Médiapiac
Számlás trükközésekért és ″magyarkodásért″ büntetett a versenyhivatal
A Penny Marketet ″magyarkodásért″ büntették meg, néhány kft.-t pedig azért, mert igénybe sem vett szolgáltatásról küldtek számlákat, díjbekérőket vagy ezekhasonló dokumentumokat, hogy így szerezzenek új ügyfeleket.
Több fontos határozatot is hozott a napokban a Gazdasági Versenyhivatal.
Az egyik értelmében a Penny Market Kereskedelmi Kft. (Penny) tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytatott akkor, amikor reklámkiadványában úgy hirdetett termékeket magyar termékként, hogy nem volt tekintettel a lehetséges fogyasztói értelmezésre. A vállalkozás 2010. július 1. és 2012. február 28. közötti időszakban nyomtatott reklámújságjában, plakátokon, a nyomtatott sajtóban és egyéb hirdetéseiben egyes termékeit „magyar termék” megjelöléssel népszerűsítette. A GVH álláspontja szerint azonban a magyar jelleget hangsúlyozó termékmegjelölés előzetesen rögzített, az egész szervezetre kiterjedően következetesen alkalmazott követelményrendszer alapján alkalmazható. Követelmény továbbá, hogy a vállalkozások a rendszereiket a fogyasztói értelmezésre figyelemmel alakítsák ki. A Penny a vizsgált időszakban rendelkezett írásba foglalt kritériumokkal annak eldöntésére, hogy egy adott termék mikor jeleníthető meg a vállalkozás kereskedelmi kommunikációiban magyarnak. Ezen kritériumrendszer kizárólagosan a termék adminisztratív származási helyét tekintette irányadónak a magyar termékként való minősítés szempontjából, amely származási hely fogalom azonban nem azonos a fogyasztói értelmezés szerinti származási hellyel. Legalábbis így látta a hatóság, amúgy ítélte meg, hogy az átlagos fogyasztó alapvetően a magyar alapanyagból, magyar cég által, magyar munkaerő közreműködésével, Magyarországon előállított termékeket tekinti magyar terméknek. A hivatal eljárásában azt is vizsgálta, hogy a vállalkozás betartotta-e a saját követelményrendszerének előírásait. A GVH megállapította, hogy a fenti magatartásával a Penny Market Kereskedelmi Kft. fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytatott, ezért 5 millió forint bírságot szabott ki a vállalkozással szemben.
Olcsón megúszták a számlás trükközők
Ugyancsak a GVH-val kapcsolatos hír, hogy elkezdték megbírságolni azokat a “telefonkönyves cégeket”, amelyek úgy tettek szert bevételre, hogy velük amúgy szerződéses kapcsolatban nem álló embereknek számlát, vagy ahhoz hasonlító dokumentumot küldtek igénybe nem vett szolgáltatásokról, például telefonkönyvben való megjelenésről, amelyek alapján a címzett azt gondolhatta, hogy a számára már teljesített szolgáltatás ellenértékét kell megfizetnie. A feladók a hatóság közleménye szerint a levelekben elhelyezett igen nehezen olvasható mellékletekben adtak tájékoztatást arról, hogy a küldemény valójában csak szolgáltatásra vonatkozó ajánlat.
A GVH a Telefonkönyv Magyarország Kft.-vel (Telefonkönyv Kft.) szemben indított eljárásban a cég 2011 decemberétől 2012. március 6-ig lefolytatott reklámozási gyakorlatát vizsgálta, melynek során olyan számlának tűnő dokumentumot küldött a vállalkozásoknak, mely mögött nem volt szerződéses jogviszony, és nem történt teljesítés. A számla valódiságának alátámasztását szolgálta a fizetési határidő és az azzal járó kötelezettségek feltüntetése is. Ezenkívül a Telefonkönyv Kft. által küldött levél első oldala megjelenésében nagymértékben hasonlított a Magyar Telekom Nyrt., illetve a vele szerződéses viszonyban álló MTT Magyar Telefonkönyvkiadó Kft. által kibocsátott számlákra.
A GVH vizsgálta továbbá a T&CS 2002 Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (T&Cs Kft.) 2011 december 8. és 2012. április 12. közötti reklámozási gyakorlatát, melynek során szolgáltatásnyújtásra vonatkozó üzleti ajánlatot küldött a vállalkozások számára. A postai úton kiküldött levélben egy „Díjbekérő számla” elnevezésű dokumentum szerepelt, mely tartalmazta a kiegyenlítéshez szükséges valamennyi információt (számlaszám, számla kelte, fizetési határidő, teljesítés időpontja, fizetési mód, szolgáltatás megnevezése). A küldeményben szerepelt egy „előfizetői szerződés” is az ügyfél adataival és a megjelenítendő telefonszámával. Ehhez kapcsolódóan a levélben szerepelt egy felhívás arról, hogy a vállalkozás ellenőrizze az adatai helyességét. Arra, hogy a szerződés ajánlattételnek minősül és mindkét fél aláírása után válik jogilag elfogadott szerződésnek, csupán a dokumentum „Szolgáltatási feltételek” részében alig észrevehetően, apró betűkkel történt utalás.
Az Üzleti Szaknévsor Reklám-szolgáltató Kft. (Üzleti Szaknévsor Kft.) 2011. január 1-jétől 2012. április 12-ig a weboldalán történő megjelenítésre vonatkozóan szintén díjbekérő számlának tűnő ajánlatot küldött vállalkozásoknak. A GVH a Szakmai Névsor Szolgáltató Kft. 2011. április 3-tól 2012. január végéig terjedő időszakban eljuttatott küldeményeit is vizsgálta, melyben saját adatbázis szolgáltatására vonatkozó ajánlatát számlaként tüntetette fel.
A vizsgálatok során bebizonyosodott, hogy a fenti vállalkozások által kiküldött ajánlatok alkalmasak voltak a megtévesztésre, mivel rendkívüli módon hasonlítottak egy számlára. Ezzel azt a látszatot keltették a címzettekben, hogy egy már korábban megkötött szerződés alapján kibocsátott számlát kaptak, így sok esetben gyanútlanul kiegyenlítették a számlát, azonban ezzel megrendelték a szolgáltatást.
A Gazdasági Versenyhivatal megállapította, hogy a vállalkozások nem hívták fel megfelelő módon a figyelmet arra, hogy a megküldött dokumentumok célja valójában szerződéskötés kezdeményezése és azt sem tették egyértelművé, hogy a kiküldött dokumentum valójában nem számla, hanem egy ajánlat, így az azon szereplő összeget nem kell kiegyenlíteni.
A vállalkozások a fenti magatartásukkal megtévesztő reklámozási gyakorlatot folytattak, ezért a GVH a Telefonkönyv Magyarország Kft.-t 1,490 millió forint, a T&CS 2002 Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-t és az Üzleti Szaknévsor Reklám-szolgáltató Kft.-t 1-1 millió forintra, míg a Szakmai Névsor Szolgáltató Kft.-t 320 ezer forint bírság megfizetésére kötelezte.
A bírságok megállapításakor a GVH súlyosító tényezőként értékelte többek között azt, hogy a jogsértést a vállalkozások hosszú időn keresztül folytatták, ezáltal a vállalkozások széles körét elérték a megtévesztő tájékoztatásaikkal. A vállalkozások figyelembe vehető árbevételének mértéke az esetek többségében jogi akadályát képezte magasabb mértékű bírságok kiszabásának.
Médiapiac
Új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a szlovák kormány
A szlovák közmédia vezetésének megválasztási folyamatát érintő módosításokat, valamint névváltoztatást is tartalmazó új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a pozsonyi kormány szerdán.
A Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) jelenlegi formáját és nevét 2011-ben Iveta Radicová – később idő előtt távozó – liberális kormányának idején hozták létre a Szlovák Rádió (SR) és a Szlovák Televízió (STV) összevonásával. Az RTVS élére később a legnagyobb szlovák kereskedelmi televízió egyik korábbi vezetőjét nevezték ki, és számos vitatott változtatásra is sor került, amelyekkel kapcsolatban az intézményt nem egy bírálat érte, egyebek mellett hírszolgáltatásának kiegyensúlyozottságát megkérdőjelezve.
A Robert Fico kormánya által most elfogadott – a pozsonyi törvényhozás liberális ellenzéke által élesen bírált – törvényjavaslat a TASR közszolgálati hírügynökség közlése szerint egyebek mellett módosítja az intézmény nevét, amelyet a jövőben Szlovák Televízió és Rádiónak (STVR) hívnak majd, de megtartja annak összevont formáját.
A javasolt új törvény által bevezetett érdemi változtatások egyike az intézményvezető megválasztásának folyamatát, konkrétan a vezérigazgatót megválasztó kilenctagú közmédiatanács összetételét érinti. A közmédiatanács tagjait eddig a parlament választotta egy speciális forgószabály alapján. A jövőben a tagok közül négyet a kulturális miniszter jelöl majd. Az új közmédiatörvény hatálybalépésével a szlovák közmédia jelenlegi vezetésének megbízatása megszűnik majd.
Az új jogszabály változást hoz majd a szlovák köztelevízióban sugározható reklámok mennyiségével kapcsolatban is, a teljes adásidő eddig megengedett 0,5 százalékáról 5 százalékra emelve a reklámidő maximális hányadát.
A szlovák miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy reményei szerint a jogszabályt még nyáron elfogadja a parlament.
Borítókép: Robert Fico szlovák kormányfő
Médiapiac
Reklámriport miatt bírságolt a médiatanács
Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.
Megsértette a műsorszámok támogatására vonatkozó törvényi rendelkezést a TV2 a Trendmánia (9. évad 40. rész) című műsorszám december 16-án sugárzott adásával – mondta ki a médiatanács április 23-án meghozott határozata.
A műsorrészt egy szépségipari cég üzletében vették fel, amelynek polcain márkanévvel ellátott szépségápolási termékek voltak láthatóak, amelyek egy részét a riporter ki is próbálta, illetve jótékony hatásukról beszélgetett az üzletvezetővel – írták.
Mindezek miatt a testület a műsorszámot reklámriportnak tekintette, és 500 ezer forint bírsággal sújtotta a TV2-t, a jogsértés ismételtségére tekintettel pedig 25 000 forint megfizetésére kötelezte a csatorna vezető tisztségviselőjét.
A közlemény szerint nézői bejelentés alapján, a kiskorúak védelme szempontjából vizsgálta a médiatanács az M4 Sporton február 28-án 18 óra 46 perctől sugárzott MOL Magyar Kupa DVSC-Ferencvárosi TC-nyolcaddöntőt a műsorszámban hallható trágár nézői bekiabálások miatt.
A testület figyelembe vette, hogy az élőben közvetített sportműsorszám szerkesztésére a médiaszolgáltatónak éppúgy nem volt lehetősége, mint a sugárzás időpontjának megválasztására, ezért nem indult hatósági eljárás a médiaszolgáltatóval szemben.
Ugyanezen az ülésén két rádiós frekvenciára kiírt pályázati eljárást is eredményesnek nyilvánított a médiatanács: a Fonyód 101,3 MHz és a Siófok 92,6 MHz helyi vételkörzetű rádiós médiaszolgáltatási lehetőségek kereskedelmi jellegű használatára kiírt pályázatok nyertese a Radio Plus Kft. lett.
A közlemény szerint nézői észrevétel nyomán kereste meg a médiatanács a cseh társhatóságot Kőhalmi Zoltán – Történjen bármi című, a Comedy Centralon január 1-jén 15 óra 56 perckor sugárzott műsorszáma miatt.
A műsort a médiaszolgáltató korhatárjelölés nélkül sugározta, azonban az a magyar szabályozás alapján a III. korhatári kategóriába (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) tartozna.
Az RRTV megállapította, hogy a műsorszám ugyan nem sértette meg a rádiós és televíziós műsorszolgáltatásról szóló cseh rendelkezéseket, de a társhatóság a magyar jogszabályokra tekintettel felhívta a médiaszolgáltatót, a Viacom CBS Networks International Czech s.r.o.-t, hogy tegyen eleget a magyar törvényben meghatározott, az általános közérdeken alapuló szigorúbb szabályoknak a korhatárjelölés tekintetében, amelyet a műsorszám sugárzásakor elmulasztott feltüntetni.
A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket
Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.
Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.
A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.
A sajátot könnyű…
Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.
… és másét?
De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy
többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti
– jegyezte meg Fáczán Gábor.
S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?
– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.
Sorozat indul!
A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.
Jakubász Tamás