Kövess minket!

Médiapiac

Schlecht Csaba: Persze, Lajos

Orbán klasszikus szocialista médiavilágot akar, kizárólag kormánypárti vagy legfeljebb abszolút semleges sajtót, amit „az igazságot csak mi tudjuk” felfogás vezet. Ennek végrehajtására mondott nemet Simicska Lajos – állítja a G-napon a Lánchíd Rádió főszerkesztőjének kinevezett Schlecht Csaba, kinek nevét még a kilencvenes években, a Kaya Ibrahimhoz és Josip Tothoz köthető cégeladások kapcsán ismertük meg. A sajtót akkoriban annyira kerülte, hogy egyesek még a létezését is kétségbe vonták. Első interjújában szó esik az Index sorsáról, Spéderről, a Class FM-ről és persze „Lajos utasításairól”.

Hogy lett önből rádiós főszerkesztő médiás tapasztalat nélkül?

Tavaly február hatodikán, a G-napon délután csörgött a telefonom, Simicska Lajos hívott. Azt kérdezte: akarsz a Lánchíd Rádió főszerkesztője lenni?

Csak így?

Így. Tartozom neki annyival, hogy ha felkér valamire, arra azt mondom: persze, Lajos.

A szakmaiság nem volt szempont?

A régi csapatból sokan itt maradtak, akik képesek pótolni a hiányosságaimat.

Nem kérdezett semmit, simán igent mondott?

Nyilván. Addigra már tudtam, mi történt.

Simicska milyen állapotban volt?

Este hatra mentem a MAHIR-központba, ott találkoztam vele. Bár sokkolták az események, addigra már abszolút lenyugodott. Megkérdeztem tőle, mi az iránymutatása.

És mi volt?

Annyi, hogy az addiginál kevesebb elfogultság legyen a rádióban.

Így fogalmazott?

Tömörebben és jóval indulatosabban.

Bayer Zsolt azt állította, hogy Simicska kiadta a sajtójának: Orbán családjára is lőni kell.

Ilyen utasítást nem kaptam, ez fel sem merült. Bő egy éve működünk a jelenlegi felállásban, és azóta sem bántottuk se Orbán családját, se a gyerekeit, se senkijét. Lajos csak azt kérte, legyünk elfogulatlanok és pártatlanok.

A korábbiakkal szemben?

Igen. A G-nap előtt Lajos többi orgánumához hasonlóan kézi vezérlés zajlott a Lánchíd Rádióban is, a kormányból hetente jártak ki eligazításra. Ennyire hülyék a politikai pártok. Még ezt sem bízzák a szakemberekre. Minden médiumot a sajtóosztály meghosszabbításának tekintenek, így is kezelik. Miközben azt hiszik, a sajtó mindenható.

Csintalan Sándor – akit a sajtó már csak Simicska Lajos magyar hangjának nevez – egy tavalyi interjúban azt mondta önről és a kinevezéséről: „Tanulékony ember, másrész azt gondolom, szimbolikus üzenet Orbán Viktornak.” Mit üzentek Önnel?

Sanyit kéne megkérdeznie. Én nem tudom.

Nem hiszem.

Talán arra célzott, hogy a kilencvenes években a miniszterelnök úr apja, mint a fia egyik közeli barátjáról beszélt rólam egy interjúban.

Mi ebben az üzenet?

Hogy jól ismerem Viktort.

Annyira jól, hogy 1997-1998-ban az ön nevéhez is tapadt Kaya Ibrahim és Josip Tot ügye: azon Fidesz-közeliek közé tartozott, kiknek cégeit jelentős adótartozással adták el fellelhetetlen „kayaibrahimoknak”, s mindez állítólag a párt anyagi hátterét volt hivatott megalapozni.

A régi ügyeket hagyjuk, azokról nem beszélek.

Sokat tud a Fideszről, az alapítókról.

Lajossal régóta jó a viszonyunk, közeli, bizalmas kapcsolatban vagyunk. Még 1989-ben ismerkedtünk meg a legendás Ménesi úton. Viktorral pedig még hamarabb, 1986-87 környékén.

Ők ketten találták ki, építették fel a rendszert. Állítólag jóval a G-nap előtt, már 2014-ben összevesztek, méghozzá pont a médián.

Így igaz. A választások után vesztek össze, aminek két oka volt: az egyik valóban Viktor második ciklusra tervezett médiapolitikája, aminek Lajos lett volna a végrehajtója. A másik Paks és az orosz közeledés ügye. Lajosban a mai napig igen erős az oroszellenesség.

Mi Orbán új médiapolitikai koncepciója?

Klasszikus szocialista médiavilágot akar: kizárólag kormánypárti vagy abszolút semleges sajtót, ahol nincs kritika, és amit kizárólag „az igazságot csak mi tudjuk” felfogás vezet. Erre viszont Lajos nemet mondott. De Orbán továbbra is hisz benne, most is ezt akarják végrehajtani. Érdekes kísérlet, akár még be is jöhet. Két év múlva meglátjuk.

A 2014 előtti Simicska-médiában sem fordult elő kormánykritika.

De, azért előfordult. Például Schmitt Pál lemondatásához a Magyar Nemzet vezércikke volt az utolsó csepp a pohárban.

Úgy tudni, addigra már eldőlt a kérdés, a Nemzet a kilövési engedély hírére volt olyan bátor.

Nekem Liszkay Gábor akkori főszerkesztő azt mesélte, a cikk után miniszterelnöki raportra hívták, ahol Orbán így fogalmazott: lábon lőttél, Gábor!

Ez így ment?

Ez így ment.

Vagyis 2014 előtt sem lehetett kritizálni. Ha meg mégis, abból nagyraport lett.

Orbánnak semmi kiszólás sem fér bele. Lajos nélkül végképp eltűnt minden gátlás, abszolút a szócsőmédia a cél. Miközben egyre erőteljesebben nyomulnak a TV2 stílusú, végtelenül lebutított, primitív bulvárban. Olyan területre is bekeveredtek, ahol eddig ritkán jártak.

Volner János bozótos történetére utal?

Arra.

A nőügyek mostanáig abszolút tabunak számítottak.

Nem véletlenül.

Nőügyek a többi pártban is vannak.

Abszolút. És nem csak azok, Habonyról is előkerült az ibizás videó. Mégis valószínűleg ő dobta be a Volner-ügyet. Meglátjuk, bejön-e.

A G-nap viszont önöknek nem jött be. Másfél év után hogyan értékelik a Simicska-Orbán háború kirobbanását?

Én csak pancserpuccsnak hívom, mert jól elcseszték. Ha nem pénteken, hanem egy nappal később csinálják, akkor valóban előidézhették volna, amit akartak: káoszt és fejetlenséget. Lajosék szombat reggel indultak volna síelni, és ha nincs idehaza, nem tudott volna azonnal intézkedni.

Állítólag régi csapatából Liszkay lelépése viselte meg leginkább, hiszen több évtizedes harcostársként együtt építették fel a Fidesz sajtóbirodalmát.

Liszkay 1994 óta a magyar média öt legbefolyásosabb embere között van. Sok pénze volt, a Magyar Nemzet főszerkesztőjének lenni pedig ma is komoly rang. Ebből pattant fel.

Miért?

Erős kötelet tettek a nyakára, amit nagyon erősen megrántottak.

Ma a Magyar Idők című kormánylapot főszerkeszti. Simicska viszont sorra zárja be és adja el médiumait. Kezdte a Metropollal.

Az egy hirdetési újság volt, ha veszteséges, nem érdemes fenntartani.

Azért lett veszteséges, mert elmaradtak az állami hirdetések.

Valóban. És azért is, mert kitiltották a metróból, és jött helyette a Lokál. Meg azért is, mert a menedzsmentje nem volt hajlandó kidolgozni egy olyan üzleti tervet, amelyben állami hirdetések nélkül is vállalták volna, hogy nyereségesek lesznek.

Volt rá esély?

Volt. Miközben elismerem, hogy az állami hirdetések elvesztése mellett az is sújtotta a lapot, hogy a hatalom a piaci vállalatoknak is jelezte, hogy Lajos orgánumaiban nem kéne hirdetni. De vannak, akiket ez inspirál. Egy gyógyszergyárat is felhívtak, mire a tulajdonos képviselője azt üzente vissza, hogy terroristákkal nem tárgyal. Azóta is hirdet nálunk.

Ő a kivétel.

Így igaz. Mi pedig súlyosan veszteségesek vagyunk, ezt nem is tagadom.

Simicska számára a rádiós piac is előnytelenül alakul. A minap adta el az egyetlen országos és amúgy leghallgatottabb magyar kereskedelmi rádiót, a Class FM-et.

Már tavasz óta bizonytalan a rádió sorsa. Ősszel lejár a frekvenciaengedélye, ami öt évvel ugyan meghosszabbítható, de Lajos körülnézett a háttérben, és informálisan nyilvánvalóvá vált számára, hogy az NMHH neki nem hosszabbít. Szerencsére felbukkant egy amerikai érdeklődő, aki pénzt adott érte.

Az NMHH döntése már most megvan arról, hogy novemberben Simicskának nem hosszabbít?

Igen.

Erős állítás.

Én csak azt mondom, amit Lajos kiderített. Azt is mondta: annak idején arra szövetkeztek Viktorral, hogy lebontsanak egy diktatúrát, és nem arra, hogy egy másikat építsenek. Úgy érzi, ő is hozzájárult ahhoz, hogy a miniszterelnök elérjen oda, ahol most tart, és hogy meg kell próbálni lebillenteni onnan. Ehhez pedig média kell. Van terve: a pénzt a Lánchíd Rádió, a HírTV és a Magyar Nemzet működésére 2018 végéig félretette.

Csakhogy közben épül a Habony-féle ellenmédia. A Metropollal szemben elindult a Lokál, a Lánchíd Rádióval szemben a Karc FM, a Music FM-mel szemben a Rádió1, a Magyar Nemzettel szemben a Magyar Idők.

De nem azért, mert így tervezték. A pancserpuccs napján arra számítottak, Lajos úgyis átadja a médiumait és eltűnik a süllyesztőben. De ahogy mondtam, volt ideje reagálni, és attól kezdve ők futnak kényszerpályán. Innen a Lánchídtól is vittek embereket a Karc FM-hez, zsarolással és óriási pénzzel.

Aki átment, áruló?

Nincs harag, de Lajostól utasítást kaptunk: csak az ő engedélyével lehet bárkit visszavenni.

A hallgatottsági adatok szerint nem áll jól a Lánchíd: szinte sereghajtó a beszélgetős rádiók között.

Ez nem igaz. Országosan a hetedik leghallgatottabb rádió vagyunk.

Ez azért nem a legjobb. Ráadásul engedélyük 2018 októberében lejár. Azt miért hosszabbítaná meg az NMHH?

Addig sok víz lefolyik még a Dunán. De ha ugyanez az NMHH és politikai felállás marad, akkor nem sok esélyt adok magunknak.

Habonyék kopírozzák Simicska rendszerét?

A szisztéma arról szól, hogy reklámok terelésével lehet fenntartani egy vállalat forgalmát. Lajos ezt már a Mahir 1994-es privatizálásakor kitalálta. Nem hiszem, hogy ehhez Habony bármit hozzátett volna. A mechanizmusban nincs különbség, a tartalomban viszont annál inkább.

Ellenzékiek lettek?

Belesodródtunk. Mondjuk úgy, kényszerűen azzá váltunk. A fideszes politikusok nem állnak velünk szóba, adásba nem jönnek be. Akkor kit hívjunk a politikai műsorainkba? A Jobbikot, az LMP-t, a szocikat. Az elején még őrjöngtek a hallgatók, hogy miért szerepelnek nálunk, de megmagyaráztuk nekik, nincs más választásunk.

Infók azért szivárognak még önökhöz a kormányoldalról?

Szivárognak. Persze nem úgy, mint korábban, amikor megmondták, mi szivárogjon ki és miből kell hírt csinálni. Akik a G-napon elmentek, a mai napig így dolgoznak. Játszanak velük.

És önök mit játszanak? Minapi sajtóhír szerint Simicska és médiája a Jobbikot építi a 2018-as választásokra.

Uborkaszezon van. Ezek az orgánumok csak a Fidesznek tesznek jót azzal, hogy időnként felmelegítik ezt a témát. Mi pedig a Jobbiknak akkor teszünk jót, ha pont úgy kezeljük, mint a többi pártot.

Nincs háttérmegállapodás?

Nincs. Én sem tettem ki Vona-képet a szobám falára. De véleményem attól még van a kormány tevékenységéről, méghozzá lesújtó. Ahhoz, hogy 2018-ban egy másik kormány állhasson fel, választást kell nyerni. Meggyőződésem: bármennyire is jóval szerényebbek Vona képességei, mint Orbáné, ha 2018-ban Vona lenne a miniszterelnök, az nagyon jót tenne az országnak.

Tessék?

Elérkeztünk abba a fázisba, amikor Viktor kétségtelenül meglévő fantasztikus politikai tehetsége kárt okoz, mert a visszájára fordult. Egy politikusnak hatalmon két dolga van: jól kormányozni és megnyerni a következő választást. Viktor az első miniszterelnöksége alatt remekül kormányzott, de megfeledkezett arról, hogy meg kell nyernie a következő választást. El is bukta. Amikor aztán 2010-ben újra hatalomra jutott, már csak a második feladatra koncentrált. 2014-től kidobta a jó kormányzást, és csak az érdekli, hogy nyerjen. Miközben az emberei eszméletlen tempóban lopnak szét mindent.

Úgy tudni, Simicska Lajos megvásárolja az Indexet, állítólag opciós szerződése van a portálra, amit le is hívott.

Pesten már mindenki ezt mondja. Többet én sem tudok.

Ugye nem gondolja, hogy elhiszem?

Amennyivel többet tudok, azt nem mondom el.

Pedig jó lenne.

A Magyar Nemzet azt írta: Lajos egy szűkkörű értekezleten kijelentette, hogy az Index nem kerülhet az Orbán-Habony páros kezébe. Ezt én is így tudom.

Üzent?

Persze. És itt blöffölni nem érdemes. Ha ezt nyilatkozta, akkor nyilván megvannak az eszközei. Ha a korábbi tulajdonos Spédernek el kell engednie a portált, akkor Lajos valószínűleg el tudja kapni. Szakmája szerint jogász, a szerződések embere.

A TV2 esetében nem jött össze a mutatvány.

Az nagyságrendekkel nagyobb finanszírozást igényelt volna. Mi néhány milliárdból elketyegünk, a TV2-be viszont tízmilliárdokat kellett volna pumpálni. Lajosnak volt ugyan opciós szerződése, de nem akarta igazán megszerezni a tévét, mert anyagilag túl nagy falat lett volna. Vajna is csak úgy tudja menedzselni, hogy mindent pénzt megkap hozzá a kormánytól. Ha ezek a Habony-féle orgánumok egyszer piaci viszonyok közé kerülnek, úgy olvadnak el, mint napon a hó.

Azt pletykálják, akár összefoghat a két sértett: Spéder és Simicska.

Ezt nem tudom. Spéder sztorija mindenestre kemény fenyegetés minden magyar milliárdosnak. Akár még a nagy Csányi Sándornak is.

Csányi érinthetetlen.

Nem biztos. Spéder sokkal belsőbb ember volt nála, igazi Fidesz-nevelt. Ráadásul Csányi neve korábban miniszterelnök-jelöltként is felmerült. Mondjuk úgy: vannak bűnei. Szóval egyszer akár még rá is támadhat a Habony-média.

Nem hinném. És bár Spédert alaposan lejáratta, Simicskával mégsem tett ilyet.

Az összeveszéskor Orbánnak még nem volt ilyen médiája. Most meg már miért tenné? A Spéder elleni támadás pedig láthatóan hirtelen haragból és dühből ment, súlyos bűnt követhetett el, azért ugorhattak így a torkának. De azóta is csend van körülötte. Spéder annyira átfonta a Postát, a takarékszövetkezeteteket, hogy kitartó és szívós jogász aprómunka lesz kipucolni őt a rendszerből.

Ilyen alapon Simicskát meg képtelenség.

Ezt bizonyítják az események is. Lajos még mindig nagyon zavarja a köreiket.

Simicska mennyire szól bele orgánumai napi ügyeibe?

Néhány hetente tart értekezletet a három médium főszerkesztőjének, D. Horváth Gábornak, Tarr Péternek és nekem. Abszolút képben van.

Miben dönt?

Csak egy példa: a balatonfüredi hal- és borünnepet minden évben mi szervezzük a helyi önkormányzattal, annak a részleteibe beleszólt. De amúgy inkább anyagi kérdésekben dönt. Ha Tarr Péter HírTV-igazgató fel szeretne venni egy sztárműsorvezetőt, annak a fizetését már behozza Lajos elé, azt ő hagyja jóvá.

Fifikás, furmányos figurának írják le.

Ő az első ember, aki előtt az esze miatt kapituláltam. Tényleg zseni. És személyes bűvkörébe tudja vonni az embereket. Karizmatikus ember.

Kizárt, hogy kibékül Orbánnal?

Ő nem lehet egy a sok között. Annál jóval nagyobb kaliber. Nem egy Mészáros Lőrinc vagy Habony Árpád szint. Ráadásul Lajosnak elvei vannak. Ha csak pénzt akarna, már rég hagyta volna az egészet a francba. A cégei most is termelnek bevételt, amit nem kéne visszapumpálnia a sajtóba. És hatalmas összeget kapna a három médiumáért is.

Kapott rájuk ajánlatot?

Mondjuk úgy: egész biztosan megvennék mindet. A Heti Válaszra is állandóan jönnek az ajánlatok. Ha százmilliókat tudnak önteni Habony lapjaiba, ezekre is simán meglenne a pénz.

A beszélgetésünk elején határozottan visszautasította, de nem lehet nem megkérdezni: az ön nevéhez tapadt, hogy 1995-ben tizenhárom, a Fidesz gazdasági holdudvarához köthető társaság került át öntől az akkor Németországban élő török Kaya Ibrahimhoz, 1997-ben pedig három hasonló társaság a Németországban élő horvát Josip Tothoz. A két illetőnek nem volt meg a személyi igazolványa. Mivel így a hivatalok hiába keresték őket, a társaságok adótartozásait nem sikerült beszedni, a cégeket törölték a nyilvántartásból. Az ön neve a Simicska-cégbirodalomhoz köthető dokumentumokban 2004-ig található meg mint egyes társaságok végelszámolója.

A régi ügyek miatt akkoriban sokkal erősebb média összetűz zúdult rám, illetve golyófogóként rajtam keresztül Lajosra és persze Viktorra, mint amennyit most Habonyék bárki ellen gerjeszteni tudnak. Ezért ez a sztori valóban beégett az emberek fejébe.

Ezért céloztam arra, hogy mindez olyan kötelék ön, illetve így Simicska és Orbán között, ami soha nem évül el. Kinevezése ezért szimbolikus Simicska részéről.

Ha az én nevem bármit is szimbolizál, az csak a média hatása. Olyan erővel lőttek rám, hogy így égtem bele a történelembe.

Tényleg ezek a cégek alapozták meg anyagilag a Fideszt?

Ez viszont már tiltott terület.

Médiapiac

Az EU eljárást indított a TikTok ellen a TikTok Lite elindítása miatt

Az Európai Bizottság eljárást indított a TikTok ellen a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály (DSA) alapján, mert előzetes megállapítások szerint a TikTok Lite franciaországi és spanyolországi elindítását megelőzően az üzemeltető nem hozott kockázatcsökkentő intézkedéseket a gyermekek védelmére – tájékoztatott a brüsszeli testület.

Közzétéve:

Flickr

Az uniós bizottság közleménye szerint

az eljárás célja annak megállapítása, hogy a kínai ByteDance tulajdonában álló TikTok megsértette-e a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályt, amikor elindította a TikTok Lite-ot Franciaországban és Spanyolországban anélkül, hogy az online óriásplatformok esetében kötelező értékelési jelentést nyújtott volna a lehetséges kockázatok mérséklésére.

Az Európai Bizottság aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a TikTok Lite Task and Reward nevű programot, amely lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy az alkalmazáson belül bizonyos feladatok, így például videók megtekintése, tartalom kedvelése, barátok meghívása során pontokat szerezzenek, az üzemeltető anélkül indította el, hogy előzetesen értékelte volna az azzal járó kockázatokat, különösen a platform függőséget okozó hatásával kapcsolatosan.

Különös aggodalomra ad okot, hogy az üzemeltető nem hozott kockázatcsökkentő intézkedéseket a gyermekek védelmére, ugyanis a TikTokon nem állnak rendelkezésre hatékony életkor-ellenőrző mechanizmusok.

Amennyiben a felsorolt aggodalmak bizonyítást nyernek, a mulasztások a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály vonatkozó cikkeinek megsértését jelentenék – hívták fel a figyelmet.

A TikToknak április 23-ig kell benyújtania a kockázatértékelési jelentését az Európai Bizottság részére, és május 3-ig az összes kért információt a brüsszeli testület rendelkezésére kell bocsátania.
Abban az esetben, ha a TikTok a megadott határidőn belül nem válaszol, az uniós bizottság a szolgáltató teljes éves jövedelmének vagy világméretű forgalmának 1 százalékáig terjedő pénzbírságot, valamint a szolgáltató átlagos napi jövedelmének vagy világszintű éves árbevételének legfeljebb 5 százalékát kitevő kényszerítő bírságot szabhat ki – közölték.

Mivel a brüsszeli testület szerint “fennáll a felhasználók mentális egészsége súlyos károsodásának kockázata”, arról tájékoztatta a TikTokot, hogy ideiglenes intézkedéseket kíván bevezetni a TikTok Lite érintett programjának felfüggesztésére az egész EU-ban a program biztonságosságának értékeléséig.
Az Európai Bizottság emlékeztetett, hogy ez a második eljárás a TikTokkal szemben a hatékony életkor-ellenőrzési mechanizmusok hiánya és a platform feltételezett függőséget okozó kialakítása miatt. A február 19-én kezdődött eljárást a brüsszeli testület azért indította, mert előzetes vizsgálatai alapján a TikTok “feltételezhetően nem tesz eleget a kiskorúakat érő negatív hatások kezelésére”.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Médiapiac

Politikusok, sportolók és hírességek szerepeltek a leggyakrabban tavaly az online médiában

Politikusok, sportolók, hazai és külföldi hírességek szerepelnek a leggyakrabban említett nevek között, amelyek megjelentek az online médiatérben 2023-ban. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 93 népszerű médiafelület – televíziós csatornák, újságok, rádiók honlapjai, valamint hírportálok, közösségimédia-felületek, fórumok és blogok – elemzésével azt vizsgálta, kik álltak a hírek és a közbeszéd fókuszában, valamint azt is, hogy Magyarország és a nagyvilág helyszínei közül melyek szerepeltek a legtöbbet.

Közzétéve:

MTI/Koszticsák Szilárd

Az NMHH kommunikációs igazgatósága kedden azt közölte az MTI-vel, hogy

az ezer legtöbbször említett ismert ember nevével összesen egymillió alkalommal lehetett találkozni a neten, köztük domináltak a hazai szereplők, illetve a férfiak.

A leggyakoribb száz név esetében az említések több mint felét politikából ismert emberek tették ki, csaknem harmaduk médiaszereplőhöz vagy hírességhez volt köthető, 14 százalékban pedig sportolókról lehetett olvasni az online felületeken.

Kiemelték, hogy

2023-ban a legtöbbször említett név az online médiatérben Orbán Viktor miniszterelnöké volt, 92 ezer alkalommal.

A kormányfő leginkább a Kossuth rádióban adott interjúi és bejelentései miatt került fókuszba. Neve egy átlagosnak nevezhető napon 250 alkalommal jelent meg, legtöbbet december 15-én és 21-én említették.

Magyarország miniszterelnökét a külügyminiszter, Szijjártó Péter követte, 27 ezres értékkel, harmadik helyen pedig Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerepelt, nevével 14 ezer alkalommal lehetett találkozni

– írták.

Az év során többször kiemelkedett egy-egy közszereplő a mindennapi közbeszédből: két kiváló magyar kutató is jelentős említést ért el, október 2-án Karikó Katalint (682 említés) tüntették ki orvostudományi Nobel-díjjal, másnap pedig Krausz Ferencet (330) díjazták a fizikában elért kiemelkedő munkásságáért.

Úgy folytatták, hogy akadtak lesújtó, tragikus események is, mint például Vágó István (312) volt televíziós műsorvezető, vagy épp a Mount Everest megmászására induló, majd eltűnő Suhajda Szilárd halálhíre (338), a hegymászó hollétéről utoljára május 25-én hallhatott a világ.

Tavaly a külföldiek toplistáján legtöbbet Vlagyimir Putyin (49 ezer) orosz, Volodimir Zelenszkij (25 ezer) ukrán elnök és Joe Biden (15 ezer) az Egyesült Államok vezetője szerepelt.

Európán kívüliként az első tíz ember között feltűnt még Donald Trump volt amerikai elnök, illetve Benjámín Netanjáhu jelenlegi izraeli miniszterelnök is.

A nemzetközi hírességek között olyan embereket gyászolt a média, mint a Jóbarátok sorozat szereplője, Matthew Perry (446), Tina Turner (228) énekesnő vagy Elvis lánya, Marie Presley (188)

– tették hozzá.

Az online médiatérben megjelent földrajzi helynevek esetében tízből négy magyar vonatkozású volt. Négy esetben az említés európai országgal vagy várossal, míg a fennmaradó részben a világ többi tájával volt kapcsolatos.

A kutatás szerint az év során Magyarországot 191 ezer alkalommal említették meg a vizsgált médiatermékek, Budapestet pedig 151 ezerszer. Magyarországot és fővárosát a sportrendezvények idején kifejezetten gyakran, legalább ezerszer emlegették.

A kulturális események is nagy visszhangot váltottak ki: kiemelkedett Ferenc pápa áprilisi látogatása, a magyar fővárost ekkor csaknem négyezerszer említették. A további magyar helyszíneket illetően háromezernél is több említést főleg a vármegyeszékhelyek, a nagyobb városok és a Balaton értek el – fűzték hozzá.

A külföldi földrajzi neveket elemezve kitűnik a kiemelt jelentőségű háborúk hírértéke (Ukrajna, Oroszország, Izrael), az Európai Unióhoz (Brüsszel, tagországok és azok fővárosai), illetve a fontosabb külpolitikai partnerekhez (Kína, USA, Törökország) fűződő történések bemutatása.
Egyes napok statisztikáit elemezve kiemelkedik többi között Liverpool (460) Szoboszlai Dominik, a magyar válogatott csapatkapitányának szerződésével kapcsolatban, továbbá néhány szomorú esemény helyszíne is, mint például Törökország (725), a februári tragikus földrengés idején vagy Prága (424) a Károly Egyetemnél meggyilkolt és megsebesített emberek miatt – áll a közleményben.

Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke beszédet mond a Fidesz-KDNP európai választási kampányindító rendezvényén a Millenárison 2024. április 19-én

Tovább olvasom

Médiapiac

Csak egy kereskedelmi médiaszolgáltató tenne közzé politikai reklámokat

Csak egy kereskedelmi médiaszolgáltató jelentkezett a Nemzeti Választási Bizottságnál (NVB), hogy a szombaton indult választási kampányban politikai reklámot kíván közzétenni – közölte a Nemzeti Választási Iroda (NVI) az MTI-vel.

Közzétéve:

Pixabay

A választási kampányban a jelöltek, jelölőszervezetek népszerűsítését célzó politikai reklám televízióban, rádióban jelenik meg.

A törvény szerint a nem közszolgálati médiaszolgáltatók (rádiók, televíziók) nem kötelesek ilyen jellegű politikai reklámot sugározni, de vállalhatják azt.

A jogszabály szerint amennyiben a közszolgálatinak nem minősülő, országosan elérhető lineáris médiaszolgáltatást nyújtó szolgáltatók biztosítani kívánják politikai reklám közzétételének lehetőségét, ezt kötelesek közölni a NVB-vel. A politikai reklám közzétételére vonatkozó jognyilatkozatokat külön kell megtenniük az európai parlamenti választásra, az önkormányzati, valamint a nemzetiségi választásra.

A nem közszolgálati médiaszolgáltatóknak szombat 16 óráig volt lehetőségük ilyen bejelentést tenni.

Az NVI tájékoztatása szerint határidőig mindössze egy kereskedelmi médiaszolgáltató jelentkezett be: a Magyar RTL Televízió Zrt., amely a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán, valamint az Európai Parlament tagjainak választásán is 150-150 percben jelölte meg a közzététel összes időtartamát.

A választási eljárásról szóló törvény szerint a nem közszolgálati médiaszolgáltató egyenlő feltételek mellett teheti közzé a jelöltet, illetve listát állító jelölőszervezetek és a független jelöltek politikai reklámjait, közös jelölt, illetve közös lista esetén a jelölőszervezetek együttesen jogosultak a politikai reklám megrendelésére.

A politikai reklámhoz véleményt, értékelő magyarázatot fűzni tilos, közzétételéért a médiaszolgáltató ellenszolgáltatást nem kérhet, nem fogadhat el.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom