Médiapiac
Nemsokára otthonában? – a mesterséges intelligencia érzékelése a mindennapokban
A mesterséges intelligencia (MI) régóta foglalkoztatja az emberiséget, elsősorban a tudományt és a művészetet. Néhány éve az úgynevezett narrow AI, avagy „keskeny” MI alkalmazásával már a mindennapokban is találkozhatunk, így magától adódik a kérdés, ilyennek képzeltük-e, illetve mit várunk e téren a jövőben. A Kutatópont 2018 nyarán végzett kérdőíves kutatása segít választ keresni arra, mit jelent a mesterséges intelligencia a mai ember számára. A Digitália résztvevői érdekes előadásban ismerkedhettek meg a kutatás eredményeivel, amelynek összefoglalóját a Médiapiac 9-10. számában teljes terjedelmében olvashatják.
A messzi-messzi jövőben…
Még ha nem is mindig vesszük észre, a mesterséges intelligencia néhány éve már bekapcsolódott a mindennapjainkba. Az ember által létrehozott tárgyak egy része már folyamatos emberi beavatkozás nélkül is képes reagálni környezetére, megkönnyítve ezáltal életünket. Mesterséges intelligencia alkalmazásával találkozunk például mobiltelefonjainkon, számítógépes alkalmazásainkon, a gazdasági folyamatok elemzése során, de mit érzékelünk mindebből? A kérdésre a választ egy közvélemény-kutatás segítségével igyekszünk megadni, amelynek során ezer magyarországi felnőttet kérdeztünk meg egy országos reprezentatív minta segítségével.
A mesterséges intelligencia fogalma megosztó, a megkérdezettek 40 százalékának inkább negatív, míg 36 százaléknak inkább pozitív asszociációi vannak a kifejezés hallatán. Jelentős különbségek mutatkoznak az életkor és a képzési szint szerint is. 40 éves kor alatt elfogadottabb a mesterséges intelligencia, az átlaghoz képest nagyobb arányban (nagyjából 50 százalék) társítanak hozzá pozitív asszociációkat, ezzel szemben a 60 év feletti válaszadók körében 21 százalék a technológiával szimpatizálók aránya. Iskolai végzettség szerint az alapfokú, illetve az annál magasabb, közép- és felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezők között húzódik törésvonal, utóbbiak 45-46 százalékának jut eszébe inkább pozitív dolog a mesterséges intelligenciáról.
A közvélemény-kutatás eredményei azt mutatják, hogy a mindennapi tapasztalatoktól távol esik a mesterséges intelligencia, a vizsgálatban részt vevők több mint felének ugyanis inkább a távoli jövő jut eszébe, ha erre gondol. Mindezt megerősíti az is, hogy a többség (55 százalék) inkább elvont dologra asszociál, ha a mesterséges intelligencia kifejezéssel találkozik.
Nem szeret, de pontos
Azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy miben jobb a mesterséges intelligencia az embernél, a megkérdezettek szabadon fejthették ki véleményüket. A legtöbben úgy gondolják, hogy nincs olyan terület, amiben meghaladná az emberi képességeket ez a technológia. Azok körében, akik említettek valamilyen konkrét készséget, legtöbben azt emelték ki, hogy pontosan, hiba nélkül képes dolgozni, precízebb az embernél. Többen úgy vélik, hogy az MI legnagyobb előnye az érzelemmentességében, objektivitásában rejlik.
Azt is megvizsgáltuk, hogy a válaszadók szerint miben marad el a mesterséges intelligencia az embertől, erre a kérdésre is saját szavakkal megfogalmazott válaszokat vártunk. A megkérdezettek döntő többsége úgy véli, hogy egy gép soha nem fog tudni úgy érezni, mint mi. Sokan úgy látják, hogy az MI gondolkodási képessége sem érhet fel az emberéhez. Több válaszadó is megfogalmazta azt, hogy ami nem élőlény, az nem lesz képes a szeretetre és a kreativitásra. Néhányan úgy vélik, hogy a gépi technológia nem tud olyan lenni, mint az, aki tervezte, és a kommunikáció terén sem lehet olyan hatékonyak.
Médiapiac
Erőset mondott az alkotmánybíró a médiahelyzetről
A közügyek alakításáról ugyanis a hozzájuk eljutó ismeretek alapján döntenek a választók.
Minden államnak védenie kell saját sajtóviszonyait a külföldi befolyástól – erről beszélt a Magyar Nemzetnek adott interjúban Juhász Imre. Az alkotmánybíró úgy fogalmazott:
„A sajtó nem önmagáért van, a média felületet kell hogy biztosítson a közügyek megvitatásához. Az államnak pedig garantálnia kell, hogy bárki szabadon kifejthesse véleményét, illetve hogy a sajtótermékek szabadon működhessenek, továbbá azt, hogy az állampolgárok megfelelő információkhoz juthassanak.”
Az alkotmánybíró szerint mindez felfogható szuverenitási kérdésként is, hiszen a közügyek alakításáról a hozzájuk eljutó ismeretek alapján döntenek a választók.
– Ennek megfelelően minden valamire való államnak alkotmányos szinten kellene védenie a saját sajtóviszonyait, miként azt a magyar alaptörvény teszi
– összegzett Juhász Imre.
A nemzeti ünnep apropóján készült, a sajtószabadság napjainkbeli kérdéseit érintő interjúban az alkotmánybíró beszélt egyebek mellett a minőségi újságírást leginkább veszélyeztető jelenségekről, a közbeszéd milyenségéről és arról, hogy már 1848-ban kiderült: médiaszabályozást alkotni nem is olyan egyszerű.
Jakubász Tamás
Médiapiac
Magyarországon egyedülálló választási műsorral készül a TV2
A TV2 hírigazgatója, Szalai Vivien a csatorna terveiről beszélt a Mandinernek adott interjúban.
– A magyar semmiben nem különbözik a külföldi médiahelyzettől. A kritikus hangok a politikai lobbistáktól érkeznek, akiktől aztán végképp távol áll a pártatlanság. Mindig azt szoktam mondani, hogy a TV2 és az RTL Klub híradójának is van egy sajátos hangvétele, de nekünk egyetlen értékmérőnk van, és egyetlen közegnek szeretnénk megfelelni: a nézőnek. Ez a stratégia minket igazol: tavaly az összes korcsoportban a Tényeket, a Tények pluszt, valamint a reggeli műsorunkat, a Mokkát választották a legtöbben az országban. Mi nem foglalkozunk a kívülről ordítozókkal, a munkánkat szeretnénk végezni a legmagasabb minőségben, a szakmaiságot leginkább szem előtt tartva – hangsúlyozta a TV2 hírigazgatója, Szalai Vivien a Mandinernek adott interjúban.
Szalai Vivien kitért arra is, az egész éves átlagot nézve mindhárom kiemelt korcsoportban a teljes napon és főműsoridőben egyaránt a Tv2-t nézték a legtöbben. A csatorna sikerének titkáról a hírigazgató azt mondta:
– Egyszerű hasonlattal élve: egy nagy múltú cukrászdába azért járnak a vendégek, mert évtizedek óta ugyanazt a minőséget kapják – lehet azon vitatkozni, hogy lehet-e másképp készíteni a krémest, a lényeg, hogy azt választják az emberek, mert ismerik és szeretik. A hírműsoraink esetében is pontosan ez az elv működik. Ráadásul az utóbbi években ingyenreklámot is kaptunk. Az, hogy az ellenzék lejárató kampányt folytatott a hírműsorainkkal szemben, visszafelé sült el, mivel ezzel karaktert adott nekünk. Mindemellett egy szakmailag és emberileg kiváló csapat jött össze az elmúlt években, fantasztikus műsorvezetői, szerkesztői és riporteri gárdával dolgozunk, a munkatársak végtelenül tehetségesek és szorgalmasak, nyitottak az innovációra, szeretnek tanulni, és rendkívül lojálisak a munkahelyükhöz és a kollegáikhoz, ami nagy érték – mondta a lapnak.
Arra a gondolatra,hogy idővel minden médium az online felületre helyeződik majd, ez pedig a televíziózás és a nyomtatott sajtó végét jelenti majd, Szalai Vivien elmondta:
– Emlékszem, évekkel ezelőtt volt egy heves vitám a témában. Ezzel határozottan nem értettem egyet akkor és most sem. A magyar ember sok tekintetben jobban rabja a szokásoknak, és kevésbé fogékony az innovációra – mi is ezt tapasztaljuk annál a korosztálynál, amely a Tényeket nézi, és általánosságban szerkesztett tartalmat fogyaszt bármilyen formában. Egyébként egy meglepő jelenség is felütötte a fejét. Mégpedig, hogy A TV2 mindig erősebb volt a 18–59-es, tehát a valamelyest idősebb korosztályon belül, mint az RTL. Egyébként téves az a vélekedés, hogy az RTL Híradóját elsősorban a fővárosiak, a Tényeket pedig a vidéki közönség nézi – mindkettőt alapvetően a vidéki közönség választja, a különbség, hogy minket inkább a kisebb városokban élő és a valamelyest idősebb nézők.
De ez is megváltozott: elkezdtünk erősödni a 18–49-es korosztályban, sőt erősebbek lettünk, mint a 18–59-es korcsoportban, ami minden nemzetközi trenddel szembemegy, hiszen a szerkesztett tévés tartalmat a fiatal korosztály elvileg már kevésbé fogyasztja
– mondta a hírigazgató.
Ettől függetlenül online is erősen jelen van a csatorna: a Tények.hu is jó eredményeket ér el az utóbbi időben.
Ennek az évnek fontos feladata, hogy továbbfejlesszük az online felületünket, hiszen a szerkesztett tartalmat fogyasztó közönség mellett ki kell szolgálnunk a fiatalabb generációt is
– hangsúlyozta.
A választási időszak kapcsán arról beszélt, ez az időszak nyilvánvalóan rengeteg pluszmunkával, felkészüléssel, odafigyeléssel jár, hiszen egyre több a néző ilyenkor, felértékelődik a hírek szerepe.
Nagyszabású, Magyarországon egyedülálló választási műsorral készülünk, rengeteg exkluzív riporttal, szakértőkkel és számos technikai újítással
– árulta el.
A teljes interjú ITT olvasható.
Médiapiac
Kiemelkedő munkatársait díjazta a közmédia
Nyolc kategóriában adtak át elismeréseket csütörtökön Budapesten, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) székházában.
A közszolgálati tartalomgyártás területén kimagasló szakmai tevékenységet végzők elismerésére alapított díjak átadásán Altorjai Anita, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója emlékeztetett: egy évvel ezelőtt ilyenkor már javában ünnepelték a Petőfi-bicentenáriumot, és gőzerővel készültek az atlétikai világbajnokságra, valamint Ferenc pápa látogatására.
Figyeltek arra is, amikor Nagy-Britanniában új király lépett trónra, vagy Marco Rossi magyar állampolgárságot kapott. Tudósítóik ott voltak a mentőcsapatokkal a törökországi és szíriai földrengéseknél, továbbá háborús övezetekben is. De jelen voltak Stockholmban is, ahol két magyar tudós vehetett át Nobel-díjat – mindketten a közmédia „Év Embere” díjazottjai – tette hozzá.
A Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója felidézte: négy évvel ezelőtt éppen bezárkózni készült a világ, és egy új vírus nevét tanulta meg, amely azóta már mintegy hétmillió áldozatot szedett. A közmédia akkor is tette a dolgát, bár nekik is voltak veszteségeik, akiknek emlékét megőrzik, hasonlóképp a közelmúltban elhunyt alkotókhoz, művészekhez.
Altorjai Anita néhány örömteli pillanatot is felelevenített, köztük Hobo életműdíj-átadóját, Kordáék viccelődéseit, vagy az MR-szimfonikusok koncertjeit, amelyek mind a közmédia emlékezetes pillanatai voltak.
A díjazottakat méltatva a vezérigazgató úgy fogalmazott: szakértelmükkel, hivatástudatukkal, elkötelezettségükkel példát mutatnak nemcsak a kollégáknak, hanem a jövő újságíróinak is. „Ők óramutatók a nemzetünk életében”
– jelentette ki.
Papp Dániel, az MTVA vezérigazgatója köszöntőjében kiemelte: valamennyi díjazott vitathatatlan eredményeket ért el és kimagasló teljesítményt nyújtott. Hangsúlyozta továbbá, hogy bár a 2023-as év nem volt könnyű, a közmédia mind tartalomban, mind vállalati, intézményi szinten jelentős eredményeket ért el, miközben folyamatosan törekedett a megújulásra is.
„Nem könnyítette a helyzetünket sem a világpolitikai helyzet, sem a szomszédunkban dúló háború” – fogalmazott a vezérigazgató, hozzátéve:
a feszített tempó ellenére „mindenki nagyon jó, nagyon sok és minőségi munkát végzett”.
Papp Dániel felidézte, hogy 2018-as hivatalba lépésekor elsődleges célja a vállalat modernizálása volt. Mint mondta, vezetőként a piaci cégekhez hasonló „modern, profi szemléletet” szeretett volna meghonosítani a közmédiában.
Ez azt is jelentette – folytatta –, hogy szerette volna elérni, „hogy figyeljünk egymásra, figyeljünk a munkavállalókra”.
„Nagyon fontos szempontnak tartom, hogy olyan munkahelyet teremtsünk, ahol bár hatalmasak az elvárások, de a cég is tud adni valamit a dolgozóinak”
– hangsúlyozta.
A vezérigazgató a jövőről úgy szólt: ez az év még nehezebb lesz. „Előttünk van két választás, egy uniós elnökség, sportszempontból pedig egy Európa-bajnokság és egy olimpia” – sorolta, kiemelve az együttműködés és a csapatmunka jelentőségét.
Papp Dániel végezetül gratulált a díjazottaknak, majd az MTVA valamennyi munkavállalójának megköszönte az egész éves teljesítményét. „Örülök, hogy csapatként működünk együtt” – jelentette ki.
A beszédek után a Titán, A Dal 2023 győztese lépett fel, majd Papp Dániel és Altorjai Anita nyolc kategóriában adott át díjakat.
Az Év Operatőre Nagy András lett.
Az Év Vágója díjat Kántor Zoltán kapta.
Az Év Rendezője elismerésben Bozsánovics Anita részesült.
Az Év Gyártási Szakembere díjat Vancsok Györgynek ítélték oda.
Az Év Riportere díjat Kucsov Renáta kapta.
Az Év Felfedezettjének Jámbor Flórát választották.
Az Év Szerkesztője Pap Tibor lett.
Az Év Műsorvezetője elismerést Morvai Noémi vehette át.