Médiapiac
Nem tarolnak az OTT szolgáltatások, a Netflixet alig ismerjük
A Nielsen tavasszal végzett kutatásának célja, hogy feltérképezzék a magyar társadalom internetes eszközellátottságát, másfelől hogy egy friss áttekintést adjanak a tévés tartalmak interneten keresztül történő fogyasztásáról.
A Nielsen által végzett kutatások alapján egyre szembetűnőbb, hogy inkább a tartalom kerül előtérbe az eszközzel szemben. Napjainkban az internet segítségével gyorsan és egyszerűen tudunk megosztani információt és tartalmat, az infokommunikációs eszközök rohamos fejlődésével és terjedésével pedig ezek a tartalmak pillanatok alatt megtekinthetővé válnak.
Minden szolgáltatónak az a célja, hogy tartalmával a leghatékonyabban érje el a közönséget, a célcsoportot, ezért szolgáltatását és a megosztani kívánt tartalmát folyamatosan fejleszti, a technológiai trendekhez igazítja figyelembe véve a piac többi szereplőjét és az internet által kínált lehetőségeket.
Az online alapú tartalmak hatékonysága nagyban függ a fogyasztók eszközellátottságától, szokásaitól és demográfiai jellemzőitől. Az internethasználat során még mindig hangsúlyos szerepet kapnak a mobileszközök, bár ezek használatában korosztályonként jelentős eltérések vannak – különösen az okostelefon esetében.
Az interneten történő tévés tartalomfogyasztás egyelőre nem tartozik a mindennapok gyakorlatához a teljes lakosság körében, de amennyiben előfordul, jellemzően a nagyobb képernyőt – asztali számítógépet vagy laptopot – preferálják a nézők. Az utóbbi években egyre inkább elterjedtek az OTT szolgáltatások (internet alapú alternatív tartalomfogyasztási lehetőségek), amelyek fogyasztása már nem kötődik egyértelműen a tévékészülékhez, hiszen már bármilyen internethez csatlakoztatott eszközön (pl. laptop, tablet vagy akár okostelefon) nézhetünk tévés tartalmat. Ugyanakkor az OTT szolgáltatás még mindig új fogalom a magyar fogyasztók többsége számára, egyelőre még kevesen próbálták ki illetve használják a mindennapjaikban.
Digitális eszközellátottság
2018 tavaszán végzett TV Plusz kutatás szerint a tévés háztartásokban élő személyek 82 százaléka él internetes háztartásban, és 71 százalékuk használja is az internetet otthon. A 4 évnél idősebb tévés háztartásban élő személyek egyre nagyobb arányban használnak mobil eszközöket – elsősorban okostelefont. A hagyományos asztali számítógépet egyre inkább háttérbe szorítja a laptop, az okostévé pedig már minden negyedik személy háztartásában jelen van.
Az eszközök birtoklása korcsoportonként eltérő: a 4-17 és a 60+ éveseknél a laptop, a 18-59 éveseknél pedig az okostelefon dominál, közülük a 18-49 évesek 88 százalékénak van okostelefonja. Az 50 év alatti személyek egyharmada okostévével rendelkező háztartásban él.
Tévés tartalmak
A 4 évnél idősebb, tévés háztartásban élő népesség közel egyharmada fogyaszt tévés tartalmakat az interneten – magyar tévés tartalmak mellett ide értve a filmeket, sorozatokat – és ezen belül 736 ezren szoktak megtekinteni magyar tévés tartalmakat is. A tévés tartalmakat fogyasztók körében felülreprezentált a 18-39 éves korosztály, és a magas iskolai végzettség. A nemek szerinti megoszlás viszonylag egyenletesnek mondható.
Az eszközök gyors terjedésével ellentétben hazánkban a tévés tartalmak interneten keresztül történő fogyasztása jelenleg még nem mindennapos tevékenység: a teljes népesség körében jellemzően hetente vagy annál ritkábban fordul elő.
Műfajok tekintetében a tehetségkutatók, ismeretterjesztők, a szappanoperák és a hír- és showműsorok bizonyultak a legnépszerűbbnek, de ez a rangsor csupán egy pillanatnyi állapotot tükröz, mely szorosan összefügg az időszakra jellemző, tévében sugárzott top tartalmakkal és aktuális eseményekkel.
TV + internet
A tévénézés és az internetezés nem egymást kizáró, hanem sokkal inkább egymást kiegészítő tevékenység. A 4 évnél idősebb, tévés háztartásban élő népesség 40,5 százaléka – vagyis mintegy 3,6 millió személy szokott tévénézéssel egy időben internetezni, melynek leggyakoribb eszköze a mobiltelefon.
A teljes népesség körében minden negyedik személy él okostévével rendelkező háztartásban, és több mint 600 ezren használják internetezésre is az arra alkalmas tévékészüléküket: jellemzően zenehallgatás illetve külföldi filmek, sorozatok megtekintésére használják, de magyar filmek/sorozatok is szerepelnek a palettán.
Alternatív tévéfogyasztás
Az utóbbi évek során megjelent az OTT műsorszolgáltatás, melyről a 4 évnél idősebb, tévés háztartásban élő személyek harmada hallott már, de csupán 4 százalékuk használja.
A Netflix ismertsége lényegesen alacsonyabb: 12 százalékuk hallott róla, és egyelőre még igen kevesen próbálták ki, illetve használják mindennapjaikban, amit a kizárólag idegen nyelvű tartalom is indokolhat.
A teljes, 4 évnél idősebb magyar népesség 3,4 százalékaa – mintegy 311 ezer fő – él tévékészülék nélküli háztartásban. TV Plusz kutatás kiterjedt a tévével nem rendelkező személyekre is, melynek során megállapította, hogy közülük minden második személy (156 ezer fő) fogyaszt rendszeresen tévés tartalmakat az interneten.
Módszertan: Régiók és településméretek szerint reprezentatív országos háztartási mintán történő sztenderd kérdőíves CAPI felmérés. A felmérés időszaka: 2018. február 6 – április 3. A minta mérete: 1978 háztartás, 4451 fő Súlyozás: Az eredmények a Mikrocenzus 2016 adatai alapján kor, nem, végzettség, háztartásméret, településtípus és statisztikai régió szerint kerültek súlyozásra. A súlyozás során a TV-s 4+ Universe méretét a 2017-es Alapozó Felmérés megfelelő eredményére vetítette ki a társaság. Más célcsoportok Universe adata kis mértékben eltérhet az Alapozó Felmérés eredményeitől.
Médiapiac
Új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a szlovák kormány
A szlovák közmédia vezetésének megválasztási folyamatát érintő módosításokat, valamint névváltoztatást is tartalmazó új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a pozsonyi kormány szerdán.
A Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) jelenlegi formáját és nevét 2011-ben Iveta Radicová – később idő előtt távozó – liberális kormányának idején hozták létre a Szlovák Rádió (SR) és a Szlovák Televízió (STV) összevonásával. Az RTVS élére később a legnagyobb szlovák kereskedelmi televízió egyik korábbi vezetőjét nevezték ki, és számos vitatott változtatásra is sor került, amelyekkel kapcsolatban az intézményt nem egy bírálat érte, egyebek mellett hírszolgáltatásának kiegyensúlyozottságát megkérdőjelezve.
A Robert Fico kormánya által most elfogadott – a pozsonyi törvényhozás liberális ellenzéke által élesen bírált – törvényjavaslat a TASR közszolgálati hírügynökség közlése szerint egyebek mellett módosítja az intézmény nevét, amelyet a jövőben Szlovák Televízió és Rádiónak (STVR) hívnak majd, de megtartja annak összevont formáját.
A javasolt új törvény által bevezetett érdemi változtatások egyike az intézményvezető megválasztásának folyamatát, konkrétan a vezérigazgatót megválasztó kilenctagú közmédiatanács összetételét érinti. A közmédiatanács tagjait eddig a parlament választotta egy speciális forgószabály alapján. A jövőben a tagok közül négyet a kulturális miniszter jelöl majd. Az új közmédiatörvény hatálybalépésével a szlovák közmédia jelenlegi vezetésének megbízatása megszűnik majd.
Az új jogszabály változást hoz majd a szlovák köztelevízióban sugározható reklámok mennyiségével kapcsolatban is, a teljes adásidő eddig megengedett 0,5 százalékáról 5 százalékra emelve a reklámidő maximális hányadát.
A szlovák miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy reményei szerint a jogszabályt még nyáron elfogadja a parlament.
Borítókép: Robert Fico szlovák kormányfő
Médiapiac
Reklámriport miatt bírságolt a médiatanács
Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.
Megsértette a műsorszámok támogatására vonatkozó törvényi rendelkezést a TV2 a Trendmánia (9. évad 40. rész) című műsorszám december 16-án sugárzott adásával – mondta ki a médiatanács április 23-án meghozott határozata.
A műsorrészt egy szépségipari cég üzletében vették fel, amelynek polcain márkanévvel ellátott szépségápolási termékek voltak láthatóak, amelyek egy részét a riporter ki is próbálta, illetve jótékony hatásukról beszélgetett az üzletvezetővel – írták.
Mindezek miatt a testület a műsorszámot reklámriportnak tekintette, és 500 ezer forint bírsággal sújtotta a TV2-t, a jogsértés ismételtségére tekintettel pedig 25 000 forint megfizetésére kötelezte a csatorna vezető tisztségviselőjét.
A közlemény szerint nézői bejelentés alapján, a kiskorúak védelme szempontjából vizsgálta a médiatanács az M4 Sporton február 28-án 18 óra 46 perctől sugárzott MOL Magyar Kupa DVSC-Ferencvárosi TC-nyolcaddöntőt a műsorszámban hallható trágár nézői bekiabálások miatt.
A testület figyelembe vette, hogy az élőben közvetített sportműsorszám szerkesztésére a médiaszolgáltatónak éppúgy nem volt lehetősége, mint a sugárzás időpontjának megválasztására, ezért nem indult hatósági eljárás a médiaszolgáltatóval szemben.
Ugyanezen az ülésén két rádiós frekvenciára kiírt pályázati eljárást is eredményesnek nyilvánított a médiatanács: a Fonyód 101,3 MHz és a Siófok 92,6 MHz helyi vételkörzetű rádiós médiaszolgáltatási lehetőségek kereskedelmi jellegű használatára kiírt pályázatok nyertese a Radio Plus Kft. lett.
A közlemény szerint nézői észrevétel nyomán kereste meg a médiatanács a cseh társhatóságot Kőhalmi Zoltán – Történjen bármi című, a Comedy Centralon január 1-jén 15 óra 56 perckor sugárzott műsorszáma miatt.
A műsort a médiaszolgáltató korhatárjelölés nélkül sugározta, azonban az a magyar szabályozás alapján a III. korhatári kategóriába (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) tartozna.
Az RRTV megállapította, hogy a műsorszám ugyan nem sértette meg a rádiós és televíziós műsorszolgáltatásról szóló cseh rendelkezéseket, de a társhatóság a magyar jogszabályokra tekintettel felhívta a médiaszolgáltatót, a Viacom CBS Networks International Czech s.r.o.-t, hogy tegyen eleget a magyar törvényben meghatározott, az általános közérdeken alapuló szigorúbb szabályoknak a korhatárjelölés tekintetében, amelyet a műsorszám sugárzásakor elmulasztott feltüntetni.
A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket
Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.
Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.
A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.
A sajátot könnyű…
Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.
… és másét?
De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy
többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti
– jegyezte meg Fáczán Gábor.
S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?
– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.
Sorozat indul!
A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.
Jakubász Tamás