2014. november 12.

Nincs szimbiózis, csak együttélés

Kolosi Péter az újságok kémeiről és a médiahatóság egyik legnagyobb hibájáról is beszélt a Média 2.0 meetupján.

Kolosi Péter az újságok kémeiről és a médiahatóság egyik legnagyobb hibájáról is beszélt a Média 2.0 meetupján.

A Média 2.0 Blog harmadik meetupjának első előadója Kolosi Péter, az RTL Klub programigazgatója volt. Régi kedves témájáról, a bulvárról, közelebbről a kereskedelmi televíziók és a bulvárújságok feltételezett szimbiózisáról beszélt. Leszögezte: nem hisz abban, hogy a bulvár-, a közéleti vagy épp a közszolgálati újságírás külön szakma lenne. Az alapok ugyanazok és az etikai normák is, hazudni legalábbis sehol sem lenne szabad. (Arról sincs meggyőződve, hogy a bulvárban gyakoribb lenne a hazugság.) Ami a kereskedelmi tévék és a bulvársajtó egymás mellett élését illeti: másfél évtizede még működött az a modell, hogy a képernyős sztárok címlapra helyezése pörgette a példányszámot, és ennek kiaknázására stratégiai megállapodásokat kötöttek a tévék a kiadókkal. Manapság azonban a világ változása, elsősorban az internet előretörése nagyon megemelte az ingerküszöböt: rengeteg az információ, és azt tömegek fogyasztják. Ilyen körülmények között a bulvársajtót már csak a botrányos történetek érdeklik, amelyek viszont nem minden műsor érdekeihez illeszkednek. A stratégiai kérdéseken túl az is fontos az RTL Klub számára, hogy megvédje a képernyős arcai személyiségi jogait: igaz, hogy aki a nyilvánosság elé lép, annak számolnia kell azzal, hogy élete bizonyos részleteit a média kiteregeti, de ezt azért megpróbálják ésszerű keretek között tartani. Kolosi abban is biztos – bár bizonyítéka nincs rá -, hogy a kiadók a televízióknál kémhálózatokat működtetnek: túl sokszor túl pontos információk kerültek már ki egy-egy meghatározott laphoz. Abban a narratívában viszont nem hisz, hogy a világ egyre inkább eldurvulna, mint ahogy a média részéről az élet és a testi épség tabuként kezelését is evidenciának veszi.

A televíziózás és az újságírás kapcsolatáról elmondta még, hogy a képernyőn valamilyen képre és hangra szükség van, így – hacsak nem hamisítanak egy teljes felvételt – nem lehet olyasmiről beszámolni, ami egyáltalán nem történt meg. Ezzel szemben az újságok – ha nem is túl gyakran, de évente néhány alkalommal – elő szoktak jönni teljes egészében légből kapott történetekkel. A témát azzal foglalta össze, hogy ugyan nem a szimbiózis klasszikus esete, de egyfajta együttélés, ha az egyik fél a másikat élősködőnek tartja. A sajtó televízióra utaltsága kapcsán azért megjegyezte, hogy Magyarországon a valóság az, ami a képernyőn folyik. Más országokkal ellentétben nálunk nincs valódi filmipar vagy sokakat érdeklő élénk színházi élet – de ha ezeken a területeken mégis történik valami említésre méltó, olykor-olykor a lapok címoldalára tudnak kerülni.

Kérdésre válaszolva Kolosi Péter felidézte, hogy a médiahatóság egyik legrosszabb döntésének tartotta, hogy az RTL Klubot és a TV2-t egyaránt 12 órás elsötétítéssel büntette, ahelyett, hogy a Mónika Show-Joshi Bharat párharc miatt eldurvuló műsorok ügyébe már az elején, az intő jelek felmerülésekor beavatkozott volna. Ami pedig az RTL „újszerű” híradóját illeti, eredményként könyvelte el, hogy a plusz nézettség nagy része híradókat korábban nem fogyasztó nézők révén érkezett.

Juszt László hajszál híján a Russia Today arca lett

42 perce

A magyar adás ötlete Lovas István jobboldali újságírótól származik, mégis a baloldaliként elkönyvelt Juszt László volt tévés riportert választották ki, hogy az orosz állami tévé magyar arca legyen - írta meg az Átlátszó.hu.