Kövess minket!

Médiapiac

Nyakunkon a GDPR: ezzel is késésben vagyunk?

Alig pár hét maradt a felkészülésre: május 25-­én hatályba lép az Európai Unió adatvédelmi rendelete, a GDPR, amely minden uniós polgárra, tagállamra és EU-­ban tevékenykedő cégre kötelező hatályú. Hogyan érinti ez a magyar médiapiacot, és a hazai törvényalkotó felkészült­e a változásra? Szakértőnk, Sarkady Ildikó elemzése.

Rögtön az elején fontos leszögezni, hogy a GDPR nem előzmények nélküli. Magyarországon a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról már 1992-ben törvény született. Az 1992-es személyes adatvédelmi törvény alapvető elveit és rendelkezéseit továbbfejlesztve, az uniós adatvédelmi jogforrások rendelkezéseit is figyelembe véve született meg az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló hazai törvény 2011-ben (Infotv.).

Előre kell bocsátani tehát, hogy az Infotv. jelenleg is kellően és az uniós tagállamok között is megfelelő szigorral szabályozza a természetes személyek adatainak kezelését, és védi a magánszemélyek adatait.

Az EU-ban 2012-ben az online technológiai váltás kihívásait kezelni képes, a személyes adatok magasabb szintű védelmét célzó jogalkotási folyamat kezdődött, aminek eredményeként a Tanács és az Európai Parlament 2016-ban több adatvédelmi jogalkotási aktus elfogadásáról döntött. Ezek közül a médiapiac szereplői számára alapvetően az általános adatvédelmi rendeletnek (General Data Protection Regulation, GDPR) van jelentősége.

 

A GDPR jelentősége azonban nem csak a jelenlegi húszmillió forintos bírságnál háromszor nagyobb büntetés kiszabási lehetőségében rejlik, sokkal inkább a kiadókkal, médiaszolgáltatókkal, továbbá a terjesztőkkel, reklám- és médiaügynökségekkel, illetőleg a személyes adatokat kezelő bármilyen médiapiaci szereplővel kapcsolatba kerülő magánszemélyek személyes adatainak megerősített védelmével függ össze.

A GDPR rendeleti szinten szigorúbb és részletesebb rendelkezéseket ír elő a személyes adatok védelme érdekében minden uniós tagállam számára.

 

A magyar jogalkotó a GDPR alkalmazhatóságát és végrehajtását, illetőleg a tagállami hatáskörben maradt adatvédelmi szabályok kidolgozását egyetlen jogi aktus keretében, a hatályos Infotv. módosításával kívánja megoldani. A hazai adatvédelmi jogforrások tehát a jövőben is alapvetően az Infotv.-hez igazodnak majd.

A módosítást célzó törvényjavaslat még 2017 októberében megszületett, a kormány azonban nem tárgyalta, az Országgyűlés elé nem került. S az eddig megjelent információk szerint a javaslat a választások előtt már nem kerül a kormány asztalára. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) ennél fogva – törvényi felhatalmazás hiányában – jelenleg nem jogosult a május 25-ét követő adatvédelmi incidensek esetén az eljárások lefolytatására és a jelentősen megemelkedett bírságok kiszabására.

Az már most látható, hogy nincs átmenet, „hozzászoktatási idő” a korábbi bírságolási gyakorlat és a GDPR jóval szigorúbb szankciórendszere között (és ki ne kezelne legalább foglalkoztatási adatokat?!). A hazai aktualizált adatvédelmi jogszabályt ugyanis nem pótolják a NAIH munkatársai és más szakemberek által tartott konferenciák, képzések sem. Az új adatvédelmi rendelet továbbá a szankciók alkalmazásának azt a fokozatossági elvét sem írja elő, amivel a hazai média – és hírközlési piac – szereplői a 2011-től hatályos médiaszabályozás médiahatósági alkalmazása során találkoztak.

Pedig a GDPR alkalmazása nem egyszerűen csak jogi kérdés, hanem rendkívül alapos informatikai és szervezési felkészülést is igényel az adatkezelő médiapiaci szereplőktől, különösen az előfizetői adatokkal rendelkező lap- és műsorterjesztőktől. Mindenekelőtt meg kell vizsgálni, hogy a jelenleg alkalmazott informatikai rendszerek, a programok alkalmasak-e a GDPR szerinti működésre.

Azt le kell szögezni, hogy a személyes adatok fogalmának értelmezése minden tekintetben az érintett személy védelmét szolgálja.

Ennél fogva az érintettre vonatkozó bármilyen információ, amelyből személyére, illetőleg gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára, körülményeire lehet következtetni, csak önkéntes, konkrét és meghatározott tájékoztatáson alapuló, egyértelmű hozzájárulásával kezelhető.

A PR-, marketingcélból nyilvántartott szenzitív személyes adatok (mint például a családi állapot, a testsúly, a szemszín) pedig még ezen túlmenően is különleges védelmet élveznek. Az ilyen személyes adatok kezelése – az előzőeken túl – az érintett írásbeli hozzájárulását igényli.

 

A beleegyezés egyik esetben sem valósulhat meg hallgatás által, sőt kétség esetén az adatkezelőnek kell bizonyítania a hozzájárulás meglétét. Az érintett kimutatható, ezáltal igazolható beleegyezése ennél fogva minden személyes adatának kezelésénél javasolt. A beazonosíthatóság kérdéskörét pedig nem lehet szűken értelmezni: elég, ha néhány ismerős, kolléga az információk alapján „felismeri” az érintett személyt.

 

Újdonság az internethasználattal kapcsolatban az „elfeledtetéshez való jog” (right to be forgotten), amely az adatok teljes, visszaállíthatatlan és végleges törlését jelenti az internet egészére vonatkozólag, továbbá az „adathordozhatósághoz való jog” deklarálása.

Az utóbbi alapján az érintett igényelheti saját személyes adatainak rendelkezésre bocsátását is annak érdekében, hogy azokat más adatkezelő is felhasználhassa. Az adatkezelők és -feldolgozók számára új rendelkezés az uniós elektronikus hírközlés területein már alkalmazott incidensbejelentési és -dokumentálási kötelezettség, amelynek alapján a súlyos jogsértő eseteket a lehető leghamarabb be kell jelenteni a nemzeti felügyelő hatóságnál – várhatóan a NAIH-nál –, az eseteket rögzíteni szükséges, és a kockázat mértékétől függően az érintett adatalanyt is haladéktalanul értesíteni kell.

A szabályozás minden részletére ez a rövid összefoglaló nem térhetett ki, ennyiből is megállapítható azonban, hogy az 1992 óta adatkezeléshez szokott médiapiac számára egy alapos program-felülvizsgálat, jogértelmezés és jogidokumentáció-aktualizálás, valamint megfelelő, felelősi pozíciókat (adatvédelmi felelős) és határidőket, incidenseknél pedig az elhárítást és kárenyhítést is tartalmazó szabályzatok lefektetése szükséges.

Továbbá a szükséges szervezési intézkedések megtétele esetén a GDPR nem hoz kardinális változásokat. Legfeljebb egy-egy megtévedt adatkezelő számára eredményez jelentős bírságot – az Infotv. módosításának hatályba lépése után.

Sarkady Ildikó dr. PhD

  • Több egyetem állandó, illetőleg meghívott média- és reklámjogi oktatója. Mintegy félszáz publikált tanulmánya után 2005 decemberében megjelent a Médiajogi írások c. könyve.
  • 1999-2005 között az Önszabályozó Reklám Testület választmányi tagja,
  • 2000-2010-ig a Magyar Reklámszövetség elnökségi tagja, alapítója és első elnöke az MRSZ Jogi Bizottságának, valamint jelenleg is tagja a Szerzői Jogi Szakértői Testület elnökségének.
  • 2007-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetésben részesült.

Nézze meg Sarkady Ildikó dr. PhD teljes profilját a Ki Kicsoda? oldalunkon.

Médiapiac

Megújul az M2 Petőfi TV

Friss arculattal, új műsorokkal jelentkezik a közmédia zenés ifjúsági csatornája.

Közzétéve:

A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) gyártóbázisának épületei és a főváros III. kerületében, Óbudán, a Kunigunda útja 64. alatt, előtérben az M2 Petőfi TV logója, fotó: MTVA/MTI/Zih Zsolt

Az M2 Petőfi TV a Petőfi Rádió műfajgazdag, magyar kínálatához igazodó, sokszínű tartalommal várja nézőit, a fiatalok igényeire szabott, aktuális témákkal – közölte a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) Sajtó és Marketing Irodája szerdán az MTI-vel.

A csatorna új, saját gyártásában készült egyedi tartalmakkal, élő közvetítésekkel, fesztiválok, koncertek, szórakoztató programok bemutatásával, filmes és ismeretterjesztő adásokkal, a fiatalok mindennapjait érintő témákkal várja a nézőket.

A megújulás szoros együttműködésben valósul meg a Petőfi Rádióval, láthatóvá téve a rádiós műsorvezetőket.

A közlemény szerint a csatorna kiemelt célja, hogy napjaink magyar slágereinek, a fiatal feltörekvő, értékteremtő zenei teljesítményt nyújtó zenészeknek bemutatkozási lehetőséget biztosítson a Petőfi Rádió tehetségkutató törekvéseivel szoros együttműködésben.

A tavaly októberben megújult rádióadónak már több ezer felvételt küldtek az új, valamint a széles körben még nem ismert előadók.

Tehetségük kibontakoztatásában, dalaik terjesztésében vállal hangsúlyos szerepet – műfaji megkötés nélkül – a magyar zenei médiumok között egyedüliként a két csatorna – emlékeztetnek a közleményben.

Mint hozzáteszik, a tehetséggondozás mellett fontos törekvésük a múlt könnyűzenei örökségének gondozása, hogy a hazai könnyűzene legendás alakjait közelebb hozzák az ifjúsághoz. A nézők ennek részeként több évtizede készült, zenei ritkaságnak számító archív koncertfelvételeket, interjúrészleteket is láthatnak.

Íme az újdonságok

Az elmúlt évekhez hasonlóan minden hétköznap 21 órától élő műsor várja majd a nézőket. Az Esti Kornél című műsorban különböző zenei formációk aktualitásait mutatják be, de előtérbe kerül az előadók színpadon túli élete, például kedvenc sportjuk, hobbijuk vagy karitatív tevékenységeik.

Az adások továbbá rávilágítanak arra is, hogyan kapcsolódik össze a zene egyéb művészeti és más területekkel. A műsorvezetők között a már jól ismert csatornaarcok szerepelnek, így Csitári Gergely, Pató Márton, Csapó Dóra, Hernandez Vivien, Matthesz Flóra és Tótfalusi Fanni.

A tévéadó újdonságai közé tartozik az élő műsor után következő zenés kívánságműsor. A Mit kíván? című műsor adásaiban válogatást adnak a Petőfi Rádió kívánságműsorának legnépszerűbb dalaiból, valamint zenei témákban megszólaltatják az utca emberét.

Szombat esténként 20 órától a Petőfi Rádióból ismert műsorvezetők, Mák Kata, Fekete László, Habóczki Máté, Szani Roland és Szikora Tamás várják a nézőket a Házibuli című zenés műsorral. Minden adás egy hazánkban népszerű zenei stílust, illetve sokakat foglalkoztató, a dalokban gyakorta megjelenő emberi érzelmet jár körbe különböző rovatokban.

Az adások után szombaton 22 órától koncert- vagy zenés filmet ad a csatorna.

A csatorna népszerű koncertműsora, az Akusztik továbbra is jelentkezik vasárnaponként 20 órától, valamint folytatódik az A38 hajó színpadán és a Kulisszák mögött – az A38 hajón, az A38 Archív és az A38 BESZTOF a zenei szerkesztők válogatásában, a legjobb hazai produkciókkal, érdekességekkel – olvasható a közleményben.

Tovább olvasom

Médiapiac

Vizsgálat indult az EU-ban az Apple, a Google és a Meta ellen

Az Európai Bizottság vizsgálatot indított az Apple, a Google és a Meta vállalat ellen, hogy megfeleltek-e a digitális piacokról szóló szabályozásnak (DMA) – jelentette be Margrethe Vestager digitális korra felkészült Európáért felelős uniós biztos.

Közzétéve:

MTI/EPA/Caroline Brehman

Margrethe Vestager brüsszeli sajtótájékoztatóján közölte:

az előzetes vizsgálatok eredményei szerint feltételezhető, hogy az érintett vállatok nem kezdték meg a hónap elején életbe lépett, átjárhatósággal és versennyel kapcsolatos előírásokat tartalmazó szabályozás szerinti kötelezettségek betartását.

A szabályozás szerint az “alapvető platformszolgáltatásokat” nyújtó, kapuőrnek nyilvánított vállatoknak fel kell számolniuk azokat a zárt technológiai rendszereket, amelyek a fogyasztókat egyetlen vállalat, főként saját termékeinek vagy szolgáltatásainak használta felé terelik. Kiemelte, a szabályozás előírja, hogy a vállalatoknak lehetővé kell tenniük, hogy “ingyenesen tereljék” a felhasználókat alkalmazásboltjain kívüli ajánlatokhoz.

Az Európai Bizottság szeptemberben hat szolgáltatót minősített kapuőrnek, az Alphabet, az Amazon, az Apple, a ByteDance, a Meta és a Microsoft céget.

Az uniós biztos szerint az Európai Bizottság “gyanítja”, hogy az érintett vállatok által bevezetett intézkedések nem tesznek eleget a DMA szerinti kötelezettségeiknek. Az uniós bizottság mélyreható vizsgálata során arra keres választ, hogy a Google és az Apple teljes mértékben betartja-e a DMA szabályait, amelyek megkövetelik a technológiai cégektől, hogy lehetővé tegyék, hogy az alkalmazásboltjaikon kívül elérhető ajánlatokhoz irányítsák a felhasználókat. Az uniós bizottság aggodalma szerint a két vállalat saját ajánlataikon kívüli választás esetén “különféle korlátozásokat” alkalmaz, beleértve egyebek mellett díjak felszámolását.

A gyanú szerint a Google nem tartja be azokat az előírásokat, amelyek megakadályoznák, hogy a technológiai óriáscégek előnyben részesítsék saját szolgáltatásaikat a riválisokkal szemben.

“Az Európai Bizottság aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a Google és az Alphabet keresőfelületeiken előnyben részesítik saját szolgáltatásaikat” – mondta.

Közölte továbbá: az előzetes vizsgálatok szerint az Apple alternatív alkalmazásboltokra vonatkozó új díjstruktúrája és az Amazon keresési találatokra vonatkozó rangsorolási gyakorlata szintén aggályokat vet fel. Az Apple intézkedései, beleértve a webböngésző keresési képernyőjének kialakítását, megakadályozhatják a felhasználókat abban, hogy gyakorolják a szabad szolgáltatásválasztás jogát saját rendszerén belül. Az uniós bizottság a Meta esetében a felhasználók adatainak kezelése és a díjköteles szolgáltatások fizetési feltételeivel kapcsolatosan vizsgálódik majd – tájékozatott.

Az Európai Bizottság közölte: vizsgálata során bizonyítékokat és információkat gyűjt a felvetődött gyanúk tisztázására, az eljárást 12 hónapon belül le kívánja zárni.

Jogsértés esetén a brüsszeli testület az érintett vállalat teljes, globális forgalmának 10 százalékáig terjedő bírságot szabhat ki. A bírságok ismételt jogsértés esetén akár 20 százalékot is elérhetnek.

Folyatódó jogsértések esetén az Európai Bizottság további lépéseket is tehet, például kötelezheti a vállalatot egy üzletág vagy annak egy részének eladására, vagy megtilthatja a rendszerszintű meg nem feleléshez kapcsolódó szolgáltatások nyújtását.

Borítókép: a Google amerikai informatikai óriáscég logója a Nemzetközi Szórakoztatóelektronikai Kiállításnak (CES) otthont adó épületen Las Vegasban 2023. január 10-én

Tovább olvasom

Médiapiac

Komoly karriert futott be a közmédia Országjáró című műsora

Eddig is több díjjal jutalmazták a hat éve futó műsort – mondta Siklósi Beatrix, a Kossuth rádió csatornaigazgatója az M1 műsorában hétfőn.

Közzétéve:

Róka Ildikó szerkesztő, gyártásszervező (b) és Móczár István rendező, operatőr (k) átveszi a Duna Televízió és a Duna World csatornán futó Ízőrzők című műsornak járó Hungarikum Liget Média-díjat Lezsák Sándortól, a Magyar Országgyûlés alelnökétõl (j2), Lezsák Sándorné Sütõ Gabriellától a Hungarikum Liget alapítójától (j) és Balogh Lászlótól, a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriumának elnökétől (b) a veszprémi díjátadó gálán 2024. március 21-én, fotó: MTI/Vasvári Tamás

Siklósi Beatrix annak kapcsán beszélt erről, hogy a közmédia két műsora, a Kossuth rádión hallható Országjáró és a Duna csatornán látható Ízőrzők sorozat múlt héten elnyerte a Hungarikum Liget Média-díjat.

A csatornaigazgató elmondta, büszke a műsort készítő csapatra, amelynek tagjait mindenhol nagy szeretettel várják.

A munkatársak óriási munkát végeznek, hétről hétre egy ötórás műsort állítanak össze

– mutatott rá.

Domokos István, az Országjáró felelős szerkesztője, műsorvezető arról beszélt, hogy

a műsor fennállása óta eddig 457 településen jártak és 13 500 riportalanyt szólaltattak meg. Mint mondta, a műsor kaput nyit a világra, megmutatja a helyben élők mindennapjait, az emberi értékeket, kincseket, amire az ott élők büszkék, a műsor készítőinek pedig fontos, hogy ezeket bemutathatják.

A díj megtiszteltetés számukra, és öröm volt a díjátadón újra találkozni azokkal az emberekkel, akiket a műsorban már bemutattak – mondta Domokos István.

Siklósi Beatrix közölte, hogy a díjjal járó 1,5 millió forintot az Országjáró stábja a Jónak lenni jó! jótékonysági kampány legutóbbi kedvezményezettjének, a koraszülött gyermekek fejlesztését segítő Semmelweis Fejlődéstámogató Központnak ajánlotta fel.

Tovább olvasom