Lampé Ágnes 2014. január 16.

„Nem szeretnénk üzenőfüzet lenni”

A magyar hírfeldolgozást húsz éve ugyanazok a híradók ugyanúgy végzik - mondja Siklós András, a Hír24 hírműsor főszerkesztője. Lampé Ágnes interjúja.

A magyar hírfeldolgozást húsz éve ugyanazok a híradók ugyanúgy végzik; kissé ugyan más megközelítésben, de azonos témákat dolgoznak fel. Ideje túllépni ezen a szemléleten. Helyette az angolszász televíziózást alapul véve, bulvárszempontok nélkül, részletesen kell megismertetni a nézőt a nap legfontosabb témáival. A politikai támadásokkal pedig nem kell foglalkozni. Siklós Andrást, a Story4 tévén indult Hír24 hírműsor főszerkesztőjét kérdeztük.

Az interjú elsőként a Médiapiac szaklap 2013. november-decemberi számában jelent meg.

Siklós András

Szerény nézettséget mondhat magáénak a Hír24 nevű híradó, noha erős marketingkampánnyal indult.

Nem klasszikus híradó ez, inkább hírműsor. És miután idő kell a piacra való bevezetéséhez, a tulajdonos, nagyon helyesen, nem támasztott nézettségi elvárást.

A teljes népesség körében két százalék választja önöket.

Magát a csatornát, a Story4-et is ennyien nézik. Erről a bázisról indulunk, de érzékelhető lassú emelkedés.

Húzónevekkel indultak: Baló György, Bárdos András, Bakos Piroska. Ez is kevés az erősebb kezdéshez?

Mondom, idő kell, mire a néző „megtanulja”, hogy minket is választhat. Fél éven belül szeretnénk megduplázni a nézettséget.

Miért épp Hír24? Ilyen néven működik már egy hírportál.

Pont ezért. Az online piacon a Hír24 ismert, vezető márka, ezért kapcsoltuk hozzá a broadcastot és a mobilalkalmazást. E három együtt jelentős brandet képvisel.

Hogy bonyolódjon az a bizonyos brand: a nevét a Hir24 portáltól nyerő Hír24 hírműsor a Story bulvárlap márkáját viselő Story4 televízióban kerül adásba. Ráadásul egy Poirot és egy Columbo között kellene érvényesülnie közszolgálatias híradójával.

Szögezzük le: a miénk nem közszolgálati és még csak nem is híradó. A csatornánál viszont már egy ideje tart az átpozicionálás: a korábbinál szeriőzebb, nemzetközi trendekbe illeszkedő, nagyobb nézettséget generáló műsorelemekkel, sorozatokkal operál. Ebbe a lassú építkezésbe illeszkedik a hírműsor indítása is. A névváltoztatásról pedig komoly vita zajlott. Azért maradtunk a Story mellett, mert e majd évtizedes név már bejáratott.

A hírműsoruk koncepciója szerint adásonként hat-nyolc, nem feltétlenül politikai témát dolgoznak fel részletesen, mélységeiben. Honnan az ötlet?

A korszerű angolszász televíziózás efelé mozdul, és mi is úgy gondoljuk, hogy olyasmikkel kell foglalkozunk, olyasmikre kell rákérdezünk, amik a nézőt leginkább érdeklik. Számunkra az a fontos, hogy a témákat – részletesen körbejárva őket – érthetővé tegyük. Ha ehhez elég egy grafikon és két mondat, akkor nincs szükség másfél perces anyagra. Emellett olyan, a hagyományos televíziózásban indokolatlanul kevéssé alkalmazott elemeket is használunk, mint a video- és infografikák.

Van erre igény a magyar piacon?

A nemzetközi televíziós gyakorlat is egyértelműen ebbe az irányba mozdul.

Ettől még nem biztos, hogy a magyar néző is ezt keresi.

Túl kell lépni az elmúlt húsz év kissé megcsontosodott televíziós gyakorlatán. Jelenleg bárhová kapcsol a néző, ugyanazokat a témákat látja, csak más szereplőkkel és kissé eltérő tálalással.

A minap ATV-s műsorvezetőként a médiába visszatért egykori híradós, Simon András azt nyilatkozta: „A külföldi televíziózásban gyakran találkozni a »Lesz ma világvége? Nem? Akkor gyerünk tovább!« típusú hírfeldolgozással. Szerintem nem a híradó dolga mélyen belemenni egy-egy témába, különösen nem kora este. A helyzetet hasonlóan látom, mint a hír24-esek, de más gyógymódot képzelek: pörgősebb tempót és több jelenidejűséget, a »mi mindig ott vagyunk, ahol az események történnek« szemléletet.”

Akkor még egyszer: a mi koncepciónk lényege, hogy ne ugyanazokat a témákat ismételjük, mint a többi csatorna. A felszínesség pedig távol áll tőlünk. Nálunk külön kutatórészleg működik a hátterek, számadatok előkészítésére, összehasonlítására, amelyekre támaszkodva riportjainknak új megközelítést adhatunk. Bizonyos ügyekben azért próbálunk mélyebbre ásni, mert az eredmény érdekelheti a nézőt. Ahhoz, hogy ne egyetlen percben és ne csak a történet felszínét mutassuk be, hiteles szakértővel zajló stúdióbeszélgetés, háttérmagyarázat, kommentár kell. Ez utóbbi műfaj amúgy kikopott a hazai televíziózásból, ennek korszerű formáját hozzuk vissza. Ez persze nem azt jelenti, hogy megfosztjuk a nézőt a nap legfontosabb eseményeitől, hanem azt, hogy megpróbálunk egyensúlyt kialakítani a kettő között. Annak ellenére kerüljük a híradózásra általában jellemző bulvárszempontokat, hogy úgy tűnhet, ezekkel a legkönnyebb az élre lovagolni.

Mi a szerepe ebben az „arcnak”, Bárdos Andrásnak? Őt mostanáig elsősorban nem műsorvezetőként, inkább hírolvasóként ismerte a közönség.

Bárdos András hitelesíti mindazt, ami a képernyőre kerül. Ő az, aki a műsorelemeket az egyéni stílusával, felkészültségével egységes folyammá alakítja a képernyőn. Több mint húszéves televíziós tapasztalata ezen a téren garancia arra is, hogy szakmailag a legprofibb megközelítésben kapják a nézők a híranyagot, legyen szó rövid hírről vagy éppen elemző beszélgetésről.

Mekkora a stáb?

Alig húszan vagyunk, így valóban húzós feladat előállítani 24 percnyi képernyőre kerülő anyagot. A köztévében kétszer, háromszor ennyien készítenek el egy hasonló hosszúságú napi műsort. Én főszerkesztőként mindent csinálok: szerkesztek is, és ha kell, külpolitikai anyagot írok.

Kik alkotják a műsor célcsoportját?

A Story tévét korábban többnyire nők nézték, most azt szeretnék, hogy egyenlő legyen a nemek közötti arány. Valamint igyekszünk kihasználni, hogy több platformon is jelen vagyunk: riportereink gyakran már napközben tudósítanak egy-egy eseményről a Hir24.hu-n, este pedig a televízióban mutatjuk meg, hová fejlődött a történet. Az összedolgozás erősíti mindkét brandet. Amúgy is elég sokan kattintják a neten a teljes adásokat, hiszen aki lemaradt az élőről, később megnézheti a világhálón.

Azon túl, hogy „mélyebbre ásnak”, miben más az önök hírműsora egy ideális közszolgálati híradóhoz képest?

A közszolgálati híradók politika-központúak, mindig minden felet megkérdeznek. Mi nem szeretnénk „üzenőfüzet” lenni.

Még el sem indult a híradójuk, már durva politikai támadás érte önöket a Fidesz részéről. Kocsis Máté kormánybuktató célzatú összeesküvés szításával vádolta meg a „kommunista Szabó György” által vezetett Sanomát s annak Hír24 hírműsorát.

A leginkább az lepte meg a csapatot, hogy úgy állítottak dolgokat rólunk, hogy még egy centi anyag nem került képernyőre.

Akkor mi volt ez a támadás?

Ahogy ön is említette, mindez még az indulás előtt történt. Inkább csak erős vagdalkozásnak tűnt, nem is volt folyománya. Nyilván kiderült végül, hogy ez a műsor nem az lett, aminek sokan gondolták, hanem kiegyensúlyozott és a politikát kerülő produkció; bár manapság szinte mindent átsző a politika.

Kocsis Máté sérelmezte, hogy a stáb meghatározó alakjai a baloldalhoz köthetők.

A csapat összetétele magáért beszél: van köztünk egykori Hír TV-s, inforádiós és uniós projektből kiszállt újságíró is. A kiválasztás elsődleges szempontja a szakmai tudás volt. A beszólásokkal mi nem foglalkoztunk.

Bárdos András már bejelentett hír24-es műsorvezetőként azt nyilatkozta: „De az tény, hogy ma Magyarországon vagy barát vagy, vagy ellenség. Árnyalatokkal semmire sem mész. A középen állásnak ugyanakkor van egy számomra rossz hangulatú mítosza, mintha attól, hogy konzervatív, baloldali vagy liberális a gondolkodásod, nem mondhatnál igazat. Mondd egy angol újságírónak, hogy te minden pillanatban középen állsz a pártok közt – ki fog röhögni.”

Talán pont a mi hírműsorunk mutat példát abban, hogy lehet ezt stigma nélkül is csinálni.

Ki a fő konkurenciájuk?

Mi nem konkurenciában gondolkodunk. Önálló, erőteljes, új színként akarunk jelen lenni a híradós palettán.

Másképp kérdezem: a közszolgálati híradótól a Hír TV-n, az ATV-n, a Euronews-on át a kereskedelmi csatornákig honnan szeretnének nézőket átcsábítani?

Mindenki maga dönti el, mit választ.

Szakértők szerint a híradós piac bebetonozódott: van a két kereskedelmi hírműsor, majd jól lemaradva következik a közszolgálati. Ebből a struktúrából pedig lehetetlen kirobbantani a nézőket.

Ha hagynak időt és teret arra, hogy a nézők megismerjék a hírműsorunkat, akkor lehet, a kereskedelmi híradókban kapott kékfényes és bulváros megközelítést elkerülendő sokan átszoknak majd hozzánk. 2013-ban már nem lehet ugyanúgy híradózni, mint 1993-ban. Más hozzáállás, más képi megközelítés, más kameramozgás és más megfogalmazás szükséges: atmoszférák, elcsent hangulatok, beszélgetések. A mi produkciónk különleges, olyasmi, ami nincs a hazai kínálatban: a hírműsor és a magazinműsor keveréke.

A cikk szerzője Lampé Ágnes

Nézze meg Lampé Ágnes teljes profilját a Ki Kicsoda? oldalunkon.


Teltházzal debütált az első hazai Influencer Festival

8 órája

Tartalomgyártás, platformok közötti átjárás, közösségi média menedzsment, be- és kikövetés, social kampánytervezés, influencer portfólióépítés – ezek voltak a hívószavak az első hazai Influencer Festival előadásain.

Kezdő youtuberek számára hirdet pályázatot a BugTV

15 órája

A BugTV, a Klikkmánia cégcsoport YouTube marketinggel és csatorna menedzsmenttel foglalkozó üzletága „I. BugTV – Youtuber akarok lenni!″ címmel pályázatot hirdet a jövő videós tehetségei számára.