb sorozataikban a hősök kizárólag az ártatlanok védelmében folyamodnak harchoz, és az erejükkel sosem élnek vissza, a női karakterek pedig segítenek lerombolni a nemi sztereotípiákat, és megmutatják, hogy a férfiak mellett ők is lehetnek erősek és kitartók. A Viacom tudatos stratégiával az elmúlt évtizedben különös figyelmet fordított arra, hogy a gyermekek szellemi fejlődését károsan befolyásoló tartalmakat kerülje, szórakoztatva oktató sorozatokat készítsen. Az óvodáskorúaknak szóló Nick Jr. a gyerekek interaktív bevonásával tanulási, logikai, mozgásbeli, szociális és nyelvi képességüket fejlesztő, illetve tudásukat gyarapító, tanulságos meséket állít programja középpontjába.

A nagyobbakra pozicionált Nickelodeon pedig arra ösztönzi a gyerekeket, hogy a valós élethelyzetekben, társas kapcsolatokban feltalálják magukat, az elképzeléseiket és vágyaikat, céljaikat meg tudják valósítani, miközben egymást is támogatják.

Hogy vélekednek a túloldalról?

Megkérdeztük Magyarország egyik legnépszerűbb, kizárólag gyerekeknek szóló műsorokat gyártó YouTube-csatornáját, a KerekMesét is. Szerintük a gyerektartalmak azért is működhetnek annyira jól a YouTube-on, mert a mai fiatalok igénylik, hogy a kezükben legyen az irányítás, a választás lehetősége.

A szerkesztők szerint ezen a platformon az egyes epizódoknak egyáltalán nem kell kötött hoszszúságúnak lenniük, nem kell igazodniuk a hagyományos szabványidőtartamokhoz, ráadásul az „unalmas” részeket a közönség egy gyors átkattintással jutalmazza. A fizetős tartalmakkal kapcsolatban elmondták, hogy ilyeneket csak a YouTube Reden keresztül lehet megosztani, ez pedig még idehaza nem érhető el.

Véleményük szerint rengeteg a különbség az általuk készített és a hagyományos rajzfilm stúdiók által gyártott tartalmak között, az amatőr jelzőt szívesen felvállalják, nyilván más módon dolgoznak, mint egy hagyományos rajzfilmstúdió, ahol akár több tucat ember adja össze a tudását. A KerekMese alapítói, Vass Mónika és Tavaszi László ezt ketten oldják meg, ami néha egyszerűbb, néha pedig újszerű megoldásokat tesz lehetővé. Hozzátették, a KerekMese-tartalmakat a hétköznapjaik inspirálják: ha nyáron találkoznak egy vicces hajóskapitánnyal, lehet, hogy a következő meséjükben megjelenik.

Az alapítók hangsúlyozták, a KerekMese tartalmai mindig hirdetőbarátak voltak, így őket nem érintette a 2017-es YouTube-apokalipszis – amikor is több nagy hirdető rágott be azon, hogy a reklámjaik olyan videókban is megjelentek, amelyeknek értékrendjével nem értettek egyet, ezért leállították a kampányaikat –, és egyébként is már 610 millió megtekintésnél járnak.

 

 

Médiapiac

Az EU eljárást indított a TikTok ellen a TikTok Lite elindítása miatt

Az Európai Bizottság eljárást indított a TikTok ellen a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály (DSA) alapján, mert előzetes megállapítások szerint a TikTok Lite franciaországi és spanyolországi elindítását megelőzően az üzemeltető nem hozott kockázatcsökkentő intézkedéseket a gyermekek védelmére – tájékoztatott a brüsszeli testület.

Közzétéve:

Flickr

Az uniós bizottság közleménye szerint

az eljárás célja annak megállapítása, hogy a kínai ByteDance tulajdonában álló TikTok megsértette-e a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályt, amikor elindította a TikTok Lite-ot Franciaországban és Spanyolországban anélkül, hogy az online óriásplatformok esetében kötelező értékelési jelentést nyújtott volna a lehetséges kockázatok mérséklésére.

Az Európai Bizottság aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a TikTok Lite Task and Reward nevű programot, amely lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy az alkalmazáson belül bizonyos feladatok, így például videók megtekintése, tartalom kedvelése, barátok meghívása során pontokat szerezzenek, az üzemeltető anélkül indította el, hogy előzetesen értékelte volna az azzal járó kockázatokat, különösen a platform függőséget okozó hatásával kapcsolatosan.

Különös aggodalomra ad okot, hogy az üzemeltető nem hozott kockázatcsökkentő intézkedéseket a gyermekek védelmére, ugyanis a TikTokon nem állnak rendelkezésre hatékony életkor-ellenőrző mechanizmusok.

Amennyiben a felsorolt aggodalmak bizonyítást nyernek, a mulasztások a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály vonatkozó cikkeinek megsértését jelentenék – hívták fel a figyelmet.

A TikToknak április 23-ig kell benyújtania a kockázatértékelési jelentését az Európai Bizottság részére, és május 3-ig az összes kért információt a brüsszeli testület rendelkezésére kell bocsátania.
Abban az esetben, ha a TikTok a megadott határidőn belül nem válaszol, az uniós bizottság a szolgáltató teljes éves jövedelmének vagy világméretű forgalmának 1 százalékáig terjedő pénzbírságot, valamint a szolgáltató átlagos napi jövedelmének vagy világszintű éves árbevételének legfeljebb 5 százalékát kitevő kényszerítő bírságot szabhat ki – közölték.

Mivel a brüsszeli testület szerint “fennáll a felhasználók mentális egészsége súlyos károsodásának kockázata”, arról tájékoztatta a TikTokot, hogy ideiglenes intézkedéseket kíván bevezetni a TikTok Lite érintett programjának felfüggesztésére az egész EU-ban a program biztonságosságának értékeléséig.
Az Európai Bizottság emlékeztetett, hogy ez a második eljárás a TikTokkal szemben a hatékony életkor-ellenőrzési mechanizmusok hiánya és a platform feltételezett függőséget okozó kialakítása miatt. A február 19-én kezdődött eljárást a brüsszeli testület azért indította, mert előzetes vizsgálatai alapján a TikTok “feltételezhetően nem tesz eleget a kiskorúakat érő negatív hatások kezelésére”.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Médiapiac

Politikusok, sportolók és hírességek szerepeltek a leggyakrabban tavaly az online médiában

Politikusok, sportolók, hazai és külföldi hírességek szerepelnek a leggyakrabban említett nevek között, amelyek megjelentek az online médiatérben 2023-ban. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 93 népszerű médiafelület – televíziós csatornák, újságok, rádiók honlapjai, valamint hírportálok, közösségimédia-felületek, fórumok és blogok – elemzésével azt vizsgálta, kik álltak a hírek és a közbeszéd fókuszában, valamint azt is, hogy Magyarország és a nagyvilág helyszínei közül melyek szerepeltek a legtöbbet.

Közzétéve:

MTI/Koszticsák Szilárd

Az NMHH kommunikációs igazgatósága kedden azt közölte az MTI-vel, hogy

az ezer legtöbbször említett ismert ember nevével összesen egymillió alkalommal lehetett találkozni a neten, köztük domináltak a hazai szereplők, illetve a férfiak.

A leggyakoribb száz név esetében az említések több mint felét politikából ismert emberek tették ki, csaknem harmaduk médiaszereplőhöz vagy hírességhez volt köthető, 14 százalékban pedig sportolókról lehetett olvasni az online felületeken.

Kiemelték, hogy

2023-ban a legtöbbször említett név az online médiatérben Orbán Viktor miniszterelnöké volt, 92 ezer alkalommal.

A kormányfő leginkább a Kossuth rádióban adott interjúi és bejelentései miatt került fókuszba. Neve egy átlagosnak nevezhető napon 250 alkalommal jelent meg, legtöbbet december 15-én és 21-én említették.

Magyarország miniszterelnökét a külügyminiszter, Szijjártó Péter követte, 27 ezres értékkel, harmadik helyen pedig Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerepelt, nevével 14 ezer alkalommal lehetett találkozni

– írták.

Az év során többször kiemelkedett egy-egy közszereplő a mindennapi közbeszédből: két kiváló magyar kutató is jelentős említést ért el, október 2-án Karikó Katalint (682 említés) tüntették ki orvostudományi Nobel-díjjal, másnap pedig Krausz Ferencet (330) díjazták a fizikában elért kiemelkedő munkásságáért.

Úgy folytatták, hogy akadtak lesújtó, tragikus események is, mint például Vágó István (312) volt televíziós műsorvezető, vagy épp a Mount Everest megmászására induló, majd eltűnő Suhajda Szilárd halálhíre (338), a hegymászó hollétéről utoljára május 25-én hallhatott a világ.

Tavaly a külföldiek toplistáján legtöbbet Vlagyimir Putyin (49 ezer) orosz, Volodimir Zelenszkij (25 ezer) ukrán elnök és Joe Biden (15 ezer) az Egyesült Államok vezetője szerepelt.

Európán kívüliként az első tíz ember között feltűnt még Donald Trump volt amerikai elnök, illetve Benjámín Netanjáhu jelenlegi izraeli miniszterelnök is.

A nemzetközi hírességek között olyan embereket gyászolt a média, mint a Jóbarátok sorozat szereplője, Matthew Perry (446), Tina Turner (228) énekesnő vagy Elvis lánya, Marie Presley (188)

– tették hozzá.

Az online médiatérben megjelent földrajzi helynevek esetében tízből négy magyar vonatkozású volt. Négy esetben az említés európai országgal vagy várossal, míg a fennmaradó részben a világ többi tájával volt kapcsolatos.

A kutatás szerint az év során Magyarországot 191 ezer alkalommal említették meg a vizsgált médiatermékek, Budapestet pedig 151 ezerszer. Magyarországot és fővárosát a sportrendezvények idején kifejezetten gyakran, legalább ezerszer emlegették.

A kulturális események is nagy visszhangot váltottak ki: kiemelkedett Ferenc pápa áprilisi látogatása, a magyar fővárost ekkor csaknem négyezerszer említették. A további magyar helyszíneket illetően háromezernél is több említést főleg a vármegyeszékhelyek, a nagyobb városok és a Balaton értek el – fűzték hozzá.

A külföldi földrajzi neveket elemezve kitűnik a kiemelt jelentőségű háborúk hírértéke (Ukrajna, Oroszország, Izrael), az Európai Unióhoz (Brüsszel, tagországok és azok fővárosai), illetve a fontosabb külpolitikai partnerekhez (Kína, USA, Törökország) fűződő történések bemutatása.
Egyes napok statisztikáit elemezve kiemelkedik többi között Liverpool (460) Szoboszlai Dominik, a magyar válogatott csapatkapitányának szerződésével kapcsolatban, továbbá néhány szomorú esemény helyszíne is, mint például Törökország (725), a februári tragikus földrengés idején vagy Prága (424) a Károly Egyetemnél meggyilkolt és megsebesített emberek miatt – áll a közleményben.

Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke beszédet mond a Fidesz-KDNP európai választási kampányindító rendezvényén a Millenárison 2024. április 19-én

Tovább olvasom

Médiapiac

Csak egy kereskedelmi médiaszolgáltató tenne közzé politikai reklámokat

Csak egy kereskedelmi médiaszolgáltató jelentkezett a Nemzeti Választási Bizottságnál (NVB), hogy a szombaton indult választási kampányban politikai reklámot kíván közzétenni – közölte a Nemzeti Választási Iroda (NVI) az MTI-vel.

Közzétéve:

Pixabay

A választási kampányban a jelöltek, jelölőszervezetek népszerűsítését célzó politikai reklám televízióban, rádióban jelenik meg.

A törvény szerint a nem közszolgálati médiaszolgáltatók (rádiók, televíziók) nem kötelesek ilyen jellegű politikai reklámot sugározni, de vállalhatják azt.

A jogszabály szerint amennyiben a közszolgálatinak nem minősülő, országosan elérhető lineáris médiaszolgáltatást nyújtó szolgáltatók biztosítani kívánják politikai reklám közzétételének lehetőségét, ezt kötelesek közölni a NVB-vel. A politikai reklám közzétételére vonatkozó jognyilatkozatokat külön kell megtenniük az európai parlamenti választásra, az önkormányzati, valamint a nemzetiségi választásra.

A nem közszolgálati médiaszolgáltatóknak szombat 16 óráig volt lehetőségük ilyen bejelentést tenni.

Az NVI tájékoztatása szerint határidőig mindössze egy kereskedelmi médiaszolgáltató jelentkezett be: a Magyar RTL Televízió Zrt., amely a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán, valamint az Európai Parlament tagjainak választásán is 150-150 percben jelölte meg a közzététel összes időtartamát.

A választási eljárásról szóló törvény szerint a nem közszolgálati médiaszolgáltató egyenlő feltételek mellett teheti közzé a jelöltet, illetve listát állító jelölőszervezetek és a független jelöltek politikai reklámjait, közös jelölt, illetve közös lista esetén a jelölőszervezetek együttesen jogosultak a politikai reklám megrendelésére.

A politikai reklámhoz véleményt, értékelő magyarázatot fűzni tilos, közzétételéért a médiaszolgáltató ellenszolgáltatást nem kérhet, nem fogadhat el.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom