Médiapiac
Rendhagyóan adta ki a Dr. Magyari Endre-díjakat az NMHH elnöke a Távközlés Világnapján
Karas Monika, az NMHH elnöke az 52. Távközlési Világnap alkalmából szervezett virtuális szimpóziumon köszönetet mondott a megnövekedett igényeket kiszolgáló szakembereknek és megnevezte a Dr. Magyari Endre-díjasokat – írja az MTI.
A közlemény szerint az idén az ünnepelt távközlés eszközei által létrehozott térbe került át a Távközlési Világnap méltatása. A győri Széchenyi István Egyetem által szervezett virtuális szimpóziumra készített szakmai előadások az intézmény YouTube csatornáján érhetőek el.
Karas Monika, az NMHH elnöke köszöntőjében kiemelte, az elmúlt hónapok azzal szembesítettek minket, hogy a hírközlési hálózatok nemcsak átszövik a többi ágazat működését, de a koronavírus kapcsán kialakult helyzetben a digitalizáció és a hálózatosodás többé nem vonzó alternatíva, hanem az egyetlen lehetséges megoldás. Az internet valóban a mindennapok alaptevékenységéhez kell: a munkához, a tanuláshoz, a vásárláshoz és a szeretteinkkel való kapcsolattartáshoz – mondta.
Kitért a 2014-es mobilnethálózat kiépítésére, aminek eredményeképpen a hazai lefedettség jelenleg is Európa élvonalába tartozik, valamint az idei 5G kiépítéséhez szükséges frekvenciasávok értékesítésére, ami további lehetőséget kínál a fejlődésre.
Az NMHH elnöke köszönetet mondott minden szakembernek, akik az elmúlt hetekben, leállások nélkül, gördülékenyen üzemeltették a hazai távközlési infrastruktúrát, kiszolgálták a megnövekedett igényeket.
Bejelentette, hogy Dr. Magyari Endre-díjjal tünteti ki Czuczy Andrást, az NMHH frekvenciaengedélyezési osztályának vezetőjét és Schmideg Ivánt, a Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület Infokommunikációs szakértői bizottságának tagját. Gratulált a szakembereknek és kifejezte sajnálatát, amiért a díjat nem adhatta át személyesen.
A NMHH elnöke a hírközlési piac fejlődéséért végzett kiemelkedő munka elismerésére 2015-ben alapította a Dr. Magyari Endre-díjat, amelyet minden évben a távközlési világnap alkalmából ad át a kitüntetettnek. A díj névadója az 1900 és 1968 között élt Dr. Magyari Endre, a magyar rádiózás egyik elindítója, aki elsőként tervezett nagy teljesítményű rádiótelefon-adót, és nevéhez kötődik a “híradástechnika” szó meghonosítása is.
A virtuális szimpózium keretében az NMHH több szakemberének előadása is elérhető az egyetem YT-csatornáján május 17-től: Aranyosné Börcs Janka főigazgató az 5G-értékesítésről ad bővebb tájékoztatást, Bartolits István, a technológiaelemző főosztály vezetője a COVID-19 járvány távközlési piacra gyakorolt hatását elemzi. A mobilhálózatok modernizációs lehetőségeit Kollár Péter, a frekvencia- és azonosítógazdálkodási főosztály munkatársa járja körbe, Gyulai Balázs és Krausz József a rádiómonitoring osztály mérnökei a lakossági elektromágneses kitettség vizsgálatáról osztanak meg adatokat, végül Ritoók Zsigmond, az NMHH nyilvános szélessáv-mérő központjának vezetője mutatja be annak működését.
A távközlés nemzetközi világnapját 1969 óta rendezik meg világszerte a Nemzetközi Távközlési Egyesület (International Telecommunication Union, ITU) 1865-ös megalakulására emlékezve május 17-én. Magyarország az ITU alapító tagja.
Czuczy András, az NMHH frekvenciaengedélyezési osztályának vezetője, már az NMHH Magyar Postából kivált jogelődjének megalakításában is részt vett. Több évtizedes kiemelkedő munkáját a hírközlési szakmán túl a Sziget, a Balaton Sound, a Nemzetközi Úszószövetség (FINA) világbajnoksága vagy a Forma1 szervezői is megismerhették, akik a tömegrendezvények lebonyolításához nélkülözhetetlen frekvenciák biztosításában számíthattak rá. Nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő pályája a szakemberek új nemzedékének is inspiráló példa – áll a közleményben.
Schmideg Iván, korábban a Hírközlési Felügyelet nemzetközi osztályvezetőjeként a társhatósággal és az uniós szervezetekkel való kapcsolattartásban végzett jelentős munkát. Nyugdíjazása után külső tanácsadóként az NMHH-t és jogelődjét segítette szakértelmével a roamingszabályozásban és a digitális átállásban. Jelenleg a Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület Infokommunikációs szakértői bizottságának aktív tagja. Páratlan, 65 éves pályafutása nem csak hosszát, de tartalmát és minőségét tekintve is példaként állhat a leendő és jelenlegi szakemberek előtt – írták.
Médiapiac
Új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a szlovák kormány
A szlovák közmédia vezetésének megválasztási folyamatát érintő módosításokat, valamint névváltoztatást is tartalmazó új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a pozsonyi kormány szerdán.
A Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) jelenlegi formáját és nevét 2011-ben Iveta Radicová – később idő előtt távozó – liberális kormányának idején hozták létre a Szlovák Rádió (SR) és a Szlovák Televízió (STV) összevonásával. Az RTVS élére később a legnagyobb szlovák kereskedelmi televízió egyik korábbi vezetőjét nevezték ki, és számos vitatott változtatásra is sor került, amelyekkel kapcsolatban az intézményt nem egy bírálat érte, egyebek mellett hírszolgáltatásának kiegyensúlyozottságát megkérdőjelezve.
A Robert Fico kormánya által most elfogadott – a pozsonyi törvényhozás liberális ellenzéke által élesen bírált – törvényjavaslat a TASR közszolgálati hírügynökség közlése szerint egyebek mellett módosítja az intézmény nevét, amelyet a jövőben Szlovák Televízió és Rádiónak (STVR) hívnak majd, de megtartja annak összevont formáját.
A javasolt új törvény által bevezetett érdemi változtatások egyike az intézményvezető megválasztásának folyamatát, konkrétan a vezérigazgatót megválasztó kilenctagú közmédiatanács összetételét érinti. A közmédiatanács tagjait eddig a parlament választotta egy speciális forgószabály alapján. A jövőben a tagok közül négyet a kulturális miniszter jelöl majd. Az új közmédiatörvény hatálybalépésével a szlovák közmédia jelenlegi vezetésének megbízatása megszűnik majd.
Az új jogszabály változást hoz majd a szlovák köztelevízióban sugározható reklámok mennyiségével kapcsolatban is, a teljes adásidő eddig megengedett 0,5 százalékáról 5 százalékra emelve a reklámidő maximális hányadát.
A szlovák miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy reményei szerint a jogszabályt még nyáron elfogadja a parlament.
Borítókép: Robert Fico szlovák kormányfő
Médiapiac
Reklámriport miatt bírságolt a médiatanács
Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.
Megsértette a műsorszámok támogatására vonatkozó törvényi rendelkezést a TV2 a Trendmánia (9. évad 40. rész) című műsorszám december 16-án sugárzott adásával – mondta ki a médiatanács április 23-án meghozott határozata.
A műsorrészt egy szépségipari cég üzletében vették fel, amelynek polcain márkanévvel ellátott szépségápolási termékek voltak láthatóak, amelyek egy részét a riporter ki is próbálta, illetve jótékony hatásukról beszélgetett az üzletvezetővel – írták.
Mindezek miatt a testület a műsorszámot reklámriportnak tekintette, és 500 ezer forint bírsággal sújtotta a TV2-t, a jogsértés ismételtségére tekintettel pedig 25 000 forint megfizetésére kötelezte a csatorna vezető tisztségviselőjét.
A közlemény szerint nézői bejelentés alapján, a kiskorúak védelme szempontjából vizsgálta a médiatanács az M4 Sporton február 28-án 18 óra 46 perctől sugárzott MOL Magyar Kupa DVSC-Ferencvárosi TC-nyolcaddöntőt a műsorszámban hallható trágár nézői bekiabálások miatt.
A testület figyelembe vette, hogy az élőben közvetített sportműsorszám szerkesztésére a médiaszolgáltatónak éppúgy nem volt lehetősége, mint a sugárzás időpontjának megválasztására, ezért nem indult hatósági eljárás a médiaszolgáltatóval szemben.
Ugyanezen az ülésén két rádiós frekvenciára kiírt pályázati eljárást is eredményesnek nyilvánított a médiatanács: a Fonyód 101,3 MHz és a Siófok 92,6 MHz helyi vételkörzetű rádiós médiaszolgáltatási lehetőségek kereskedelmi jellegű használatára kiírt pályázatok nyertese a Radio Plus Kft. lett.
A közlemény szerint nézői észrevétel nyomán kereste meg a médiatanács a cseh társhatóságot Kőhalmi Zoltán – Történjen bármi című, a Comedy Centralon január 1-jén 15 óra 56 perckor sugárzott műsorszáma miatt.
A műsort a médiaszolgáltató korhatárjelölés nélkül sugározta, azonban az a magyar szabályozás alapján a III. korhatári kategóriába (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) tartozna.
Az RRTV megállapította, hogy a műsorszám ugyan nem sértette meg a rádiós és televíziós műsorszolgáltatásról szóló cseh rendelkezéseket, de a társhatóság a magyar jogszabályokra tekintettel felhívta a médiaszolgáltatót, a Viacom CBS Networks International Czech s.r.o.-t, hogy tegyen eleget a magyar törvényben meghatározott, az általános közérdeken alapuló szigorúbb szabályoknak a korhatárjelölés tekintetében, amelyet a műsorszám sugárzásakor elmulasztott feltüntetni.
A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket
Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.
Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.
A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.
A sajátot könnyű…
Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.
… és másét?
De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy
többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti
– jegyezte meg Fáczán Gábor.
S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?
– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.
Sorozat indul!
A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.
Jakubász Tamás