A mesterséges intelligencia (MI) régóta foglalkoztatja az emberiséget, elsősorban a tudományt és a művészetet. Néhány éve az úgynevezett narrow AI, avagy „keskeny” MI alkalmazásával már a mindennapokban is találkozhatunk, így magától adódik a kérdés, ilyennek képzeltük-e, illetve mit várunk e téren a jövőben. A Kutatópont 2018 nyarán végzett kérdőíves kutatása segít választ keresni arra, mit jelent a mesterséges intelligencia a mai ember számára. A Digitália résztvevői érdekes előadásban ismerkedhettek meg a kutatás eredményeivel, amelynek összefoglalóját a Médiapiac 9-10. számában teljes terjedelmében olvashatják.

A messzi-messzi jövőben…

Még ha nem is mindig vesszük észre, a mesterséges intelligencia néhány éve már bekapcsolódott a mindennapjainkba. Az ember által létrehozott tárgyak egy része már folyamatos emberi beavatkozás nélkül is képes reagálni környezetére, megkönnyítve ezáltal életünket. Mesterséges intelligencia alkalmazásával találkozunk például mobiltelefonjainkon, számítógépes alkalmazásainkon, a gazdasági folyamatok elemzése során, de mit érzékelünk mindebből? A kérdésre a választ egy közvélemény-kutatás segítségével igyekszünk megadni, amelynek során ezer magyarországi felnőttet kérdeztünk meg egy országos reprezentatív minta segítségével.

A mesterséges intelligencia fogalma megosztó, a megkérdezettek 40 százalékának inkább negatív, míg 36 százaléknak inkább pozitív asszociációi vannak a kifejezés hallatán. Jelentős különbségek mutatkoznak az életkor és a képzési szint szerint is. 40 éves kor alatt elfogadottabb a mesterséges intelligencia, az átlaghoz képest nagyobb arányban (nagyjából 50 százalék) társítanak hozzá pozitív asszociációkat, ezzel szemben a 60 év feletti válaszadók körében 21 százalék a technológiával szimpatizálók aránya. Iskolai végzettség szerint az alapfokú, illetve az annál magasabb, közép- és felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezők között húzódik törésvonal, utóbbiak 45-46 százalékának jut eszébe inkább pozitív dolog a mesterséges intelligenciáról.

A közvélemény-kutatás eredményei azt mutatják, hogy a mindennapi tapasztalatoktól távol esik a mesterséges intelligencia, a vizsgálatban részt vevők több mint felének ugyanis inkább a távoli jövő jut eszébe, ha erre gondol. Mindezt megerősíti az is, hogy a többség (55 százalék) inkább elvont dologra asszociál, ha a mesterséges intelligencia kifejezéssel találkozik.

Nem szeret, de pontos

Azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy miben jobb a mesterséges intelligencia az embernél, a megkérdezettek szabadon fejthették ki véleményüket. A legtöbben úgy gondolják, hogy nincs olyan terület, amiben meghaladná az emberi képességeket ez a technológia. Azok körében, akik említettek valamilyen konkrét készséget, legtöbben azt emelték ki, hogy pontosan, hiba nélkül képes dolgozni, precízebb az embernél. Többen úgy vélik, hogy az MI legnagyobb előnye az érzelemmentességében, objektivitásában rejlik.

Azt is megvizsgáltuk, hogy a válaszadók szerint miben marad el a mesterséges intelligencia az embertől, erre a kérdésre is saját szavakkal megfogalmazott válaszokat vártunk. A megkérdezettek döntő többsége úgy véli, hogy egy gép soha nem fog tudni úgy érezni, mint mi. Sokan úgy látják, hogy az MI gondolkodási képessége sem érhet fel az emberéhez. Több válaszadó is megfogalmazta azt, hogy ami nem élőlény, az nem lesz képes a szeretetre és a kreativitásra. Néhányan úgy vélik, hogy a gépi technológia nem tud olyan lenni, mint az, aki tervezte, és a kommunikáció terén sem lehet olyan hatékonyak.

A Médiapiacra itt fizethet elő, illetve ezeken a standokon veheti meg. A prezentáció innen letölthető.
A cikk szerzője Székely Levente

Nézze meg Székely Levente teljes profilját a Ki Kicsoda? oldalunkon.