Kövess minket!

Médiapiac

Régen tényleg minden más volt?

Nem kell tartani a generációs szakadékoktól, a nemzedékek az idő előrehaladtával úgy is visszatérnek a „hagyományos” médiafogyasztáshoz. A fiatalok radikálisan másképp fogyasztanak médiatartalmakat, idővel a feje tetejére állítják a piacot. Évek óta hallhatjuk e két ellentétes állítást, de a Kantar Hoffmann adatai azt mutatják, a kérdéskör jóval összetettebb, és paradigmaváltásra lenne szükség a piacon.

Vajon a mostani 40–49 évesek tizenöt évvel ezelőtti, fiatalabb önmagukhoz képest jelenleg valóban mást és más módon használnak és fogyasztanak?

A tizenöt évvel ezelőtti 25–34 évesekhez mérten napjaink 25–34 évesei tényleg mást és más módon használnak és fogyasztanak?

Véleményem szerint ha azt szeretnénk megválaszolni, hogy valóban mást és másként használnak-e az emberek ma, mint régen, akkor egy olyan kohorszelemzést is el kell végezni, amelynek során egy adott generáció médiahasználatát tekintjük át egy meghatározott időszak alatt. A Target Group Index (TGI) adatbázis felhasználásával erre vállalkoztam annak érdekében, hogy a címben szereplő kérdésre a legkomplexebb módon válaszolni lehessen. Az elemzés fókuszába az 1968–1977 között születetteket helyeztem, akik 2017-ben voltak 40–49 évesek.

Jelenlegi média használati profiljukat vetettem össze a 2010-essel, amikor is 32–41 évesek voltak, illetve a 2003-assal, amikor még 25–34 éves fiatalok voltak. A 2000-es évek elejét szándékosan választottam, a proliferáció mértéke ekkorra már magas szintet ért el a nyomtatott sajtó, a rádió és a televízió piacán egyaránt. Az internet már érzékelhetően és értékelhetően fontos szerepet játszott, de nagy előretörése csak ezután (2003 után) következett be. Az elemzés másik dimenziójaként bemutatom a 2010-ben, illetve a 2017-ben 25–34 évesek e két évből származó adatait is, így a két megközelítés együttes értelmezése segít megválaszolni a címben felvetett kérdést.

Létezik egy olyan közhelyszerű megállapítás, hogy az életkor előrehaladtával az emberek médiahasználati szokásai is megváltoznak, ha úgy tetszik „öregesebb” lesz. Tizenöt-húsz évvel ezelőtt ezt evidenciaként kezeltük, hiszen sokkal kiszámíthatóbb volt a társadalmi, kulturális tér és közeg (lásd a Turbulencia című keretes írást). Joggal merülhet fel tehát a kérdés, hogy igaz-e ez a paradigma, vagy pedig akkora változást éltünk meg az elmúlt tizenöt-húsz év során, hogy immáron nem tekinthető érvényesnek?

Turbulencia

Ahhoz, hogy változásról, pláne jelentős mértékű változásról beszélhessünk, hogy ez ügyben következtetéseket vonhassunk le, a következő tényezőkre (is) tekintettel kell lennünk:

  • Az internetpenetráció az elmúlt tizenöt évben jelentősen megugrott.
  • A technológiai fejlődés következtében olyan eszközök terjedtek el villámgyorsan, amelyek a médiahasználatra is erősen kihatottak (például az okostelefonok és a tabletek, melyekkel az internetes tartalmakat nézni, olvasni és hallgatni is lehet).
  • A közösségi média belépése az életünkbe: a közösségi média (elsősorban természetesen a Facebook) ma már nem arról szól, mint amiről tíz vagy tizenöt évvel ezelőtt, teljesen átalakította a szerkesztett tartalmak használatát.
  • Turbulens piac: lehetetlen számba venni, hogy milyen erős médiamárkák estek ki a piacról az elmúlt tizenöt év során (Danubius, Sláger, Neo FM, Class FM, Juventus, Népszabadság, TV3 stb.), illetve milyen formátumbeli és/vagy ideológiai átalakuláson mentek keresztül az egyes médiumok.

Mélyen gyökerező értékek

Egy ilyen jellegű kérdés megválaszolása során kiindulópont lehet, hogy változnak-e az emberek attitűdjei, habitusa, értékei.

A TGI márkahasználati szegmentációja alapján a válasz: nem. Vagyis a 2003-ban 25–34 évesek (azaz az 1968– 1977 között születettek) generációjának márkahasználati profilja – amely összetett, képzett változóként kitűnően írja le a viselkedésünket, értékeinket, habitusainkat – érdemben semmit sem változott tizenöt év alatt. Hozzátehetjük ehhez még azt is, hogy az elemzésbe kontrollként bevont, 2010-ben, illetve 2017-ben 25–34 évesek korcsoportjában is hasonló megoszlásokat tapasztalhatunk, azaz mélyen gyökerező, alapvető kulturális-társadalmi értékekről beszélhetünk, amelyek elmozdulása csak lassan következik be. (Lásd az alábbi ábrát.)

Megállapítható, hogy az emberek alapvető fogyasztói életstílusa konstans, azaz önmagában ez más jellegű médiahasználatot nem magyaráz. Ez ugyanakkor előrevetíti azt is, hogy mivel ezek a típusok „kortalanok” – hiszen a 25–34 évesek körében hasonló értékeket mértünk 2003-ban, 2010-ben és 2017-ben is –, a médiahasználatát módját és jellegét nem életkori, hanem komplex tipológiák alapján kell és lehet értelmezni, a tartalomszolgáltatóknak pedig optimalizálni.

Ebből adódik, hogy egy meglévő igényre reagáló, egy adott fogyasztói típust kielégíteni kívánó médium közönsége pusztán az életkor változásával nem kell hogy megváltozzon. Tizenöt év alatt ugyan idősödhetett a közönség, de az alapértékek változatlansága miatt ugyanúgy ugyanazt a rádiót, tévécsatornát, magazint vagy weboldalt hallgatják/nézik/ olvassák. Mivel azonban a médiapiacon – mint már írtuk – gyökeres átalakulások mentek végbe (márkák jöttek és mentek), tanácsos az egyes médiatípusokat egyben kezelve meggyőződni ezen állítás helytállóságáról.

Kortalanok, de…

Éppen a jelentős változások miatt a TGI-adatbázisban idősorosan elérhető, médiahasználathoz kapcsolódó attitűd jellegű kérdéseket is megvizsgáltuk (lásd a következő oldal felső ábráját). Ebből többféle következtetést is le lehet vonni:

  • Ezen kérdések is „kortalanok”, példának okáért a 2017-ben 25–34, illetve 40–49 évesek véleménye között nem tapasztalhatók markáns különbségek.
  • Ugyanez igaz az 1968–1977 között születettek 2003-as, 2010-es és 2017-es véleményére.
  • Az olyan kérdésekben, amelyek már inkább a használat intenzitására fókuszálnak, eltéréseket mutatnak az adatok. Az új technológia és egyben média típus, az internet térnyerése mind a kohorszvizsgálatban (1968–1977 évesek követése), mind az aktuális fiatalok adatainak összevetése révén nagyon jól nyomon követhető.

Következésképpen: az alapvető fogyasztói igények lényegében változatlanok, a technikai fejlődés adta lehetőségekkel azonban élnek az emberek.

Számtalan hírt olvashatunk a magyarnál fejlettebb piacok esetében arról, hogy a „hagyományos” médiatípusok (rádió, sajtó, tévé) használata, fogyasztása önmagában nem csökken, sőt esetenként (például a rádió Nagy-Britanniában) növekszik is.

A platformok ugyanakkor egyre töredezettebbek/változatosabbak lesznek, a digitális láb a „hagyományos” médiatípusok esetében egyre fontosabbá válik. Egy korábbi svájci kutatás tapasztalatai alapján 2017 szeptemberében végeztünk egy teljesen új típusú médiahasználati kutatást. Elsősorban arra voltunk kíváncsiak, hogy az emberek fogyasztanak-e audio-, video- és írott tartalmakat, a másodlagos szempont pedig azt volt, hogy ezt milyen módon, milyen eszközön vagy platformon teszik.

A svájci kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a médiahasználat (szerkesztett tartalmak hallgatása, olvasása, nézése) egyáltalán nem csökkent, ugyanakkor a fogyasztás módjában, jellegében a digitális megoldások és technológiák mind a rádió, mind a sajtó, mind pedig a televízió esetében egyre fontosabbá váltak.

Itthon nem állnak rendelkezésre idősorosan ilyen jellegű kutatási adatok, így ilyen jellegű összevetéseket a hazai piacra vonatkozóan nem lehet tenni. Az adatokból viszont látható, hogy sokkal többen rádióznak, tévéznek, olvasnak annál, mint amekkora fogyasztótáborról a „hagyományos” médiatípusok közönségkutatásai (rádióhallgatottsági, olvasottsági, tévénézési kutatások) adatai szólnak.

Mindez persze további kérdéseket is felvet.

Van-e értelme olyan silókban gondolkozni, mint például a reklámköltések vizsgálata során szokás, amikor is összevetik egymással a rádiót, printet, tévét és az internetet?

A kutatási adatok alapján nemleges a válasz. Logikusabbnak és életszerűbbnek tűnne a három alapvető médiahasználati módra fókuszálva (audio-, video- és írott tartalom fogyasztása), illetve platformok szerinti használatot mérni. Ez teljes körű paradigmaváltás lenne a médiapiaci gondolkodásban és a médiakutatásban egyaránt.

Figyelemre méltó, hogy a már hivatkozott, fejlettebb piacokon ennek jelei mutatkoznak már, elegendő csak a hirdetésértékesítésben bekövetkezett modellváltásokra (márkaalapú értékesítés, ahol másodlagos szempont a platform/eszköz) vagy akár a Kantar Media Norvégiában bevezetett egyforrású, az in-home és out-of-home tévé- és online használatot egyben mérő projektjére gondolni.

A generációk megértéséhez (is) egyértelműen indokoltnak tűnik ennek elfogadása és alkalmazása.

Perjés Tamás

 

Nézze meg szerző teljes profilját a Ki Kicsoda? oldalunkon.

A cikk eredetileg a Médiapiac március-áprilisi számának geneRÁCIók című mellékletében jelent meg. A melléklet további elemzéseit itt találja.

A lapra itt fizethet elő, illetve ezeken a standokon veheti meg.

Médiapiac

Kamu folytán került ellenséges tűz alá a Megafon

Avagy a Média1 esete a szakmaisággal. Közleményt adott ki a Magyar Nemzeti Médiaszövetség.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

„Kínos és árulkodó hibába szaladt bele a baloldali Média1, amikor egy paródiaoldalon közzétett képernyőképből kreált valósnak tekintett, a jobboldali média működését lejáratni próbáló hírt” – mutat rá portálunkhoz eljuttatott csütörtöki közleményében a Magyar Nemzeti Médiaszövetség (MNMSZ).

Mi is történt?

Egy blog, amely főként a jobboldali sajtó lejáratására fókuszál, olyan fotót tett közzé, amely a Megafon egy állítólagos bakijára hívta fel az olvasói figyelmét. A mémben minden alap nélkül úgy állították be Kötter Tamást, mint a Magyar Péter-ügy kapcsán egy központi akaratot levezényelni próbáló médiaszemélyiséget.

Ezt tálalta valós hírként a „Véletlenül a központból jövő utasítást is kiposztolta a Megafon egyik tagja, amikor Magyar Pétert támadta” című cikkében a Média1. Az azóta helyesbített bejegyzésről végül a Telex rántotta le a leplet.

Fokozott felelősség az újmédia korában

Az eset kapcsán az MNMSZ közleménye arra figyelmeztet, hogy a politikai elfogultság nem írhatja felül a szakma alapvető szabályait, és hogy az újságírás etikai normáinak betartása mellett az újságírók feladata forrásaik alapos vizsgálata is. „Különösen fontosnak tartjuk ezt az újmédia korában, amelyben már szinte minden képet, hangot és állítást lehet manipulálni. Ezekben az időkben határozottan felértékelődik a szakmai normákra szigorúan hagyatkozó professzionális szerkesztőségek munkája” – teszi hozzá az újságírószervezet közleménye.

Az MNMSZ hangsúlyozza, hogy az írott szónak teremtőereje van, és kifejezi reményét, hogy „ennek felelősségét még a baloldali médiazsoldosok is érzik”. Hozzáteszik, hogy szövetségük eltökélt szándéka érvényt szerezni a szakmai normáknak a változó médiavilágban is, ezért „erre szólít fel minden, magát újságírószervezetnek tituláló alakulatot”.

Az újságíró-szövetség egyúttal szolidaritását fejezi a hamisan hírbe hozott Megafon egész csapatával.

Tovább olvasom

Médiapiac

Megújul az M2 Petőfi TV

Friss arculattal, új műsorokkal jelentkezik a közmédia zenés ifjúsági csatornája.

Közzétéve:

A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) gyártóbázisának épületei és a főváros III. kerületében, Óbudán, a Kunigunda útja 64. alatt, előtérben az M2 Petőfi TV logója, fotó: MTVA/MTI/Zih Zsolt

Az M2 Petőfi TV a Petőfi Rádió műfajgazdag, magyar kínálatához igazodó, sokszínű tartalommal várja nézőit, a fiatalok igényeire szabott, aktuális témákkal – közölte a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) Sajtó és Marketing Irodája szerdán az MTI-vel.

A csatorna új, saját gyártásában készült egyedi tartalmakkal, élő közvetítésekkel, fesztiválok, koncertek, szórakoztató programok bemutatásával, filmes és ismeretterjesztő adásokkal, a fiatalok mindennapjait érintő témákkal várja a nézőket.

A megújulás szoros együttműködésben valósul meg a Petőfi Rádióval, láthatóvá téve a rádiós műsorvezetőket.

A közlemény szerint a csatorna kiemelt célja, hogy napjaink magyar slágereinek, a fiatal feltörekvő, értékteremtő zenei teljesítményt nyújtó zenészeknek bemutatkozási lehetőséget biztosítson a Petőfi Rádió tehetségkutató törekvéseivel szoros együttműködésben.

A tavaly októberben megújult rádióadónak már több ezer felvételt küldtek az új, valamint a széles körben még nem ismert előadók.

Tehetségük kibontakoztatásában, dalaik terjesztésében vállal hangsúlyos szerepet – műfaji megkötés nélkül – a magyar zenei médiumok között egyedüliként a két csatorna – emlékeztetnek a közleményben.

Mint hozzáteszik, a tehetséggondozás mellett fontos törekvésük a múlt könnyűzenei örökségének gondozása, hogy a hazai könnyűzene legendás alakjait közelebb hozzák az ifjúsághoz. A nézők ennek részeként több évtizede készült, zenei ritkaságnak számító archív koncertfelvételeket, interjúrészleteket is láthatnak.

Íme az újdonságok

Az elmúlt évekhez hasonlóan minden hétköznap 21 órától élő műsor várja majd a nézőket. Az Esti Kornél című műsorban különböző zenei formációk aktualitásait mutatják be, de előtérbe kerül az előadók színpadon túli élete, például kedvenc sportjuk, hobbijuk vagy karitatív tevékenységeik.

Az adások továbbá rávilágítanak arra is, hogyan kapcsolódik össze a zene egyéb művészeti és más területekkel. A műsorvezetők között a már jól ismert csatornaarcok szerepelnek, így Csitári Gergely, Pató Márton, Csapó Dóra, Hernandez Vivien, Matthesz Flóra és Tótfalusi Fanni.

A tévéadó újdonságai közé tartozik az élő műsor után következő zenés kívánságműsor. A Mit kíván? című műsor adásaiban válogatást adnak a Petőfi Rádió kívánságműsorának legnépszerűbb dalaiból, valamint zenei témákban megszólaltatják az utca emberét.

Szombat esténként 20 órától a Petőfi Rádióból ismert műsorvezetők, Mák Kata, Fekete László, Habóczki Máté, Szani Roland és Szikora Tamás várják a nézőket a Házibuli című zenés műsorral. Minden adás egy hazánkban népszerű zenei stílust, illetve sokakat foglalkoztató, a dalokban gyakorta megjelenő emberi érzelmet jár körbe különböző rovatokban.

Az adások után szombaton 22 órától koncert- vagy zenés filmet ad a csatorna.

A csatorna népszerű koncertműsora, az Akusztik továbbra is jelentkezik vasárnaponként 20 órától, valamint folytatódik az A38 hajó színpadán és a Kulisszák mögött – az A38 hajón, az A38 Archív és az A38 BESZTOF a zenei szerkesztők válogatásában, a legjobb hazai produkciókkal, érdekességekkel – olvasható a közleményben.

Tovább olvasom

Médiapiac

Vizsgálat indult az EU-ban az Apple, a Google és a Meta ellen

Az Európai Bizottság vizsgálatot indított az Apple, a Google és a Meta vállalat ellen, hogy megfeleltek-e a digitális piacokról szóló szabályozásnak (DMA) – jelentette be Margrethe Vestager digitális korra felkészült Európáért felelős uniós biztos.

Közzétéve:

MTI/EPA/Caroline Brehman

Margrethe Vestager brüsszeli sajtótájékoztatóján közölte:

az előzetes vizsgálatok eredményei szerint feltételezhető, hogy az érintett vállatok nem kezdték meg a hónap elején életbe lépett, átjárhatósággal és versennyel kapcsolatos előírásokat tartalmazó szabályozás szerinti kötelezettségek betartását.

A szabályozás szerint az “alapvető platformszolgáltatásokat” nyújtó, kapuőrnek nyilvánított vállatoknak fel kell számolniuk azokat a zárt technológiai rendszereket, amelyek a fogyasztókat egyetlen vállalat, főként saját termékeinek vagy szolgáltatásainak használta felé terelik. Kiemelte, a szabályozás előírja, hogy a vállalatoknak lehetővé kell tenniük, hogy “ingyenesen tereljék” a felhasználókat alkalmazásboltjain kívüli ajánlatokhoz.

Az Európai Bizottság szeptemberben hat szolgáltatót minősített kapuőrnek, az Alphabet, az Amazon, az Apple, a ByteDance, a Meta és a Microsoft céget.

Az uniós biztos szerint az Európai Bizottság “gyanítja”, hogy az érintett vállatok által bevezetett intézkedések nem tesznek eleget a DMA szerinti kötelezettségeiknek. Az uniós bizottság mélyreható vizsgálata során arra keres választ, hogy a Google és az Apple teljes mértékben betartja-e a DMA szabályait, amelyek megkövetelik a technológiai cégektől, hogy lehetővé tegyék, hogy az alkalmazásboltjaikon kívül elérhető ajánlatokhoz irányítsák a felhasználókat. Az uniós bizottság aggodalma szerint a két vállalat saját ajánlataikon kívüli választás esetén “különféle korlátozásokat” alkalmaz, beleértve egyebek mellett díjak felszámolását.

A gyanú szerint a Google nem tartja be azokat az előírásokat, amelyek megakadályoznák, hogy a technológiai óriáscégek előnyben részesítsék saját szolgáltatásaikat a riválisokkal szemben.

“Az Európai Bizottság aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a Google és az Alphabet keresőfelületeiken előnyben részesítik saját szolgáltatásaikat” – mondta.

Közölte továbbá: az előzetes vizsgálatok szerint az Apple alternatív alkalmazásboltokra vonatkozó új díjstruktúrája és az Amazon keresési találatokra vonatkozó rangsorolási gyakorlata szintén aggályokat vet fel. Az Apple intézkedései, beleértve a webböngésző keresési képernyőjének kialakítását, megakadályozhatják a felhasználókat abban, hogy gyakorolják a szabad szolgáltatásválasztás jogát saját rendszerén belül. Az uniós bizottság a Meta esetében a felhasználók adatainak kezelése és a díjköteles szolgáltatások fizetési feltételeivel kapcsolatosan vizsgálódik majd – tájékozatott.

Az Európai Bizottság közölte: vizsgálata során bizonyítékokat és információkat gyűjt a felvetődött gyanúk tisztázására, az eljárást 12 hónapon belül le kívánja zárni.

Jogsértés esetén a brüsszeli testület az érintett vállalat teljes, globális forgalmának 10 százalékáig terjedő bírságot szabhat ki. A bírságok ismételt jogsértés esetén akár 20 százalékot is elérhetnek.

Folyatódó jogsértések esetén az Európai Bizottság további lépéseket is tehet, például kötelezheti a vállalatot egy üzletág vagy annak egy részének eladására, vagy megtilthatja a rendszerszintű meg nem feleléshez kapcsolódó szolgáltatások nyújtását.

Borítókép: a Google amerikai informatikai óriáscég logója a Nemzetközi Szórakoztatóelektronikai Kiállításnak (CES) otthont adó épületen Las Vegasban 2023. január 10-én

Tovább olvasom