Milyen érzés egy negyedévszázados rendezvényt streamingen keresztül ünnepelni? Hogyan élték meg a hazai szakemberek a világjárványt? Június 10. és 11. között kerül megrendezésre az idei Media-Digital Hungary, melyen többek között ezt is megtudhattuk. A konferencia eseményeiről az alábbiakban olvasható összefoglalónk.

Az online megrendezett Media-Digital Hungary sokkal több mint egy két napos online élő közvetítés. Csermely Ákos elmondta, hogy különböző extra csatornákkal igyekeztek az élő esemény funkcióit a lehető legjobban helyettesíteni. Ebből az okból kifolyólag novemberig minden héten csütörtökön 17:00 órakor gazdaság, kereskedelem és média témakörökkel kapcsolatos adásokkal jelentkezik „a holtidő médiája Podcast”, mely a folyosóbeszélgetések hangulatát hivatott felidézni.

Az előadók közül sokan megemlítették, hogy furcsa érzés a 25 éves konferencia színpadjáról az ismerős arcok helyett a kamerába nézni. Kétségtelen, hogy egy a jó kapcsolatokra és a professzionális légkör mellett a családias hangulatra is erősen építő rendezvényt nehéz a virtuális térbe költöztetni. A lehetőségekhez képest mégis egy személyes hangvételű, magas színvonalú tartalmakat felsorakoztató konferenciát létrehozni, melyet végig HD minőségben közvetítettek a szervezők. Az előadásokat Léna verses dobozának adásai, illetve Lovász László és Ábel Anita humoros visszaemlékezései szakították meg.

A továbbiakban az előadások közül szemezgettünk:

A racionalizálás győztesei. Ki lehetett győztese, emberileg és üzletileg is az elmúlt hónapok menetelésének? Ki az aki megerősödhetett? Mulandó, változó érdekek, változó értékek.

Gulyás János (az MRSZ elnöke/Wavemaker, Magyarország)

Furcsa a digitális oktatás ebédszünetében a flexelő szomszédot hallgatni, de még furcsább, hogy Budapesten nem mindenki ismeri a „flexelésnek” ezt a jelentését Gulyás János szerint – csak a „felvágni” értelemben használják. Elmondása szerint ő maga semmiképp sem szeretne azzal „flexelni”, hogy tudja, mit hoz a jövő. A COVID-19 járvány és az élet viilágszintű megállása fekete hattyú, senkinek nem volt rá forgatókönyve. Májusra viszont már okosabbá vált a szakma, lehetőség van a tippek megfogalmazására. Alapvetően minden a digitalizáció irányába tart és ezt a járvány csak felgyorsította ezt a trendet. Az életterünk, a virtuális tereink olyan hatékonnyá váltak, hogy lassan nem marad „felesleges tér”, pedig szükség lenne erre a kreativitáshoz, felfedezéshez, a boldogsághoz. A felesleges terek gondozása tehát fontos része lehet a jövőnek.

A Wavemaker elkészítette továbbá a világ legnagyobb customer journey kutatását, melyből kiderült, hogy a vásárlási döntések 53%-t tudat alatt automatizáltan hozzuk meg. Az izoláció viszont megszüntette ezeknek az automatizmusoknak egy részét, amik helyére a márkák újakat ültethetnek. A nyertesek azok lesznek, akik képesek a régi berögződéseket hatékonyan felülírni. Jó kérdés, hogy ha például a Nespresso kávékapszulát a márkaboltban és az Aldiban is szívesen megvásárolja a vevő, attól függően, hogy épp melyik esik útba, akkor az online térben vajon kihez fog fordulni?

Megoszló figyelmek, egység(gek)ben tartandó közönségek, közösségek.

Kovács Tibor (Az MLE elnöke, a Ringier Axel Springer, Magyarország)

Az olvasó változik – fogalmazhatnánk meg tömörítve Kovács Tibor előadásának nyitógondolatát. Nagyon sok olyan helyzettel találkozunk, amikor a mostani olvasó fejében egészen más konnotációk kelnek életre, mint a 10-15-20 évvel ezelőtti olvasó fejében és ehhez médiaszakemberként olykor nehéz alkalmazkodni. Átalakul a korábbi „kapuőr” szerep, hiszen ma már a fogyasztó maga jelenik meg ebben a minőségben. Az utóbbi időszakban rendkívüli mértékben emelkedtek a tartalomelőállítás díjai, hiszen több képre, videóra van szükség. Nyugati trend, hogy minden egyes iparág kialakítja a saját médiáját, de ez nagyon nagy felelősség, hiszen ez azt is jelenti, hogy a márkák egy rész elértéktelenedik a hirdetők számára. Ennek ellenére figyelni kell a fogyasztók igényeire, hiszen ők adják az értéket. Középpontban továbbra is az erős márka áll – melynek legfőbb pillérei a figyelem (olvasókra, munkatársakra), az innováció, a szabadság és a tőke.

Az összes médiatípus egybe mérésének gyakorlati tapasztalatai.

Ambruszter Géza (Gemius, Magyarország)

Lengyelországban és Németországban már megvalósult az a modell, mely lehetőséget ad a különböző csatornákon átáramló információk együttes mérésére egy mobilezköz segítségével – az így végzett kutatás eredményeit ismertette Ambruszter Géza. Ha a fogyasztási szokásokat felosztjuk a karantén előtti, közbeni és utáni szakaszokra, azt láthatjuk, hogy a TV és PC fogasztás lassan visszaáll a korábbi szintre, de a mobilos értékek tovább emelkednek. Ez annak is köszönhető, hogy egyre többen nyitottak arra, hogy akár mobilon is megnézzenek egy sorozatot. A Messenger és Facebook esetén nagy kiugrást lehetett tapasztalni az izoláció időszaka alatt, de mostanra ezek fogyasztása is visszaállt vagy közelít az eredeti szinthez, ellentétben a Youtube-bal, ami viszont egyenletes haladást mutat. Hogy mennyi inkrementális reachet képesek hozni ezek a platformok (a vizsgálatban a TV, a Facebook és a Youtube) együttesen, azt két faktor határozza meg: milyen erős a TV kampány, illetve milyen erős a Facebook és a Youtube kampány. Az összemért adatokból érdekes következtetésre juthatunk: ha nagy a TV-s kampány ereje, de kicsi a Facebook és Youtube kampány hatása, akkor 1%-os értéket kapunk, fordított esetben viszont 7%-t. A párhuzamos médiahasználat miatt a TV-nézés közben általában Facebookoznak is az emberek, például rákeresnek a TV-ben látott tartalmakra.

Social platformok 2020.

Joanelli Tamás (Be Social, Magyarország)

Az elmúlt időszakban mindenki rákényszerült, hogy megtanulja, hogyan működnek az élő közvetítések. Április eleje és május vége közötti (nem reprezentatív) felmérést készített a Be Social, melyet összehasonlítottak a korábbi, a járványügyi helyzet miatt már kevésbé aktuális Nagy Facebook Felmérés eredményeivel is. Beigazolódott, hogy sokkal többen használják a közösségi médiát: 43%-kal többet használják a fogyasztók a Facebookot, 34%-kal a Youtube-ot, 20%-kal az Instagramot, 10%-kal a TikTokot és 4%-kal a Snapchatet. A válaszadók 25%-a elmondta, hogy új eszközöket is elkezdett használni a járvány során vagy sokkal többet használ például videochat alkalmazásokat. Ehhez az is hozzájárul, hogy a Google és a Webex ingyenessé tette szolgáltatását, a Zoom pedig a COVID-19-re építette kampányát, ami új kapukat nyitott ki az emberek előtt. Mivel sokan megszerették ezeket az eszközöket és rájöttek, hogy nincs értelme egy-egy találkozóra fél órát, egy órát utazni, valószínűleg a jövőben is használni fogják ezeket. Az elkövetkező időkben ezért várhatóan nem csökken a fogyasztók száma ezeknél a szolgáltatóknál, de előbb-utóbb letisztul a piac és ki fog derülni, ki nyújtja a legjobb szolgáltatást.

Unalom.

Kiss Ágota (HD Group, Magyarország)

Létezik-e még a digitális robbanás után unalom? Vajon mindig felkelti valami a figyelmünket, vagy vannak üresjáratok? A burnout mellett megjelent a „borout” fogalma is, ami a kóros unatkozást jelenti. Kiss Ágota a HD Group tartalomgyártási vezetője előadásában azt vizsgálta, hogyan hasznosítható az unalommal „töltött” idő a média szempontjából. A legfőbb kérdés az, hogy kedvező fogyasztói állapot-e az unalom? Mosogatás közben például egy podcast hallgatása unaloműző lehet, de ha a fogyasztó unja az olvasást, nem fogja elolvasni az elé kerülő cikket.

Az unalom kéz a kézben jár a figyelemmel, ami viszont már egyfajta értékes hiánycikként tekinthető, hiszen tudjuk, hogy a koncentrált figyelem ideje egyre csökken és ezért a csökkent figyelemért versenyeznek a hirdetők. Egyes esetekben például a mobilfigyelem sérülékenyebb, mint a nagyképernyős figyelem, sokan ezért térnek át a mobilos keresés után a laptopra egy hosszú cikk elolvasásához. Az unalom kihasználásához tehát ezeket a jelenségeket kell jobban tanulmányozni és megpróbálni a célnak megfelelően használni. Egy biztos, a koronavírus járvány alatt a fogyasztók telítődtek a sötét témákkal, ezért most jellemzően a vidámabb, szórakoztatóbb tartalmak irányába fordulnak.

Ki írja valójában a forgatókönyvet?

Kapitány Iván (ContentLab&Factory, Magyarország), Szily Nóra (Magyarország)

Kapitány Iván nevéhez az Üvegtigrisen át a Beugrón keresztül a Mi kis falunkig sok produkciót kapcsolhatnak a tévénézők. Utóbbi sorozat záró évadát másfél millió rajongó követte. De ki írja a forgatókönyvet, ami ekkora rajongótábort mozgat meg? Kapitány Iván arról beszélt, hogy a forgatókönyvírás csakis csapatmunkában valósulhat meg, hiszen a szlovák licenszű Mi kis falunkból sok olyan rész került ki, amit lehetetlen lett volna magyar viszonylatra adaptálni, ehhez pedig a legapróbb részletekre is figyelni kell. Az adaptációkról általában is elmondható, hogy akár az olyan jelentéktelennek tűnő elemek is számíthatnak, mint hogy egy sorozat eredetileg tengerparti környezetben játszódik vagy hogy a rendőrségi iroda máshogy van berendezve, mint itthon. A csoportmunka azért is fontos, mert az alkotásnak illeszkednie kell a rendszerbe – nevezetesen egy TV csatornába. Meg kell jegyezni, hogy nem ül mindenki oda a számítógéphez, aki néz egy sorozatot, viszont van egy nagyon agilis réteg, akik aktívan kinyilvánítják a véleményüket. A kis számok miatt óvatosan kell bánni, de a következő évadra a többségi vélemény nagy hatással lehet. Kapitány Iván elárulta, hogy bízik egy eredeti magyar gyártású sorozat elindításában is és jelenleg egész közel is állnak ehhez.

További hírek:

A MAKSZ létrehozta a MAKSZ mentőövet – tudhattuk meg Blaskó Nikolettől. A kezdeményezés a március közepétől igazoltan munkanélküli kreatív és médiaszakemberek megsegítésére jött létre. Németh Szilárd arról számolt be, hogy a nézők szerencsére sokkal türelmesebben álltak hozzá a változásokhoz, ezért még a kihívások ellenére is sikerült fenntartani a nézői bázist. Hajós András a Dalfutárral kapcsolatos tapasztalatairól beszélt és arról, hogy újdonsült Youtube-producerként pozitív tapasztalat számára a felület nyújtotta rugalmasság. Nagy ugrásnak lehetünk tanúi a médiában Horváth László (Active Media, VirtualIncubator.us) szerint, mivel a tömegmédia átalakul és kezdi visszaszerzezni hitelességét Amerikában. A klasszikus médiumokhoz való visszatérés helyett azonban podcast lett az új mainstream média. A Youtube és a TikTok a karanténhelyzet nagy globális nyertesei Farkas Dániel (StarNetwork) szerint. Klenovszki János (NRC) előadásából kiderült, igaz a sztereotípia, a nőkre a médiafogyasztás során is jellemzőbb a multitasking. Az NRC 1000 fős reprezentatív kutatásából kiderült, hogy a hagyományos TV készülékek kihalófélben vannak, helyüket átveszik az okos TV-k, s ez determinálja hogy egyszerre több dolgot csináljon a fogyasztó TV nézés közben.



Megérkezett a YouTube Kids Magyarországra

5 órája

A YouTube Kids egyszerűbbé teszi, hogy a gyerekek számára kedves rajzfilmeket keressünk, mondókákat hallgassunk, valamint megtaláljuk a választ különféle tudományokkal vagy természettel kapcsolatos kérdésekre.

Megújult a Safer Internet Program honlapja

8 órája

Az oldal működtetője a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat, az európai SIP hazai tudatosságnövelő központja, konzorciumvezetője és hotline-szolgáltatója.