Különleges kihívásokkal küzdenek a mobilfizetési megoldásokat kínáló vállalkozások, amelyekből csak Afrikában, Ázsiában és Latin-Amerikában háromszáz működik.

Ma már a világ kilencven országában – elsősorban Afrikában, Ázsiában és Latin-Amerikában - legalább háromszáz vállalkozás kínál mobilfizetési megoldásokat. A Roland Berger szakemberei most több mint húsz kiemelkedő afrikai és ázsiai vállalkozást vizsgáltak meg, hogy képet kapjanak a legfontosabb kihívásokról az üzletágban. A felmérés eredményeit a ’Mobile Money for the unbanked – Avoiding Common industry pitfalls’ című tanulmányban tették közzé.

A mobilfizetés – azaz a mobiltelefon pénztárcaként történő használata – gyorsan terjedt az elmúlt években, köszönhetően annak, hogy bevezetésének költsége 30-50 százaléka hagyományos banki csatornákénak. Ugyanakkor a siker - a jelentős kereslet ellenére - sem garantált, figyelmeztetnek a szakértők.

Bár számos sikertörténettel találkozunk, amelyek jelentős bevételt és kis ügyfélvesztési rátát mutatnak, a valóság az, hogy a mobil fizetőeszköz-vállalkozások nagyobb része várakozáson alul teljesít és sokszor el is bukik.
A kutatásban vizsgált vállalatoknak mindössze 22 százaléka termelte ki cégcsoportjuk bevételének legalább tíz százalékát.

A virtuálistárca-megoldások már 2014-ben működtek Magyarországon. A mobilszolgáltatók kezdeti, márkázott alkalmazásai speciális SIM-kártyát igényeltek, amely tárolta a fizetéssel összefüggő adatokat. A banki partnerek érdeklődése az ügyféladatok átadása miatt azonban korlátozott maradt, ennek hatására idén áprilisában a Magyar Telekom és a Vodafone is megszüntette mobiltárca-szolgáltatását, de továbbra is elkötelezettek a virtuális fizetési megoldások mellett. Más utat választott a Telenor, amely májusban piacra lépett saját márkás hitelkártyájára épülő integrált mobiltárca-szolgáltatásával a Budapest Bankkal együttműködésben. Az iparági szereplők jelenleg láthatóan keresik az optimális technológiai és működési modellt, miközben a kezdeményezést átvették a kereskedelmi bankok: a Gránit Bank tavalyi debütálása után legutóbb az MKB indította el újgenerációs alkalmazását, úgy biztosítva az érintéses mobilfizetést, hogy az független a telekommunikációs szolgáltatóktól (az adattárolás nem a készülék SIM-kártyáján valósul meg, ezért annak cseréje sem szükséges).

A mobilfizetést kínáló szolgáltatók négy nagy területen néznek szemben olyan kihívásokkal, amelyek veszteséghez vagy akár csődhöz vezethetnek. Ezek a szervezeti felépítés, a disztribúciós hálózat kiépítése, a technológiai és a marketing-stratégia.

A mobiltárca szolgáltatások általában kísérleti projektként indulnak az adott cégcsoporton belül, azaz nem tartoznak a fő szolgáltatások vagy termékek közé. Nem rendelkeznek saját menedzsment-csapattal, a valódi döntéshozói jogkör a vezetőségben gyakran korlátozott.

„A menedzsment befolyása gyakran az üzleti bevételek relatív mértékéig terjed, azaz ezek a vállalkozások csak méretük növelésével tudnak autonómiát szerezni. A sikeres szereplőkben megvan a potenciál arra, hogy legalább 20%-ra növeljék a mobil fizetőeszközből származó bevétel arányát a cégcsoporton belül.”

- mondta Schannen Frigyes, a Roland Berger magyarországi ügyvezetője, majd hozzátette, hogy a valódi döntéshozói jogkör hiánya nemcsak a folyamatokat lassítja le, de rossz teljesítményt is okoz. „Ráadásul gátló hatással van a fiatal tehetségek megszerzésére is, amely a legfontosabb sikertényező.” – mondta Schannen.

A disztribúciós hálózat sikeres működtetéséhez és a napi ügymenet irányításához elengedhetetlen egy jól felépített ügynöki/boltvezetői rendszer, ahol egy ügynök tud kezelni 200-300 vásárlót. A kutatás azt is megállapította, hogy az egyik legfőbb kihívás a mobiltárca szolgáltató cégeknél ezen aktív ügynök-menedzsment hiánya, amelynek dominó-hatása lehet a teljes ügynöki hálózatra. „Az ügynök-menedzsmentnek meglehetősen kompetensnek és egyben likvidnek is kell lenniük, hiszen számos ügyfelet és rengeteg mikro tranzakciót kezelnek, s ez komoly kihívás a fejlődő piaci környezetben” – hangsúlyozta Schannen Frigyes.

A tanulmány megállapította, hogy a frissen megalakult vállalatok nem teljes körű, sőt gyakran hiányos ismeretekkel rendelkeznek a technológiai követelményekről és arról, mennyibe kerül a szükséges technológia.

„Pedig egy új vállalkozás elindításakor jelentős tőkebefektetésre van szükség ahhoz, hogy a technológiai partner kiválasztásánál ne a költség legyen a legfontosabb szempont. A sikeres működéshez folyamatos stratégiai befektetésekre van szükség, mert a piacon mindenki ugyan azokért a fogyasztókért versenyez.”

– hangsúlyozta Schannen Frigyes. A mobilfizetési piac szereplőinek fel kell készülniük a 3-5 millió dolláros technológiai beruházásra.

A mobiltárca szolgáltató vállalatoknál gyakran kerül háttérbe a marketing az infrastruktúra kiépítésével szemben. Pedig az új szereplők és a növekedési szakaszban lévők számára elengedhetetlen, hogy tájékoztassák, és egyben animálják is a fogyasztókat. Az aktív felhasználók számának és aktivitásuknak a növelése az egyik kulcsfeladat.

Születéssel hozott traumák

14 órája

Idén ősszel is különleges témával jelentkezik a Cseke Eszter és S. Takács András dokumentumfilm-sorozata.