2010. augusztus 12.

Print: kösz, jól vagyok

Alig tépázta meg a példányszámokat a recesszió, és a hirdetési bevételek is azt mutatják, hogy az ágazat kezd kijönni a gödörből – véli a WAN-IFRA.

Alig tépázta meg a példányszámokat a recesszió, és a hirdetési bevételek is azt mutatják, hogy az ágazat kezd kijönni a gödörből – értékelte A világsajtó trendjei című, 233 ország vagy terület adatait összefogó éves jelentésében a Lapkiadók Világszövetsége. Szerintük válság ide, digitalizáció oda, az iparág virágzik.

„Én is észrevettem, hogy a szakújságírók és szakértők egyre gyakrabban foglalkoznak az üzlet negatív aspektusaival, holott egyértelmű, hogy számos pozitív oldala is van a helyzetünknek” - mondta a jelentést bemutatva Christoph Riess, a WAN-IFRA elnöke. Van mire büszkének lennie az iparágnak, hiszen bolygónk minden negyedik felnőtt lakója forgat naponta lapot – ez 1,7 milliárdos piac. Fele ekkora azok tábora, akik nem minden nap, de olvasnak újságot, azaz százból 37-en valamilyen rendszerességgel napilapból tájékozódnak.

Így aztán a napilap-példányszámok nyolctized százalékos csökkenése sem drámai a WAN-IFRA szerint, még akkor sem, ha tavaly a tortán 1,7 százalékkal több (összesen körülbelül 12 és fél ezer) cím osztozott, mint 2008-ban. Különösen akkor jó eredmény ez, ha figyelembe vesszük, hogy válság van, és hogy abban más ágazatok mennyit veszítettek.

Azt a tényt is érdemes szem előtt tartanunk, hogy csökkenés ide vagy oda, az elmúlt fél évtizedben így is 5,7 százalékkal emelkedtek a példányszámok. A fejlett világban jelentkező kiesést jellemzően Ázsia pótolja; tavaly itt egy, 2005 óta viszont 13 százalékos volt a bővülés. Mégsem ez a térség az éllovas; Afrika öt év alatt 30 százalékos növekedést mondhat magáénak. (Jól teljesített Dél-Amerika is, ahol 5 százalékos bővülést mutattak ki.) Ezzel szemben Észak-Amerika 10,6, Európa 7,9, míg Ausztrália térsége 5,6 százalékot vesztett. Napilapból ma Indiában és Kínában fogy a legtöbb (110, illetve 109 millió), Japán 50, az Egyesült Államok 46 millióval követi őket, míg a legnagyobb európai piac a német, napi 20 millió lappal. Mindezek alapján nincsen mit csodálkoznunk azon, hogy a példányszám-toplista első száz helyéből 67-et ázsiai lapok szereztek meg.

E kép alapján büszkén mondhatja el a WAN-IFRA, hogy az államok 61 százalékában tavaly stagnált, vagy éppen emelkedett a lapeladás – az utóbbi fél évtized fejlődésével egy kalap alá véve már 68 százalékos ez az arány. A képet viszont árnyalja, ha az ingyenes lapokat is belevesszük az elemzett halmazba. Ezekkel együtt ugyanis már 1,7 százalékos a globális csökkenés – viszont 7,7 százalékos a fél évtizedre vetített bővülés. A grátiszlapok tavaly Európában 20, Dél-Amerikában 11, a kontinens északi felén 7, míg Ausztrália térségében 9 százalékot hasítottak ki maguknak a közönségből.

Már nem ennyire rózsás a kép, ha a lapkiadók bevételének másik „lábát”, a hirdetési piacot nézzük. Tavaly ezek 17 százaléka olvadt el. A legnagyobb csapást Észak-Amerikának kellett elszenvednie: ott negyedével csappant meg a bevétel, míg Európa nyugati fele 14, a keleti 19 százalékos visszaeséssel zárta a 2009-es hirdetési évet. Ázsia minden tizedik, Dél-Amerika minden harmincadik reklám-dollárról volt kénytelen lemondani, míg Afrika és a Közel-Kelet piacai csak a növekedésről voltak kénytelenek lemondani; egy szolid stagnálással megúszták tavaly a válságot. (Sokkal brutálisabbak az utóbbi öt év összesített adatai: ebben az időszakban globálisan 17,9 százalékát vesztette el hirdetési bevételeinek a nyomtatott sajtó, Észak-Amerika egyharmados, Európa 15, Ázsia 9 és fél százalék körüli visszaesést hozott, amivel Dél-Amerika 46,5, valamint Közép-Kelet-Európa 1,1 százalékos növekedése áll szemben.)

 

(A teljes anyagot a Lapkiadás és Médiapiac következő számában olvashatják.)

Hamarosan Debrecenben is elindul a Taxify

9 órája

Már toborozza a sofőröket a Taxify és pár héten belül indul a szolgáltatás tesztüzeme Debrecenben - olvasható a lapunknak elküldött közleményben.