Médiapiac
Rá(cs)csodálkoztunk a börtönrádiózásra
Magyarországon több van belőle, mint Nagy-Britanniában, mert a váci és a győri adóval szemben ott egyetlen, ám országos adó működik, és szolgálja ki a közel 90 ezres börtönnépességet. Egy évtizede vágtak bele, és pörög a rendszer.
Phil Maguire, a brit Országos Börtönrádió Szövetség vezérigazgatója mesélt arról, hogy is néz ki náluk ez a műfaj, milyen nehézségekkel kell megküzdeniük – és milyen hasznot termel. Merthogy van itt profit – ha nehezen kimutatható és közvetett is.
Milyen érzés lemaradni az elsőségről, de a legnagyobbnak lenni?
Az első börtönből sugárzott adás története 1938-ra nyúlik vissza, a texasi Huntsville börtönébe. És a kezdés után egy-két perccel hangzott el az a kulcsmondat, amit mi ma is érvényesnek tartunk: az a feladatunk, hogy segítsünk az embereknek visszatérni a társadalomba.
Hogyan lesz valakiből börtönrádió-főnök?
Szociális munkásként foglalkoztam gyerekekkel, majd a BBC producere lettem. Amikor a cég együttműködésre lépett az első brit börtönrádióval, megtalált a feladat, amely megváltoztatta az életemet.
Presztízsben nem lehetett előrelépés…
Anyám nagyon odavolt, mert addig elmondhatta, hogy a fia a BBC-nél dolgozik. Anno én lettem a szervezet első alkalmazottja. Több adó elindításában segédkeztem, aztán a leghíresebb brit fegyintézet, a brixtoni parancsnokának kérésére csináltuk meg az ország első éjjel-nappal szóló börtönadóját. A rádió érdekes dolog: az emberek hűségesek a kedvenc adójukhoz, műsorukhoz, ezek valahogy az önazonosságuk részévé is válnak. Ugyanakkor ez a médium jobb a tévénél, hiszen a képek a saját fejünkből jönnek, magunknak kell elképzelnünk a látványt.
Közmondásos, hogy a rácsok mögött egy másik világ vár. Mekkora volt önöknek a kontraszt?
Belépőként az egyik fegyintézetben biztonsági oktatáson kellett részt vennem, és egy ruhásszekrény méretű őr feltette a kérdést: mi a börtön dolga? Mire én: a társadalomba visszaillesztés? Nem. A nevelés? Nem. A megbánásig elvezetés? Nem – mondta -, az, hogy ezek a szemetek lakat alatt legyenek. Na, ez az a felfogás, ami idejétmúlt.
Ettől még kettős szorításban vannak: meg kell felelni a hallgatóknak és a BV-nek is.
Se a kormány, se a fegyintézetek nem szólnak bele abba, mit csinálunk. Ők értenek a börtönökhöz, mi a műsorkészítéshez. Az viszont nekünk is egyértelmű, hogy a biztonsági szabályokhoz alkalmazkodnunk kell. A reggeli műsort például nem adhatjuk élőben. Már csak azért sem, mert olyankor a műsorkészítők még a celláikban vannak. Mindenki számára világos, hogy az egyik
Akkor is, ha nem mutatható ki, hogy egyik vagy másik műsorunktól tér valaki jó útra.
Központi vagy helyi tartalommal töltik meg a programot?
Egy férfi és egy női börtönben készül a műsor, így mindkét nem hangja és problémája megszólal Anglia és Wales valamennyi büntetés-végrehajtási intézményében.
Beszéljünk kicsit a mocskos anyagiakról! Hogyan képes egy civil szervezet fenntartani egy ilyen rendszert?
Például úgy, hogy más médiumoknak készítünk műsorokat. Ez egy különleges, zárt világ – a mi munkatársaink pedig ismerik ezt, hiszen ott élnek. Egy évtized alatt a nulláról építettünk fel egy 700 ezer fontos forgalmat bonyolító rendszert.
Zárjunk egy könnyedebb kérdéssel: mi a kedvenc műsortípus a National Prison Radio-ban?
Természetesen a kívánságműsor.
És kit kérnek a leggyakrabban?
Rapet. Általában Tupac Shakur a sztár.
Váci agyváltás
– Megtanultunk BV-s fejjel gondolkodni – árulja el portálunknak műsorszerkesztésük egyik mesterfogását Medveczki Zoltán, a váci börtönben 2014 vége óta működő Rács FM főszerkesztője. Aki nem titkolja: ennek a stílusnak a legkritikusabb a helyzete a médiapiacon. – Olyan, mintha egy hajóhinta közepén ülnénk: meg kell felelnünk a fogvatartottaknak és az állománynak is – mondja. A tíz emberrel készített adás reggel kilenc és délután öt óra között hallható, a műsoridő hatvan százaléka zene, a többi magazin és – tavaly decembertől – hírblokk. Ez utóbbi ad lehetőséget a már szabadult kollégáknak a visszadolgozásra. Hiszen ők még emlékeznek, mi érdekli a bentieket a világból, így az ő szemükkel tudnak szelektálni az információáradatban. Ezzel egyébként segítenek átlendülni azon a problémán is, hogy a stáb a börtönben nem férhet hozzá a világháló áldásaihoz.
Médiapiac
Új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a szlovák kormány
A szlovák közmédia vezetésének megválasztási folyamatát érintő módosításokat, valamint névváltoztatást is tartalmazó új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a pozsonyi kormány szerdán.
A Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) jelenlegi formáját és nevét 2011-ben Iveta Radicová – később idő előtt távozó – liberális kormányának idején hozták létre a Szlovák Rádió (SR) és a Szlovák Televízió (STV) összevonásával. Az RTVS élére később a legnagyobb szlovák kereskedelmi televízió egyik korábbi vezetőjét nevezték ki, és számos vitatott változtatásra is sor került, amelyekkel kapcsolatban az intézményt nem egy bírálat érte, egyebek mellett hírszolgáltatásának kiegyensúlyozottságát megkérdőjelezve.
A Robert Fico kormánya által most elfogadott – a pozsonyi törvényhozás liberális ellenzéke által élesen bírált – törvényjavaslat a TASR közszolgálati hírügynökség közlése szerint egyebek mellett módosítja az intézmény nevét, amelyet a jövőben Szlovák Televízió és Rádiónak (STVR) hívnak majd, de megtartja annak összevont formáját.
A javasolt új törvény által bevezetett érdemi változtatások egyike az intézményvezető megválasztásának folyamatát, konkrétan a vezérigazgatót megválasztó kilenctagú közmédiatanács összetételét érinti. A közmédiatanács tagjait eddig a parlament választotta egy speciális forgószabály alapján. A jövőben a tagok közül négyet a kulturális miniszter jelöl majd. Az új közmédiatörvény hatálybalépésével a szlovák közmédia jelenlegi vezetésének megbízatása megszűnik majd.
Az új jogszabály változást hoz majd a szlovák köztelevízióban sugározható reklámok mennyiségével kapcsolatban is, a teljes adásidő eddig megengedett 0,5 százalékáról 5 százalékra emelve a reklámidő maximális hányadát.
A szlovák miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy reményei szerint a jogszabályt még nyáron elfogadja a parlament.
Borítókép: Robert Fico szlovák kormányfő
Médiapiac
Reklámriport miatt bírságolt a médiatanács
Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.
Megsértette a műsorszámok támogatására vonatkozó törvényi rendelkezést a TV2 a Trendmánia (9. évad 40. rész) című műsorszám december 16-án sugárzott adásával – mondta ki a médiatanács április 23-án meghozott határozata.
A műsorrészt egy szépségipari cég üzletében vették fel, amelynek polcain márkanévvel ellátott szépségápolási termékek voltak láthatóak, amelyek egy részét a riporter ki is próbálta, illetve jótékony hatásukról beszélgetett az üzletvezetővel – írták.
Mindezek miatt a testület a műsorszámot reklámriportnak tekintette, és 500 ezer forint bírsággal sújtotta a TV2-t, a jogsértés ismételtségére tekintettel pedig 25 000 forint megfizetésére kötelezte a csatorna vezető tisztségviselőjét.
A közlemény szerint nézői bejelentés alapján, a kiskorúak védelme szempontjából vizsgálta a médiatanács az M4 Sporton február 28-án 18 óra 46 perctől sugárzott MOL Magyar Kupa DVSC-Ferencvárosi TC-nyolcaddöntőt a műsorszámban hallható trágár nézői bekiabálások miatt.
A testület figyelembe vette, hogy az élőben közvetített sportműsorszám szerkesztésére a médiaszolgáltatónak éppúgy nem volt lehetősége, mint a sugárzás időpontjának megválasztására, ezért nem indult hatósági eljárás a médiaszolgáltatóval szemben.
Ugyanezen az ülésén két rádiós frekvenciára kiírt pályázati eljárást is eredményesnek nyilvánított a médiatanács: a Fonyód 101,3 MHz és a Siófok 92,6 MHz helyi vételkörzetű rádiós médiaszolgáltatási lehetőségek kereskedelmi jellegű használatára kiírt pályázatok nyertese a Radio Plus Kft. lett.
A közlemény szerint nézői észrevétel nyomán kereste meg a médiatanács a cseh társhatóságot Kőhalmi Zoltán – Történjen bármi című, a Comedy Centralon január 1-jén 15 óra 56 perckor sugárzott műsorszáma miatt.
A műsort a médiaszolgáltató korhatárjelölés nélkül sugározta, azonban az a magyar szabályozás alapján a III. korhatári kategóriába (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) tartozna.
Az RRTV megállapította, hogy a műsorszám ugyan nem sértette meg a rádiós és televíziós műsorszolgáltatásról szóló cseh rendelkezéseket, de a társhatóság a magyar jogszabályokra tekintettel felhívta a médiaszolgáltatót, a Viacom CBS Networks International Czech s.r.o.-t, hogy tegyen eleget a magyar törvényben meghatározott, az általános közérdeken alapuló szigorúbb szabályoknak a korhatárjelölés tekintetében, amelyet a műsorszám sugárzásakor elmulasztott feltüntetni.
A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket
Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.
Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.
A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.
A sajátot könnyű…
Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.
… és másét?
De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy
többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti
– jegyezte meg Fáczán Gábor.
S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?
– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.
Sorozat indul!
A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.
Jakubász Tamás