Médiapiac
Nemzetközi díjat érhet a Kossuth rádió riporterének interjúja
A világon elsőként Nagy Margitnak, a Kossuth rádió riporterének sikerült közös interjúban megszólaltatnia Karikó Katalint, Szabó Gábort, Boros Gábort és Pardi Norbertet – a négy magyar tudóst, akiknek kutatásai alapján fejlesztették ki a Covid-19 elleni két legígéretesebb védőoltást. A novemberben készített interjút a közmédia benevezte a Prix Bohemia 2021 nemzetközi rádiós fesztivál versenyére.
A koronavírus elleni védőoltás kifejlesztésén 2020. év eleje óta számos kutató dolgozott világszerte – köztük magyar tudósok is –, tavaly ősszel pedig már javában zajlottak a vakcinák klinikai tesztelései. Nagy Margit ekkor vette fel a kapcsolatot Karikó Katalin biokémikus professzorral, a BioNTech cég alelnökével, akinek szabadalma alapján fejlesztették ki a Covid-19 elleni két legígéretesebb oltást – írja a hirado.hu.
“Amikor megkerestem Katalint, elárulta nekem, hogy nem szeret nyilatkozni a sajtónak, de a téma komolyságára való tekintettel kivételt tesz. Látja, hogy sokan bizalmatlanok a koronavírus elleni védőoltással kapcsolatban, illetve vannak olyanok is, akik egyáltalán nem veszik komolyan a kialakult járványhelyzetet” – mondta Nagy Margit, a Kossuth rádió riportere.
“Az interjút megelőzően Skype-on keresztül beszélgettünk és kiderült, hogy több közös van bennünk, mint gondoltuk volna. Mind a ketten például a Szegedi Tudományegyetemen tanultunk, sőt, kiderült, hogy a ’80-as évek közepén egymással szomszédos utcában laktunk – én egyetemista voltam , ő pedig már mint kutató dolgozott az egyetemen. Talán ezek a közös pontok voltak azok, amik feloldották Katalin interjúval kapcsolatos aggályait” – tette hozzá a Kossuth rádió riportere.
A riportsorozatsorozat első része október 21-én került adásba a Jó reggelt, Magyarország! című műsorban, aztán pedig november 5-én a Felfedező a tudomány világáról című műsorban.
Rengeteg pozitív visszajelzés érkezett, többek között magától az interjúalanytól is.
“Miután Katalin meghallgatta az első vele elkészült anyagot, megnyugodott és éreztem, hogy kialakult benne egyfajta bizalom. Úgy tűnt, elégedett a munkámmal és sokkal felszabadultabb, oldottabb volt, amikor legközelebb interjút készítettem vele” – árulta el Nagy Margit.
A professzorasszony hívta fel a riporter figyelmét a kutatásban résztvevő másik három magyar tudósra: Szabó Gáborra és Boros Gáborra, a BioNTech kutatóira és Pardi Norbertre, aki a Pennsylvania-i Egyetem biológus-kutatója.
Így született meg aztán a vakcina kifejlesztőivel az a közös interjú, amely a világon elsőként a Kossuth rádióban hangzott el.
“A nap kérdése című műsor november 20-i adásában ment le a magyar tudósokkal készült anyagom. Így, együtt négyükkel először készült interjú, és nagyon izgultam, hogy milyen lesz a fogadtatása. Szerencsére jól sikerült a beszélgetés és a visszajelzések is pozitívak voltak. Aztán jött a hab a tortán, amikor felhívott Katalin és elmondta, mit mesélt neki a testvére: a szülővárosában, Kisújszálláson – ahonnan egyébként Szabó Gábor és Pardi Norbert is származik – az emberek a büszkeségtől meghatódottan, sírva hallgatták végig az adást. Nagyon megérintette a professzorasszonyt az a szeretet és törődés, ami a szülővárosából árad feléjük. Rengeteg gratulációt kaptak és kapnak azóta is a világ minden szegletéből” – fogalmazott a Kossuth rádió munkatársa.
A minden évben Csehországban megrendezett esemény célja, hogy felhívja a figyelmet az európai közszolgálati rádiók kulturális értékeket létrehozó és terjesztő munkájára, különös tekintettel a középkelet-európai régióra.
“Nagyon jólesik, hogy a feletteseim érdemesnek tartották a magyar kutatókkal készült anyagomat a versenyre, ezúton is köszönöm nekik a belém vetett hitüket. A Kossuth rádión adásba került exkluzív interjúk és riportok a világsajtóban valóban elsőként jelentek meg. Persze az újságírás nem az a szakma, ahol meg lehet élni a múlt érdemeiből. Azt vallom, hogy minden nap le kell tenni valamit az asztalra” – mondta Nagy Margit.
“Őszintén szólva, nekem az igazi jutalom az, hogy megismerhettem ezt a négy nagyszerű tudóst, hogy a bizalmukba fogadtak és elismerik a munkámat. Magyarországnak óriási szüksége van olyan emberekre, akik szerethetők és, akiknek a szava mértékadó. Úgy gondolom, hogy ők négyen ilyenek. Hiteles példaképek, akik bizonyították, hogy bármit elérhetsz, ha elég kitartó vagy” – tette hozzá a riporter.
Gyerekkori álomból valóság
Nagy Margit már egészen kisgyermekkora óta arról álmodozott, hogy riporter lesz.
“Kisiskolás koromban nagyapám lovaskocsiján állva készítettem el életem első interjúját az unokatestvéreimmel és egy kukoricacsutka volt a mikrofon. Azóta a kukoricacsutkát mikrofonra cseréltem, az unokatestvéreim helyett pedig valódi riportalanyokat kérdezek” – mesélte nevetve a Kossuth rádió munkatársa.
Margit 1994-ben kezdett el dolgozni a közmédia szegedi körzeti stúdiójában, ahol oknyomozó riporterként számos országosan is jelentős témát dolgozott fel pályafutása során. Első munkája például az olajszőkítésről és az olajmaffiáról szólt, 2009-ben pedig Újhelyi Zoltán kollégájával együtt robbantották ki a fuzárium-botrányt, amitől aztán hónapokig visszhangzott a magyar sajtó.
A Karikó Katalinnal és munkatársaival készült riportsorozatát eddigi pályafutása egyik csúcspontjaként értékeli. Mint mondta, “minden újságíró életében vannak meghatározó munkák, meghatározó találkozások – és ez most ilyen volt.”
Médiapiac
Új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a szlovák kormány
A szlovák közmédia vezetésének megválasztási folyamatát érintő módosításokat, valamint névváltoztatást is tartalmazó új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a pozsonyi kormány szerdán.
A Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) jelenlegi formáját és nevét 2011-ben Iveta Radicová – később idő előtt távozó – liberális kormányának idején hozták létre a Szlovák Rádió (SR) és a Szlovák Televízió (STV) összevonásával. Az RTVS élére később a legnagyobb szlovák kereskedelmi televízió egyik korábbi vezetőjét nevezték ki, és számos vitatott változtatásra is sor került, amelyekkel kapcsolatban az intézményt nem egy bírálat érte, egyebek mellett hírszolgáltatásának kiegyensúlyozottságát megkérdőjelezve.
A Robert Fico kormánya által most elfogadott – a pozsonyi törvényhozás liberális ellenzéke által élesen bírált – törvényjavaslat a TASR közszolgálati hírügynökség közlése szerint egyebek mellett módosítja az intézmény nevét, amelyet a jövőben Szlovák Televízió és Rádiónak (STVR) hívnak majd, de megtartja annak összevont formáját.
A javasolt új törvény által bevezetett érdemi változtatások egyike az intézményvezető megválasztásának folyamatát, konkrétan a vezérigazgatót megválasztó kilenctagú közmédiatanács összetételét érinti. A közmédiatanács tagjait eddig a parlament választotta egy speciális forgószabály alapján. A jövőben a tagok közül négyet a kulturális miniszter jelöl majd. Az új közmédiatörvény hatálybalépésével a szlovák közmédia jelenlegi vezetésének megbízatása megszűnik majd.
Az új jogszabály változást hoz majd a szlovák köztelevízióban sugározható reklámok mennyiségével kapcsolatban is, a teljes adásidő eddig megengedett 0,5 százalékáról 5 százalékra emelve a reklámidő maximális hányadát.
A szlovák miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy reményei szerint a jogszabályt még nyáron elfogadja a parlament.
Borítókép: Robert Fico szlovák kormányfő
Médiapiac
Reklámriport miatt bírságolt a médiatanács
Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.
Megsértette a műsorszámok támogatására vonatkozó törvényi rendelkezést a TV2 a Trendmánia (9. évad 40. rész) című műsorszám december 16-án sugárzott adásával – mondta ki a médiatanács április 23-án meghozott határozata.
A műsorrészt egy szépségipari cég üzletében vették fel, amelynek polcain márkanévvel ellátott szépségápolási termékek voltak láthatóak, amelyek egy részét a riporter ki is próbálta, illetve jótékony hatásukról beszélgetett az üzletvezetővel – írták.
Mindezek miatt a testület a műsorszámot reklámriportnak tekintette, és 500 ezer forint bírsággal sújtotta a TV2-t, a jogsértés ismételtségére tekintettel pedig 25 000 forint megfizetésére kötelezte a csatorna vezető tisztségviselőjét.
A közlemény szerint nézői bejelentés alapján, a kiskorúak védelme szempontjából vizsgálta a médiatanács az M4 Sporton február 28-án 18 óra 46 perctől sugárzott MOL Magyar Kupa DVSC-Ferencvárosi TC-nyolcaddöntőt a műsorszámban hallható trágár nézői bekiabálások miatt.
A testület figyelembe vette, hogy az élőben közvetített sportműsorszám szerkesztésére a médiaszolgáltatónak éppúgy nem volt lehetősége, mint a sugárzás időpontjának megválasztására, ezért nem indult hatósági eljárás a médiaszolgáltatóval szemben.
Ugyanezen az ülésén két rádiós frekvenciára kiírt pályázati eljárást is eredményesnek nyilvánított a médiatanács: a Fonyód 101,3 MHz és a Siófok 92,6 MHz helyi vételkörzetű rádiós médiaszolgáltatási lehetőségek kereskedelmi jellegű használatára kiírt pályázatok nyertese a Radio Plus Kft. lett.
A közlemény szerint nézői észrevétel nyomán kereste meg a médiatanács a cseh társhatóságot Kőhalmi Zoltán – Történjen bármi című, a Comedy Centralon január 1-jén 15 óra 56 perckor sugárzott műsorszáma miatt.
A műsort a médiaszolgáltató korhatárjelölés nélkül sugározta, azonban az a magyar szabályozás alapján a III. korhatári kategóriába (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) tartozna.
Az RRTV megállapította, hogy a műsorszám ugyan nem sértette meg a rádiós és televíziós műsorszolgáltatásról szóló cseh rendelkezéseket, de a társhatóság a magyar jogszabályokra tekintettel felhívta a médiaszolgáltatót, a Viacom CBS Networks International Czech s.r.o.-t, hogy tegyen eleget a magyar törvényben meghatározott, az általános közérdeken alapuló szigorúbb szabályoknak a korhatárjelölés tekintetében, amelyet a műsorszám sugárzásakor elmulasztott feltüntetni.
A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket
Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.
Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.
A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.
A sajátot könnyű…
Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.
… és másét?
De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy
többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti
– jegyezte meg Fáczán Gábor.
S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?
– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.
Sorozat indul!
A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.
Jakubász Tamás