Szalay Dániel 2013. március 29.

Számlás trükközésekért és ″magyarkodásért″ büntetett a versenyhivatal

A Penny Marketet ″magyarkodásért″ büntették meg, néhány kft.-t pedig azért, mert igénybe sem vett szolgáltatásról számláztak.

A Penny Marketet ″magyarkodásért″ büntették meg, néhány kft.-t pedig azért, mert igénybe sem vett szolgáltatásról küldtek számlákat, díjbekérőket vagy ezekhasonló dokumentumokat, hogy így szerezzenek új ügyfeleket.

Több fontos határozatot is hozott a napokban a Gazdasági Versenyhivatal.

Az egyik értelmében a Penny Market Kereskedelmi Kft. (Penny) tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytatott akkor, amikor reklámkiadványában úgy hirdetett termékeket magyar termékként, hogy nem volt tekintettel a lehetséges fogyasztói értelmezésre. A vállalkozás 2010. július 1. és 2012. február 28. közötti időszakban nyomtatott reklámújságjában, plakátokon, a nyomtatott sajtóban és egyéb hirdetéseiben egyes termékeit „magyar termék” megjelöléssel népszerűsítette. A GVH álláspontja szerint azonban a magyar jelleget hangsúlyozó termékmegjelölés előzetesen rögzített, az egész szervezetre kiterjedően következetesen alkalmazott követelményrendszer alapján alkalmazható. Követelmény továbbá, hogy a vállalkozások a rendszereiket a fogyasztói értelmezésre figyelemmel alakítsák ki. A Penny a vizsgált időszakban rendelkezett írásba foglalt kritériumokkal annak eldöntésére, hogy egy adott termék mikor jeleníthető meg a vállalkozás kereskedelmi kommunikációiban magyarnak. Ezen kritériumrendszer kizárólagosan a termék adminisztratív származási helyét tekintette irányadónak a magyar termékként való minősítés szempontjából, amely származási hely fogalom azonban nem azonos a fogyasztói értelmezés szerinti származási hellyel. Legalábbis így látta a hatóság, amúgy ítélte meg, hogy az átlagos fogyasztó alapvetően a magyar alapanyagból, magyar cég által, magyar munkaerő közreműködésével, Magyarországon előállított termékeket tekinti magyar terméknek. A hivatal eljárásában azt is vizsgálta, hogy a vállalkozás betartotta-e a saját követelményrendszerének előírásait. A GVH megállapította, hogy a fenti magatartásával a Penny Market Kereskedelmi Kft. fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytatott, ezért 5 millió forint bírságot szabott ki a vállalkozással szemben.

Olcsón megúszták a számlás trükközők

Ugyancsak a GVH-val kapcsolatos hír, hogy elkezdték megbírságolni azokat a "telefonkönyves cégeket", amelyek úgy tettek szert bevételre, hogy velük amúgy szerződéses kapcsolatban nem álló embereknek számlát, vagy ahhoz hasonlító dokumentumot küldtek igénybe nem vett szolgáltatásokról, például telefonkönyvben való megjelenésről, amelyek alapján a címzett azt gondolhatta, hogy a számára már teljesített szolgáltatás ellenértékét kell megfizetnie. A feladók a hatóság közleménye szerint a levelekben elhelyezett igen nehezen olvasható mellékletekben adtak tájékoztatást arról, hogy a küldemény valójában csak szolgáltatásra vonatkozó ajánlat.

A GVH a Telefonkönyv Magyarország Kft.-vel (Telefonkönyv Kft.) szemben indított eljárásban a cég 2011 decemberétől 2012. március 6-ig lefolytatott reklámozási gyakorlatát vizsgálta, melynek során olyan számlának tűnő dokumentumot küldött a vállalkozásoknak, mely mögött nem volt szerződéses jogviszony, és nem történt teljesítés. A számla valódiságának alátámasztását szolgálta a fizetési határidő és az azzal járó kötelezettségek feltüntetése is. Ezenkívül a Telefonkönyv Kft. által küldött levél első oldala megjelenésében nagymértékben hasonlított a Magyar Telekom Nyrt., illetve a vele szerződéses viszonyban álló MTT Magyar Telefonkönyvkiadó Kft. által kibocsátott számlákra.

A GVH vizsgálta továbbá a T&CS 2002 Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (T&Cs Kft.) 2011 december 8. és 2012. április 12. közötti reklámozási gyakorlatát, melynek során szolgáltatásnyújtásra vonatkozó üzleti ajánlatot küldött a vállalkozások számára. A postai úton kiküldött levélben egy „Díjbekérő számla” elnevezésű dokumentum szerepelt, mely tartalmazta a kiegyenlítéshez szükséges valamennyi információt (számlaszám, számla kelte, fizetési határidő, teljesítés időpontja, fizetési mód, szolgáltatás megnevezése). A küldeményben szerepelt egy „előfizetői szerződés” is az ügyfél adataival és a megjelenítendő telefonszámával. Ehhez kapcsolódóan a levélben szerepelt egy felhívás arról, hogy a vállalkozás ellenőrizze az adatai helyességét. Arra, hogy a szerződés ajánlattételnek minősül és mindkét fél aláírása után válik jogilag elfogadott szerződésnek, csupán a dokumentum „Szolgáltatási feltételek” részében alig észrevehetően, apró betűkkel történt utalás.

Az Üzleti Szaknévsor Reklám-szolgáltató Kft. (Üzleti Szaknévsor Kft.) 2011. január 1-jétől 2012. április 12-ig a weboldalán történő megjelenítésre vonatkozóan szintén díjbekérő számlának tűnő ajánlatot küldött vállalkozásoknak. A GVH a Szakmai Névsor Szolgáltató Kft. 2011. április 3-tól 2012. január végéig terjedő időszakban eljuttatott küldeményeit is vizsgálta, melyben saját adatbázis szolgáltatására vonatkozó ajánlatát számlaként tüntetette fel.

A vizsgálatok során bebizonyosodott, hogy a fenti vállalkozások által kiküldött ajánlatok alkalmasak voltak a megtévesztésre, mivel rendkívüli módon hasonlítottak egy számlára. Ezzel azt a látszatot keltették a címzettekben, hogy egy már korábban megkötött szerződés alapján kibocsátott számlát kaptak, így sok esetben gyanútlanul kiegyenlítették a számlát, azonban ezzel megrendelték a szolgáltatást.

A Gazdasági Versenyhivatal megállapította, hogy a vállalkozások nem hívták fel megfelelő  módon a figyelmet arra, hogy a megküldött dokumentumok célja valójában szerződéskötés kezdeményezése és azt sem tették egyértelművé, hogy a kiküldött dokumentum valójában nem számla, hanem egy ajánlat, így az azon szereplő összeget nem kell kiegyenlíteni.

A vállalkozások a fenti magatartásukkal megtévesztő reklámozási gyakorlatot folytattak, ezért a GVH a Telefonkönyv Magyarország Kft.-t 1,490 millió forint, a T&CS 2002 Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-t  és az Üzleti Szaknévsor Reklám-szolgáltató Kft.-t 1-1 millió forintra, míg a Szakmai Névsor Szolgáltató Kft.-t 320 ezer forint bírság megfizetésére kötelezte.

A bírságok megállapításakor a GVH súlyosító tényezőként értékelte többek között azt, hogy a jogsértést a vállalkozások hosszú időn keresztül folytatták, ezáltal a vállalkozások széles körét elérték a megtévesztő tájékoztatásaikkal. A vállalkozások figyelembe vehető árbevételének mértéke az esetek többségében jogi akadályát képezte magasabb mértékű bírságok kiszabásának.

Címkék: gvh bírság
A cikk szerzője Szalay Dániel

Nézze meg Szalay Dániel teljes profilját a Ki Kicsoda? oldalunkon.


″Az Index marad, ami volt″

11 órája

Évek óta a frontvonalban érezzük magunkat. Mint egy világháborúban. Hol a Vörös Hadsereg söpör át rajtunk, hol a Wehrmacht, mi meg csak kapkodjuk a fejünket - kezdik a szolgálati közleményüket.