Médiapiac
Sokan keltették halálhírét, de kár lenne temetni
Az olvasó olvas, ezzel az egyszerű kijelentéssel nehéz lenne vitába szállni. De miért olvas az olvasó?
– teszi fel a kérdést Ben Compaine innovációs tanácsadó, a Harvard Egyetem egykori oktatója
a WAN-IFRA Innovations in News Media 2017 című kiadványában. Mi játszódik le a tudatunkban, amikor
olvasásra adjuk a fejünket?
Ez a cikk elsőként a Médiapiac 2017/9-10. számában jelent meg. A szaklap ezen a linken előfizethető.
A televízió, a rádió, az internet és az okostelefonok előtt az újságok számítottak elsődleges hírforrásnak a legtöbb ember számára. Megvenni a lapot kedvenc újságosunknál vagy naponta kivenni a postaládánkból – szokássá vált. Ám ez a szokás napjainkban megszűnőben van.
Szokásnak olyan berögzült, rendszeressé vált tevékenységet, gyakorlatot nevezünk, amelyet különösen nehéz feladni. Egy új generáció a rendelkezésére álló új eszközökkel és a világhoz való kapcsolódás új módjaival együtt új szokásokat vesz fel. Az újságolvasás – akár nyomtatott, akár online formában – nem feltétlenül tartozik a legújabb generációk szokásai közé.
Az olvasásnak nevezett megismerési és viselkedési folyamat során figyelmünk az információ bizonyos aspektusaira szelektíven összpontosul, miközben figyelmen kívül hagyunk más érzékelhető információkat. Nem egyszerű kideríteni és végigkövetni, hogy alapvetően mi motiválja az olvasókat, és mire figyelünk elsősorban olvasás közben.
Egy előnyük maradt!
A The Times of India öt olyan okot nevezett meg, amiért újságot olvasunk, öt olyan célt, amelyet az olvasás révén érhetünk el: meg akarjuk ismerni a közügyeket, egyfajta keretrendszerbe illesztjük mindennapi életünket, kicsit el is lazulunk, hangsúlyozzuk társadalmi helyzetünket, és élvezzük a társas kapcsolatokat. A Harvard Egyetem egyik 1981-es tanulmánya pedig négy ilyen tényezőt nevezett meg: „megfigyelés” (információk véletlenszerű felfedezése), információk keresése (meghatározott információ proaktív keresése), közösségi kapcsolat (adott közösségen belüli kapcsolataink erősítése) és a mindennapoktól való elszakadás (szórakozásfunkció).
Bár a rádió és a televízió a 20. század közepétől kezdve folyamatosan szűkítette az újságok mozgásterét, három funkciójukat még hosszú ideig jól betöltötték. 2017-re a nyomtatott lapoknak igazából már csak egy előnyük maradt, a Harvard-féle „megfigyelés”, avagy véletlenszerű felismerés (serendipity): hogy az olvasó olyan új információkhoz juthat, amelyekről nem is tudta, hogy tudni szeretné.
Printélmény
Az alapvető cél továbbra is az, hogy a nyomtatott vagy a digitális tartalom képes legyen megragadni az olvasó figyelmét, bele tudjon illeszkedni szokásaiba, rutinjába. A kiadók számára pedig még fontosabb, hogy ez a folyamat milyen viszonyban van a bevétellel. Ha ugyanaz is a tartalom, a digitális verziókat nem ugyanolyan módon olvassák és fogadják be, mint elődjeiket, a nyomtatott termékeket. Ez a magyarázata annak is, hogy nagyon sok helyen még párhuzamosan él mindkét megjelenési forma. A kutatók úgy látják, hogy bár a digitális hírek jóval több felhasználót érnek el, mint a nyomtatott kiadások, az olvasók még mindig a magával ragadó printélményt részesítik előnyben, a nyomtatott változat olvasására sokkal több időt fordítanak.
- A printolvasók 59 százaléka szerint az újságoknak szerepük van abban, hogy jól informált legyen valaki.
- Minden második printolvasó napilapot vesz kézbe, ha az aktuális eseményekről jól értesült akar lenni.
- Ha új stílusokra, új irányzatokra kíváncsiak, a printolvasók 47 százaléka színes magazint vesz kézbe.
F O R R Á S : N O K , 2 0 1 6 / I – I V. n e g y e d é v
A City University of London munkatársa, Neil Thurman felmérte, mennyi időt töltenek az olvasók a print-, a számítógépes és a mobilplatform tartalmaival. Az eredmény szerint a brit olvasók idejük 88,5 százalékát egy sor napilap (The Guardian, The Telegraph, The Times, Daily Mail, Mirror) nyomtatott változatának olvasására fordították, s csak 7,5 százaléknyian választották a mobilt és mindössze 4 százaléknyian a számítógép képernyőjét. A The Guardian-olvasók napi 43 percet töltenek a print verzióval és átlagosan csupán 41 másodpercet az online-nal. A Daily Mail olvasóinál a megoszlás: 39 perc print és 2 perc online.
 |
Bár a print termékek fogyasztóinak száma csökken, a közgazdász Matthew Gentzkow felfigyelt arra, hogy az olvasók figyelme közvetlenül hat a bevételre, és a nyomtatott verzió iránt megnyilvánuló figyelem sokkal értékesebb lehet, mint a digitális figyelem, épp az egyes formákra fordított idő különbözősége miatt.
Kitartó figyelem = több pénz
Gentzkow számai azt mutatják, hogy az egyórányi olvasásból származó bevétel online nagyobb (4,24 USA-dollár), mint a nyomtatott újságok esetén (1,57 USD). Mivel azonban az olvasásra fordított idő több mint tízszeres a print esetében, a print összességében nagyobb bevételt eredményez: 0,22 dollárt naponta szemben az online napi 0,04 dollárjával. Ez pedig egyezik Thurman azon megfigyelésével, miszerint a nyomtatott újságok olvasói nagyobb figyelmet szánnak a cikkeknek, mint az online változat olvasói.
Miért a print?
- KÉZZEL FOGHATÓ
- LAPOZHATÓ
- HAGYOMÁNYOS
- IGAZI/EREDETI
- BÁRHOL, BÁRMIKOR
- OLVASHATÓ/KÉZNÉL VAN
- MEGSZOKÁS
- SZERTARTÁS/RITUÁLÉ
F O R R Á S : N R C / N O K , 2 0 1 6 / I – I V. n e g y e d é v , 18 – 59 é v e s i n t e r n e t e z ő k
A kiadóknak tehát nem kell az analóg dollárokat lecserélniük a digitális pennykre. Csak arra kell bíztatniuk az olvasóikat, hogy fogyasszák továbbra is a printben megjelenő híreket. És mi a helyzet az új évezred gyermekeivel, a fiatalabb olvasók lelkivilágával? Egy számos korábbi felmérés eredményeit összesítő desktopkutatás szerint jelentős szakadék van a fiataloknak a hírek iránti érdeklődése és azok fogyasztása között. A fiatal generáció tagjai azt várják, hogy a hírek találják meg őket, és nem fordítva.
A téma egyik legjelentősebb kutatója, Christopher Sopher úgy fogalmaz, hogy a fiatalok nem törekszenek arra, hogy folyamatosan eljussanak hozzájuk a hírek, és informáltak legyenek azokban a témákban, amelyek egyébként érdeklik őket. Ez a generáció random időközönként fogyaszt random cikkeket. Ha rendszeresen nem követnek figyelemmel egy adott témát, a kontextus hiányában előfordulhat, hogy egy véletlenszerűen olvasott cikk alapján például úgy gondolják, az egészségügyi reformnak nem sok jelentősége van. Sopher azt mondja, hogy a fiatal nemzedék ösztönösen halad előre az információszerzésben: Wikipedia, család, barátok vagy egyedileg megosztott tartalmak a közösségi oldalakon.
„Minden vasárnap kezembe veszem az újságot. Ez sok éve a vasárnapi rituálém része.” (55 éves férfi)
„Az újságolvasás tradicionális élvezet. Miközben olvasok, komolyabbnak, felnőttebbnek érzem magam.” (27 éves férfi)
„Jobban elmélyülök benne. Igazabbnak, hitelesebbnek érzem.” (39 éves férfi)
„Szeretem a friss nyomdai illatot érezni.” (48 éves nő)
„Maga az olvasási élmény nagyobb, mint a képernyőről.” (36 éves nő)
„Szeretem azt az érzést, ami a nyomtatott újságok olvasásakor hatalmába kerít.” (47 éves nő)
„Kevesebb reklámot tartalmaz, és azok nem tolakodóak, törtetőek, mint az internetes reklámok, amelyek szinte berobbannak a képernyőre!” (27 éves férfi)
F O R R Á S : N R C / N O K , 2 0 1 6 / I – I V. n e g y e d é v , 18 – 59 é v e s i n t e r n e t e z ő k
Ott van ugyanakkor a sötét oldal is: túl sok információ jelenik meg, kialakulhat a hír- és információfüggőség. 2006-ban egy blogger, Steve Pavlina úgy döntött, hogy harmincnapos hírdiétára fogja magát, hogy megszabaduljon a „sóvárgásától”, attól az igénytől, hogy folyamatosan tudja, mi zajlik a világban.
De mit szeretne az olvasó?
2015-ben Chris Moss, a The Telegraph egyik kereskedelmi vezetője próbálta megfejteni egy cikkben, hogy mit is jelent a hír az olvasó szempontjából.
– írta. Mi akkor a cél nélküli információszerzés pszichológiai magyarázata? – tűnődött. „Vajon ezt a drogot, nyelvezetek, hangsúlyok, dizájn, kép és hang számtalan keverékét, mindazt, amit hírszolgáltatásnak nevezünk, eleve függőség kialakítása céljából hozták létre? Azért hat, mert félek, hogy valamiről lemaradok? Vagy azért, mert perverz módon vonzódunk a másokról szóló rossz hírekhez?”
MILYEN TÉMA ÉRDEKLI LEGJOBBAN A PRINTOLVASÓKAT?
- 42% GAZDASÁG, POLITIKA (ÁTLAG FELETT)
- 41% BELFÖLDI/KÖZÉLETI
- 39% HELYI
- 33% TÉVÉMŰSOR
- 28% ÁLLATOK, NÖVÉNYEK
- 26% HÉTKÖZNAPI EMBEREK
- 26% LAKÁS, OTTHON, KERT
- 25% FŐZÉS-SÜTÉS
F O R R Á S : N O K , 2 0 1 6 / I – I V. n e g y e d é v
Mit jelent ez a kiadók számára? Mindannyian elég pontosan tudjuk, mit akarnak az olvasók a saját médiájuktól: meg kívánják kapni a számukra fontos információkat, amikor éppen szükségük van rájuk, kapcsolatban akarnak maradni a barátaikkal, szórakozni kívánnak, és meg akarják őrizni annak lehetőségét, hogy megtudják mindazt, amiről korábban nem is tudták, hogy tudni akarják.
Az olvasók tartós figyelmének megőrzéséhez az egyik kulcs a nyomtatott lapok előfizetői bázisának fenntartása. Az online jobb lehetőségeket nyújt a célirányos keresésre, a jól definiált kategóriák felderítésére. A lapkiadóknak pedig arra kell törekedniük, hogy a felfedezőket is megfelelően kiszolgálják az „ismeretlenül ismeretlen” cikkekkel. Az olvasók mindennap jó sztorikat várnak a politikai vezetőkről, a bukásokról, az üzleti sikerekről, alapos oknyomozó anyagokat akarnak olvasni, és nem hétköznapi emberi történeteket.
Ez már inkább művészet, mint tudomány.
Médiapiac
Újabb bírság az RTL-nek: erőszakos Sztárbox-jelenetek a Kanapéhuszárokban
A testület adásonként 4 millió forint, azaz összesen 8 millió forint bírságot rótt ki a csatornára.
Összesen 8 millió forint bírságot rótt ki az RTL-re a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa a Kanapéhuszárok című műsorszám két epizódja miatt, miután állampolgári bejelentésre, hatósági ellenőrzést követően hivatalból indított közigazgatási hatósági eljárást a médiaszolgáltatóval szemben.
A Kanapéhuszárok vizsgált epizódjaiban a Sztárbox olyan erőszakos jelenetei is láthatók voltak, amelyek alkalmasak lehettek a tizenhat éven aluli gyermekek személyiségfejlődésének kedvezőtlen befolyásolására
– közölte a hatóság kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.
A közlemény szerint a Kanapéhuszárok két vizsgált epizódjában nem az eredeti, élőben sugárzott Sztárbox-jeleneteket játszották le, hanem azok szerkesztett változatát.
A műsorszám azt mutatta be, hogy a „kanapéhuszárok”, akik között egy család is volt négy kiskorú gyermekkel, hogyan reagálnak a látottakra.
A médiaszolgáltató a Kanapéhuszárokat a III. korhatári kategóriába sorolta (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott), az epizódokat ugyanakkor tizenhat éven aluliak számára nem ajánlottként (IV. korhatári kategória) kellett volna klasszifikálni, figyelemmel arra, hogy a tizenhat évesnél fiatalabb kiskorúak személyiségfejlődését a műsorszámban halmozottan előforduló erőszakos jelenetek és azok következményeinek közvetlen ábrázolása, valamint az erőszakos jelenetekre és a sérülésekre reflektáló, intenzív félelmi reakciók bemutatása negatívan befolyásolhatta – írták, hozzátéve, hogy ezért
a testület adásonként 4 millió forint, azaz összesen 8 millió forint bírságot rótt ki az RTL-re.
Úgy folytatták, hogy mivel a klasszifikációs rendelkezések megsértése súlyos jogsértés, indokolt a nyilvánosságot erről minél szélesebb körben tájékoztatni, ezért a médiatanács az RTL-t a jogsértés tényéről szóló közlemény közzétételére is kötelezte, a jogsértés ismételtsége miatt pedig 50 ezer forint bírságot szabott ki a médiaszolgáltató vezető tisztségviselőjére.
Pályázati beszámoló
Közölték azt is, hogy ugyanezen az ülésén a testület elfogadta az MTVA Támogatási Irodájának a Médiatanács Támogatási Program keretében meghirdetett, médiaszolgáltatások támogatását célzó pályázati eljárásokra vonatkozó negyedéves beszámolóját.
A testület döntései nyomán az MTVA az idei év első negyedévében négy, a médiatanács által meghirdetett pályázati eljárásban (Rádióállandó2023, TVállandó2023, KMUSZ2023, Rezsi2024) nyolcvankét támogatási szerződést kötött, melyeknek köszönhetően összesen 473 694 208 forintot oszt szét a nyertes pályázók között.
Bírságot kapott a Rádió 1 Sirius
A közleményből kiderült az is, hogy a médiatanács elmarasztalta a Radio Plus Kft.-t, mert a 91,1 Rádió 1 Sirius január 19. és 25. között megsértette a szerződéses vállalásait, mivel nem tett közzé elegendő közszolgálati, továbbá a helyi közélettel foglalkozó, illetve a mindennapi életet segítő műsorszámot, műsorelemet, valamint szöveges tartalmat, a zenei művek körében irányadó vállalását pedig túllépte.
Mindezek miatt a testület 130 ezer forint bírsággal sújtotta a médiaszolgáltatót, illetve a jogsértés tényéről szóló közlemény közzétételére is kötelezte.
Elmarasztalták a Forrás Rádiót
Az ugyancsak elmarasztalt Forrás Rádió pedig azzal sértette meg a szerződéses vállalásait, hogy január 9. és 15. között nem tett közzé sem megfelelő mennyiségű hírműsorszámot, sem közszolgálati és helyi közélettel foglalkozó, illetve a mindennapi életet segítő műsorszámot, ezért a médiatanács a médiaszolgáltatót, a Turul Média Kft.-t 70 000 forint bírsággal sújtotta, és közlemény közzétételére is kötelezte – tették hozzá.
A TV2 Comedy is hibázott
Azt írták, hogy a hatóság a román társhatósághoz fordult a TV2 Comedy csatornán március 11-én reggel 9 óra 25 perctől vetített Amerikai fater című műsorszám Smikulás című epizódja miatt, mert az a magyar szabályozás alapján – tekintettel a szexualitás megjelenítésére, a trágár nyelvezetre, az erőszak-ábrázolásra, a vallást érintő kijelentésekre, a zoofíliára utalásra, valamint az alkohol- és drogfogyasztásra – alkalmas volt a tizenhat éven aluliak személyiségfejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, miközben a médiaszolgáltató azt „A következő műsorszám csak szülői engedéllyel ajánlott” felhívással, valamint „AP” korhatári jelöléssel sugározta, ami a hazai szabályozás szerint a III. korhatári kategóriának (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) feleltethető meg.
A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is – a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.
Médiapiac
Szoboszlai Dominik – Az interjú a Spíler TV-n! (videó)
Szombat este 20:25-kor tűzi műsorára a Spíler 1 a legsikeresebb magyar focista, a Liverpoolban játszó Szoboszlai Dominikkal készült exkluzív interjúját.
A Manchester City-Chelsea FA-kupa elődöntőt követően a Spíler 1-en szombat este 20:25-től érkezik a Szoboszlai Dominik – Az interjú. Az exkluzív filmnek fontos része a sztárjátékossal készített interjú, nem csupán a magyar válogatott csapatkapitányáról tudhatnak meg sokat a nézők, ha szombat este a Splíer 1 programját választják. Baumstark Tibor végigjárta azokat a helyszíneket, amelyek a legszorosabban kötődnek a Liverpool FC-hez. A világklasszis középpályás gondolatain és érzésein túl pedig betekintést nyerhetünk a labdarúgással mélységesen átitatott városnak, a Liverpool-nak a mindennapjaiba is.
„Szoboszlai Dominik részletesen mesél arról, hogy mi történt a Liverpoolnál, miután minden idők egyik legeredményesebb futballedzője, Jürgen Klopp néhány hónappal ezelőtt meghökkentő időzítéssel bejelentette az évvégi távozását. Benézhettünk a kulisszák mögé, így megmutatjuk a topfutball egyik legmodernebb, leginkább felszerelt edzőközpontját, meglátogatjuk a legendás Anfield stadion történelemmel és legendákkal átitatott környékét, és a Spíler TV kameráin keresztül a focirajongók azt is láthatják, amit a világon nagyon kevesen, hogy hogyan fest a mérkőzés előtti percekben a Liverpool öltözője” – árulta el Baumstark Tibor. – „A Dominikkal készült interjún túl a Premier League történetének legjobb játékosai közül is megmutatjuk néhány egykori sztár véleményét az angol bajnokság kihívásairól, és persze Szoboszlai Dominik teljesítményéről” – tette hozzá.
Vasárnap a Spíler 2 közvetítésében Szoboszlai Dominik és a Liverpool a Fulham otthonában lép pályára, majd közvetlenül utána a La Liga és az egyetemes futballvilág csúcsrangadója, az El Clásico kerül képernyőre.
Ezúttal is különleges fel- és levezető műsorral készül a Spíler stábja a rangos küzdelemre. Elismert szakértők, elvakult drukkerek és a futballszakma képviselői lesznek a La Liga műsorvezetőinek vendégei a több helyszínes, kiterjesztett valóságot is felvonultató stúdiókban, valamint helyszíni kollégáik is bejelentkeznek a műsorba, így a spanyol futball rajongóinak vasárnap érdemes a Spíler közvetítésére kapcsolniuk – ismerteti a TV2 közleménye.
Borítókép: Szoboszlai Dominik, a Liverpool játékosa az angol első osztályú labdarúgó-bajnokság Liverpool-Crystal Palace mérkőzésén a liverpooli Anfield Road-i Stadionban 2024. április 14-én
Médiapiac
Átadták az idei evangélikus médiakommunikációs díjakat
Ukrajnai evangélikusok életét bemutató riportot, valamint elváltként újraházasodott, elkötelezett evangélikusokat bemutató riportot ismert el idén a Magyarországi Evangélikus Egyház (MEE) a Bornemisza Péter- és az Írónád díjjal – közölte az egyház kommunikációs szolgálata az MTI-vel.
Az evangélikus egyház által alapított díjakat idén is olyanok vehették át, akik világi, illetve egyházi médiafelületen 2023-ban közzétett munkáikkal az evangélikusság és az evangélikus egyház pozitív megítélését, népszerűsítését vagy missziós tevékenységét segítették.
A díjakat Fabiny Tamás, az MEE elnök-püspöke, Prőhle Gergely, az MEE országos felügyelője, valamint Lovass Tibor, az egyház sajtóbizottságának elnöke adta át hétfő este.
A világi sajtóban publikált, evangélikus vonatkozású anyagok versenyében elnyerhető Bornemissza Péter-díjat Vörös Szabolcsnak a Válasz Online felületén megjelent, “Láttam azokat, akik legyőzték a fenevadat” – először járt magyar püspök ukrán háborús zónában című riportja nyerte el.
Az idei Írónád díjat Vitális Judit, a Magyarországi Evangélikus Egyház honlapjának felelős szerkesztője, az Evangélikus Élet magazin hírszerkesztője vehette át a magazinban megjelent, Nem tündérmese – Isten kegyelme: Balicza Klára és Jenei Róbert egymásra találásának története című, házasság heti interjújáért.
Mindkét kategóriában megítéltek különdíjat is: Kuklai Katalin A babaszagú világ ajándéka – Kölcsönösen gazdagodnak a kisgyerekek és a fogyatékkal élő idős gondozottak a közös programokból című, a Népszava.hu internetes portálon megjelent, a Sztehlo Gábor Evangélikus Szeretetotthon piliscsabai telephelyén készült riportját Bornemisza Péter-különdíjjal, Balczó Mátyás, az Evangélikus Információs Szolgálat újságíró-szerkesztőjének a Hit, humor és lelki mélység – Gyerekkortól megérésig – Kovács András Péter humoristával készült, az Evangélikus Élet magazinban megjelent interjúját pedig Írónád különdíjjal ismerték el.