Médiapiac
Reagált az NMHH az RSH közleményére
A felröppenő sajtóértesülések és -cikkek, valamint a Radio Sales House e héten megjelent sajtóközleményére reagálva a hatóság kijelenti, hogy az újonnan indított rádióhallgatottság-mérés szakmailag megbízható.
A rádiós piac szereplőivel, érdekképviseleteikkel egyetértésben, velük szoros együttműködésben – köztük a Radio Sales House-zal is –, több fordulóban folytatott le szakmai egyeztetést a hatóság, ennek eredményeként, kompromisszumos megoldásként, hazánkban ezentúl egységes elvek szerint országos, budapesti és lokális szinteken a rádiók hallgatottságmérését két mérési komponensre bontva, két mintán, két különböző módszertannal kell elvégezni. Így a magyarországi hallgatottságmérés – a korábbi hazai (és némely nemzetközi) gyakorlatnak megfelelően – kétkomponensű lett. A nyílt közbeszerzési eljárásban az M-Meter Kutató és Elemző Kft. és a Kantar Hoffmann Kft. konzorciuma nyerte meg a mérés lehetőségét 2020-ig – indítja közleményét a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMMH).
Mint írják, megtörténik, hogy az új módszertanú mérés az eddigi adataival nem megegyező eredményekre jut, és ez néhány vizsgált rádiót kellemetlenül érint vagy csalódást okoz, amely természetes reakció lehet egy piaci szereplő részéről. Ugyanígy természetes reakció az is, hogy a kétkedők ellenőrizni kívánják a mérést, mint ahogy így van ez új kutatási eredmények, újszerű megoldások, alkalmazások esetében is minden alkalommal, más iparági szektorban is. A rádióhallgatottsági mérésekben résztvevő valamennyi szakember ugyanakkor minden igyekezetével azon dolgozik, hogy szakmailag kifogástalan eredményeket közöljenek. Az NMHH ennek érdekében minőségbiztosítási lépcsőt is beépített a mérési adatok publikálása előtt. Leszögezik, a Radio Sales House tehát azt a módszertant bírálja, amelynek kialakításában maga is részt vett.
Hozzáteszik, az új hallgatottságmérés – a kisebb, helyi vételkörzeteket kivéve – az országos és a megyei jogú városokban, valamint a hálózatos vételkörzetekben alapvetően visszatért a naplós mérési módszertanhoz, amellyel az utóbbi tíz évben nem végeztek országos méréseket. A hazánkban korábban már alkalmazott módszerrel az eredmények párhuzamosan, online és offline eljárással felvett, önkitöltős naplók feldolgozásával születnek. Ez számottevő változás, hiszen az utóbbi években a piac legtöbb szegmensében a telefonos, úgynevezett Day After Recall (DAR) módszertan szerinti rádiós közönségmérés dominált a piacon. A legutóbbi tenderidőszakban is ilyen módszertannal készültek az országos és fővárosi rádiós közönségmérések. Annak a periódusnak a kezdetén, 2013-ban a Rádiós Médiaszolgáltatók Egyesülete bízta meg a jelenleg is győztes cégcsoportot a rádiós hallgatottságmérés lebonyolításával. A naplós adatok bevezetését megelőzte egy rövid, párhuzamos, naplós és DAR módszertannal zajló átfutási időszak, hogy a piaci szereplők felkészülhessenek a módszertani átállásra, az új módszertannal készült eredmények befogadására és helyes interpretálására. Az első negyedéves adatok már a naplós eredményeket mutatják.
Az NMHH ismerteti a módszertanát, pontról pontra
1. Szakmai alapelv, hogy a hálózatos vagy több helyről azonos néven hallgatható rádiókat a mérési napló nem különíti el aszerint, hogy melyik településről sugárzó adásról van szó. A diagramokon ugyanakkor tájékoztató jelleggel feltüntette a konzorcium a rádiók neve után zárójelben azt a települést, amelynek méréséből a közölt adat származik. A méréskor azonban az elkülönítés nem lenne életszerű és nagyban rontaná az adatok értelmezhetőségét és megbízhatóságát: a naplót kitöltők ugyanis nem feltétlenül vannak tisztában azzal – és ez nem is várható el –, hogy melyik településről szól az az adás, amire épp ráhangolták a készüléküket; emellett mind az online, mind az offline napló emiatt megnövő terjedelme nehezítené a naplókitöltést, végső soron rontaná az adatok érvényességét. Tehát a „Rádió 1 Szolnok”, „Rádió 1 Dunaújváros” vagy „Rádió 1 Veszprém” megjelölések nem is szerepelnek ebben a formában a mérésben – azokon a településeken, ahol fogható valamelyik tagrádiója a Rádió 1 hálózatának, a naplóban az csak Rádió 1-ként jelenik meg. Ezért szerepelhettek a kutatás első negyedéves eredményei között olyan rádiók hallgatottsági adatai, melyek csak áprilisban indultak. Hasonló esetekre korábban a telefonos módszertanú mérés esetében is számos példa volt állításuk szerint.
A mérési naplóban településnév kifejezetten csak akkor szerepel, ha az a rádió nevének is részét képezi. A napló már eleve tartalmazza az összes olyan rádió nevét (rotálásban), amely a kitöltő lakóhelyén minden körülmények között jól – FM esetében sztereóban – fogható az NMHH nyilvántartása alapján, de van lehetőség arra is, hogy a kitöltő olyan rádiót is megnevezhessen, amely nem szerepel előre feltüntetve a naplóban (mivel a rádiózás tipikusan nem helyhez kötött tevékenység, a megkérdezettek online vagy messzebbről sugárzó rádiót mono vételben is hallgathatnak, vagy a lakóhelyükön kívül – például ingázás közben, útközben, munkahelyükön). Ez egyfelől növeli a napló hitelességét a kitöltők szemében, másfelől a lehető legnagyobb mértékben segíti elő a valós rádióhallgatási értékek létrejöttét.
2. A nemzetközi szakmai gyakorlatnak megfelelő műszaki leírás rendelkezik arról, hogy miért az ingázók lakhelye szerinti városnál rögzítették az ott nem sugárzó rádiók mérési adatait. Az elmúlt húsz évben minden hazai rádióhallgatottság-mérésben így rögzítették az adatokat, a mostani tenderkiírásban is széles körű szakmai egyeztetések alapozták ezt meg. Egyrészt ugyanis nehézkessé tenné a napló kitöltését, ha a válaszadónak folyamatosan jegyeznie kellene, hogy éppen melyik településen hallgatja az adott rádiót, másrészt ez jelentősen megnehezítené az adatok interpretálását. Ha az ingázók rádióhallgatási adatait csak azokhoz a településekhez rendelné a mérés, ahol az adott rádiót hallgatják, akkor az olyan torzítást eredményezhetne például, hogy Budaörsön többen hallgatnak reggelente rádiót, mint ahányan egyáltalán laknak a településen – miközben csak a reggeli csúcsforgalomban veszteglő rádióhallgatókat mutatná ki a mérés. A lakóhelyhez kötött hallgatási adatoknak köszönhető például az is, hogy a fővárosban sugárzó rádiók az országos adatokban magasabb elérést produkálnak, mint Budapesten
3. A szakmai gyakorlatnak felel meg az is, hogy a megyei jogú városokban élők adatai egyúttal az országos reprezentativitású adatokban is megjelennek, így a Rádió 1-re vonatkozó adatok is. A szakmailag egyeztetett tenderkiírásnak megfelelően országos reprezentatív kutatások része a megyei jogú városokban élők megkérdezése is, ezért egy megyei jogú városban élő válaszadó természetesen bekerülhetett mindkét publikált adatba. A különböző alapsokaságon végzett kutatások egybevetésekor a két különböző – országos és megyei – mintából ugyanarra a populációra vonatkozó becslés eltérése természetes jelenség.
4. Szintén szakmailag teljesen megalapozott az a hivatal szerint, hogy a mérési módszertan megengedje, hogy egy hallgató egy negyedórán belül rádiót váltson. Az NMHH rádiós hallgatottságmérésének célja, hogy a lehető legpontosabban kövesse az emberek rádióhallgatási szokásait, így természetesen megjelölhet egy naplókitöltő akár több rádiót is egy adott negyedórás időszakon belül.
5. Folyamatosan hozzá lehet férni a kutatási adatbázishoz, és ezzel kapcsolatos észrevétel nem érkezett. A közlemény azt állítja, hogy „időnként” nem volt elérhető az adatbázis, de nem tartalmaz konkrétumokat arról, mikor, mely rádiók számára volt hozzáférhetetlen az adatbázis. Ezzel kapcsolatos problémáról nem érkezett sem a hatósághoz, sem a konzorciumhoz észrevétel. Az NMHH kifejezetten kéri a rádiós piac szereplőit, hogy ha problémát jelent a hozzáférés, ezt mielőbb jelezzék a mérést végző konzorcium felé, annak érdekében, hogy azt mihamarabb orvosolhassák.
6. Végezetül, a Rádió 1 szolnoki töredékhallgatottsága – olyan településen mért érték, amely elvileg nem tartozik az adott rádió vételkörzetébe – átmenetileg látható volt a diagramokon: a konzorcium a piaci visszajelzések alapján távolította el a töredékhallgatottsági adatokat a korábban publikált kutatási diagramokról. Nem szolgálja az adott rádió érdekét, és nem is méltányos vele szemben, ha a szerény mértékű töredékhallgatottságok a helyben sugárzó rádiók teljesítményével összefüggésben jelennek meg. A töredékhallgatottság megjelenésének okai – a naplókitöltők lakóhelye szerinti mérés elve, a hálózatban működő rádiók összevont mérése, a hivatalos lefedettséghez képest tágabb területen is működő műsorvétel lehetősége és az online, illetve a lakóhelyen kívüli rádióhallgatás – az előzőekben részletesen olvashatóak.
„A hazai rádiós szektorban egyedülálló, egységes és átlátható mérési módszertan alapján a rádióhallgatottsági méréseket és kutatásokat országos, budapesti és lokális szinten az NMHH tavaly novemberben lezárult közbeszerzési eljárásának eredményeként 2020-ig az M-Meter Kutató és Elemző Kft. és Kantar Hoffmann Kft. – jelentős hazai és nemzetközi szakmai tapasztalatokkal rendelkező – konzorciuma végzi. A hatóság a közönségmérés adatfelvételi módszertanát a piaci szereplőkkel történt többszöri egyeztetés után, az összes érdekelt fél szempontjait figyelembe véve határozta meg, a konzorcium attól nem térhet el” – zárul a közlemény.
Mint ismeretes, a Radio Sales House kedden közleményben fogalmazta meg aggályait a jelenlegi hallgatottságmérési módszertannal kapcsolatban, amelyről a Médiapiac is beszámolt.
Médiapiac
A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket
Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.
Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.
A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.
A sajátot könnyű…
Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.
… és másét?
De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy
többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti
– jegyezte meg Fáczán Gábor.
S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?
– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.
Sorozat indul!
A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.
Jakubász Tamás
Médiapiac
Az EU eljárást indított a TikTok ellen a TikTok Lite elindítása miatt
Az Európai Bizottság eljárást indított a TikTok ellen a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály (DSA) alapján, mert előzetes megállapítások szerint a TikTok Lite franciaországi és spanyolországi elindítását megelőzően az üzemeltető nem hozott kockázatcsökkentő intézkedéseket a gyermekek védelmére – tájékoztatott a brüsszeli testület.
Az uniós bizottság közleménye szerint
az eljárás célja annak megállapítása, hogy a kínai ByteDance tulajdonában álló TikTok megsértette-e a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályt, amikor elindította a TikTok Lite-ot Franciaországban és Spanyolországban anélkül, hogy az online óriásplatformok esetében kötelező értékelési jelentést nyújtott volna a lehetséges kockázatok mérséklésére.
Az Európai Bizottság aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a TikTok Lite Task and Reward nevű programot, amely lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy az alkalmazáson belül bizonyos feladatok, így például videók megtekintése, tartalom kedvelése, barátok meghívása során pontokat szerezzenek, az üzemeltető anélkül indította el, hogy előzetesen értékelte volna az azzal járó kockázatokat, különösen a platform függőséget okozó hatásával kapcsolatosan.
Különös aggodalomra ad okot, hogy az üzemeltető nem hozott kockázatcsökkentő intézkedéseket a gyermekek védelmére, ugyanis a TikTokon nem állnak rendelkezésre hatékony életkor-ellenőrző mechanizmusok.
Amennyiben a felsorolt aggodalmak bizonyítást nyernek, a mulasztások a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály vonatkozó cikkeinek megsértését jelentenék – hívták fel a figyelmet.
A TikToknak április 23-ig kell benyújtania a kockázatértékelési jelentését az Európai Bizottság részére, és május 3-ig az összes kért információt a brüsszeli testület rendelkezésére kell bocsátania.
Abban az esetben, ha a TikTok a megadott határidőn belül nem válaszol, az uniós bizottság a szolgáltató teljes éves jövedelmének vagy világméretű forgalmának 1 százalékáig terjedő pénzbírságot, valamint a szolgáltató átlagos napi jövedelmének vagy világszintű éves árbevételének legfeljebb 5 százalékát kitevő kényszerítő bírságot szabhat ki – közölték.
Mivel a brüsszeli testület szerint “fennáll a felhasználók mentális egészsége súlyos károsodásának kockázata”, arról tájékoztatta a TikTokot, hogy ideiglenes intézkedéseket kíván bevezetni a TikTok Lite érintett programjának felfüggesztésére az egész EU-ban a program biztonságosságának értékeléséig.
Az Európai Bizottság emlékeztetett, hogy ez a második eljárás a TikTokkal szemben a hatékony életkor-ellenőrzési mechanizmusok hiánya és a platform feltételezett függőséget okozó kialakítása miatt. A február 19-én kezdődött eljárást a brüsszeli testület azért indította, mert előzetes vizsgálatai alapján a TikTok “feltételezhetően nem tesz eleget a kiskorúakat érő negatív hatások kezelésére”.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
Politikusok, sportolók és hírességek szerepeltek a leggyakrabban tavaly az online médiában
Politikusok, sportolók, hazai és külföldi hírességek szerepelnek a leggyakrabban említett nevek között, amelyek megjelentek az online médiatérben 2023-ban. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 93 népszerű médiafelület – televíziós csatornák, újságok, rádiók honlapjai, valamint hírportálok, közösségimédia-felületek, fórumok és blogok – elemzésével azt vizsgálta, kik álltak a hírek és a közbeszéd fókuszában, valamint azt is, hogy Magyarország és a nagyvilág helyszínei közül melyek szerepeltek a legtöbbet.
Az NMHH kommunikációs igazgatósága kedden azt közölte az MTI-vel, hogy
az ezer legtöbbször említett ismert ember nevével összesen egymillió alkalommal lehetett találkozni a neten, köztük domináltak a hazai szereplők, illetve a férfiak.
A leggyakoribb száz név esetében az említések több mint felét politikából ismert emberek tették ki, csaknem harmaduk médiaszereplőhöz vagy hírességhez volt köthető, 14 százalékban pedig sportolókról lehetett olvasni az online felületeken.
Kiemelték, hogy
2023-ban a legtöbbször említett név az online médiatérben Orbán Viktor miniszterelnöké volt, 92 ezer alkalommal.
A kormányfő leginkább a Kossuth rádióban adott interjúi és bejelentései miatt került fókuszba. Neve egy átlagosnak nevezhető napon 250 alkalommal jelent meg, legtöbbet december 15-én és 21-én említették.
Magyarország miniszterelnökét a külügyminiszter, Szijjártó Péter követte, 27 ezres értékkel, harmadik helyen pedig Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerepelt, nevével 14 ezer alkalommal lehetett találkozni
– írták.
Az év során többször kiemelkedett egy-egy közszereplő a mindennapi közbeszédből: két kiváló magyar kutató is jelentős említést ért el, október 2-án Karikó Katalint (682 említés) tüntették ki orvostudományi Nobel-díjjal, másnap pedig Krausz Ferencet (330) díjazták a fizikában elért kiemelkedő munkásságáért.
Úgy folytatták, hogy akadtak lesújtó, tragikus események is, mint például Vágó István (312) volt televíziós műsorvezető, vagy épp a Mount Everest megmászására induló, majd eltűnő Suhajda Szilárd halálhíre (338), a hegymászó hollétéről utoljára május 25-én hallhatott a világ.
Tavaly a külföldiek toplistáján legtöbbet Vlagyimir Putyin (49 ezer) orosz, Volodimir Zelenszkij (25 ezer) ukrán elnök és Joe Biden (15 ezer) az Egyesült Államok vezetője szerepelt.
Európán kívüliként az első tíz ember között feltűnt még Donald Trump volt amerikai elnök, illetve Benjámín Netanjáhu jelenlegi izraeli miniszterelnök is.
A nemzetközi hírességek között olyan embereket gyászolt a média, mint a Jóbarátok sorozat szereplője, Matthew Perry (446), Tina Turner (228) énekesnő vagy Elvis lánya, Marie Presley (188)
– tették hozzá.
Az online médiatérben megjelent földrajzi helynevek esetében tízből négy magyar vonatkozású volt. Négy esetben az említés európai országgal vagy várossal, míg a fennmaradó részben a világ többi tájával volt kapcsolatos.
A kutatás szerint az év során Magyarországot 191 ezer alkalommal említették meg a vizsgált médiatermékek, Budapestet pedig 151 ezerszer. Magyarországot és fővárosát a sportrendezvények idején kifejezetten gyakran, legalább ezerszer emlegették.
A kulturális események is nagy visszhangot váltottak ki: kiemelkedett Ferenc pápa áprilisi látogatása, a magyar fővárost ekkor csaknem négyezerszer említették. A további magyar helyszíneket illetően háromezernél is több említést főleg a vármegyeszékhelyek, a nagyobb városok és a Balaton értek el – fűzték hozzá.
A külföldi földrajzi neveket elemezve kitűnik a kiemelt jelentőségű háborúk hírértéke (Ukrajna, Oroszország, Izrael), az Európai Unióhoz (Brüsszel, tagországok és azok fővárosai), illetve a fontosabb külpolitikai partnerekhez (Kína, USA, Törökország) fűződő történések bemutatása.
Egyes napok statisztikáit elemezve kiemelkedik többi között Liverpool (460) Szoboszlai Dominik, a magyar válogatott csapatkapitányának szerződésével kapcsolatban, továbbá néhány szomorú esemény helyszíne is, mint például Törökország (725), a februári tragikus földrengés idején vagy Prága (424) a Károly Egyetemnél meggyilkolt és megsebesített emberek miatt – áll a közleményben.
Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke beszédet mond a Fidesz-KDNP európai választási kampányindító rendezvényén a Millenárison 2024. április 19-én