A Kreatív Média 2017 konferenciájának sztárvendége Frederik Obermaier, a Panama Papers projekt elindítója és irányítója, a Süddeutsche Zeitung munkatársa volt, aki „az oknyomozó újságírás mellett kívánt lobbizni”.

Frederik Obermaier helyzetértékelése szerint a médiát manapság a hiány jellemzi. Hiányzik a bizalom (lásd a Lügenpresse szlogeneket a német tüntetéseken), a pénz, valamint a demokrácia is, mert a nem rentábilis sajtót egyre inkább pénzemberek próbálják az irányításuk alá vonni.

Szerinte a fenntartható újságírás egyik kulcsa az oknyomozás. Az oknyomozó tartalom exkluzív tartalom, ráadásul a forrásokat nem ismerő médiumok számára az utánközlése is kockázatos. A Panama Papers esete is bizonyította, hogy az értékes, a politikusok szavainak továbbadásán vagy értelmezésén túlmutató anyagok a példányszámra is hatással vannak: a Süddeutsche Zeitung esetében ez a megjelenés hetében több tízezres extra példányszámot jelentett, „mint ha a hat napon megjelenő újságnak azon a héten egy hetedik száma is lett volna”.

És hogyan vághat bele egy szerkesztőség az oknyomozásba? Az ő csapatuk a második legjobbnak gondolt módszerrel dolgozott: 4 (jelenleg már 7) fős önálló oknyomozó csapatot hoztak létre, amelynek nem kellett minden nap szállítaniuk az oldalakat, hanem szabadon kutathattak. Persze ez is luxusnak tűnhet, de az ideális megoldás az lenne, ha minden csapat oknyomozóként is működhetne, jutna erre idő és erőforrás. Mindenesetre kicsiben, 1-2 emberrel is érdemes belekezdeni. Az oknyomozó újságírókat Obermaier szerint hagyni kell szabadon dolgozni, ha pedig erre nem hajlandóak, még mindig adott a lehetőség, hogy az ember saját felületet hozzon létre.

Fontos ugyanakkor a felkészültség és a felszereltség: az újságíró ismerje a titkosítási megoldásokat és el lehessen érni titkosított csatornákon. (A súgások megkönnyítésére az ilyen elérhetőség akár a honlapon, névjegyen is szerepelhet.) A feldolgozandó szenzitív adatok tárolásához szükség van egy netre sosem kapcsolt számítógépre is. Az óvatosságról sem szabad lemondani. Obermaierék biztonsági szakértőkkel is konzultáltak, tőlük tudták meg például, hogy a laptopok csavarjainak érintetlenségéről csillámos körömlakk segítségével lehet meggyőződni, de a publikálás idején például a családját is távol tartotta a várostól.

Az együttműködéstől sem kell félni. Ha 10 ország lapjai adnak egy-egy embert, az már komoly nemzetközi csapatnak számít, míg országon belül más médiumokkal, például tévékkel érdemes megfontolni a közös munkát. A Panama Papers esetében aggodalmat okozott, hogy a több száz résztvevő egyike se szivárogtasson idő előtt (akár otthon vagy baráti körben sem), de szerencsére ezt sikerült elkerülni. Ami nagyobb kihívást jelentett, az a publikálás időzítése, figyelembe véve az egyes országok nemzeti ünnepeit és kiemelt eseményeit, a résztvevők érdekeit, valamint a különböző médiatípusok eltérő átfutási időit.

A Panama Papers hatásait értékelve Obermaier elmondta, hogy a médiavisszhang sokkal hosszabb és intenzívebb lett a várakozásaiknál, viszont a politikai reakciók rosszabbak voltak, az államok éppenhogy nem a transzparencia irányába látszanak mozdulni.



Stanley Kupa a Spíler TV-n

1 napja

A Spíler TV egyik legfontosabb időszakához érkezik, az NHL-döntőjének kizárólagos magyarországi jogtulajdonosaként.

Gyerekeknek gyűjt a Fókusz Plusz

1 napja

Gyereknapi különkiadással jelentkezik szombat este 18.55-től a Fókusz Plusz: bemutatják a Bátor Tábort, amelynek egész héten adományokat gyűjtenek.