Honnan tudod, hogy aki ezt a cikket írta, az egy élő ember és nem egy robot? Számos nagy kiadó már napjainkban is alkalmazza a gépi tanulási eszközöket a különböző tartalmak gyorsabb előállításához. Milyen jövőre számíthatnak az újságírók és milyen típusú cikkekhez lehet felhasználni a mesterséges intelligenciát?

Június 6-a Svédország nemzeti ünnepe, de másról is nevezetes volt ez a nap idén: a United Robots előrejelzése szerint addigra készült el 1 milliárdodik automatikusan írt cikkük a 2016-os alapításuk óta. A mérföldkő elérése tanulsággal szolgálhat az újságírás jövőjét tekintve is.

A United Robots úgy jut bevételhez, hogy naponta több mint kétezer cikket küld ki automatikusan kiadó partnerei tartalomkezelő rendszereinek. A szövegek a sport, az ingatlanértékesítés, a cégnyilvántartás, az adott időszakban bekövetkezett csődök, a forgalom, az időjárás és a tőzsdei mozgások minden területét lefedik, azaz rendkívül változatosak. Az üzleti modell kulcsa az, hogy függetlenül attól, hogy hány automatikusan generált cikket tesz közzé az ügyfél, a költség mindig állandó. Ezt azért engedheti meg magának a vállalat, mert ezen a területen kizárólag mesterséges intelligenciát alkalmaz, nincs szükség tehát emberi munkaerőre. A robotújságíráshoz szükséges infrastruktúra nem igényel szervert és teljesen felhő alapú architektúrán alapul, amely korlátlan párhuzamosságot és költséghatékony, gördülékeny működést tesz lehetővé. Egy tipikus szöveg megírása ráadásul igen rövid időt, körülbelül egy másodpercet vesz igénybe. Ezt figyelembe véve egyszerűen kiszámítható, hogy száz szöveg párhuzamosan történő előállítása esetén másodpercenkénti csomagokkal számolva tíz másodperc alatt ezer cikk állítható elő, ami hatalmas mennyiséget jelent.

Na de hogyan lesz egy gépek által írt szöveg olyan minőségű, hogy azt egy ember is szívesen olvassa? Egyértelmű, hogy ebben az esetben nem szépirodalmi magaslatokról beszélünk, de ez szükségtelen is lenne, hiszen a tartalmak olyan jellegűek, ahol inkább a precizitásra, elemzőkészségre van szükség – ezt pedig tökéletesen jól képesek megoldani a robotszoftverek is. Van azonban olyan aspektusa is a jelenségnek, ami nemhogy azonos színvonalat, de egyenesen előnyt is jelent a hagyományos újságírással szemben.

A tartalom személyre szabása egyre fontosabb jellemzővé válik, mivel a kiadók növelik digitális előfizetési üzletüket. Az olvasókkal (demográfiai, földrajzi és viselkedési) kapcsolatos adatok felhasználásával a megfelelő időben megfelelő személyeknek tudják megjeleníteni a különböző tartalmakat. A szerkesztőségeknek, lapkiadóknak azonban nincsen annyi erőforrása, amely lehetővé tenné, hogy elegendő tartalmat hoznának létre minden egyes olvasó számára nap mint nap, méghozzá úgy, hogy valóban megnyissák őket a relevancia miatt.

Ezzel szemben a szövegrobotok több különböző történetet készítenek minden egyes labdarúgó-mérkőzésen, bármely körzetben, a világ bármely pontján vagy hogy az ingatlanpiacot vegyük példának, minden egyes ház eladásáról, amiket aztán könnyedén elküldhetnek a környékbeli érdekeltek számára.

Egy jó robotszöveg nagyobb hatást gyakorolhat az olvasóra és olvasottabb lehet, mint egy igazán jól megírt organikusan keletkezett hír, de csak abban az esetben, ha egy téma valami miatt kivételesen érdekes a célközönség számára. Összességében tehát a cikkelőállítás sebessége és a cikkek mennyisége az a tényező, ami miatt a technológia valóban sikeressé vált. Bár a cikkek egyenként kisebb olvasói csoportok számára készülnek, összességében a legolvasottabb riporterek által írtakkal megegyező érték lesz a végeredmény

A United Robotsnak számos olyan partnere van, akik direkt erre a technológiára építenek, azaz kis célcsoportokra, egyes régiókra, sportokra fókuszálnak a tartalomtervezés során. Meghatározzák az új szegmenseket és számukra gyártanak érdekes híreket – és ugyanez igaz az új hirdetési bevételek előállítására. A sportrobotok számára írt cikkek fenntartják a vásárlók érdeklődését, mindig újabb és újabb termékekről értesülhetnek. Ugyanez a logika alkalmazható az ingatlankereskedők vagy divatáruházak számára is, a lehetőségek szinte kimeríthetetlenek.

A kisebb szerkesztőségek és hirdetők eddig még kevésbé alkalmazzák a technológiát, pedig számukra is igazi versenyelőnyt jelenthet. A mesterséges intelligencia által írt cikkek közül a nagy átlagot nézve világszinten a legtöbb a pénzügyi szektorra koncentrálódik, mivel az adatok kiszámítása és az elemzés egyes részei amúgy is gördülékenyebben működnek, ha robotok végzik el őket. Ezért nem lehet meglepő, hogy a Bloomberg az elsők között volt, aki elkezdte alkalmazni az automatikusan generált tartalmakat. Cyborg programja tavaly több ezer cikket termelt, amelyek pénzügyi beszámolókat alakítottak át olyan hírekké melyek könnyen olvashatóak, mint ahogyan azt egy üzleti riporter is tenné. A Forbes is használ egy AI-t, akinek még neve is van: Bertie-nek hívják. Ő segíti az újságírókat abban, hogy a híreket az általa készített sablonok alapján gyorsabban megírhassák.