Egy amerikai kutatás szerint gondot okoz az újságíróknak a munkájuk során a statisztikai adatok elemzése.

A sajtóval kapcsolatban gyakran fogalmazódnak meg olyan vádak, miszerint a kiadóknak nagyobb felelősséget kéne vállalniuk, (főként az online médiának) minőségibb tartalommal kéne szolgálnia a lakosság irányába és pontosabb tájékoztatást adnia a hírekről. Egy amerikai tanulmány azt mutatja, hogy a szakma erre nem feltétlenül alkalmas. Az újságírók tudják, hogy jobbnak kellene lenniük az adatelemzésben és a statisztikák értelmezésében, de hosszú utat kell megtenniük ahhoz, hogy eljussanak idáig.

John P. Wihbey médiatudós, a Northeastern University professzora, egykori újságíró The Social Fact: News and Knowledge in a Networked World című könyvében mutatja be kutatását, ami baljós képet fest az újságírókról. Az elemzés során Wihbey megpróbálta számszerűsíteni a hírközlés két dimenziójának bizonyos aspektusait. Míg az átfogó bizonyítékok azt mutatják, hogy az újságírók tisztában vannak a szakmai etikával, erős küldetéstudatot éreznek és tisztességesek, a gyakorlati munkáról szóló kérdésekre adott válaszokban néhány zavaró jel is felbukkant.

A megkérdezett újságírók mindössze 25 százaléka nyilatkozott úgy, hogy „nagyon” szilárd tudással rendelkezik a forrásokból származó statisztikák értelmezéséhez, és mindössze 11 százalékuk, hogy ő maga is szokott vizsgálati céllal statisztikai elemzéseket végezni. Bár a médiát általánosságban is sok kritika éri, melyekkel kapcsolatban nem mindig van egyetértés, annyi biztos, hogy két feltételnek eleget kell tennie a hírügynökségeknek és az újságíróknak egyaránt: mély tudással kell rendelkezniük a feldolgozandó témáról és képesnek kell lenniük arra, hogy kiválogassák a legfontosabb információkat az olvasók számára.

Az első kérdés melyet Wihbey feltesz, az újságírók részrehajlására vonatkozik. Egyértelmű, hogy a vizsgált amerikai médiumok egy része inkább jobboldali, másik része baloldali médium, de az állásfoglalással mindkét esetben nagyon óvatosnak kell lennie az íróknak, hiszen ha az adatok torzulnak, az általuk előállított tartalmak megvezetik az olvasókat.

Hiperpolarizált, szociális média által vezérelt korunk egyik új szempontja az újságírói munka és az online szociális hálózatok közötti összefüggés megfigyelése. Ebből a szempontból különösen az a Twitter tarthat számot az éredeklődésre, ahol a riporterek és a szerkesztők rengeteg időt töltenek az információkereséssel. Kérdés, hogy az újságírók részrehajlása vajon ezeken a platformokon is tettenérhető-e.

Hogy választ kapjon a felvetésre, Wihbey két kollégájával, Kenny Joseph-fel (Buffalo University) és David Lazerrel (Northeastern University) több mint 300000 újságcikket elemzett, 644 újságírótól 25 különböző amerikai hírportálon. Megvizsgálták a kulcsfontosságú politikai kifejezések használatának gyakoriságát, mint például a baloldalon az „LGBT”, a „béregyenlőség”, a „szavazati jogok törvénye”, a jobboldaliak esetében pedig a „bürokraták”, az „illegális bevándorlók” és a „terrorizmus támogatói”.

Az így kapott eredményeket összehasonlították az egyes újságírók szociális hálózataival a Twitteren – például kiket követnek, milyen arányban jelenik meg az egyik vagy másik oldal kapcsolati hálójukban. A Twitter olyan gyűjtőhelynek számít, ahol az újságírók minden egyes nap órákat töltenek, így az ott talált tartalmak erősen befolyásolják, hogy mit tartanak fontosnak, milyen árnyalatokban gondolkoznak.

A kutatások azt sugallják, hogy az újságírók munkájuk szempontjából kiemelt szerepet tulajdonítanak a Twitternek, és a platformot a nagyközönséghez képest viszonylag magas arányban használják. Wihbey megjegyzi, hogy a kutatás során figyelembe vették, hogy egy újságíró nem azért követ valakit Twitteren, mert szimpatizál az adott személlyel, így az adatok elemzése során sem erre koncentráltak, hanem arra, hogy mennyire volt korreláció az ismeretségi kör és az előállított tartalmak között. Természetesen csak azért, mert egy újságíró úgy dönt, hogy többnyire konzervatív szociális médiafiókokat fog követni, nem lehet kijelenteni, hogy újságírói munkáját is ez alapján végzi. Az adatok azonban bizonyítják, hogy az elfogultság a hírek és a szociális média világa között elterjedt, és a társadalom joggal aggódik a jelenlegi trendek miatt, amelyek idővel elmélyítik a felek közti szakadékot, erősítik a polarizációt.

Az újságírás javításával kapcsolatos második nagy kérdéskör az, hogy az újságírók milyen mértékben rendelkeznek elegendő ismerettel, mennyire mélyen értik az általuk feldolgozott témát.

Nyilvánvaló, hogy az újságírók tájékozottabbak az átlag állampolgároknál a közéleti témák többségében. A szakma azonban számos területen továbbra is küzd az alacsony kompetenciákkal, különösen a számításokkal kapcsolatos, nagy mennyiségű adatot igénylő munkafolyamatok esetében. A megkérdezett újságírókról általánosságban elmondható, hogy tudják hogy több figyelmet kéne fordítaniuk a kvantitatív elemzésre és az információ kritikusabb értelmezésére. Tudják, hogy ezek a készségek kulcsfontosságúak a források torzításmentes feldolgozásához, legyen szó politikusokról, egészségügyi cégekről, energia ipari vállalatokról, Wall Streetről vagy a Fehér Házról. Ők maguk is úgy ítélik meg, hogy nem rendelkeznek a szükséges tudással, hogy ennek pontosan mi az oka, az viszont egy másik kérdéskörbe tartozik.

Az újságírói szakmában kevésbé jellemzőek a továbbképzések, hiányos az alapképzés is. A mai adatorientált világban sokkal nagyobb szükség lenne az elemzőkészség fejlesztésére és a kritikus gondolkodás gyakorlására. A kutatás tehát nem csak a gyakorló újságírók de tanáraik, professzoraik számára is intő jelként szolgál.



Közel 3 milliós bírságot kapott a TV2

2 napja

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa helytelen korhatár-besorolás miatt 2,8 millió forintos bírságot szabott ki a TV2 Bezár a bazár! című vetélkedőjének egyik adása miatt - írja az MTI.

Új előzetest kapott az HBO sorozata

2 napja

Magyar felirattal is megtekinthető a HBO új sorozatának, a Philip Pullman fantasy trilógiája alapján készült Az Úr Sötét anyagainak 3 perces előzetese.