Médiapiac
„Nem kívánunk az öregek napközi otthona lenni”
A huszonöt éves 168 Óra ősszel alapos átalakuláson ment keresztül, a nagyobb terjedelem és a kibővült tartalom mellé új dizájn is társult. A rendszerváltással egyidős lapról Mester Ákos főszerkesztővel és Jávori Péter kiadóigazgatóval beszélgettünk.
Ákos, ön a nyolcvanas évek legendás rádiósgenerációjának egyik meghatározó tagja volt. Annak a csapatnak számos tagja gazdag tévésztár, megmondóember vagy üzletember lett. Nem vonzotta hasonló karrier, miután felhagyott a rádiózással?
Mester Ákos (MÁ): Nem úgy mondanám, hogy felhagytam a rádiózással. Engem kirúgtak. Hogy utána mi vonzott, az ilyen szempontból indifferens.
Ettől még lehetett volna showman.
MÁ: Soha nem ambicionáltam ilyesfajta karriert. Mindig csak az újságírás érdekelt, gyermekkorom óta erre készültem. Üzemi lapnál kezdtem a pályát, majd beleszerettem a rádiózásba, csináltam harminc évig, aztán 129 embert velem együtt kiraktak a Rádióból. Később visszamehettem volna, de akkor már nem akartam, minek, hogy megint kirúgjanak? Meg akkor számomra már a 168 Óra, a lapkészítés jelentette az új szerelmet.
Az elhivatottság mellett azért ott vannak az üzleti kérdések is, céget működtetni, embereket szerződtetni, számlákat fizetni.
MÁ: Nem vagyok kapitalista, fogalmam sincs, hogyan kell az üzleti életben viselkedni. Vannak azonban ehhez értő kollégáim, mint például a kiadó igazgatója, akik jobban viszik az üzleti ügyeket, mint ahogy én tudnám.
Közhely, hogy a közéleti lapok világa erősen polarizált, az olvasók a saját szemléletüket, világnézetüket szeretnék viszontlátni az újságban. Ez mennyire szab határt a szerkesztőség munkájának?
MÁ: Nekünk régen kialakult a saját koncepciónk. A 168 Óra támpont kíván lenni a zűrzavarban, mondtuk az induláskor. Aztán új zűrzavarok jöttek, az élet megváltozott, nemcsak a politika, a gazdaság, hanem az olvasási szokások is. Az internetkorszak előtt még lehetett úgy lapot készíteni, hogy fontos híreket tőlünk tudtak meg az olvasók. Ez már régen nincs így, az olvasóink más forrásból ismerik a tényeket, tőlünk a hírek összefüggéseit és a tényekhez kapcsolódó véleményeket várják. De ezt már mindenki megtanulta, aki manapság hetilapot készít.
Amikor indultunk, még roppant érdekesek voltak a politikusok, kíváncsi volt rájuk a közönség. Mára a politikusok mondanivalóját jól ismerjük, már a saját kérdéseinket is unjuk. Inkább fiatal szakembereket, egy-egy terület jó ismerőit kérdezzük az interjúinkban.
Fiatal megszólalóik vannak, de mi a helyzet a fiatal olvasókkal?
MÁ: Nem kívánunk az öregek napközi otthona lenni. Ha a Facebookon sikerül felkelteni az olvasók érdeklődését, onnan már fiatalabb közönség jön hozzánk, új eszmékkel és persze új tévedésekkel.
Jávori Péter (JP): A fogyasztóréteg összetételét a NOK-ból ismerjük. A jelenlegi olvasottságkutatás 2011-es indulása óta az 50 év alatti olvasóink aránya 13 százalékponttal emelkedett. A 30 év alattiak aránya is megduplázódott. Nem lepődtünk meg, mert ez tudatos építkezés eredménye. Aktívak vagyunk a Facebookon, ezzel a világon a media/news/publishing kategóriában a top 30-ban vagyunk, a talking about mutatónk 120 ezer körüli. Az utánunk következő Hír24 és a HVG 70–80 ezer olvasót aktivizál. A social media visz át olvasókat más platformokra. A Facebook a legjobb eszköz arra, hogy átalakítsuk azt a képet, ami a 168 Óráról az emberekben eddig élt.
A print és az online olvasóközönsége nyilván erősen eltér egymástól. A Facebook vagy a lap internetes felülete hoz-e új olvasókat a nyomtatott lapnak?
JP: Direkt kapcsolatot nem tudunk bizonyítani, de indirekt módon kimutatható, hiszen a nyomtatott lap olvasóközönsége is egyre fiatalabb.
A sajtó klasszikus modellje szerint a bevételek nagyjából fele lapeladásból, másik fele hirdetésből származik. Hogy lehet megélni szinte kizárólag lapeladásból?
JP: Kis egylapos kiadóként a 168 Óra huszonhatodik évfolyamánál tartunk, ez önmagáért beszél. Tény, hogy szinte kizárólag az olvasókból is meg lehet élni, de egyre nehezebb feltételek mellett. Nálunk a 95-5 százalék arány is működőképes. Másképp fogalmazva: nagy biztonságot ad, hogy a laphoz rendkívül erősen kötődő olvasótáborunk van.
MÁ: Mindig azt mondtuk, a 168 Óra ellenzéki lap, amely megőrzi kritikus hangvételét, függetlenül attól, hogy éppen ki van hatalmon. A kormány soha nem szokott szeretni minket. Hornék alatt sok millió forint került a jobboldali lapokhoz. A Gyurcsány-kormány idején kevesebb állami hirdetés jelent meg nálunk, mint a Heti Válaszban. A mindenkori hatalom nem kedvel minket, mert indoklási kényszernek tesszük ki.
Ha azt mondják, baloldali-liberális újság vagyunk, nem tiltakozom. Én magam a politikai felezővonaltól valamelyest balra állok, ízlésem folytán kicsit konzervatív, szabadságeszményeimben és toleráló képességemben pedig liberális vagyok. Olyan párt nincs, amely az előbbi kritériumoknak megfelelne, de hasonló ember sok van.
Azt sem gondolom, hogy mi vagyunk a tehetséges emberek itt, a baloldalon, a másik oldalon meg csak tehetségtelen hülyék vannak. Szó nincs erről, csak olyan viszonyok alakultak ki, hogy már nem lehet barátságosan átszólni a másik oldalra. A lap indulásakor még ugyanabba a vendéglőbe jártunk az akkori jobboldali napilap munkatársaival, és nagyon jó viszonyban voltunk egymással. Ez sajnos ma már elképzelhetetlen. Normalizálni kellene Magyarországot. Az országnak szüksége van szuverén, szavahihető, hiteles orgánumokra, és nem gondolom, hogy ilyenek csak a baloldalon tűnhetnek fel. Attól sem vagyok boldog, hogy a jobboldali lapoktól is embereket küldenek el.
Van esély arra, hogy a más oldalhoz tartozók ismét együtt ebédeljenek?
MÁ: Amikor 2007-ben feleségemmel együtt balesetet szenvedtünk, és kórházba kerültem, az hír lett. Akkor kaptam egy e-mailt Borókai Gábortól, akivel nem is vagyunk bemutatva egymásnak, de úgy gondolta, ír pár sort, és jobbulást kíván. Nagyon meglepődtem ettől a gesztustól, de fordított helyzetben ugyanezt tenném, ez a normális.
Volt már olyan, hogy azt mondta: a kormány végre hozzányúlt ehhez vagy ahhoz, és jól csinálta? Vagy a mai kormány mindent rosszul csinál?
MÁ: Ha a kérdés úgy értelmezhető, van-e olyan fideszes reprezentáns, akinek a megszólalásaira bólogattam, akkor igen, Pokorni Zoltánnal nem egyszer egyetértettem. Más kérdés, hogy az ő megszólalásait nem fogadják mindig nagy örömmel a saját pártjában.
Amikor a főszerkesztő úrnak megmutattuk a laptervet, annyit kérdezett, ugye a címe azért megmarad? |
A 168 Órát szeptemberben átszabták, kisebb lett a mérete, más a papírja, új a dizájn, a tipográfia. Hogy fogadták az olvasók?
JP: Amikor a főszerkesztő úrnak megmutattuk a laptervet, annyit kérdezett, ugye a címe azért megmarad? Alig van olyan dolog, amihez nem nyúltunk hozzá. Persze nem lehet mindenkinek a kedvére tenni. Az újratervezés előtt végeztünk egy kutatást a régi olvasóink körében, hiszen nem akarjuk őket elveszíteni, miközben a potenciális olvasótábort akarjuk bővíteni, a fiatalabb célközönséget is elérni. A felmérés szerint a korábbi 168 Órát 50 pluszosnak érezték a megkérdezettek, az új laptükör alapján már azt mondták, a célcsoport 35 körüli lehet. A terjedelem bővülésével az olvasói igényekhez igazodó új rovatok, új tartalom is bekerülhet a lapba.
MÁ: Változhat a tipográfia, a formátum, a képek, a címrendszer. Ami nem változhat: tartalomban árnyaltnak és nyitottnak, hangvételben tisztességesnek kell lenni, ettől lesz hitele egy közéleti orgánumnak. A hitelünk nem függ össze a mindenkori példányszámmal.
A hitelesség nem, de a működőképesség igen.
JP: A megújult lap ára magasabb, így a bevételünk is több. Volt egy kisebb átmeneti visszaesés a lapeladásban, de két-három hét után a vásárlók elkezdtek visszaszivárogni. Az áremelés nem rettenti el a régi olvasókat, egy jól eltalált címlap pedig többleteladást hoz.
Ha vasárnap győz a Fradi, hétfőn jobban fogy a Nemzeti Sport. Ha több a kormányellenes tüntetés, jobban fogy a 168 Óra?
MÁ: Pusztán a tények ismételgetésével nem szerzünk több olvasót. Minden orgánum rajta van a tüntetéseken. Árnyaltságban lehet újat mutatni; elemezni kell, kinek hoz ez politikai hasznot, lesz-e új, egységes politikai erő, vagy szétszakadnak a tüntetők. Ha szétszakadnak, miért szakadnak szét, vagy elriasztja-e a többséget a radikalizmus? Az olvasó ilyenkor velünk tűnődik.
Egytermékes médiavállalatként lehet növekedni, hosszú távú stratégiát építeni?
JP: Az éves üzleti tervünk az újratervezés utáni időszakban mintegy 99,6 százalékban vág egybe a valósággal, ismerjük tehát a lehetőségeinket. Hosszabb távra már nehezebb lenne ennyire pontosan tervezni. Folyamatosan keressük azonban azokat az eszközöket, lehetőségeket, amelyekkel a termék életciklusát meg tudjuk növelni.
A 168 Óra brand újrapozicionálása többéves folyamat. Célunk felülírni azokat a beidegződéseket, amelyek a mai piaci szereplők fejében élnek. A közönségünk már ma is sokkal fiatalabb, mint ahogy azt hiszik. A lap, illetve nyár elején a 168 Óra Online áttervezése egy mozzanat volt, de a munka java most kezdődik.
Médiapiac
Új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a szlovák kormány
A szlovák közmédia vezetésének megválasztási folyamatát érintő módosításokat, valamint névváltoztatást is tartalmazó új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a pozsonyi kormány szerdán.
A Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) jelenlegi formáját és nevét 2011-ben Iveta Radicová – később idő előtt távozó – liberális kormányának idején hozták létre a Szlovák Rádió (SR) és a Szlovák Televízió (STV) összevonásával. Az RTVS élére később a legnagyobb szlovák kereskedelmi televízió egyik korábbi vezetőjét nevezték ki, és számos vitatott változtatásra is sor került, amelyekkel kapcsolatban az intézményt nem egy bírálat érte, egyebek mellett hírszolgáltatásának kiegyensúlyozottságát megkérdőjelezve.
A Robert Fico kormánya által most elfogadott – a pozsonyi törvényhozás liberális ellenzéke által élesen bírált – törvényjavaslat a TASR közszolgálati hírügynökség közlése szerint egyebek mellett módosítja az intézmény nevét, amelyet a jövőben Szlovák Televízió és Rádiónak (STVR) hívnak majd, de megtartja annak összevont formáját.
A javasolt új törvény által bevezetett érdemi változtatások egyike az intézményvezető megválasztásának folyamatát, konkrétan a vezérigazgatót megválasztó kilenctagú közmédiatanács összetételét érinti. A közmédiatanács tagjait eddig a parlament választotta egy speciális forgószabály alapján. A jövőben a tagok közül négyet a kulturális miniszter jelöl majd. Az új közmédiatörvény hatálybalépésével a szlovák közmédia jelenlegi vezetésének megbízatása megszűnik majd.
Az új jogszabály változást hoz majd a szlovák köztelevízióban sugározható reklámok mennyiségével kapcsolatban is, a teljes adásidő eddig megengedett 0,5 százalékáról 5 százalékra emelve a reklámidő maximális hányadát.
A szlovák miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy reményei szerint a jogszabályt még nyáron elfogadja a parlament.
Borítókép: Robert Fico szlovák kormányfő
Médiapiac
Reklámriport miatt bírságolt a médiatanács
Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.
Megsértette a műsorszámok támogatására vonatkozó törvényi rendelkezést a TV2 a Trendmánia (9. évad 40. rész) című műsorszám december 16-án sugárzott adásával – mondta ki a médiatanács április 23-án meghozott határozata.
A műsorrészt egy szépségipari cég üzletében vették fel, amelynek polcain márkanévvel ellátott szépségápolási termékek voltak láthatóak, amelyek egy részét a riporter ki is próbálta, illetve jótékony hatásukról beszélgetett az üzletvezetővel – írták.
Mindezek miatt a testület a műsorszámot reklámriportnak tekintette, és 500 ezer forint bírsággal sújtotta a TV2-t, a jogsértés ismételtségére tekintettel pedig 25 000 forint megfizetésére kötelezte a csatorna vezető tisztségviselőjét.
A közlemény szerint nézői bejelentés alapján, a kiskorúak védelme szempontjából vizsgálta a médiatanács az M4 Sporton február 28-án 18 óra 46 perctől sugárzott MOL Magyar Kupa DVSC-Ferencvárosi TC-nyolcaddöntőt a műsorszámban hallható trágár nézői bekiabálások miatt.
A testület figyelembe vette, hogy az élőben közvetített sportműsorszám szerkesztésére a médiaszolgáltatónak éppúgy nem volt lehetősége, mint a sugárzás időpontjának megválasztására, ezért nem indult hatósági eljárás a médiaszolgáltatóval szemben.
Ugyanezen az ülésén két rádiós frekvenciára kiírt pályázati eljárást is eredményesnek nyilvánított a médiatanács: a Fonyód 101,3 MHz és a Siófok 92,6 MHz helyi vételkörzetű rádiós médiaszolgáltatási lehetőségek kereskedelmi jellegű használatára kiírt pályázatok nyertese a Radio Plus Kft. lett.
A közlemény szerint nézői észrevétel nyomán kereste meg a médiatanács a cseh társhatóságot Kőhalmi Zoltán – Történjen bármi című, a Comedy Centralon január 1-jén 15 óra 56 perckor sugárzott műsorszáma miatt.
A műsort a médiaszolgáltató korhatárjelölés nélkül sugározta, azonban az a magyar szabályozás alapján a III. korhatári kategóriába (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) tartozna.
Az RRTV megállapította, hogy a műsorszám ugyan nem sértette meg a rádiós és televíziós műsorszolgáltatásról szóló cseh rendelkezéseket, de a társhatóság a magyar jogszabályokra tekintettel felhívta a médiaszolgáltatót, a Viacom CBS Networks International Czech s.r.o.-t, hogy tegyen eleget a magyar törvényben meghatározott, az általános közérdeken alapuló szigorúbb szabályoknak a korhatárjelölés tekintetében, amelyet a műsorszám sugárzásakor elmulasztott feltüntetni.
A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket
Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.
Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.
A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.
A sajátot könnyű…
Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.
… és másét?
De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy
többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti
– jegyezte meg Fáczán Gábor.
S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?
– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.
Sorozat indul!
A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.
Jakubász Tamás