2011. március 07.

Regionális jövőképek IV.

A Matesz legfrissebb gyorsjelentése alapján a regionális (megyei) napilapok továbbra is a sajtópiac legstabilabb szegmensét alkotják.

A Matesz legfrissebb gyorsjelentése alapján a regionális (megyei) napilapok továbbra is a sajtópiac legstabilabb szegmensét alkotják. A példányszámokból kiindulva az érintett kiadók egy-egy vezetőjének ugyanazt a hat kérdést tettük fel. A Pannon Lapok Társaságától Kázmér Judit stratégiai ügyvezető igazgató válaszolt.

1 Milyen okokra vezethető vissza, hogy a megyei napilapok továbbra is ilyen jól teljesítenek?

Az egyik ok a konkurencia hiánya. Jelenleg nincs a piacon olyan szereplő, mely a megyei napilap kínálta lokális tartalmat ugyanolyan színvonalon és minőségben, hírgyárként tudná működtetni. A másik ok a saját terjesztői hálózat. A megyei lapok korán reggel ott vannak az előfizetői postaládákban, ezzel megelőzik az országos napilapokat. A saját hálózat az új előfizetők akvirálásában is eredményes. A kézbesítő a kistelepüléseken beszélget az olvasóinkkal, így az előfizető-gyűjtés mellett egyéb kiadványok értékesítésében is sikeres. A lemondások kezelésében is szerepe van.

2 Lehet-e a hirdetési bevételben is érvényesíteni a stabil példányszámokat?

A gazdasági válság hatása a megyékben is érződik, hirdetőink szinte minden területen visszavettek a marketingkeretből. De nem mindegy, hogy hol költik el a megmaradt büdzsét. Komoly érv mellettünk, hogy példányszámaink a válság ellenére csak kisebb mértékben estek vissza.

3 Hogyan teljesítenek összességében (lapeladás + hirdetés) a lapok, mit jelentenek üzletileg a regionális kiadók számára?

A lapok összességében a válság ellenére is sikeresen teljesítenek, csökkent ugyan a profit, de még mindig jelentős nyereséget termelnek.

4 Merre mozdulhat el a szegmens három-öt év távlatában, fenntartható, netán növelhető-e az olvasók érdeklődése, a lapok példányszáma és jövedelemtermelő képessége?

Printtéren látható, hogy a piac szűkül, és ezzel nehéz szembemenni. Várhatóan a példányszám – ha lassan is, de – továbbra is csökken. De vannak kitörési pontok, elsősorban a jövedelemtermelő képesség növelésében. Az olvasószám megtartásának három fő iránya a fiatalok „meghódítása”, a lokális tartalmak erősítése és – mivel az ár sajnos kulcskérdés – az „ugyanannyiért többet” elv érvényesítése. A lapok színesebb, magazinosabb megjelentetése vonzerő lehet a fiatalabbak számára. A mellékletekben is jelentős tartalékok vannak, ezek esetében is leginkább a magazinosabb külső kialakításában. Az ár terén hatékony lehet a minicsomagos lapstruktúra, ahol a napilap egyfajta vivőeszköz, melyhez más kiadók folyóiratait csatoljuk valamilyen rendszerességgel. Így az olvasók komoly kedvezményeket kaphatnak.

5 Milyen szerepet játszik a digitalizáció, az internet a megyei lapok életében? Elviszi az olvasókat, vagy az interaktivitás révén inkább erősíti a hagyományos termékek pozícióját?

A digitalizáció kulcskérdés, ezen a téren jelentős fejlesztéseket tervezünk. Rossz politika úgy gondolni az internetre, mint ami elviszi az olvasókat. Kutatások is azt mutatják, hogy inkább erősíti a hagyományos termékek pozícióját.

6 Mi a helyzet a fiatalokkal, felkelthető az érdeklődésük a lapok iránt, vagy őket eleve az internetes fejlesztésekkel akarják megnyerni?

Feltett szándékunk, hogy olyan szegmentált tartalmakat kínáljunk, amelyek a fiatal generáció számára is tartogatnak értéket. Az olvasásranevelési programunk, a Séta tapasztalatai is azt mutatják, hogy felkelthető a fiatalok érdeklődése a napilapok iránt. De hosszabb távon nyilvánvaló irány az internet, hiszen a fiatalok jó része életmódszerűen használja.