2010. március 11.

Szeretjük az átállást

Pozitívan beszélünk ugyan az analóg technológiáról a digitálisra való átállásról, de az új platformon rádiózás és a mobiltévé népszerűsége még jelentősen elmarad a digitális televízióétól

Tavaly októberben és novemberben, másfélezer háztartás megkérdezésével, reprezentatív mintát kutatva arra jutott a Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) által megbízott cég, hogy kábelen keresztül tévézik hazánk lakosságának legnagyobb része – mintegy 4 millió háztartásból 2,392 milliónál érhető el televíziós adás ily módon. Az egyedi műholdas és a szoba- vagy tetőantennás földfelszíni televíziózás elterjedtsége az elmúlt időszakban folyamatosan csökkent, míg az előfizetéses műholdas és az IPTV-szolgáltatás részesedése tovább nőtt. Továbbra is a lakosság 1,4 százaléka nem tévézik, csökken a platformok kereszthasználata, már kevesebb, mint 6 százaléknyi az olyan háztartás, ahol egynél több platformon tévéznek. A platformok közül a földfelszíni digitális televíziózás (azaz a DVB-T vételi mód) még nem éri el az 1 százalékot, ezért a kutatás statisztikai hibahatára miatt arra platformhasználati számot nem lehet adni.
820 ezer háztartásban elsődleges a szoba- vagy tetőantennás földfelszíni vételi mód. Ezek a háztartások a digitális átállás elsődleges érintettjei, hiszen ők a jelenlegi országos földfelszíni tévécsatornákat, köztük a közszolgálati m1-et csak ilyen módon érik el.
A digitális átállás keretében 2011 végéig megszűnik a jelenlegi analóg földfelszíni televízió vételi mód és helyébe a jobb kép- és hangminőséget, nagyobb szolgáltatásválasztékot nyújtó, a korlátos erőforrással, az ország számára rendelkezésre álló frekvenciakészlettel való hatékonyabb gazdálkodást lehetővé tevő digitális földfelszíni televíziózás lép. Mindez azt jelenti, hogy a jelenleg még a földfelszíni analóg adást nézőknek 2011 végéig valamelyik másik televíziózási módra kell áttérniük.
Az előfizetéses műholdas szolgáltatások sikere elsősorban a kisebb településen élőknek „köszönhető”, ezeken a területeken ugyanis a kábeltelevíziós ellátottság jelentősen elmarad a nagyvárosokétól. Esetükben 28 százalék volt ezen platform elterjedtsége a kábel és az IPTV 42 százalékával szemben, míg a fővárosban közel teljes a kábel és az IPTV dominanciája (84 százalék), az előfizetéses műholdas tévé szerepe pedig szinte elhanyagolható (6 százalék). Szintén a kistelepüléseken a legjellemzőbb a földfelszíni televíziós vételi mód – 100-ból 30 háztartásban használják ezt a technológiát, bár érdemes megjegyezni, hogy 2005-ben még 52-ben tették ugyanezt.
A digitális televíziózás részaránya folyamatosan emelkedik a televízió-vételi módok körében, 2009 végére már háztartások egynegyede (26 százalék) használt digitális platformot. Az analóg sugárzás 2011 végén történő leállásáról (az analóg lekapcsolásról) 4,6 millióan tudnak (a lakosság 56 százaléka), és 3,4 millióan hallottak arról (a lakosság 42 százaléka), hogy az ország egyes területein már jelenleg is fogható a digitális adás. A digitális átállás megítélése javult, a korábbi 44 százalékkal szemben tavaly ősszel már a lakosság 49 százaléka ítélte meg pozitív módon a folyamatot, sok volt a semleges vélemény is, míg negatívnak csak minden tizedik ember (12 százalék) értékelte az átállást.
Nem meglepő módon az átállás elsődleges érintettjei, a jelenleg televíziót analóg földfelszíni módon, szoba- vagy tetőantennával nézők, akikre mindez konkrét feladatot ró, kevésbé ítélik meg pozitívan a jelenséget. Már minden második felnőtt (a lakosság 52 százaléka) tisztában van azzal, hogy a régi készülékekhez dekóder kell a digitális földfelszíni adás vételéhez, azonban a dekóder nélküli vételre alkalmas televíziókészülékeket a felnőtt lakosság fele, míg az elsődlegesen érintettek háromnegyede nem tudja, miről lehet felismerni. Minden harmadik felnőtt (a lakosság 34 százaléka) tévesen úgy gondolja, hogy az átállás miatt a jövőben fizetni kell a jelenleg ingyenesen elérhető csatornákért.
Az Antenna Hungária kommunikációs kampányának hatása többek között a MindigTV logó ismertségével is mérhető: közel duplájára, 20-ról 39 százalékra nőtt az emblémát ismerők száma. Közülük legtöbben a tévében (reklámokban) találkoztak a digitális földfelszíni adás szimbólumával. Valószínűleg a reklámoknak köszönhető, hogy az átállással kapcsolatos elsődleges várakozás a jobb képminőséget érinti – a megkérdezettek közel kétharmada (65 százalék) számít erre a pozitív változásra.
A kutatás megállapította, hogy az ország felnőtt lakosságának 82 százaléka, 6,715 millió ember szokott rádiót hallgatni. Közülük csak minden tizedik, 620 ezer ember hallgat interneten rádiót – 69 százalékuk ugyanazokat, mint a földi sugárzás során, és csak 14 százalékuk szakad el ebben a tekintetben a hazaitól és választ külföldi adókat. A digitális rádiózásról alig több mint minden hatodik ember hallott (17 százalék), számuk stagnált az elmúlt időszakban.
A „legfiatalabb” tévés platformról, a mobiltévéről a felnőtt lakosság közel fele, egész pontosan 46 százaléka hallott már, azonban mindössze 95 ezren valószínűsítik, hogy elő is fizetnének rá. A mobiltévé használat iránt nyitottak körében közel kiegyenlített az arány a hagyományos televíziózással megegyező lineáris (azaz „azt nézem, amit épp adnak” típusú) és az internetes használathoz hasonlító nem lineáris (azaz „akkor nézem, amikor ráérek” típusú) szolgáltatást preferálók között.

″Az Index marad, ami volt″

4 órája

Évek óta a frontvonalban érezzük magunkat. Mint egy világháborúban. Hol a Vörös Hadsereg söpör át rajtunk, hol a Wehrmacht, mi meg csak kapkodjuk a fejünket - kezdik a szolgálati közleményüket.