A Media-Digital Hungary második napjának fő témaköre a pénz volt. Létezik-e még egyáltalán versenygazdaság? Hogyan lehet bevezetni a minőségi fizetett tartalmakat az eredetileg ingyenes(nek hitt) interneten? Összefoglalónkból kiderülnek a válaszok.

A Media-Digital Hungary második napjának dinamikája, tömörsége, minősége semmiben nem tért el az első napon megismerttől. Az előadások rövidített leírásával kísérletet teszünk rá, hogy kiemeljük a konferencia második napjának legfontosabb üzeneteit:

Pénz, amely (ki)forgatja a világot.

Pogátsa Zoltán (Magyarország)

Egyre kevésbé beszélhetünk versenypiacról a kapitalizmusban, hiszen a versenyhez versenyszabályozás is dukál, az állam azonban egyre kevésbé avatkozik be. Jelenleg a világ vezető gazdaságában, az Egyesült Államokban 40 millió munkanélküli van, akik nem fognak fogyasztani. Ezenfelül tüntetések és zavargások is nehezítik a helyzetet világszerte. Felmerül a kérdés, kit segítsen meg az állam? Ha megvizsgáljuk, mi történt eddig, azt látjuk, hogy a Federal Reserve 2020 januárjában gigantikus gyorsasággal kezdett pénznyomtatásba. Emellett garanciát vállalat a cégek felé, hogy bármilyen részvényt és kötvényt megvásárol. Emiatt a vállalatok profitabilitása és tőzsdei értéke teljesen elvált egymástól – a profitabilitás tovább zuhan, hiszen az emberek nem fogyasztanak. Legjobb példa erre a Hertz nevű autókölcsönző cég, mely néhány hónapja csődöt jelentett és ennek következtében részvényárfolyama majdnem nullára zuhant, majd amikor a Fed megtette bejelentését, az értéke elindult felfelé és meg is kétszereződött. Ezzel a Fed rövid távon megmentette a vállalatokat, de egy abszurd rendszer jött létre, melynek az emberek a vesztesei. Pogátsa Zoltán szerint a megoldás a feltétel nélküli minimálbér lett volna, mivel a jelenlegi hibás gazdaságpolitika csak a fogyasztás további csökkenéséhez és még nagyobb adósságokhoz vezet.

Új otthonunk a digitális tér

Filó Angéla Katalin (Marketingszakember), Horváth Tamás (Adaptive Media, Magyarország), Kőszegi András (ONBRANDS, Magyarország), Lengyel Zoltán (SberBank, Magyarország), Mondovics Péter (Mastercard, Magyarország), Orosz András (MOL, Magyarország)

Vajon a változás simogatás vagy inkább pofon volt inkább a hazai vállalatoknak? Lengyel Zoltán (SberBank) elmondása alapján azonban a bank számára sok kihívást jelentett az időszak, hiszen gyökeresen át kellett alakítani a működési modellt. A Mastercard számára viszont nem meglepő módon az új lehetőségek időszaka következett. Orosz András (MOL) úgy fogalmazott: „Sikerült jópár évet néhány hónapba belesűríteni.” Néhány hónappal korábban az erős online jelenlét még megkülönböztető szolgáltatásnak számított, de jelenleg a digitális fogyasztás megköveteli ezt, minimum belépő szintté vált, amit mindenkinek tudnia kell. A visszaállás azonban ugyanolyan mentális kihívást jelent, mint amikor beütött a vészhelyzet. Fogyasztói szempontból érdekes fordulat lehetett a kerekasztal résztvevőinek véleménye alapján, hogy valósággal ömlött az ingyen tartalom az internetről – 200 dolláros képzéseket lehetett ingyen elérni. Az interneten arra szocializálódtunk, hogy ingyen van minden. Ebbe a csőbe egymás után futottak bele a márkák, de kérdéses, hogy jól járnak-e ezzel hosszú távon? Mondovics Péter szerint azonban ez egy ugyanolyan edukációs folyamat, mint bármilyen termék vagy szolgáltatás piaci bevezetése. Az emberek eddig is fizettek a tartalmakért – a figyelmükkel – csak erről nem tudtak. Amelyik terméket megszerették, azért várhatóan továbbra is fizetni fognak, hiszen paradigmaváltás van, az emberek belátták, hogy a digitális termékek értéket képviselnek. A válságban megjelent és megerősödött a hiperperszonalitás is. Ha valaki nem foglalkozik az egyéni problémákkal, nem fognak vásárolni tőle. Lengyel Zoltán kiemelte, felgyorsult folyamatokról van szó, évekkel előbbre ugrottunk, de nem 180 fokos kitérés volt a pandémia által okozott változás, hanem a meglévő trendek folytatása, így a teljes beszélgetés tanulsága alapján nincs szó arról, hogy 100%-ban digitalizálódna a világ.

Halálkomolyan gondolom: az előfizetéses tartalomszolgáltatás itthoni lehetőségei (sorozat)

Kocsis Attila (Forbes, Magyarország)

Kocsis Attila a Forbes előfizetéses szolgáltatásának útkereséséről beszélt előadásában. Az elmúlt félév során több árazási modellt teszteltek, melyek közül a befutó megoldásokat jelenleg is finomítják. Az egyéni kurzus prémium tartalommal és diplomával kiegészülve kezdetben 10.000 Forintba került, ami talán magas árnak tűnhet a magyar piacon. A várakozások ellenére azonban hatalmas érdeklődést váltott ki a szolgáltatás, ez adott alapot a 15.000 Forintos áremelésnek, amit viszont plusz exkluzív tartalmakkal támogatott meg a Forbes csapata. A járvány ideje alatt az előfizetés ára 3500 Ft-ra csökkent, ami azonban az otthonmaradók tömegének köszönhetően sokkal több összbevételt hozott a szolgáltató számára a korábbi időszakhoz képest. A Forbes által kínált tartalom egyedisége abban rejlik, hogy egy szervezett tanfolyam tematikáját lehet végigkövetni, ami közben teszteket is végezhetnek a tanulók, illetve diplomát is kérhetnek a sikeres kitöltés esetén.

Papp Norbert (Voiz, Magyarország)

A Voiz egy előfizetéses rendszerben működő „hangoskönyvtár”, melyen magyar könyveket hallgathatnak meg az érdeklődők stúdióminőségben. Papp Norbert kiszámolta, hogy ha zene helyett könyveket hallgatna mindennapi tevékenységei folyamán, akkor akár évi 50 könyv tartalmát is magáévá tehetné. Erre rájönni azonban nem olyan nehéz, így felmerült a kérdés, vajon miért nem valósította még meg senki ezt az ötletet Magyarországon? Kiderült, hogy a kiadóknál általában nincsen audio jog, ráadásul egy hangoskönyv gyártásának ára 1 millió Forint körül van. Ilyen körülmények között lehetetlennek tűnt az üzlet beindítása, ezért a Voiz saját stúdiót alapított, illetve szinkronszínészek üres idejét kezdték el megvásárolni, ami végül elvezetett egy stabil üzleti modell kialakításához. Marketing szempontból is egyedi utat követett az úttörő vállalkozás: Google AdWords helyett affiliate rendszerben gondolkoztak. Egyedi módszerüknek köszönhetően ma már több mint 500 könyvük van, ebből 300-at saját stúdióban vettek fel. A Voiz körülbelül 3000 felhasználóval büszkélkedhet. Mivel a havidíj a magyar elképzelésekhez képest talán kicsit magas, a hangoskönyveken túl plusz tartalmakkal is kedveskednek a fogyasztók számára: tanfolyamokkal, meditációkkal, podcastokkal bővítették a kínálatukat.

Igazi értékkel létre lehet hzni előfizetéses modellt Magyarországon is.

Kékesi Zsuzsanna (HVG, Magyarország)

A hvg360-nak jelenleg 15.000 előfizetője van, de ez a magas szám nem egyik napról a másikra alakult ki. A platform kialakításához a Google DNI pályázata adta meg a kezdő lökést. Miután az olvasóktól azt a visszajelzést kapták, hogy nem tudnak eligazodni a hírek tengerében, egy olyan híroldal ötletét álmodták meg, mely nem csak a friss híreket, de a hozzájuk tartozó magyarázatokat is tartalmazza. A hvg360 azt ígéri az olvasóknak hogy 360 fokos képet ad a világról. Reggelente animált hírösszefoglalóval köszöntik előfizetőiket, vannak magyar többrészes dokumentumfilmjeik, illetve külföldön élő magyar újságírók tollából is olvashatnak exkluzív tartalmakat, illetve a HVG hetilap digitális verziója is jár a csomag mellé. A hvg360-nak nem kell külön marketing, mert a hvg.hu oldalán jelenik meg, a csalódottság elkerülése érdekében pedig a fizetőkapu előtt pontokba szedve megtalálható, hogy mit kap a fogyasztó a pénzéért. Az előfizetés az első hónapban 360 Ft-ba kerül, később ez az ár a még mindig nem túl magas 1400 Ft-ra változik.

Digitális transzformáció a marketingben.

Erős Attila (Fastbridge, Magyarország), Kulcsár Nikolett (GlaxoSmithKlein, Magyarország), Kőszegi András (ONBRANDS, Magyarország), Mérő Ádám (CocaCola, Magyarország), Sólyom Balázs (Trendency, Magyarország), Tóth Orsolya (Media Dynamics, Magyarország), Vági Róbert (Central Médiacsoport, Magyarország)

A digitális költés megelőzte a nem-digitális költést. A digitális költésekről szóló adatok 50%-a becslés, mondta el Tóth Orsolya (Media Dynamics). A pénz jelentős része ráadásul nem jelenik meg a magyarszereplőknél, hanem külföldre megy. Felmerül a kérdés, hogy hogyan akarjuk digitalizálni a vállalatokat? A kerekasztal beszélgetői elmondták, hogy a digitális költéssel kapcsolatos adatok mérését több szempontból problémásnak tartják. Mérő Ádám (CocaCola) a Nielsen kutatását idézve példaként hozta fel, hogy a fogyasztók gyakran már nem a lineáris TV-t nézik a tévékészüléken, hanem Netflixet vagy egyéb online szolgáltatók adásait. Ez megnehezíti még egy olyan egyszerűnek tűnő fogalom értelmezését is, mint a „TV”. A beszélgetés következő részében a Central Médiacsoportra irányult a figyelem, hiszen a napokban zárta le a Cosmopolitan print értékesítését, ami nagy lépésnek számít a digitalizáció útján. Vági Róbert elmondása alapján azonban ez abszolút illeszkedik a nemzetközi trendekhez, (nem a COVID-19 szülte). Bár a print bevétel sokkal stabilabb, mint a digitális, így bátroság és hosszú tervezés kellett ehhez a lépéshez. Azért volt erre szükség mert a magazin célcsoportja egyre inkább áttért a digitális olvasásra. A beszélgetők egyetértettek azzal, hogy a teljes átalakulás még messze van, és talán nem is vagyunk még rá teljesen felkészülve. Sólyom Balázs hangsúlyozta, hogy a digitalizáció a kiadók részéről egy reaktív lépés, így nem fog több bevételt generálni vagy új ügyfeleket hozni, senki nem az újdonság ereje miatt törekszik rá. Tóth Orsolya hozzátette, hogy jelenleg nem is az átállás a legfőbb probléma, hanem hogy az év vége pozitív legyen, a szokásos nagy fogyasztást generáló időszakok helyreálljanak. Kulcsár Nikoletta is támogatta ezt az álláspontot, hiszen a telemedicina nem megoldás mindenre, sikertörténet az lenne, ha az emberek újra ellátogathatnának az orvoshoz, visszatérne az offline fogyasztás, miközben a már végbement fejlesztések is megmaradnak és kifejtik támogató hatásukat.

További hírek:

Az minőségi online sajtó jelenlegi formájában nem tartható fenn, a print terjesztése nehéz. Libor Anita szerint a print Nők Lapjának is megvannak a maga korlátjai annak ellenére, hogy sikeres termék. Az online, freemium magazint azonban egyre többen ismerik és fizetnek elő rá. Kis Gergely elmondta, a nyaralások nem maradnak el, csak eltolódik a nyári turista szezon. A magyar lakosság 32%-a tervez horvátországi, 25% ausztriai, 21-21%-a pedig görögországi nyaralást idén. A brand safety már nem elég szempont a hirdetéskihelyezésnél, ma már a brand suitability legalább ugyanolyan fontos. Erdélyi Eszter (atmedia, Magyarország) egy agykutatás eredményeit mutatta be, melyből kiderült, minőségi tartalmi környezetben sokkal hatásosabb ugyanaz a hirdetés – az agy 20%-kal jobban aktivizálódik, illetve hosszú távon 30%-kal jobban emlékeznek a fogyasztók az üzenetre.



A Facebook ismét lecsapott

10 órája

A Mi Hazánk országgyűlési képviselője a közösségi portál nemzetbiztonsági kockázatára hívta fel a figyelmet, hisz előbb ´56-os eseményükkel kapcsolatos eseményüket törölte, majd elérhetetlenné tette az oldalt.