Médiapiac
Radikálisan megváltozott információfogyasztás
Kettészakadt az internetezetők tábora a 30 év alattiakra és az idősebb korosztályokra. A két csoport más eszközökkel, másképp és másra használja a netet. A fiatalok számára ez lett a legfontosabb információforrás, de nem az írott szövegeket, hanem a filmeket, videókat, képeket keresik. A közösségi oldalak kiszorították az e-mailt, és egyre többen akarnak folyamatosan online lenni, vagyis akár az okostelefonjukkal szünet nélkül netezni. A fiatalok versenyelőnye hatalmas – derül ki az eNET – Telekom: „Jelentés az internetgazdaságról” című kutatásból.
Digitális bennszülött: olyan személy, aki a digitális technológiák létrejötte után született és azokat használva nőtt fel, ezáltal magas fokon elsajátítva azok használatát. Természetesen ez csak egy rövidített változata annak a koncepciónak, melyet Marc Prensky vázolt 2001-es Digitális bennszülöttek, digitális bevándorlók című cikkében, ahol részletesen ismerteti a digitális technológiák használatával és az anélkül felnövő generációk közti különbségeket. Habár a cikk már elmúlt tíz éves, ma is helytálló a generációk közti különbségek szemléltetésére. |
A 30 évesnél idősebbek (31-65 év közöttiek) és a fiatalabbak (15-30 évesek) is intenzíven 5-6 évvel ezelőtt kezdtek el internetezni és internetezésre alkalmas eszközöket használni – az eNET 2012 októberében készült kutatása szerint. A harminc évnél fiatalabbak egészen korán, többségükben már gyerekkorukban megkapták első mobiltelefonjukat, használtak számítógépet, interneteztek. Az infokommunikációs technológiák használata szempontjából mindez hatalmas előnyt jelent mindazokkal szemben, akik felnőttként tanultak meg kezelni számítógépet, és kezdték el használni a netet. A fiataloknak az internet, a hozzá kapcsolódó eszközök és technológiák használata olyan magától értetődő, mint a 30 év felettiek számára az olvasás.
Ennek köszönhetően a gyakran digitális bennszülötteknek is nevezett fiatalok sokkal hatékonyabban használják az internetet, ami a mai, úgynevezett információ-intenzív társadalmi-gazdasági környezetben hatalmas versenyelőnyt jelent a digitális bevándorlóknak nevezett idősebbekkel szemben. Intenzív internethasználatukkal ugyanakkor befolyásolják az eszközök, tartalmak fejlődését. Információfogyasztási és internet használati szokásaikat vizsgálva kiderül, hogy milyen kommunikációs csatornák és média felületek kerülnek előtérbe a jövőben.
A tévé és internet fej-fej mellett
Az eNET felmérése szerint mind a 30 év alattiak, mind az e felettiek körében is az internet és a tévé a két legfontosabb információforrás. Csakhogy a fiatalok 88 százaléka, míg a 30 év felettiek csupán 45 százaléka használja az internetet. Az internethasználókon belül a használat intenzitásában már nincsenek nagy különbségek a korosztályok között. A fiatalok sokkal kevésbé tartják fontosnak az írott sajtót és rádiót, mint információforrást. Az internethasználó idősebbek viszont az internetet tartják kevésbé fontosnak az informálódásban, bár már náluk is megelőzi a tévé jelentőségét. Utóbbi a két korcsoportnál közel azonos fontosságú.
 |
A tévé és internet használatával töltött idő látványosan mutatja a fiatalabb korosztály változó tartalomfogyasztási szokásait és az internet növekvő fontosságát:
A fiatalok már annyi időt töltenek az interneten, mint a tévé előtt, megelőzve ezzel az idősebbeket, akiknél a tévézésre szánt idő még mindig jelentősen több – átlagosan hetente csaknem 7 óra a különbség a tévénézés javára.
A tévé és internet használata közötti különbség nem csak a ráfordított időben jelenik meg, a fogyasztott tartalmakban is jelentős eltérések vannak. A fiatalok körében sokkal népszerűbbek a kevesebb időt és kisebb figyelmet igénylő, rövidebb műsorok (klipek, sorozatok), míg a nagyobb lélegzetvételű, akár több órás műsorokat (ismeretterjesztő filmek, egész estés filmek, hírműsorok) az idősebbek nézik gyakrabban.
A húzóágazat: letöltések és közösség
 |
Abban is nagy különbség van a korosztályok között, hogy mire használják a netet. A fiatalok sokkal bátrabban szereznek tartalmakat online, vagyis használják a letöltő szolgáltatásokat, torrentoldalakat, ahonnan főleg filmeket, sorozatokat, zenéket és szoftvereket, játékokat keresnek.
A 30 év alattiak a magánéletüket is sokkal intenzívebben élik az interneten: előszeretettel osztanak meg magukról képeket, videókat a közösségi oldalakon.
Az új generáció gyakrabban tölt le audio-, és audiovizuális tartalmakat és látogat közösségi oldalakat. A 30 év felettiek viszont valamivel többször olvasnak hosszabb szövegeket, cikkeket az interneten és érthető módon gyakrabban használják ügyintézésre is. Míg az internethasználó fiatalok közel fele tölt le filmeket, csaknem harmaduk pedig zenét és szoftvereket, addig a 30 felettiek csak 10-15 százaléka teszi ugyanezt. Az e-mailezés népszerűségében nincs különbség a két csoport között, de a kapcsolattartás másik jelentős területét, a közösségi oldalakat a fiatalok több mint kétharmada használja rendszeresen, míg a 30 felettiek kevesebb, mint 40 százaléka. Ez azt is jelenti, hogy a fiatalok között az e-mailt kezdi kiszorítani a közösségi oldalak nyújtotta kapcsolattartás. Emellett a fiatalok már gyakrabban használják a netet online rádióhallgatásra, tévézésre és társkeresésre is.
Tévéműsort néznek, de már nem hagyományos tévén
Bár a fiatalok kevesebbet néznek hagyományos tévét, filmekre, sorozatokra és szerkesztett műsorokra ők is igényt tartanak. Csupán azok fogyasztása tevődik át fokozatosan a különböző internetkapcsolattal ellátott eszközökre, számítógépre, okostelefonra, tabletre vagy például az interaktív tévére, amelynek jobb a képminősége és rendelkezik választható tartalmakkal (VoD) is. Ez a folyamat elsősorban kényelmi okokra vezethető vissza, mivel a fiatalabb generációk számára kiemelt fontossággal bír, hogy a tartalmat a kívánt időben és eszközön nézhessék a nekik tetsző sorrendben.
Ugyanakkor a fiatalok kevesebbet olvasnak a neten, mint a 30 év felettiek. Hírolvasásra alig több mint harmaduk használja a világhálót, míg az idősebb korosztály internetezőinek több mint fele. Persze szó sincs arról, hogy ne lenne igényük információkra, csak másképp fogyasztják és használják őket. Az internet adta lehetőségeknek köszönhetően népszerűbbek közöttük a nem-írott tartalmak, a képek, a videók, a hanganyagok.
Folyamatos online jelenlét
Az online tartalmakhoz való nyitottabb, aktívabb viszony mellett a netezésre használt eszközökben is nagy különbség van a korosztályok között. A fiatalok 33 százalékának van okostelefonja, míg a 30 felettieknél csak 23 százaléknak. A fiatal internetezők mintegy 20 százaléka használja netezésre a telefonját, a 30 felettieknek mindössze 6 százaléka.
A kutatás 2012 októberében készült, 1000 fős mintából, országosan reprezentatívan 15 és 65 éves kor között. 900 fő online lekérdezésen keresztül, 100 fő (50-65 év között) pedig telefonon keresztül válaszolt, ezzel biztosítva a reprezentativitást.
Médiapiac
Új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a szlovák kormány
A szlovák közmédia vezetésének megválasztási folyamatát érintő módosításokat, valamint névváltoztatást is tartalmazó új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a pozsonyi kormány szerdán.
A Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) jelenlegi formáját és nevét 2011-ben Iveta Radicová – később idő előtt távozó – liberális kormányának idején hozták létre a Szlovák Rádió (SR) és a Szlovák Televízió (STV) összevonásával. Az RTVS élére később a legnagyobb szlovák kereskedelmi televízió egyik korábbi vezetőjét nevezték ki, és számos vitatott változtatásra is sor került, amelyekkel kapcsolatban az intézményt nem egy bírálat érte, egyebek mellett hírszolgáltatásának kiegyensúlyozottságát megkérdőjelezve.
A Robert Fico kormánya által most elfogadott – a pozsonyi törvényhozás liberális ellenzéke által élesen bírált – törvényjavaslat a TASR közszolgálati hírügynökség közlése szerint egyebek mellett módosítja az intézmény nevét, amelyet a jövőben Szlovák Televízió és Rádiónak (STVR) hívnak majd, de megtartja annak összevont formáját.
A javasolt új törvény által bevezetett érdemi változtatások egyike az intézményvezető megválasztásának folyamatát, konkrétan a vezérigazgatót megválasztó kilenctagú közmédiatanács összetételét érinti. A közmédiatanács tagjait eddig a parlament választotta egy speciális forgószabály alapján. A jövőben a tagok közül négyet a kulturális miniszter jelöl majd. Az új közmédiatörvény hatálybalépésével a szlovák közmédia jelenlegi vezetésének megbízatása megszűnik majd.
Az új jogszabály változást hoz majd a szlovák köztelevízióban sugározható reklámok mennyiségével kapcsolatban is, a teljes adásidő eddig megengedett 0,5 százalékáról 5 százalékra emelve a reklámidő maximális hányadát.
A szlovák miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy reményei szerint a jogszabályt még nyáron elfogadja a parlament.
Borítókép: Robert Fico szlovák kormányfő
Médiapiac
Reklámriport miatt bírságolt a médiatanács
Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.
Megsértette a műsorszámok támogatására vonatkozó törvényi rendelkezést a TV2 a Trendmánia (9. évad 40. rész) című műsorszám december 16-án sugárzott adásával – mondta ki a médiatanács április 23-án meghozott határozata.
A műsorrészt egy szépségipari cég üzletében vették fel, amelynek polcain márkanévvel ellátott szépségápolási termékek voltak láthatóak, amelyek egy részét a riporter ki is próbálta, illetve jótékony hatásukról beszélgetett az üzletvezetővel – írták.
Mindezek miatt a testület a műsorszámot reklámriportnak tekintette, és 500 ezer forint bírsággal sújtotta a TV2-t, a jogsértés ismételtségére tekintettel pedig 25 000 forint megfizetésére kötelezte a csatorna vezető tisztségviselőjét.
A közlemény szerint nézői bejelentés alapján, a kiskorúak védelme szempontjából vizsgálta a médiatanács az M4 Sporton február 28-án 18 óra 46 perctől sugárzott MOL Magyar Kupa DVSC-Ferencvárosi TC-nyolcaddöntőt a műsorszámban hallható trágár nézői bekiabálások miatt.
A testület figyelembe vette, hogy az élőben közvetített sportműsorszám szerkesztésére a médiaszolgáltatónak éppúgy nem volt lehetősége, mint a sugárzás időpontjának megválasztására, ezért nem indult hatósági eljárás a médiaszolgáltatóval szemben.
Ugyanezen az ülésén két rádiós frekvenciára kiírt pályázati eljárást is eredményesnek nyilvánított a médiatanács: a Fonyód 101,3 MHz és a Siófok 92,6 MHz helyi vételkörzetű rádiós médiaszolgáltatási lehetőségek kereskedelmi jellegű használatára kiírt pályázatok nyertese a Radio Plus Kft. lett.
A közlemény szerint nézői észrevétel nyomán kereste meg a médiatanács a cseh társhatóságot Kőhalmi Zoltán – Történjen bármi című, a Comedy Centralon január 1-jén 15 óra 56 perckor sugárzott műsorszáma miatt.
A műsort a médiaszolgáltató korhatárjelölés nélkül sugározta, azonban az a magyar szabályozás alapján a III. korhatári kategóriába (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) tartozna.
Az RRTV megállapította, hogy a műsorszám ugyan nem sértette meg a rádiós és televíziós műsorszolgáltatásról szóló cseh rendelkezéseket, de a társhatóság a magyar jogszabályokra tekintettel felhívta a médiaszolgáltatót, a Viacom CBS Networks International Czech s.r.o.-t, hogy tegyen eleget a magyar törvényben meghatározott, az általános közérdeken alapuló szigorúbb szabályoknak a korhatárjelölés tekintetében, amelyet a műsorszám sugárzásakor elmulasztott feltüntetni.
A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket
Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.
Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.
A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.
A sajátot könnyű…
Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.
… és másét?
De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy
többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti
– jegyezte meg Fáczán Gábor.
S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?
– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.
Sorozat indul!
A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.
Jakubász Tamás