Médiapiac
Szabadság a kamera előtt
Százezrek követik őket, pedig nem hírességek, nem szerepeltek sorozatokban, nem ismerjük a hátterüket. Vajon hogyan lesz valakiből vlogger, mi motiválja, tudatosan építkezik-e, és mennyit keres ezzel? A Vodafone #HashtagFestivalon ezekre a kérdésekre keresték a választ Lilu beszélgetőtársai: Szabó Hédinke, Nosika (The Nosika Show) és Szilva (Szilvaglam).
Magamutogatás vagy terápia?
Nem kell feltétlenül exhibicionista alkat ahhoz, hogy valaki vlogolni kezdjen. Hédinek volt már tapasztalata kamera előtt, azonban a blog és az Instagram után azért vágott bele tudatosan a videózásba, hogy megmutathassa: nem csak egy csinos kirakati bábu, hanem vicces és érdekes személyiség is. Nosika játékosként kezdte a számítógép előtt, onnan nyergelt át a humor és a szórakoztatás területére, ami ösztönösen fakad belőle. Szilva a YouTube-on tanult sminkelni, de szégyenlős lévén, előbb csak blogban és fotósorozatokon merte megmutatni magát, kezdeti videói alá is inkább zenét kevert saját hangja helyett. Azonban rájött: ha szomorú, saját magát is képes megnevettetni a kamera előtt, így számára egyfajta terápia is a vlogolás.
Az ember a vlog mögött
Vajon mennyit mutatnak meg magukból a videósok és kiszínezik-e az önmagukról alkotott képet? Nosika szerint
Nem játszom meg magam, nem titkolózom. Ha megfogtam valakit, miért ne adjam oda magam? |
Persze egy egészséges határvonalat azért ő is meghúz a magánélet és a videók között.
Hédi szerint az emberek már nem vevők a mindig tökéletes és szép sztárokra, ezért is nő az őszintébb képet mutató vloggerek népszerűsége. Erre a különböző közösségi alkalmazások Live és Story funkciói is ráerősítenek: míg az Insta „esztétikai gyűjtemény”, a mozgóképeket nehéz lenne tökéletesre csiszolni.
Nem hazudunk, de nem mutatunk meg mindent. A csatornáinkra szórakozni jönnek az emberek |
– vallja Hédi.
A követőik jellemzően kedvesek, aranyosak, támogatók – foglalja össze Szilva. Elmondják, mit szeretnek, miből kérnének többet, és valóban kialakulhat irányukban a kicsit sziruposnak ható „szeretlek benneteket” érzés, ami a videózás egyik nagy hozadéka az alkotók számára.
Mit hoz a jövő?
Amiben a hagyományos média és a vloggerek között nagy különbség figyelhető meg, az a motiváció és a tudatosság. Hédi és Szilva egyaránt azt az álláspontot képviselte, hogy élvezni akarják a szereplést, a kötetlenséget, nincs erős stratégiai irányvonaluk vagy szigorú határidőik. Nosika tudatosabb az irányt illetően: ő például olyan témák felé is nyit, amelyekre a követői jelenleg nem nyitottak, de lát bennük fantáziát; jelenleg pedig talkshow-khoz épít egy házi stúdiót.
Kérdés az is, mi lesz a felülettel: a YouTube folyamatosan változik, bármi megtörténhet az online világban. Ezért a vloggerek inkább a márkájuk és a követőtáboruk felépítésében bíznak, amelyek később más területekre is konvertálhatóak.
Meg lehet ebből élni?
Ha valaki csak a pénzért vág bele a videózásba, az nagyon erőltetett lesz, és úgy nehéz sikert elérni. Abban egyetértettek a beszélgetők, hogy a YouTube monetizációs megoldásai önmagukban minimális bevételt jelentenek, viszont a szponzorációs lehetőségek bőségesek. Persze érdemes megválogatni, ki mit fogad el. Nemzetközi sztárok példája is mutatja, hogy akár milliós követőtáborral is megtartják „polgári” foglalkozásukat, biztosítva ezzel a szabadságukat.
Az üzleti modellről Hédivel külön is beszélgettünk.
Elmondta, hogy a szponzorált tartalmakra egy-két negatív visszajelzés érkezik ugyan, de ezek „általában hemzsegnek a helyesírási hibáktól”. Az elkötelezett követők inkább értelmes kritikákat szoktak megfogalmazni. A támogatás tényét mindig feltünteti, erre gondosan ügyel.
Hirdetési hálózattal is dolgozik, de a közvetlen megkereséseket jobban szereti. Nagy ügyfélnek számítanak a szépségápolási és sminkmárkák, a ruházati cikkek gyártói (fast fashion, hazai és külföldi kisebb tervezők), a sportcipők és a webshopok. A partnereket gondosan megválogatja, miután egy-két régi együttműködéssel megégette magát. Szereti a saját márkáját is építő partnerségeket, és kiköti, hogy nem mutat be állatokon tesztelt készítményeket – ennek ő maga is utánajár.
Mivel csatornája nem csupán szépség-tematikájú, így viszonylag sokféle terméket be tud építeni a videókba. Megkeresés esetén kreatív javaslatokat tesz a partnernek, és bár a tartalomba való túlzott beleszólást nem támogatja, az új témafelvetésekre nyitott.
Médiapiac
Új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a szlovák kormány
A szlovák közmédia vezetésének megválasztási folyamatát érintő módosításokat, valamint névváltoztatást is tartalmazó új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a pozsonyi kormány szerdán.
A Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) jelenlegi formáját és nevét 2011-ben Iveta Radicová – később idő előtt távozó – liberális kormányának idején hozták létre a Szlovák Rádió (SR) és a Szlovák Televízió (STV) összevonásával. Az RTVS élére később a legnagyobb szlovák kereskedelmi televízió egyik korábbi vezetőjét nevezték ki, és számos vitatott változtatásra is sor került, amelyekkel kapcsolatban az intézményt nem egy bírálat érte, egyebek mellett hírszolgáltatásának kiegyensúlyozottságát megkérdőjelezve.
A Robert Fico kormánya által most elfogadott – a pozsonyi törvényhozás liberális ellenzéke által élesen bírált – törvényjavaslat a TASR közszolgálati hírügynökség közlése szerint egyebek mellett módosítja az intézmény nevét, amelyet a jövőben Szlovák Televízió és Rádiónak (STVR) hívnak majd, de megtartja annak összevont formáját.
A javasolt új törvény által bevezetett érdemi változtatások egyike az intézményvezető megválasztásának folyamatát, konkrétan a vezérigazgatót megválasztó kilenctagú közmédiatanács összetételét érinti. A közmédiatanács tagjait eddig a parlament választotta egy speciális forgószabály alapján. A jövőben a tagok közül négyet a kulturális miniszter jelöl majd. Az új közmédiatörvény hatálybalépésével a szlovák közmédia jelenlegi vezetésének megbízatása megszűnik majd.
Az új jogszabály változást hoz majd a szlovák köztelevízióban sugározható reklámok mennyiségével kapcsolatban is, a teljes adásidő eddig megengedett 0,5 százalékáról 5 százalékra emelve a reklámidő maximális hányadát.
A szlovák miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy reményei szerint a jogszabályt még nyáron elfogadja a parlament.
Borítókép: Robert Fico szlovák kormányfő
Médiapiac
Reklámriport miatt bírságolt a médiatanács
Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.
Megsértette a műsorszámok támogatására vonatkozó törvényi rendelkezést a TV2 a Trendmánia (9. évad 40. rész) című műsorszám december 16-án sugárzott adásával – mondta ki a médiatanács április 23-án meghozott határozata.
A műsorrészt egy szépségipari cég üzletében vették fel, amelynek polcain márkanévvel ellátott szépségápolási termékek voltak láthatóak, amelyek egy részét a riporter ki is próbálta, illetve jótékony hatásukról beszélgetett az üzletvezetővel – írták.
Mindezek miatt a testület a műsorszámot reklámriportnak tekintette, és 500 ezer forint bírsággal sújtotta a TV2-t, a jogsértés ismételtségére tekintettel pedig 25 000 forint megfizetésére kötelezte a csatorna vezető tisztségviselőjét.
A közlemény szerint nézői bejelentés alapján, a kiskorúak védelme szempontjából vizsgálta a médiatanács az M4 Sporton február 28-án 18 óra 46 perctől sugárzott MOL Magyar Kupa DVSC-Ferencvárosi TC-nyolcaddöntőt a műsorszámban hallható trágár nézői bekiabálások miatt.
A testület figyelembe vette, hogy az élőben közvetített sportműsorszám szerkesztésére a médiaszolgáltatónak éppúgy nem volt lehetősége, mint a sugárzás időpontjának megválasztására, ezért nem indult hatósági eljárás a médiaszolgáltatóval szemben.
Ugyanezen az ülésén két rádiós frekvenciára kiírt pályázati eljárást is eredményesnek nyilvánított a médiatanács: a Fonyód 101,3 MHz és a Siófok 92,6 MHz helyi vételkörzetű rádiós médiaszolgáltatási lehetőségek kereskedelmi jellegű használatára kiírt pályázatok nyertese a Radio Plus Kft. lett.
A közlemény szerint nézői észrevétel nyomán kereste meg a médiatanács a cseh társhatóságot Kőhalmi Zoltán – Történjen bármi című, a Comedy Centralon január 1-jén 15 óra 56 perckor sugárzott műsorszáma miatt.
A műsort a médiaszolgáltató korhatárjelölés nélkül sugározta, azonban az a magyar szabályozás alapján a III. korhatári kategóriába (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) tartozna.
Az RRTV megállapította, hogy a műsorszám ugyan nem sértette meg a rádiós és televíziós műsorszolgáltatásról szóló cseh rendelkezéseket, de a társhatóság a magyar jogszabályokra tekintettel felhívta a médiaszolgáltatót, a Viacom CBS Networks International Czech s.r.o.-t, hogy tegyen eleget a magyar törvényben meghatározott, az általános közérdeken alapuló szigorúbb szabályoknak a korhatárjelölés tekintetében, amelyet a műsorszám sugárzásakor elmulasztott feltüntetni.
A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket
Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.
Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.
A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.
A sajátot könnyű…
Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.
… és másét?
De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy
többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti
– jegyezte meg Fáczán Gábor.
S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?
– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.
Sorozat indul!
A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.
Jakubász Tamás