Nincs pártpolitikai ambíciója, hiába találgatja a média, hogy mi a célja a pályamódosítással. Azt ő is belátja, időre van szüksége, amíg elhiszik neki, ez nem egy jobbikos elterelő hadművelet, és azt is tudja, bizonyítania kell ahhoz, hogy hitelesen tudjon szociálisan érzékeny témákkal foglalkozni. A sajtóperekből befolyó összeg nem lesz elég az idő végezetéig, ezért szeretne kialakítani egy közösségi üzleti lábat, továbbá reménykedik hirdetőkben is. Nem válogat, ki liberális, jobb- vagy baloldali, bárkivel leül vitázni, de az, hogy megnézik a videóit, önmagában nem eredmény a számára. Ha Havas Henrik megkeresné azzal, írjanak egy második könyvet, nem mondana rá nemet, Szél Bernadettnek pedig azt üzeni, hallgasson a szívére és mindenképpen vállaljon közéleti szerepet.
Az interjú eredeti helyszíne a Nyugati tér közelében található Frei Café lett volna, végül kezdés előtt egy órával Vona Gábor jelezte, hogy az Andrássy úti Művész kávézó alkalmasabb neki.

Egy dolog miatt sajnálom, hogy nem az eredeti helyszínen találkoztunk: szimbolikusabb lett volna ott beszélgetni, mint itt.

Nagyon szeretem ott a kávét, de nem értem mire gondol.

Frei Tamásnak is fel kellett építenie egy második karriert.

Nagyon sokra tartom őt. Nem tudom mennyire minősül ez reklámnak...

Nyíltan beszélgetünk.

Az ön analógiája még nem jutott eszembe, számomra egy új gondolat.

Megosztó az újságírói, műsorvezetői munkássága, amely nem volt botránymentes, ugyanakkor sikerült egy másik pályán beérnie.

Az életének az újra tervezése példaértékű, amihez nagy nyitottság és bátorság kellett. Nagyon bízom benne, néhány év múlva ugyanazt mondhatom el magamról, amit ő.

Jutottak eszébe más alternatívák vagy készült az influencer karrierre?

Túlzás lenne azt mondani, hogy a választások éjszakáján már tudtam, vlogger leszek.

Azt láttam, a pártpolitikában már nincs az a távlat, ami engem ott tartana, miközben a közéleti tevékenységemet nem tudom elhagyni.

Nem kevés a tapasztalatom ezen a területen, ezt próbálom más műfajban hasznosítani. Számomra egy izgalmas kísérlet, hogy ma Magyarországon egy volt politikus, egy közéleti felelősséget vállaló vlogger, ha úgy tetszik influencer, mire képes. Ez inspirál, illetve az is, hogy úttörő lehetek. Remélem, működő modellt tudok teremteni.

Fotó: Kiss András
Fotó: Kiss András

Egy nyilvánosságot nem kerülő, megosztó politikus önmagában véve is influencer. Korábban mennyire volt nézett, követett?

Azok közé tartoztam, akik a social médiát tudatosan használták, Magyarországon nem sok ilyen van. Ugyanakkor van egy éles váltás: egy politikus minden megnyilvánulása egy szavazóbázis előtt megmérettetik. Ez sokféle módon behatárolja a műfajt.

Most sokkal szabadabb a mozgásterem: nem kell azzal törődnöm, hogy mit fognak gondolni a Heves megyei középosztálybéliek, a Győr-Moson-Sopron megyei felső-középosztálybéliek vagy a Borsod megyei alsó-középosztálybéliek.

A saját fejem után menve tudok kommunikálni. Ez azért is érdekes, mert a közéleti szereplők közül a legnagyobb Facebook-követői bázissal rendelkezem, több mint 500 000-en iratkoztak fel az oldalamra.

Orbán Viktort közel 625 000-en követik.

Az ő feliratkozói között nagyon sok a külföldi. Ami engem illet, bizonyára el fogok követni hibákat, ez egy új világ számomra. Türelmet kérek és megértést. Lesznek gyermekbetegségek is, de nem l’art pourt l’art szeretném ezt csinálni, nem azért mert éppen ez nekem most jól esik.

Hiába magas a Facebook-bázisa, nem biztos, hogy releváns, hiszen ők a Jobbik elnökére iratkoztak fel.

A Jobbik elnöke Vona Gábor volt, ugyanúgy, mint az influencer, aki lett belőle. Mindenki kíváncsi rá, mit fogok csinálni. Ugyanakkor, mivel minden csoda 3 napig tart, ezért erre nem lehet hosszú karriert építeni. Folyamatosan innoválnom kell majd. Nem csak azért, mert ez a világ ezt követeli, hanem azért is, mert nem lehet pusztán abból megélni, hogy az ember videókat csinál.

Azt nyilatkozta, hogy heti 1 videót tesz fel 6-8 perces időintervallumban. Ahhoz, hogy érdekes maradjon, nem kellene ennél több tartalom?

Egyelőre a fizikai, anyagi teherbíróképességünk szabta ezt a határt, nem az elképzeléseink. Úgy próbáljuk ezt áthidalni, hogy a heti egy tartalom mellett igyekszünk kulisszatitkokat megosztani. Például elkészítünk egy videót, amely három hosszabb beszélgetést tartalmaz. Ezt összetömörítjük, leadjuk a Facebookon, de a „gyűjtőknek” feltöltjük a vágatlan verziót a YouTube-ra.

Elégedett a számokkal?

Egyelőre igen. Az indulás megerősített bennünket arról, hogy valami jót kezdtünk el.

Két munkatársa van. Nekik mi a feladatuk?

Mindkét hölgyet korábbról is ismerem: az egyikük a vágásért, felvételekért felel. Ebben az értelemben nem vagyok klasszikus vlogger, aki mindent magának készít el. Ezért kapok is: lényegében egy „koca influencer” vagyok. De felvállalom, nekem egy stábra van szükségem. A másik munkatársam a közösségi médiában való jelenlétért felelős.

Mindent közösen döntünk el: nálunk megvalósult a demokrácia, ráadásul női többség van.

Kereste már meg digitális ügynökség, hogy képviselje?

Voltak ilyen jellegű puhatolózások. Egyelőre nem szerződtünk le senkivel. Nem mondom azt, hogy ez örökké így marad. A politikai múltam miatt a piacról van egyfajta kíváncsiság, hogy ez miről szól. Bizonyítanom kell, nem akarom elkapkodni.

Jelenleg a sajtóperekből befolyó összegből finanszírozza a tevékenységét. Mi jön ez után: gyűjtésbe kezd? Számíthat Vona Gábor hirdetőkre?

A kettőt együtt szeretném: építeni fogok egy közösségi lábat, illetve bízom benne, hogy lesznek szponzorok, akik látnak ebben fantáziát. A 21. századi média ebbe az irányba halad. Nem beszélve arról, hogy a jelenlegi piaci viszonyok miatt van egyfajta kényszerpálya.

Arra nem készülök, hogy majd mosóporokat vagy kozmetikumokat fogok kipróbálni, nyilván a közéleti szerep lekorlátozza a hirdetők lehetőségeit.

Nem akarok tapintatlan lenni, de nehéz elképzelni, ahogyan marketingigazgatók felírják Vona Gábor nevét a „reklámarc-listára”.

Szeretnék közéleti témákat találni, amelyeket igyekszem úgy körbejárni, hogy az adott kérdésekkel foglalkozó civilszervezeteket, egyesületeket, társadalmi csoportosulásokat megkeresve hasznossá váljanak. Szeretnék médiuma lenni a jó ügyeknek, akár politikai, akár kulturális értelemben. Olyan tevékenységet akarok felajánlani, amelyek win-win szituációkat eredményeznek: egyrészt társadalmi ügyeket szeretnék előtérbe helyezni, másrészt szervezeteknek akarok útmutatást adni, harmadrészt minőségi tartalmat akarok gyártani, negyedrészt meg szeretném teremteni a piacképes módon való működés feltételeit.

Kiss András
Fotó: Kiss András

Milyen szervezetekre gondol?

Ügytől függ. 4-5 olyan témával foglalkozom, amelyben szeretnék hasznos lenni. Akikben van nyitottság, azokkal szívesen működöm együtt.

El kell telnie 4-5 hónapnak, amíg mindenkiben letisztul, hogy ez nem egy „jobbikos elterelő hadművelet”.

Pártok felett álló társadalmi ügyeket felvállaló személy képét akarom kialakítani.

Tehát, ha mondjuk az Amnesty International vagy a Helsinki Bizottság megkeresné, dolgozna velük?

Politikai pályafutásom második időszakában azt képviseltem, hogy mindenkivel szót kell érteni. Ezt a jelenlegi közéleti aktivitásomba szeretném átmenteni.

Nem fogok ilyen értelemben válogatni, hogy ki liberális, baloldali vagy jobboldali. Ami engem a pártpolitikában leginkább zavart, az a „törzsi” gondolkodás. Korábban is ebből akartam kitörni, most pedig még inkább.

A pályamódosításban az is szerepet játszott, hogy az akkor még az ATV-n futó Magánszféra című műsor, amelyet Péterfi Judit vezetett, nagy visszhangot kapott?

Nem mondom, hogy a jelenlegi döntésemhez köze van, de gondolatébresztőként hatott: a legnagyobb érték az ember, nem pedig a pártpolitikai hovatartozás.

A szekértáborokban az a szemlélet működik, hogy azon belül mindenki jó, azon kívül pedig mindenki rossz.

Ez a műsor ezt a tabut törte meg: különféle oldalakról mutatott be embereket. Annyi különbség van, hogy a vlogomban nem magamat akarom előtérbe helyezni. Nem tagadom, hogy kell az exhibicionizmus ehhez a munkához. Soha nem voltam az a karakter, aki a gondolatait magában akarta tartani. A politikában ez nem mindig szerencsés tulajdonság, ebben a műfajban viszont talán az.

Politikusként megszokhatta a támadásokat. Amiket mostanában kap, azokat hogyan kezeli?

Ezt nem lehet megszokni. Mindannyian emberek vagyunk, különféle módon, de érzékenyek is. Az idő elteltével páncélt növesztünk, de így is van, hogy egy-egy támadás elér bennünket. Amíg politikus voltam, egy ilyen azért volt fájó, mert akkor a közösséget, a szavazóinkat, támogatóinkat is támadták. Most ilyen jellegű lelkiismeretfurdalást nem érzek. Ugyanakkor most rá is szorulok erre, mert legalább foglalkoznak velem. (Nevet)

Nincs negatív reklám…

Örömmel figyelem ezeket, mert legalább radar felett vagyok.

Kicsit visszakanyarodva, nem ritka, hogy valaki a politikai pályafutása után a média felé fordul. Ha felkérnék műsorvezetőnek,  elfogadná? Hiszen az egyik videójában a kérdező szerepét már „magára öltötte”.

Nyitott vagyok ilyen irányba is, de ez műsortól függ.

Olyanban nem vennék részt, amikben elvisznek ismert személyeket külföldre, hogy kígyókat meg békákat egyenek.

Számít ilyen jellegű felkérésre?

Azt tudom, van olyan csatorna, amelyik nem fogja telespamelni a postafiókomat. Nem tippelgetnék. A kérdés intellektuálisan izgalmas, de nem tartom valószínűnek.

Kiss András
Fotó: Kiss András

Számít arra, miután a Simicska-portfólió egy része megszűnt, egy része pedig az eredeti irányt vette fel, hogy többen fogják nézni a vlogját?

Ezek az emberek nem maradtak tartalom nélkül: az utcára került újságírók ugyanabba az irányba mozdultak el, mint én, sőt, a korong is errefelé megy. A telefonunkon tájékozódunk, lehetnek nagyon érdekes találkozások az online térben. Magyarországnak szüksége van a vélemények ütköztetésére, ezért mindenkit bátorítok arra, hogy mutassa meg magát. Én erre készülök is a vlogomban, éppen holnap jelenik meg a vita-sorozatom első része, méghozzá Puzsér Róberttel (az interjú 2018.08.29-én készült – a szerk.) A későbbiekben meghívok olyan személyeket - akár kormánypárti politikusokat is -, akikkel sok mindenben nem értek egyet.

Mekkora annak az esélye, hogy ezek a vendégek el is mennek?

Van egy-két olyan politikus, politológus, társadalomtudós, aki nyíltan kormánypárti, de értelmes dolgok születhetnének abból, ha leülnének velem egy-egy témát megbeszélni a kölcsönös tisztelet jegyében.

Volt már olyan, hogy egy jobbikos politikus YouTube-csatornát indított, Volner János személyében, ugyanakkor a párt ifjúsági tagozatának is van vlogfelülete. De, hogy ne csak ezeket említsem, a Momentum Mozgalomnak is van ilyen jellegű tevékenysége. Az látható, hogy ezek a csatornák nem kifejezetten népszerűek, ellentétben mondjuk Puzsér Róbertével vagy Gulyás Marciéval. Lehet egy influencer pártkötődéssel ezen a területen igazán sikeres?

A függetlenség sokat segíthet, de én nem tudom és nem is akarom megváltoztatni azt, ami mögöttem van. Büszke vagyok rá és a Jobbikra is, illetve arra, amit ez a párt a semmiből elért. Bízom benne, akik majd megnézik ezeket a tartalmakat, azok érezni fogják, hogy pártfüggetlenül nyúlok a témákhoz. Nem lehet mindenkit átverni: a tudatos felhasználók felismerik a hitelességet.

Nem fog megrekedni egy bizonyos szinten?

De, biztosan. Ugyanakkor, attól még, hogy egy pártnak voltam a vezére, még tudok nyitott lenni – ezt szeretném bebizonyítani.

Mennyi idő kell ehhez?

Nincs erre jó válasz. Lesz olyan, aki ezt már most elfogadja, de olyan is lesz, aki viszont soha nem tesz majd így. A csillagokat nem tudom lehozni az égről, lesznek, akiknek nem fogok tudni üzenni.

Nyilván lesznek olyanok is, akik már ebben a minőségében fogják megismerni.

Egy újszülöttnek minden vicc új. Jön egy generáció, amelynek a Vona Gábor, mint Jobbik-elnök nem fog mondani semmit.

Számukra a pártelnök Vona Gábor már egy történelmi emlék lesz, akiről megsárgult újságokban olvashatnak majd.

Nagyon érdekes, hogy az Instagram-követőimnek a fele harmincnégy év alatti. Úgy néz ki, van még a fiatalok számára mondanivalóm.

Ha már szóba kerültek a fiatalok: a mély társadalmi, közéleti, sokszor keresztény-konzervatív üzeneteinek biztos, hogy a közösségi média a legjobb felület?

Nem akarom magamat beskatulyázni. Ahány konzervatív ember van, annyi mindent jelenthet ez a szó.

Ami nekem konzervatív, az lehet, hogy másnak liberális. Ezek csak szavak.

Azt gondolom, hogy ennek a tevékenységnek a középkorúak és a fiatalok lesznek a célcsoportja. A műfajra nyitottak, a tartalom majd eldönti, hogy értékelni fogják-e.

Minden médiatermék alapfeltétele, hogy kreatívan kell nyúlnia a témákhoz. Az ön „alkotó énje” a politikai munkája során ilyen tekintetben kevésbé került elő. Mi az, amiben segítséget kér?

Nagyon sok ember kérés nélkül is elküldi a véleményét. Politikusként megtanultam a kritikát elviselni és megbecsülni. Az én kreativitásomnak alapvetően a tartalomban kell megmutatkoznia, de ez a műfaj nagyon vizuális, ráadásul a fiatalokat nehéz megfogni. Igyekszem az energiáimat ebben az irányban is próbára tenni.

Előkerült már a cigánykérdés, illetve a genderideológia.

Inkább azt mondanám, hogy a „férfi szerep”. Érdekel, miképpen módosul a nők helyzete a munkaerőpiacon, a családban, a magánéletben, amiről mi, férfiak szemérmesen hallgatunk, miközben a kettő szorosan összefügg. Az foglalkoztat, miképpen lehet valaki a 21. században férfi úgy, hogy a klasszikus értelemben vett jegyeit megőrzi, de közben modernizálódik. Ezen kívül nagyon érdekel a hulladékgazdálkodás, illetve még két téma, amelyekről még nem szeretnék beszélni.

Kiss András
Fotó: Kiss András

Nyilván főzni meg játékokat tesztelni nem fog, de a klasszikus értelemben vett influencer formátum, amikor egy gép előtt ül vagy egy zöld háttér előtt áll és narrál, elő fog kerülni?

A főzést nem feltétlenül zárnám ki, bár nem valószínű az sem. (Nevet) Ebben nem gondolkodom. Kisfilmeket szeretnék lényegében: az internetes videóriport és a vlog fúzióját akarom megvalósítani. Egyébként a műfaj működik, én is követek ilyen csatornákat.

Presztízskérdés?

Egyáltalán nem, nem azért érdekel más formátum, mert ez derogál. Teljesen nem tudom kizárni, hogy nem fogok ilyet csinálni: előfordulhat, hogy majd ehhez kell nyúlnom, de nem szeretném ebbe sem bezárni magam. Politikusként volt, hogy elmentem álruhás országjárásra: ilyeneket tervezek. Szituációkba mélyen beleásni magam, amelyeket dokumentálok. Ez nem egy klasszikus vlogger tevékenység.

Volt olyan részlet, melyet kihagyott a második videójából, amikor cigány származású férfiakkal dolgozott, beszélgetett?

Igyekeztük a napnak az esszenciáját 8 percbe összesűríteni. Nem hagytunk ki semmit, ha lett volna még érdemleges, akkor azt megmutattuk volna.

Nem jött zavarba a helyzettől?

Ők sokkal inkább zavarba jöttek, nekem volt időm felkészülni, ráadásul politikusként is kerültem hasonló szituációkba. Érdekes volt a nap dinamikája, hogy miképpen vált sokkal intimebbé a beszélgetések légköre.

Nagyon sok visszajelzést kaptam cigány emberektől utána a Facebookon, hogy kellemesen csalódtak bennem.

Kiss András
Fotó: Kiss András

A politikai múltjából fakadóan mennyire tud hiteles lenni a nézők előtt, hogy ilyen szociálisan érzékeny témákkal foglalkozik?

A Jobbik és a cigányság viszonya nem volt felhőtlen, ez kétségtelen. Ugyanakkor ez az előnyömre válhat, hiszen még élesebb lehet egy ilyen témafelvetés a részemről.

Kaptam olyan üzenetet, hogy „miért nem erre a településre megyek, ahol a téma más oldalát tudnám megmutatni?”

A videóban az ember felől akartam megközelíteni a társadalmi problémát, korábban pont fordítva kellett eljárnom. A politikában az egyén nem jelenik meg.

Sokan azt firtatják, ez az egész csak arról szól, a felszínen akar maradni, hogy a jövőben majd vissza tudjon térni. Lehetséges ezt megvalósítani?

A mai nap azzal volt tele a sajtó, hogy európai parlamenti listavezetőnek készülök Jobbik-LMP színekben, de el kell keserítenem ezeket az újságírókat. Nincs pártpolitikai ambícióm.

Úgy értem, hogy egy politikus egy influencer-kitérő után vissza tudna térni az eredeti foglalkozásához?

A kérdés azért hipotetikus, mert egyáltalán nem foglalkozom ezzel a lehetőséggel. Számomra az izgalmas, hogy az influecner világba be lehet-e lépni a politikából.

Mi a nehezebb: szavazókat gyűjteni vagy nézőket?

Egyértelműen az utóbbi. De én ennél többet szeretnék: vitapartnereket és egy gondolkodó közösséget. Nem vagyunk elegen, akik ilyen tartalmakat csinálunk.

Ha valaki megnéz, de nem váltok ki belőle semmit, az számomra nem siker.

Nagyon hiszek a vitában. Magyarországon kevesen vannak olyanok, akik azt gondolják, hogy ők is tévedhetnek. Nincs meg a legtöbbünkben ez a nagyvonalúság, azon szeretnék dolgozni, hogy ez megváltozzon.

Egy második Reformkorra van szükség. Amikor Széchenyi István elment nyugati útjaira, majd visszajött, azt láthatta, hogy elrobog mellettünk a világ. Isten ments, hogy hozzá hasonlítsam magam, de az, amit akkor érezhetett, az bennem is megvan. Ezen nem párpolitikai, hanem társadalmi szinten tudunk dolgozni.

Megvan ehhez a kulturális feltétel?

Nincs, a magyar társadalom nagyon rossz állapotban van.

Akik ezekben a vitákban részt tudnának venni, tömegével külföldön vannak, az itthoniak nagy része pedig besimult, fél vagy elvesztette a reményt.

Viszont én sem csak az országhatárokon belül gondolkodom, az elmenekült fiatalokkal is akarok foglalkozni. Meg kell őket menteni a nemzetnek, akkor is, ha soha többé nem jönnek haza.

Gyurcsány Ferenccel és Orbán Viktorral vagy Dancsó Péterrel és a Szirmai Gergellyel való küzdelem a nemesebb?

Majd, ha az életem végén visszatekintek rá, hogy melyikük hozott többet az országnak, akkor tudom ezt megválaszolni.

Az nekem ellenzéki politikusként nagyon kevés volt, hogy a kormány kritizálásán kívül többre nem vagyunk képesek.

Most ebben többet látok. Ugyanakkor az országgyűlési képviselő társaimnak talán nagyobb a presztízse.

Biztos ez?

Alapvetően, ha nem Magyarországról beszélünk, akkor más a két foglalkozásnak a rangja. De lehet, hogy nálunk jobban felnéznek egy vloggerre, mint egy politikusra.

Amikor megalapította a cégét, több tevékenységet is megjelölt. Olyanokat, mint hír- és médiaügynökségi, PR és kommunikációs. Ezek a „B-tervek”?

Ez csak annyit jelent, hogy az ember cégalapításkor igyekszik különböző lehetőségeket nyitva hagyni. Nincs ilyen projekt a fejemben, de nem zárok ki semmit. Könyvet például szeretnék írni.

Havas Henrik szolgálatait igénybe venné?

Egészen jó kapcsolatot alakítottam ki vele. Ha megkeresne, hogy csináljunk egy második könyvet, nem mondanék rá nemet.

Mennyi időt adott magának, hogy kiteljesedjen az influncer karrierje?

Nem állítottam korlátokat magamnak. Ha úgy érezem majd, hogy nincs több mondanivalóm, akkor abbahagyom. Amíg hiszek benne, addig fogom csinálni.

Végezetül, a cégtevékenységek között feltüntette a tanácsadást is. Mit javasolna a Szél Bernadett korábbi LMP-elnöknek, ha ő is vloggernek állna?

Nagyon jó kérdés. Sok vitát folytattam vele a múltban, kifejezetten jó lett a viszonyunk, fontos szereplője a magyar közéletnek.

Azt üzenném neki, hallgasson a szívére, én azt tettem. Mindenképpen vállaljon és folytasson közéleti tevékenységet. Tud olyat mondani, amit más nem.

A cikk szerzője Béres Máté

Nézze meg Béres Máté teljes profilját a Ki Kicsoda? oldalunkon.