A hirdetéspiaci felmérés 17 éve során először fordult elő, hogy egy médium – jelesül a televízió – számai nem érkeztek meg a piaci összesítés idejére, így a 2016-os reklámtorta ma bemutatott változata még kissé száraz. Az állam és a politika jócskán átrendezte a piacot, de az egyes szegmensek növekedése mögött kereskedelmi hirdetők is állnak.

A Magyar Reklámszövetség és társszövetségei az Evolution konferencián jelentették be a 2016. évi reklámköltésre vonatkozó adatokat. Arra vonatkozóan, hogy a MEME és az EY miért nem készült el a tévépiaci számokkal, több – a nagy kereskedelmi csatornákat érintő - szakmai konteó is kering. A konszenzus szerint a szegmens növekedése valamivel 10 százalék alatti lehet, mindenesetre nagyon várják a hivatalos adatokat, hogy kiegészíthessék a felmérést.

A tavalyi évet egyes nagy médiumok eltűnése és néhány új megjelenése, valamint a tulajdonosváltások mellett az állam fokozott – szabályozói és hirdetői – szerepvállalása jellemezte; az állami reklámköltések 80 százalékkal nőttek.

A net-net költések alapján – és televízió nélkül – összeállított reklámtorta 2016-ban 160,06 milliárd forintot tett ki, ez 12 százalékos növekedést jelent a megelőző évhez képest. A bővülés a legtöbb médiatípust érintette, okai között az állami költések mellett a piaci szereplők hirdetési aktivitásának élénkülése és a nagy sportesemények hatása is említhető, ugyanakkor a válság előtti szinttől még elmarad a reklámpiac, és a jövőt számos – hazai és európai – szabályozási kérdés is befolyásolhatja.

Mérföldkőhöz érkeztünk: a globális digitális szereplők átvették a vezetést

Barnóth Zoltán, az IAB Hungary elnöke kiemelte, hogy az online hirdetési piac 22 százalékos bővülése még a várakozásoknál és a megelőző évek trendjénél is magasabb volt. A 68,4 milliárd forintos bevételből ugyanakkor már 51 százalékkal részesednek a nemzetközi szereplők (elsősorban a Facebook és a Google), viszont a hazai szereplők is profitáltak a bővülésből. A szegmensek közül egyedül az email nem tudott növekedni; a display bővülése nagyobb volt, mint a keresőmarketingé, és a listing piaci verseny is jótékonyan hatott a bevételekre. A mobil költések végre utolérni látszanak a felhasználói preferenciákat: közel 80 százalékkal, 14,8 milliárd forintra bővültek. A programmatic bevételek 77 százalékos növekedéssel elérték az egymilliárdos határt, ennek több mint 90 százalékát az RTB dealek adják.

Sajtó: túl a mélyponton

Kovács Tibor, az MLE elnöke elmondta: végre beigazolódott az a jóslat, hogy elértük a gödör alját, 2016-ban pozitív nullás változással zárt a szektor. A 32,35 milliárd forintos bevételben az állami hirdetések mellett a piaci alapú reklámoknak is jelentős szerep jutott. A részletesebb sajtópiaci elemzés itt olvasható.

Az adatvédelmi rendeletre várva

A direktmarketing-piac 8,9 százalékos bővüléssel 31,9 milliárd forintos bevételt ért el, és az egyes csatornák is növekedést mutattak – számolt be Huszics György, a DIMSZ elnöke. A legalacsonyabb bővülést a mobil, a legnagyobbat az email szegmens mutatta. A címzett és címzetlen küldemények piacát az állami kampányok hajtották és nőtt az adatbázis alapú marketing részaránya is. A direkt marketing legnagyobb kérdése, hogy az idén életbe lépő új uniós adatvédelmi rendelet milyen hatással lesz majd a tevékenységükre.

Javuló outdoor kihasználtság

A 8 százalékkal, 16,37 milliárd forintosra (+ 2,75 milliárd Ft ambient) növekvő közterületi piac azon szegmensek közé tartozott, ahol az állami költések még csökkentek is, így az eredmény a piaci hirdetőknek köszönhető – számolt be a fejleményekről Fecske Zoltán, az MRSZ OOH Tagozat vezetője. Javult a felületek kihasználtsága és nőttek az árak is, valamint lassan, de terjednek a digitális megoldások az iparágban. Itt a közeljövő kérdése a településkép-védelmi rendelkezések hatása lesz (egyelőre nem készültek el a végrehajtási rendeletek), de a szektor önszabályozással is igyekszik elébe menni a szabályozásnak.

Ne temessük a rádiót!

Turi Árpád, a RAME elnöke arról számolt be, hogy a 2015-ös korrekció után folytatódott a rádiós piac pozitív trendje: 5,7 százalékos növekedéssel 9,57 milliárd forint bevételt értek el. Ez még alacsonyabb, mint a válság előtti 10-12 milliárdos piac, viszont a mélypontot jelentő 4,5 milliárdhoz képest egyértelműen jelzi, hogy a rádiózás életben van. A bevételek zöme az országos és nagy regionális adókon szpot-bevétel, a non-szpot aránya a 2015-ös 11% után körükben már csak 6%. (Ennek oka lehet részben a Class FM év végi kitelepüléseinek kiesése.) Ezzel szemben a helyi médiumoknál a bevétel több mint egyharmada jön bejelentkezésekből, kitelepülésekből és egyéb, nem hagyományos megoldásokból. A szektort folyamatos innováció jellemzi: az applikációk mellett a Class FM digitális térbe költözése úttörő lehet, amennyiben ilyen nagy rádiós brand korábban nem próbált még életképes online üzleti modellt kialakítani.

Érdemes megemlíteni a mozikat is: a filmnézési kedv növekedése a reklámpiacon is 50 százalékos bővülést eredményezett, a szegmensre így 2,5 milliárd forintnyi hirdetés jutott.

Az esemény lezárásaként Urbán Zsolt, az MRSZ elnöke újra kihangsúlyozta, hogy érdemes lenne átgondolni a reklámadó szabályozását, például az abból származó bevételt hazai tartalomfejlesztésre fordíthatná az állam. Végezetül arra kérte a szakmát, hogy továbbra is érveljünk a marketing és a média fontossága mellett.

Stanley Kupa a Spíler TV-n

2017. május 26.

A Spíler TV egyik legfontosabb időszakához érkezik, az NHL-döntőjének kizárólagos magyarországi jogtulajdonosaként.

Gyerekeknek gyűjt a Fókusz Plusz

2017. május 26.

Gyereknapi különkiadással jelentkezik szombat este 18.55-től a Fókusz Plusz: bemutatják a Bátor Tábort, amelynek egész héten adományokat gyűjtenek.