Kövess minket!

Médiapiac

Rádiós piac: újrafelosztás után, mérésreform előtt

A számos szempontból piacvezető országos kereskedelmi rádió, a Class FM tavaly év végi elnémulása után új korszak kezdődött a rádiós piacon, elindult a helyezkedés a pozíciókért, a hirdetőkért és természetesen a hallgatókért. Az év a piac újrafelosztásáról szól, most lenne igazán szükség átfogó, egységes képre az országos és a fővárosi hallgatottságról.

A frissen közölt reklámpiaci költésadatok alapján 9,57 milliárd forintos (+5,6 százalék) éves reklámbevételt elkönyvelő rádiós szektornak talán soha nem hiányzott annyira a pontos hallgatottsági adatsor, mint most. Pedig öt évvel ezelőtt a piaci szereplők egységesen elfogadták azt az adatszolgáltatást, amelyre szakmai képviseletük, a RAME (Rádiós Médiaszolgáltatók Egyesülete) kötött szerződést a TNS Hoffmann–Mediameter konzorciummal. A RAME 2012-es megalapításakor prioritásként jelölte meg a rádiós hallgatottságmérés rendezését, egységes, mindenki által elfogadott mérési módszertan alapján. Szerződésük a TNS–Mediameterrel tavaly március végén, tehát egy éve lejárt. Mivel ekkor már tudható volt, hogy a hallgatottsági kutatásra új pályázatot a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) fog kiírni, a RAME-nak az új tendereztetést már nem kellett megszerveznie.

A konzorcium azóta is folytatja az országos és a budapesti közönségmérést, a szakmai tartalom és a módszertan is ugyanaz, lényegi különbség viszont, hogy az eredményeket nem a RAME-nak, hanem egyedi szerződések alapján közvetlenül a piaci szereplőknek értékesítik (bár nem mindenki vásárolja meg az adatokat). Az előfizetési díjak nem publikusak, a piaci információk egy- és kétmillió forint közötti negyedéves árakról szólnak.

A TNS Hoffmann–Mediameter konzorcium a többi rádiós piaci szereplőhöz hasonlóan az MTVA-t is megkereste ajánlatával, de a közszolgálati adókat felügyelő társaság nem lett előfizetője a kutatásnak, ezért például a Petőfi rádió részletes hallgatottsági adatai sem publikusak, holott ezekre a zenei stílusváltás és a Class FM frekvenciajogosultságának lejárta után sokan, hirdetők, sales house-ok, ügynökségek, versenytársak is kíváncsiak lennének. Az MTVA-rádiók mérését – ahogy több mint száz másik adóét is – elvégzi a konzorcium, nyilvánosságra azonban csak azoknak a rádióknak a hallgatottságát hozzák, amelyek előfizetnek a kutatásra, és hozzájárulnak ehhez.

Rádiós hallgatottságmérési módszertanok

Három módszer általános. Az első hasonlít a televíziós nézettségméréséhez: egy eszközt csatlakoztatnak a rádiókészülékhez, amely gyűjti és továbbítja az adatokat a kutatócéghez. A másik mód a telefonos közvélemény-kutatás (day after recall), a harmadik pedig a naplózás, amely során a felkért rádióhallgatók lejegyzik, hogy milyen rádióállomásokat hallgatnak.

 

Elhúzódó pályáztatás

Az NMHH még tavaly július elején jelentette be, hogy pályázatot készül kiírni a magyarországi rádióadók hallgatottságának mérésére. A piac szereplőit egyeztetésre és véleményezésre hívták, és már akkor közölték, hogy a kutatási adatok számukra ingyenesen lesznek elérhetők. A nyári tervek arról szóltak, hogy az első felmérés még 2016-ban elkészülhet, de ebből semmi nem valósult meg. Kérdésünkre az NMHH-nál elmondták, hogy a közönségmérést majdan végző kutatócég pályáztatása jelenleg is zajlik, az adatfelvétel módszertana viszont már eldőlt, amit a rádiós piac szereplőinek javaslatai alapján dolgoztak ki.

A módszertan kialakításakor az összes érdekelt fél szempontjait meg akarta ismerni a hatóság, ezért honlapján közzétette a módszertani ajánlást, amelyhez kapcsolódóan a piaci szereplők bármelyike küldhetett véleményt, illetve az ajánlásról személyes szakmai konzultációt is tartottak. Az NMHH egyébként a korábbi méréseket végző konzorcium tagjaitól sem zárkózott el, mint fogalmaztak, más piackutató cégek mellett a Mediameter Kft.-től is kértek ajánlatot a mérésekre, ezért nem érzik úgy, hogy „sikertelenné váltak volna a tárgyalások a hatóság és a Mediameter között”.

A 2013–2016-os időszak

A fizetős piackutatás és az ingyenes adathozzáférés közül sokan biztosan az utóbbira szavaznak, a 2013–2016 közötti időszak mérésével ugyanakkor a piac alapvetően meg volt elégedve. Turi Árpád RAME-elnök visszaemlékezése szerint a piaci szereplők az akkori mérés műszaki tartalmának kialakításakor megkötötték egymással és a kutatócégekkel a szükséges kompromisszumokat, amelyek figyelembe vették a piac ráfordításképességét, illetve a minimum elvárásokat. Említett viszont negatívumokat is a szakember:

A legtöbb kritika az eredmények bizonyos fokú hullámzása, változékonysága miatt érte a mérést, ami valószínűleg a mintaelemszámok nagyságából adódott. A mérésnek egyértelmű hiányossága volt, hogy a minta mérete nem tette lehetővé az adatok programing céljából való, műsortervezéshez történő felhasználását.

A mérést végző konzorcium képviseletében Hantosi Bálint, a Mediameter igazgatója arról beszélt, nem terveznek változtatni a módszertanon. „Az ügyfeleinkkel (médiatulajdonosok, ügynökségek, sales house-ok) közösen határoztuk meg a módszertant, ami – nem mellesleg – nem változott érdemben ahhoz a szigorú metodikához képest, amivel a konzorcium annak idején megnyerte a RAME tenderét, és elkezdhette a rádiós hallgatottságmérést még 2013 tavaszán. Amennyiben felmerül a módszertan-változtatás szükségessége, azt csak szakmai szempontok alapján, a teljes ügyfélkörünk százszázalékos támogatottságával valósítjuk meg” – mondta Hantosi Bálint.

Az átmenet

Egyik szereplőnek, sőt a teljes rádiós szektornak sem érdeke, hogy hallgatottsági adatok nélkül maradjon az átmeneti időszakban, amíg megtudjuk, ki nyer az NMHH pályázatán. Aki hallgatottsági adatot szeretne vásárolni, szerződhet a TNS–Mediameterrel, vagy választhatja az Inspira Research mérési adatait. Az egyéni beszerzéssel kapcsolatban talán az a fő probléma, hogy ebben az esetben a kapott adatok tetszőlegesen értelmezhetők és kommunikálhatók: a Class FM piacvezető pozíciójának megszűnése után a Rádió 1 és a Sláger FM is első számúnak tartja magát Budapesten, igaz, más-más szempontok alapján.

Komáromi Balázs, a Gazdasági Rádió jogutódjaként működő Trend FM főszerkesztője elmondta, hangsúlyozhatnák például, hogy őket hallgatja a legtöbb szemüveges diplomás, aki legalább két mobiltelefonnal rendelkezik, de hirdető partnereikkel való tárgyalásokkor – tematikus szakrádióként – nem a hallgatottságot helyezik előtérbe. „Jelenleg nem vásárolunk ilyen adatokat, utoljára a RAME-tól kaptuk meg őket, ahogyan mindenki más” – mondta Komáromi Balázs.

Az alapadatok egyébként biztatóak, a Class FM leállása után sincs jelentős szűkülés a rádiós piacon. Egy átlagos téli napon országosan közel 5,4 millióan, a fővárosban több mint egymillióan rádióztak – olvasható a TNS Hoffmann–Mediameter legutóbbi jelentésében.

A cikk teljes terjedelemben a Médiapiac 2017/3-4. számában jelent meg.

 

Médiapiac

Megújul az M2 Petőfi TV

Friss arculattal, új műsorokkal jelentkezik a közmédia zenés ifjúsági csatornája.

Közzétéve:

A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) gyártóbázisának épületei és a főváros III. kerületében, Óbudán, a Kunigunda útja 64. alatt, előtérben az M2 Petőfi TV logója, fotó: MTVA/MTI/Zih Zsolt

Az M2 Petőfi TV a Petőfi Rádió műfajgazdag, magyar kínálatához igazodó, sokszínű tartalommal várja nézőit, a fiatalok igényeire szabott, aktuális témákkal – közölte a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) Sajtó és Marketing Irodája szerdán az MTI-vel.

A csatorna új, saját gyártásában készült egyedi tartalmakkal, élő közvetítésekkel, fesztiválok, koncertek, szórakoztató programok bemutatásával, filmes és ismeretterjesztő adásokkal, a fiatalok mindennapjait érintő témákkal várja a nézőket.

A megújulás szoros együttműködésben valósul meg a Petőfi Rádióval, láthatóvá téve a rádiós műsorvezetőket.

A közlemény szerint a csatorna kiemelt célja, hogy napjaink magyar slágereinek, a fiatal feltörekvő, értékteremtő zenei teljesítményt nyújtó zenészeknek bemutatkozási lehetőséget biztosítson a Petőfi Rádió tehetségkutató törekvéseivel szoros együttműködésben.

A tavaly októberben megújult rádióadónak már több ezer felvételt küldtek az új, valamint a széles körben még nem ismert előadók.

Tehetségük kibontakoztatásában, dalaik terjesztésében vállal hangsúlyos szerepet – műfaji megkötés nélkül – a magyar zenei médiumok között egyedüliként a két csatorna – emlékeztetnek a közleményben.

Mint hozzáteszik, a tehetséggondozás mellett fontos törekvésük a múlt könnyűzenei örökségének gondozása, hogy a hazai könnyűzene legendás alakjait közelebb hozzák az ifjúsághoz. A nézők ennek részeként több évtizede készült, zenei ritkaságnak számító archív koncertfelvételeket, interjúrészleteket is láthatnak.

Íme az újdonságok

Az elmúlt évekhez hasonlóan minden hétköznap 21 órától élő műsor várja majd a nézőket. Az Esti Kornél című műsorban különböző zenei formációk aktualitásait mutatják be, de előtérbe kerül az előadók színpadon túli élete, például kedvenc sportjuk, hobbijuk vagy karitatív tevékenységeik.

Az adások továbbá rávilágítanak arra is, hogyan kapcsolódik össze a zene egyéb művészeti és más területekkel. A műsorvezetők között a már jól ismert csatornaarcok szerepelnek, így Csitári Gergely, Pató Márton, Csapó Dóra, Hernandez Vivien, Matthesz Flóra és Tótfalusi Fanni.

A tévéadó újdonságai közé tartozik az élő műsor után következő zenés kívánságműsor. A Mit kíván? című műsor adásaiban válogatást adnak a Petőfi Rádió kívánságműsorának legnépszerűbb dalaiból, valamint zenei témákban megszólaltatják az utca emberét.

Szombat esténként 20 órától a Petőfi Rádióból ismert műsorvezetők, Mák Kata, Fekete László, Habóczki Máté, Szani Roland és Szikora Tamás várják a nézőket a Házibuli című zenés műsorral. Minden adás egy hazánkban népszerű zenei stílust, illetve sokakat foglalkoztató, a dalokban gyakorta megjelenő emberi érzelmet jár körbe különböző rovatokban.

Az adások után szombaton 22 órától koncert- vagy zenés filmet ad a csatorna.

A csatorna népszerű koncertműsora, az Akusztik továbbra is jelentkezik vasárnaponként 20 órától, valamint folytatódik az A38 hajó színpadán és a Kulisszák mögött – az A38 hajón, az A38 Archív és az A38 BESZTOF a zenei szerkesztők válogatásában, a legjobb hazai produkciókkal, érdekességekkel – olvasható a közleményben.

Tovább olvasom

Médiapiac

Vizsgálat indult az EU-ban az Apple, a Google és a Meta ellen

Az Európai Bizottság vizsgálatot indított az Apple, a Google és a Meta vállalat ellen, hogy megfeleltek-e a digitális piacokról szóló szabályozásnak (DMA) – jelentette be Margrethe Vestager digitális korra felkészült Európáért felelős uniós biztos.

Közzétéve:

MTI/EPA/Caroline Brehman

Margrethe Vestager brüsszeli sajtótájékoztatóján közölte:

az előzetes vizsgálatok eredményei szerint feltételezhető, hogy az érintett vállatok nem kezdték meg a hónap elején életbe lépett, átjárhatósággal és versennyel kapcsolatos előírásokat tartalmazó szabályozás szerinti kötelezettségek betartását.

A szabályozás szerint az “alapvető platformszolgáltatásokat” nyújtó, kapuőrnek nyilvánított vállatoknak fel kell számolniuk azokat a zárt technológiai rendszereket, amelyek a fogyasztókat egyetlen vállalat, főként saját termékeinek vagy szolgáltatásainak használta felé terelik. Kiemelte, a szabályozás előírja, hogy a vállalatoknak lehetővé kell tenniük, hogy “ingyenesen tereljék” a felhasználókat alkalmazásboltjain kívüli ajánlatokhoz.

Az Európai Bizottság szeptemberben hat szolgáltatót minősített kapuőrnek, az Alphabet, az Amazon, az Apple, a ByteDance, a Meta és a Microsoft céget.

Az uniós biztos szerint az Európai Bizottság “gyanítja”, hogy az érintett vállatok által bevezetett intézkedések nem tesznek eleget a DMA szerinti kötelezettségeiknek. Az uniós bizottság mélyreható vizsgálata során arra keres választ, hogy a Google és az Apple teljes mértékben betartja-e a DMA szabályait, amelyek megkövetelik a technológiai cégektől, hogy lehetővé tegyék, hogy az alkalmazásboltjaikon kívül elérhető ajánlatokhoz irányítsák a felhasználókat. Az uniós bizottság aggodalma szerint a két vállalat saját ajánlataikon kívüli választás esetén “különféle korlátozásokat” alkalmaz, beleértve egyebek mellett díjak felszámolását.

A gyanú szerint a Google nem tartja be azokat az előírásokat, amelyek megakadályoznák, hogy a technológiai óriáscégek előnyben részesítsék saját szolgáltatásaikat a riválisokkal szemben.

“Az Európai Bizottság aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a Google és az Alphabet keresőfelületeiken előnyben részesítik saját szolgáltatásaikat” – mondta.

Közölte továbbá: az előzetes vizsgálatok szerint az Apple alternatív alkalmazásboltokra vonatkozó új díjstruktúrája és az Amazon keresési találatokra vonatkozó rangsorolási gyakorlata szintén aggályokat vet fel. Az Apple intézkedései, beleértve a webböngésző keresési képernyőjének kialakítását, megakadályozhatják a felhasználókat abban, hogy gyakorolják a szabad szolgáltatásválasztás jogát saját rendszerén belül. Az uniós bizottság a Meta esetében a felhasználók adatainak kezelése és a díjköteles szolgáltatások fizetési feltételeivel kapcsolatosan vizsgálódik majd – tájékozatott.

Az Európai Bizottság közölte: vizsgálata során bizonyítékokat és információkat gyűjt a felvetődött gyanúk tisztázására, az eljárást 12 hónapon belül le kívánja zárni.

Jogsértés esetén a brüsszeli testület az érintett vállalat teljes, globális forgalmának 10 százalékáig terjedő bírságot szabhat ki. A bírságok ismételt jogsértés esetén akár 20 százalékot is elérhetnek.

Folyatódó jogsértések esetén az Európai Bizottság további lépéseket is tehet, például kötelezheti a vállalatot egy üzletág vagy annak egy részének eladására, vagy megtilthatja a rendszerszintű meg nem feleléshez kapcsolódó szolgáltatások nyújtását.

Borítókép: a Google amerikai informatikai óriáscég logója a Nemzetközi Szórakoztatóelektronikai Kiállításnak (CES) otthont adó épületen Las Vegasban 2023. január 10-én

Tovább olvasom

Médiapiac

Komoly karriert futott be a közmédia Országjáró című műsora

Eddig is több díjjal jutalmazták a hat éve futó műsort – mondta Siklósi Beatrix, a Kossuth rádió csatornaigazgatója az M1 műsorában hétfőn.

Közzétéve:

Róka Ildikó szerkesztő, gyártásszervező (b) és Móczár István rendező, operatőr (k) átveszi a Duna Televízió és a Duna World csatornán futó Ízőrzők című műsornak járó Hungarikum Liget Média-díjat Lezsák Sándortól, a Magyar Országgyûlés alelnökétõl (j2), Lezsák Sándorné Sütõ Gabriellától a Hungarikum Liget alapítójától (j) és Balogh Lászlótól, a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriumának elnökétől (b) a veszprémi díjátadó gálán 2024. március 21-én, fotó: MTI/Vasvári Tamás

Siklósi Beatrix annak kapcsán beszélt erről, hogy a közmédia két műsora, a Kossuth rádión hallható Országjáró és a Duna csatornán látható Ízőrzők sorozat múlt héten elnyerte a Hungarikum Liget Média-díjat.

A csatornaigazgató elmondta, büszke a műsort készítő csapatra, amelynek tagjait mindenhol nagy szeretettel várják.

A munkatársak óriási munkát végeznek, hétről hétre egy ötórás műsort állítanak össze

– mutatott rá.

Domokos István, az Országjáró felelős szerkesztője, műsorvezető arról beszélt, hogy

a műsor fennállása óta eddig 457 településen jártak és 13 500 riportalanyt szólaltattak meg. Mint mondta, a műsor kaput nyit a világra, megmutatja a helyben élők mindennapjait, az emberi értékeket, kincseket, amire az ott élők büszkék, a műsor készítőinek pedig fontos, hogy ezeket bemutathatják.

A díj megtiszteltetés számukra, és öröm volt a díjátadón újra találkozni azokkal az emberekkel, akiket a műsorban már bemutattak – mondta Domokos István.

Siklósi Beatrix közölte, hogy a díjjal járó 1,5 millió forintot az Országjáró stábja a Jónak lenni jó! jótékonysági kampány legutóbbi kedvezményezettjének, a koraszülött gyermekek fejlesztését segítő Semmelweis Fejlődéstámogató Központnak ajánlotta fel.

Tovább olvasom