Médiapiac
Párbeszédet indít az influencer marketingről Istenes Bence és az Adamsky
Keresztes Tamás főszereplésével készített provokatív hangvételű rövidfilmet az influencermarketingről Istenes Bence és az Adamsky Budapest. A videó egy, a szakmának szóló B2B kampány felütése, a senkit nem kímélő kezdeményezés célja pedig egy párbeszéd elindítása a piaci szereplők körül kialakult „vadkeleti” állapotról.
Az elmúlt néhány évben a globális és hazai marketingszakma egyik legtöbbet hangoztatott kifejezése kétségtelenül az influencer volt. Ez a fogalom pillanatok alatt beépült a szakmai szókincs mellett a köztudatba is, ami talán túl gyors is volt az érintetteknek, gyakorlatilag minden oldalon azonnal kellett volna minőségi influencerkontentet kitalálni, előállítani és a kampányokba integrálni. Talán kevesen vitatják, hogy a szituáció – számos jó és sikeres ötlet mellett – sok kevésbé jó döntést is eredményezett – olvasható a lapunknak küldött közleményben.
Ennek a folyamatnak köszönhetően az évek során az influencer-menedzsment-ügynökség-ügyfél reláció is rengeteg gellert kapott, bár ebből sokáig csak keveset lehetett érzékelni. Egészen mostanáig, ugyanis 2018-ra már folyamatosan egyre több kritika éri az influencereket és a körülöttük lévő világot, a trend pedig ott tart, hogy senki nem szeretne lemaradni, viszont az ügyféligények kiszolgálása egyre inkább erőltetett módon történik. Ennek a hullámnak a részeként született meg a „Nem szponzorált tartalom” című áldokumentarista kisfilm is, amit Istenes Bence és az Adamsky Budapest készítettek közösen.
Én is naponta találkozom olyan posztokkal, ahol sem a kitalálásba, sem megvalósításba nem fektettek túl sok energiát. Látszik, hogy csak az volt a cél, hogy egy nagy követőtáborral rendelkező ember falán megjelenjen a termék. Pedig ennek a lényege pont az lenne, hogy azt a terméket vagy márkát vállald, amit hitelesen tudsz képviselni, ami nem csupán felületként használja az embert. Sokszor éreztem ezt én is, emiatt is gondoltam, hogy kezdjünk valamit ezzel, és próbáljunk meg a közös hozzáálláson egy kicsit alakítani, és ebben minden szereplőnek megvan a maga felelőssége.
– nyilatkozta Istenes Bence.
A videó főszereplője Keresztes Tamás, Jászai Mari-díjas színész, ő alakítja Döme, a „töréstesztbábuból lett nonfluencer” menedzserét. A kettejük mindennapjairól készült kisfilmet Koblicska P. Örs rendezte, és a Virágvölgyet is jegyző, Vass Gergely volt az operatőre.
Ezért kerültek bele ügynökségre, ügyfelekre, influencerekre és menedzserekre is jellemző élethelyzetek. Egyszerűen fogtuk a különböző tapasztalatainkat, feltupíroztuk őket és összegyúrtuk egy videóba. Ezzel egy kicsit önvallomásos jellege is lett, ami végső soron cél is volt” – fejtetti ki a fogalmat Rábai Márk, senior copywriter.
A válasz viszonylag kézenfekvő. Istenes Bence és az Adamsky immáron második éve dolgozik együtt, így a két fél számára nagyjából egyidőben vált szembetűnővé, hogy milyen tipikus hibákat termel ki magából a rendszer, és egyszerre merült fel bennük az igény, hogy a piac jelentős szereplőiként tegyenek valamit. Később ez a két álláspont találkozott, majd egy közös ötletelés során megszületett a kampány, aminek megrendelője végül Istenes lett.
„Semmi esetre sem szeretném azt állítani, hogy mi tudjuk a legjobban, mit és hogyan kellene tenni, csak abban vagyok biztos, hogy a jelenlegi helyzetben kódolva van csomó olyan feszültség, ami az érdekellentétekből táplálkozik és ami magától nem fog megoldódni. Persze nincs egyszemélyi felelős, ugyanúgy látok hibákat ügyfél, menedzsment, influencer és természetesen az ügynökségi oldalon is. Én személyesen is követtem el a munkám során olyan szakmai és nem szakmai hibákat, amik hozzájárultak a helyzet kialakulásához. A film maga is egy görbe tükröt kíván állítani az összes szereplőnek, így nekünk, ügynökségeknek is.
Mi az idei évben nagyságrendileg 60 influencerrel dolgoztunk együtt tíznél is több kampányban, így bátran merem állítani, hogy a tapasztalataink, ha nem is reprezentatívak, de jelentősek a témában” – nyilatkozta a kampány céljával kapcsolatban Vaszary Ádám, az Adamsky Budapest ügyvezetője és egyben kreatívigazgatója.
A nonfluencer.hu weboldalon a videó mellett vitaanyag-indító iránymutatásokat is olvashatnak a témára nyitott látogatók. Ezek az összefoglalók teljes mértékben nyílt szerkesztésűek, ennek megfelelően a kampány szervezői arra biztatják a szakma képviselőit, hogy küldjék el saját álláspontjukat, így közösen létrejöhet egy mindenkit érintő, konszenzusos önszabályozás a jövőt illetően.
Médiapiac
Az EU eljárást indított a TikTok ellen a TikTok Lite elindítása miatt
Az Európai Bizottság eljárást indított a TikTok ellen a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály (DSA) alapján, mert előzetes megállapítások szerint a TikTok Lite franciaországi és spanyolországi elindítását megelőzően az üzemeltető nem hozott kockázatcsökkentő intézkedéseket a gyermekek védelmére – tájékoztatott a brüsszeli testület.
Az uniós bizottság közleménye szerint
az eljárás célja annak megállapítása, hogy a kínai ByteDance tulajdonában álló TikTok megsértette-e a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályt, amikor elindította a TikTok Lite-ot Franciaországban és Spanyolországban anélkül, hogy az online óriásplatformok esetében kötelező értékelési jelentést nyújtott volna a lehetséges kockázatok mérséklésére.
Az Európai Bizottság aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a TikTok Lite Task and Reward nevű programot, amely lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy az alkalmazáson belül bizonyos feladatok, így például videók megtekintése, tartalom kedvelése, barátok meghívása során pontokat szerezzenek, az üzemeltető anélkül indította el, hogy előzetesen értékelte volna az azzal járó kockázatokat, különösen a platform függőséget okozó hatásával kapcsolatosan.
Különös aggodalomra ad okot, hogy az üzemeltető nem hozott kockázatcsökkentő intézkedéseket a gyermekek védelmére, ugyanis a TikTokon nem állnak rendelkezésre hatékony életkor-ellenőrző mechanizmusok.
Amennyiben a felsorolt aggodalmak bizonyítást nyernek, a mulasztások a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály vonatkozó cikkeinek megsértését jelentenék – hívták fel a figyelmet.
A TikToknak április 23-ig kell benyújtania a kockázatértékelési jelentését az Európai Bizottság részére, és május 3-ig az összes kért információt a brüsszeli testület rendelkezésére kell bocsátania.
Abban az esetben, ha a TikTok a megadott határidőn belül nem válaszol, az uniós bizottság a szolgáltató teljes éves jövedelmének vagy világméretű forgalmának 1 százalékáig terjedő pénzbírságot, valamint a szolgáltató átlagos napi jövedelmének vagy világszintű éves árbevételének legfeljebb 5 százalékát kitevő kényszerítő bírságot szabhat ki – közölték.
Mivel a brüsszeli testület szerint “fennáll a felhasználók mentális egészsége súlyos károsodásának kockázata”, arról tájékoztatta a TikTokot, hogy ideiglenes intézkedéseket kíván bevezetni a TikTok Lite érintett programjának felfüggesztésére az egész EU-ban a program biztonságosságának értékeléséig.
Az Európai Bizottság emlékeztetett, hogy ez a második eljárás a TikTokkal szemben a hatékony életkor-ellenőrzési mechanizmusok hiánya és a platform feltételezett függőséget okozó kialakítása miatt. A február 19-én kezdődött eljárást a brüsszeli testület azért indította, mert előzetes vizsgálatai alapján a TikTok “feltételezhetően nem tesz eleget a kiskorúakat érő negatív hatások kezelésére”.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
Politikusok, sportolók és hírességek szerepeltek a leggyakrabban tavaly az online médiában
Politikusok, sportolók, hazai és külföldi hírességek szerepelnek a leggyakrabban említett nevek között, amelyek megjelentek az online médiatérben 2023-ban. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 93 népszerű médiafelület – televíziós csatornák, újságok, rádiók honlapjai, valamint hírportálok, közösségimédia-felületek, fórumok és blogok – elemzésével azt vizsgálta, kik álltak a hírek és a közbeszéd fókuszában, valamint azt is, hogy Magyarország és a nagyvilág helyszínei közül melyek szerepeltek a legtöbbet.
Az NMHH kommunikációs igazgatósága kedden azt közölte az MTI-vel, hogy
az ezer legtöbbször említett ismert ember nevével összesen egymillió alkalommal lehetett találkozni a neten, köztük domináltak a hazai szereplők, illetve a férfiak.
A leggyakoribb száz név esetében az említések több mint felét politikából ismert emberek tették ki, csaknem harmaduk médiaszereplőhöz vagy hírességhez volt köthető, 14 százalékban pedig sportolókról lehetett olvasni az online felületeken.
Kiemelték, hogy
2023-ban a legtöbbször említett név az online médiatérben Orbán Viktor miniszterelnöké volt, 92 ezer alkalommal.
A kormányfő leginkább a Kossuth rádióban adott interjúi és bejelentései miatt került fókuszba. Neve egy átlagosnak nevezhető napon 250 alkalommal jelent meg, legtöbbet december 15-én és 21-én említették.
Magyarország miniszterelnökét a külügyminiszter, Szijjártó Péter követte, 27 ezres értékkel, harmadik helyen pedig Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerepelt, nevével 14 ezer alkalommal lehetett találkozni
– írták.
Az év során többször kiemelkedett egy-egy közszereplő a mindennapi közbeszédből: két kiváló magyar kutató is jelentős említést ért el, október 2-án Karikó Katalint (682 említés) tüntették ki orvostudományi Nobel-díjjal, másnap pedig Krausz Ferencet (330) díjazták a fizikában elért kiemelkedő munkásságáért.
Úgy folytatták, hogy akadtak lesújtó, tragikus események is, mint például Vágó István (312) volt televíziós műsorvezető, vagy épp a Mount Everest megmászására induló, majd eltűnő Suhajda Szilárd halálhíre (338), a hegymászó hollétéről utoljára május 25-én hallhatott a világ.
Tavaly a külföldiek toplistáján legtöbbet Vlagyimir Putyin (49 ezer) orosz, Volodimir Zelenszkij (25 ezer) ukrán elnök és Joe Biden (15 ezer) az Egyesült Államok vezetője szerepelt.
Európán kívüliként az első tíz ember között feltűnt még Donald Trump volt amerikai elnök, illetve Benjámín Netanjáhu jelenlegi izraeli miniszterelnök is.
A nemzetközi hírességek között olyan embereket gyászolt a média, mint a Jóbarátok sorozat szereplője, Matthew Perry (446), Tina Turner (228) énekesnő vagy Elvis lánya, Marie Presley (188)
– tették hozzá.
Az online médiatérben megjelent földrajzi helynevek esetében tízből négy magyar vonatkozású volt. Négy esetben az említés európai országgal vagy várossal, míg a fennmaradó részben a világ többi tájával volt kapcsolatos.
A kutatás szerint az év során Magyarországot 191 ezer alkalommal említették meg a vizsgált médiatermékek, Budapestet pedig 151 ezerszer. Magyarországot és fővárosát a sportrendezvények idején kifejezetten gyakran, legalább ezerszer emlegették.
A kulturális események is nagy visszhangot váltottak ki: kiemelkedett Ferenc pápa áprilisi látogatása, a magyar fővárost ekkor csaknem négyezerszer említették. A további magyar helyszíneket illetően háromezernél is több említést főleg a vármegyeszékhelyek, a nagyobb városok és a Balaton értek el – fűzték hozzá.
A külföldi földrajzi neveket elemezve kitűnik a kiemelt jelentőségű háborúk hírértéke (Ukrajna, Oroszország, Izrael), az Európai Unióhoz (Brüsszel, tagországok és azok fővárosai), illetve a fontosabb külpolitikai partnerekhez (Kína, USA, Törökország) fűződő történések bemutatása.
Egyes napok statisztikáit elemezve kiemelkedik többi között Liverpool (460) Szoboszlai Dominik, a magyar válogatott csapatkapitányának szerződésével kapcsolatban, továbbá néhány szomorú esemény helyszíne is, mint például Törökország (725), a februári tragikus földrengés idején vagy Prága (424) a Károly Egyetemnél meggyilkolt és megsebesített emberek miatt – áll a közleményben.
Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke beszédet mond a Fidesz-KDNP európai választási kampányindító rendezvényén a Millenárison 2024. április 19-én
Médiapiac
Csak egy kereskedelmi médiaszolgáltató tenne közzé politikai reklámokat
Csak egy kereskedelmi médiaszolgáltató jelentkezett a Nemzeti Választási Bizottságnál (NVB), hogy a szombaton indult választási kampányban politikai reklámot kíván közzétenni – közölte a Nemzeti Választási Iroda (NVI) az MTI-vel.
A választási kampányban a jelöltek, jelölőszervezetek népszerűsítését célzó politikai reklám televízióban, rádióban jelenik meg.
A törvény szerint a nem közszolgálati médiaszolgáltatók (rádiók, televíziók) nem kötelesek ilyen jellegű politikai reklámot sugározni, de vállalhatják azt.
A jogszabály szerint amennyiben a közszolgálatinak nem minősülő, országosan elérhető lineáris médiaszolgáltatást nyújtó szolgáltatók biztosítani kívánják politikai reklám közzétételének lehetőségét, ezt kötelesek közölni a NVB-vel. A politikai reklám közzétételére vonatkozó jognyilatkozatokat külön kell megtenniük az európai parlamenti választásra, az önkormányzati, valamint a nemzetiségi választásra.
A nem közszolgálati médiaszolgáltatóknak szombat 16 óráig volt lehetőségük ilyen bejelentést tenni.
Az NVI tájékoztatása szerint határidőig mindössze egy kereskedelmi médiaszolgáltató jelentkezett be: a Magyar RTL Televízió Zrt., amely a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán, valamint az Európai Parlament tagjainak választásán is 150-150 percben jelölte meg a közzététel összes időtartamát.
A választási eljárásról szóló törvény szerint a nem közszolgálati médiaszolgáltató egyenlő feltételek mellett teheti közzé a jelöltet, illetve listát állító jelölőszervezetek és a független jelöltek politikai reklámjait, közös jelölt, illetve közös lista esetén a jelölőszervezetek együttesen jogosultak a politikai reklám megrendelésére.
A politikai reklámhoz véleményt, értékelő magyarázatot fűzni tilos, közzétételéért a médiaszolgáltató ellenszolgáltatást nem kérhet, nem fogadhat el.
Borítókép: illusztráció