Médiapiac
„Nyilván hiányzik Magyarország”
Amikor az Isten veled, Magyarország! felvételei készültek, szereplőink, hőseink még hírből sem ismerték a koronavírust. Történeteink még egy olyan világban játszódtak, ahol jártak a repülőgépek, nyitva voltak a határok, és ahova reméljük, hamarosan újra visszatérhetünk – ezzel a felütéssel indítja útjára az RTL Klub dokumentumsorozatának harmadik évadát.
A külföldre költőző magyarok sorsát mutatta be az RTL Klub az Isten veled, Magyarország! című dokumentumsorozatának első és második évadában, amely nem a különböző híradásokban gyakran elhangzó szomorú statisztikákat helyezte középpontba, hanem az egyéni sorsokat, illetve a családokat, akik különböző okokból ugyan, de úgy döntöttek, elhagyják Magyarországot, és idegen földön próbálnak szerencsét, máshol folytatják az életüket, vagy már egy ideje külföldön igyekeznek boldogulni. És ezt a már jól kikövezett utat folytatják a széria harmadik évadában is.
– mondta a sorozat bemutatása kapcsán Kotroczó Róbert hírigazgató a hvg.hu-nak.
Mint az az előző szériák kapcsán kiderült, Az Isten veled, Magyarország! titokban készült, a hírek szerint a csatornánál is csak nagyon kevesen tudtak róla, pedig a stábtagok volt, hogy százezer kilométert repültek tizenhét országban, hogy minden adásban bemutathassák azt a három-négy családot, akik saját tapasztalataikat osztották meg a nehézségeikről, hogy milyen volt mindent hátrahagyni, akár nyelvtudás nélkül.
Ezúttal epizódonként három történetet látunk, a csatorna hírigazgatósága által készített produkció készítői változatos, egymástól eltérő sorsokat mutatnak be, ami lehetőséget teremt arra, hogy bárki belehelyezkedhessen a szereplők sorsába.
 |
| Valkó Eszter és férje, Péter |
Az új évad első részében elsőként az ismert műsorvezető, Valkó Eszter és férjének, Péternek a történetét ismerhetjük meg. Mint kiderül, az RTL Klub egykori arca nehéz döntést hozott, amikor lemondott az itthoni karrierjéről, és követte a férjét Hollandiába, akivel 2018-ban Maastrichtban kezdtek új életet, ahol a férj olyan lehetőséget kapott egy svájci sejt- és génterápiás gyógyszercégtől, amit, ha nem fogad el, örökké bánta volna, Eszter pedig úgy volt vele, hogy, ha van olyan műsor, amelyet nagyon szeretne megcsinálni, így is meg tudja oldani, ám végül ő is egy gyógyszercégnél helyezkedett el adminisztrátorként, ahol egészen a kisfiuk születéséig dolgozott. Úgy vélik, a költözésnek, a stresszmentes életnek köszönhetik a gyermekáldást is. Mint a férj elmondja:
Nyilván hiányzik Magyarország, de az elkövetkezendő pár évben nem tervezzük, hogy haza fogunk menni. |
 |
| Edit és Laci a gyermekeikkel |
Hollandiából Edithez és Lacihoz „repülünk”, akikről kiderül, hogy évek óta zöldkártya lottóznak, ami azt jelenti, hogy rendszeresen feltöltötték az adataikat egy amerikai online felületre, és várták, hogy kihúzzák a nevüket. Végül a férfi járt szerencsével. Dunaújvárostól nem messze, egy háromezer fős kisközségben élnek, idilli környezetben. Innen indulnak el Amerikába, Atlantába, ám gyorsan kiderül, hogy az álmaikat a valóságban megélni nehezebb, mint hitték.
 |
| Enikő a lányával |
A harmadik család, Enikő és Laci négy évvel ezelőtt költözött Székesfehérvárról Görögországba, Korfu szigetére. Itt nyitottak közösen egy ajándéktárgy boltot. Enikőről kiderül, hogy túlhajszolt volt és stresszes, még a saját lányára sem volt elég ideje, és úgy akart élni, hogy lássa, ahogy felnő. És persze vonzotta a tenger is, amelyet első alkalommal húsz évvel ezelőtt az Iparművészeti Egyetem ösztöndíjasaként pillantott meg, amikor is három hónapot töltött Görögországban. Már akkor elhatározta, hogy, ha lehetősége lesz rá, visszautazik. Az ő történetükön túl megismerkedhetünk Enikő nővérével is, aki egy éve költözött Korfura, egy szakítás után, amikor úgy érezte, nincs veszíteni valója, így belevágott, és kávézót nyitott a városban a testvére boltjától száz méterre.
Az Isten veled, Magyarország! folytatja a hagyományt, és az egyéni sorsokon túl erős motivációkat mutatnak be, amelyek között az álmok éppúgy megtalálhatóak, mint például a magyar bürokrácia keltette kilátástalanság érzése. A készítők kontextusba helyezik a választott otthont, az adott ország kultúráját, az ott élők hétköznapi tevékenységeit. Megismerhetjük Maastricht városát éppúgy, mint Korfu turisztikai vonatkozásait. A szereplők elsősorban magukról, a családjuk reakcióiról mesélnek, de a külföldre költözéssel kapcsolatban is megfogalmazzák a kétségeiket, kezdeti bizonytalanságukat. Közös pont bennük, hogy mindannyian elégedettek az új életükkel, és a szívükben nem haraggal gondolnak szülőföldjükre.
Az Isten veled, Magyarországban! a tényeket mutatják be, azt, hogy Maastrichtban másképpen figyelnek a kisbabákra a bölcsödében, mint Magyarországon, azt, hogy Korfun sokkal kevésbé nehezítik meg a saját vállalkozás indítását, mint itthon. De mivel egy kereskedelmi csatorna műsoráról van szó, kicsordulnak könnycseppek is, éppen Valkó Eszter szeméből, de a sorozat valami olyasmiről beszél, ami, ha nem is mindannyiunkat, de sokunkat érint.
A műsor keddenként 21:00-tól látható az RTL Klubon.
Médiapiac
Új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a szlovák kormány
A szlovák közmédia vezetésének megválasztási folyamatát érintő módosításokat, valamint névváltoztatást is tartalmazó új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a pozsonyi kormány szerdán.
A Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) jelenlegi formáját és nevét 2011-ben Iveta Radicová – később idő előtt távozó – liberális kormányának idején hozták létre a Szlovák Rádió (SR) és a Szlovák Televízió (STV) összevonásával. Az RTVS élére később a legnagyobb szlovák kereskedelmi televízió egyik korábbi vezetőjét nevezték ki, és számos vitatott változtatásra is sor került, amelyekkel kapcsolatban az intézményt nem egy bírálat érte, egyebek mellett hírszolgáltatásának kiegyensúlyozottságát megkérdőjelezve.
A Robert Fico kormánya által most elfogadott – a pozsonyi törvényhozás liberális ellenzéke által élesen bírált – törvényjavaslat a TASR közszolgálati hírügynökség közlése szerint egyebek mellett módosítja az intézmény nevét, amelyet a jövőben Szlovák Televízió és Rádiónak (STVR) hívnak majd, de megtartja annak összevont formáját.
A javasolt új törvény által bevezetett érdemi változtatások egyike az intézményvezető megválasztásának folyamatát, konkrétan a vezérigazgatót megválasztó kilenctagú közmédiatanács összetételét érinti. A közmédiatanács tagjait eddig a parlament választotta egy speciális forgószabály alapján. A jövőben a tagok közül négyet a kulturális miniszter jelöl majd. Az új közmédiatörvény hatálybalépésével a szlovák közmédia jelenlegi vezetésének megbízatása megszűnik majd.
Az új jogszabály változást hoz majd a szlovák köztelevízióban sugározható reklámok mennyiségével kapcsolatban is, a teljes adásidő eddig megengedett 0,5 százalékáról 5 százalékra emelve a reklámidő maximális hányadát.
A szlovák miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy reményei szerint a jogszabályt még nyáron elfogadja a parlament.
Borítókép: Robert Fico szlovák kormányfő
Médiapiac
Reklámriport miatt bírságolt a médiatanács
Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.
Megsértette a műsorszámok támogatására vonatkozó törvényi rendelkezést a TV2 a Trendmánia (9. évad 40. rész) című műsorszám december 16-án sugárzott adásával – mondta ki a médiatanács április 23-án meghozott határozata.
A műsorrészt egy szépségipari cég üzletében vették fel, amelynek polcain márkanévvel ellátott szépségápolási termékek voltak láthatóak, amelyek egy részét a riporter ki is próbálta, illetve jótékony hatásukról beszélgetett az üzletvezetővel – írták.
Mindezek miatt a testület a műsorszámot reklámriportnak tekintette, és 500 ezer forint bírsággal sújtotta a TV2-t, a jogsértés ismételtségére tekintettel pedig 25 000 forint megfizetésére kötelezte a csatorna vezető tisztségviselőjét.
A közlemény szerint nézői bejelentés alapján, a kiskorúak védelme szempontjából vizsgálta a médiatanács az M4 Sporton február 28-án 18 óra 46 perctől sugárzott MOL Magyar Kupa DVSC-Ferencvárosi TC-nyolcaddöntőt a műsorszámban hallható trágár nézői bekiabálások miatt.
A testület figyelembe vette, hogy az élőben közvetített sportműsorszám szerkesztésére a médiaszolgáltatónak éppúgy nem volt lehetősége, mint a sugárzás időpontjának megválasztására, ezért nem indult hatósági eljárás a médiaszolgáltatóval szemben.
Ugyanezen az ülésén két rádiós frekvenciára kiírt pályázati eljárást is eredményesnek nyilvánított a médiatanács: a Fonyód 101,3 MHz és a Siófok 92,6 MHz helyi vételkörzetű rádiós médiaszolgáltatási lehetőségek kereskedelmi jellegű használatára kiírt pályázatok nyertese a Radio Plus Kft. lett.
A közlemény szerint nézői észrevétel nyomán kereste meg a médiatanács a cseh társhatóságot Kőhalmi Zoltán – Történjen bármi című, a Comedy Centralon január 1-jén 15 óra 56 perckor sugárzott műsorszáma miatt.
A műsort a médiaszolgáltató korhatárjelölés nélkül sugározta, azonban az a magyar szabályozás alapján a III. korhatári kategóriába (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) tartozna.
Az RRTV megállapította, hogy a műsorszám ugyan nem sértette meg a rádiós és televíziós műsorszolgáltatásról szóló cseh rendelkezéseket, de a társhatóság a magyar jogszabályokra tekintettel felhívta a médiaszolgáltatót, a Viacom CBS Networks International Czech s.r.o.-t, hogy tegyen eleget a magyar törvényben meghatározott, az általános közérdeken alapuló szigorúbb szabályoknak a korhatárjelölés tekintetében, amelyet a műsorszám sugárzásakor elmulasztott feltüntetni.
A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket
Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.
Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.
A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.
A sajátot könnyű…
Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.
… és másét?
De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy
többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti
– jegyezte meg Fáczán Gábor.
S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?
– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.
Sorozat indul!
A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.
Jakubász Tamás