Kövess minket!

Médiapiac

Társadalmi előítéletek akadályozzák a lányok mobiltelefonhoz való hozzáférését

A Girl Effect és a Vodafone Alapítvány megbízásából készült tanulmány 25 országban, többek között Indiában, Tanzániában, Dél-Afrikában, Nigériában és Bangladesben mérte fel a kiszolgáltatott helyzetben lévő lányok mobiltelefonhoz való hozzáférését. A tanulmányból kiderül, hogy sok fejlődő országban a lányok mobiltelefonhoz való hozzáférése és mobilhasználata drasztikus mértékben alacsonyabb, mint a fiúké. A lányok titokban osztanak meg és vesznek kölcsön mobiltelefonokat, ami aránytalanul magas veszélynek teszi ki őket. A Girl Effect és a Vodafone Alapítvány ezért felhívást intéz a technológiai közösségek felé azzal a céllal, hogy előmozdítsa olyan mobiltermékek és -szolgáltatások tervezését, amelyek segítik a kiszolgáltatott helyzetben lévő lányokat.

A Girl Effect nonprofit szervezet és a Vodafone Alapítvány nyilvánosságra hozta az első olyan átfogó nemzetközi tanulmány eredményét, amely azt vizsgálta, mennyire férnek hozzá a fiatal lányok a mobiltechnológiához, és mennyire tudják azt használni. A kutatás eredménye azt mutatta, hogy a fiúknak másfélszer akkora eséllyel van mobiltelefonjuk, mint a lányoknak. Ráadásul esetükben 1,3-szoros a valószínűsége annak, hogy okostelefonjuk van, mivel a társadalmi előítéletek és egyéb akadályok aránytalanul korlátozzák a lányok mobiltelefonhoz való hozzáférését és mobilhasználatát – olvasható a lapunknak elküldött közleményben.

A lányok mobiltelefon elérése a vártnál magasabb a fejlődő országokban. Míg a tanulmányban megkérdezett lányok csupán 44 százaléka mondta azt, hogy van telefonja, több mint fele (52%) már kölcsön tud venni egyet. A tanulmány szerint a telefon által a lányok úgy érzik, jobban be tudnak kapcsolódni az élet vérkeringésébe (50%), hozzá tudnak férni a tanulási lehetőségekhez (47%), csökkenthetik az unatkozást (62%), jobban hozzáférhetnek előlük eltitkolt információkhoz (26%), illetve megerősíthetik önbizalmukat (20%).

A kutatás – egy 25 ország bevonásával készült kvalitatív és kvantitatív tanulmány, – ugyanakkor arra a következtetésre jutott, hogy a lányok telefonhoz való hozzáférését és annak használatát drasztikus mértékben csökkentik azok a negatív társadalmi normák, amelyek nem biztosítanak számukra a fiúkéval egyenlő szabadságjogokat. A megkérdezett fiúk több mint kétharmada (67%) arról számolt be, hogy van mobiltelefonja (míg ugyanez az adat a lányok esetében 44 százalék volt), kölcsönvett készüléket pedig 28%-uk használt – a lányok 52 százalékos arányához képest.

 

Ráadásul például Nigériában, Malawiban és Tanzániában a fiúk sokkal nagyobb eséllyel vesznek igénybe mobiltelefont összetettebb tevékenységekhez, mint a Whatsapp vagy Facebook-használathoz, internetes hírolvasáshoz vagy álláskereséshez. Ezekben az országokban sokkal valószínűbb, hogy a lányok telefonhasználatát egyszerűbb napi feladatokra korlátozzák, amelyekhez sokkal kevesebb technológiai jártasság is elegendő, mint pl. a szülők felhívása vagy a számológép használata.

Indiában és Bangladesben a mobiltelefont használó lányok gyakran szembesülnek a közösség negatív megítélésével, ezért a szülők sokkal nagyobb valószínűséggel akadályozzák meg a készülékhez való hozzáférést. Azok a lányok, akik a telefonnal kapcsolatos szabályokat megszegik, ugyancsak nagyobb eséllyel kapnak szidást, verést, iskolától való eltiltást; sőt, gyakrabban kényszerítik őket házasságba is nagyon fiatal korban.

„Ha egy 15 éves lánnyal történik ez meg, szobafogságot kap, megverik, és a tanuláshoz való jogától is megfosztják. Sőt, még az is lehet, hogy férjhez adják”

– mesélte egy 17 éves indiai lány.

A lányok mobilhasználatának korlátozása egyben azt is jelenti, hogy a lányok sokkal nagyobb valószínűséggel kényszerülnek arra, hogy akár veszélyes, titkos úton jussanak mobiltelefonhoz. Észak-Nigériában például, ahol a lányok telefonhasználata szülői engedélyhez kötött, a lányok azt állítják, gyakran előfordul, hogy a fiúk titkos telefont adnak a barátnőjüknek, hogy titokban bármikor el tudják érni.

Emiatt a lányok a szülők biztonsággal kapcsolatos aggályait tekintik a mobiltelefonhoz való hozzáférés legfőbb akadályának (47%), míg a fiúk esetében annak költsége a legfontosabb visszatartó tényező (60%).

 

Kecia Bertermann, a Girl Effect Digitális Kutatás részlegének műszaki igazgatója így nyilatkozott: „A technológia vívmányaihoz való egyenlőtlen hozzáférés egyre fontosabb kutatási terület, a ‘lányokat’ azonban általában összemossák a ‘nők’ tágabb kategóriájával, ezért az ő sajátos kihívásaikra nem derül fény. Ez a tanulmány azonban pontos képet fest a lányok által megtapasztalt valóságról, és arról, hogy a mobiltelefonhoz való hozzáférésben a sor legvégén kullognak.

Ez azt jelenti, hogy a lányoknak sokkal több kockázatot kell felvállalniuk, miközben az előnyökből nem, vagy csak alig részesülnek.

Sem idejük, sem jóváhagyásuk nincs ahhoz, hogy magabiztosan kísérletezhessenek a mobiltelefon komplexebb felhasználási módjaival. Ez nem jelent mást, mint hogy akadályozzák a lányok technikai készségeinek fejlesztését. Másodsorban, mivel a lányok egy részének a titkos telefonhasználat marad meg egyetlen lehetőségként, úgy érezhetik, hogy a biztonsággal kapcsolatos problémákról sem a szüleikkel, sem a barátaikkal nem beszélhetnek, ezzel sokkal nagyobb veszélybe sodorva magukat.”

Malawiban és Ruandában, ahol a mobiltelefonhoz való hozzáférést korlátozzák, és a lányok technikai ismeretei alacsony szinten állnak, még maguk a lányok is attól félnek, hogy a telefon „letérítheti őket a tisztességes útról” azzal, hogy fiúkkal hozhatja őket kapcsolatba, amely végül nem kívánt terhességhez fog vezetni.

„Néhányan úgy gondolják, hogy a fiúk és a lányok különbözőek, míg mások azt mondják, hogy egy fiúnak bármilyen korban lehet telefonja, viszont a lányok teherbe eshetnek tőle”

– mondta egy malawi 19 éves lány.

A lányok körében azonban általánosan elfogadott gondolat, hogy a mobiltelefon növelheti a biztonságukat. A lányok a fiúknál sokkal többször hangoztatják, milyen hasznos tud lenni a mobiltelefon a rájuk leselkedő veszélyek csökkentésében. Azokban az országokban, ahol a lányok kevésbé férnek hozzá a mobiltelefonhoz, és annak használata is korlátozottabb számukra, általában ezt tartják a telefon tulajdonlása melletti legfontosabb érvnek.

Andrew Dunnett, a Vodafone Alapítvány igazgatója így fogalmazott: „A lányok lemaradnak. Sok országban a mobiltelefonhoz való hozzáférés kulcsfontosságú szerepet játszik a lányok egészségnek megőrzésében, tanulásában és fejlődésében.

Szembe kell néznünk azzal a valós ténnyel, hogy a lányok és a fiúk nem egyenlő eséllyel férnek hozzá a mobiltelefonhoz, ezért olyan szolgáltatásokat kell fejlesztenünk, amelyek ténylegesen el is jutnak a lányokhoz, és segítik őket.

Szeretnénk, ha ez a kutatás tájékoztatná és egyben támogatná a technológiai és fejlesztési szektort a lányok igényeinek kielégítésében, és kézzelfogható előrehaladást eredményezne az ENSZ fenntartható fejlesztési céljainak megvalósításában.”

A Vodafone Alapítvány és a Girl Effect elkötelezték magukat amellett, hogy nyolc országban hétmillió kiszolgáltatott helyzetben lévő lány ügyét mozdítják elő azzal, hogy mobiltelefonon biztosítanak számukra hozzáférést a nekik szükséges szolgáltatásokhoz. A számos partnerrel és támogatóval folyó együttműködés keretében öt év alatt összesen 25 millió amerikai dollárt szeretnének előteremteni ambiciózus céljuk eléréséhez, amelybe a Vodafone Alapítvány 5 millió dollár értékű hozzájárulása is beleértendő.

Ez az úttörő tanulmány arra bíztatja a fejlesztés és technológia világában aktív vezetőket, hogy tárják fel azokat a társadalmi korlátokat, amelyek akadályozzák a lányok mobilhasználatát. A Vodafone Alapítvány és a Girl Effect arra hívja fel az érintett iparágakat, hogy tegyék meg a szükséges lépéseket, és valósítsák meg az alábbiakat:

A Girl Effect és a Vodafone Alapítvány „A lányok és a mobiltelefon” kiálltványa:


1. Holisztikusan oldják meg a mobilhasználat területén a nemek között mutatkozó eltérést. A lányok fizikai akadályokba is ütköznek a mobiltelefonhoz való hozzáférésben, általában azonban a társadalmi korlátokat a legnehezebb lerombolni. Ezek a kérdések a helyi kontextus figyelembevételével és holisztikus megközelítés alkalmazásával oldhatók meg leghatékonyabban, amelyek segítségével egyszerre több korlát is lebontható, digitális és nem digitális eszközök segítségével.

 

2. Fogalmazzák át az írni és olvasni tudás fogalmát a digitális kor követelményeinek megfelelően. A technikai ismeretek az oktatás elengedhetetlenül fontos részét képezik, és ha ebbe nem fektetünk be, a lányoknál fennáll annak a veszélye, hogy lemaradnak. E gondolat támogatásának részeként a technikai készségeket és a digitális biztonságot bele kell foglalni az összes diáknak leadott tananyagba, valamint ösztönözni kell a mobiltelefonok magasabb szintű elfogadottságát a családok és közösségek körében.

 

3. A készülék kialakítása az online biztonságot kell, hogy szolgálja. Észak-Nigériától egészen a kolorádói Adams megyéig a lányok mindenhol azt szeretnék, hogy az interneten nagyobb biztonságban legyenek. A platformok kialakításakor külön figyelnünk kell azokra a felhasználókra, akik kölcsönbe kapják a készüléket. Olyan élményt kell terveznünk, amely ugyanolyan biztonságos egy olyan lány számára is, aki csak időnként fér hozzá különböző készülékekhez, mint annak, akinek folyamatosan kéznél van a saját készüléke.

 

4. Vonják be a férfiakat és a fiúkat. A férfiak és a fiúk gyakran sokkal könnyebben hozzáférnek a mobiltelefonhoz, mint a lányok vagy a nők, ráadásul néha ők a mobiltelefonhoz való hozzáférés felügyelői is. Támogatnunk kell ezeket a felügyelőket abban, hogy fellépjenek a mobiltelefonokat körülvevő tabukkal szemben, és meg kell mutatnunk, hogyan képes a telefon a gyakorlatban is javítani a lányok életminőségét.

 

5. Támogassák a lányokat digitális látókörük szélesítésében és a közös alkotásban. A lányok mindenki másnál alkalmasabbak arra, hogy releváns és értékes megoldásokat tervezzenek saját életterük számára. Ez hatalmas lehetőséget jelent a technológiai szektor számára a lányok fejlesztési folyamatba történő bevonásában. Bővítenünk kell a lányok technológiai ismereteit a telefon napi használatától kezdve a programozási ötleteken át egészen a beavatkozásokig, továbbá hozzáférést kell biztosítanunk, hogy fellobbanthassuk a kreativitás szikráját, és teret adhassunk a határok nélküli alkotásnak.

Médiapiac

Erőset mondott az alkotmánybíró a médiahelyzetről

A közügyek alakításáról ugyanis a hozzájuk eljutó ismeretek alapján döntenek a választók.

Közzétéve:

Juhász Imre alkotmánybíró, fotó: MTI/Balogh Zoltán

Minden államnak védenie kell saját sajtóviszonyait a külföldi befolyástól – erről beszélt a Magyar Nemzetnek adott interjúban Juhász Imre. Az alkotmánybíró úgy fogalmazott:

„A sajtó nem önmagáért van, a média felületet kell hogy biztosítson a közügyek megvitatásához. Az államnak pedig garantálnia kell, hogy bárki szabadon kifejthesse véleményét, illetve hogy a sajtótermékek szabadon működhessenek, továbbá azt, hogy az állampolgárok megfelelő információkhoz juthassanak.”

Az alkotmánybíró szerint mindez felfogható szuverenitási kérdésként is, hiszen a közügyek alakításáról a hozzájuk eljutó ismeretek alapján döntenek a választók.

– Ennek megfelelően minden valamire való államnak alkotmányos szinten kellene védenie a saját sajtóviszonyait, miként azt a magyar alaptörvény teszi

– összegzett Juhász Imre.

A nemzeti ünnep apropóján készült, a sajtószabadság napjainkbeli kérdéseit érintő interjúban az alkotmánybíró beszélt egyebek mellett a minőségi újságírást leginkább veszélyeztető jelenségekről, a közbeszéd milyenségéről és arról, hogy már 1848-ban kiderült: médiaszabályozást alkotni nem is olyan egyszerű.

Jakubász Tamás

Tovább olvasom

Médiapiac

Magyarországon egyedülálló választási műsorral készül a TV2

A TV2 hírigazgatója, Szalai Vivien a csatorna terveiről beszélt a Mandinernek adott interjúban.

Közzétéve:

Mandiner-archív

– A magyar semmiben nem különbözik a külföldi médiahelyzettől. A kritikus hangok a politikai lobbistáktól érkeznek, akiktől aztán végképp távol áll a pártatlanság. Mindig azt szoktam mondani, hogy a TV2 és az RTL Klub híradójának is van egy sajátos hangvétele, de nekünk egyetlen értékmérőnk van, és egyetlen közegnek szeretnénk megfelelni: a nézőnek. Ez a stratégia minket igazol: tavaly az összes korcsoportban a Tényeket, a Tények pluszt, valamint a reggeli műsorunkat, a Mokkát választották a legtöbben az országban. Mi nem foglalkozunk a kívülről ordítozókkal, a munkánkat szeretnénk végezni a legmagasabb minőségben, a szakmaiságot leginkább szem előtt tartva – hangsúlyozta a TV2 hírigazgatója, Szalai Vivien a Mandinernek adott interjúban.

Szalai Vivien kitért arra is, az egész éves átlagot nézve mindhárom kiemelt korcsoportban a teljes napon és főműsoridőben egyaránt a Tv2-t nézték a legtöbben. A csatorna sikerének titkáról a hírigazgató azt mondta:

– Egyszerű hasonlattal élve: egy nagy múltú cukrászdába azért járnak a vendégek, mert évtizedek óta ugyanazt a minőséget kapják – lehet azon vitatkozni, hogy lehet-e másképp készíteni a krémest, a lényeg, hogy azt választják az emberek, mert ismerik és szeretik. A hírműsoraink esetében is pontosan ez az elv működik. Ráadásul az utóbbi években ingyenreklámot is kaptunk. Az, hogy az ellenzék lejárató kampányt folytatott a hírműsorainkkal szemben, visszafelé sült el, mivel ezzel karaktert adott nekünk. Mindemellett egy szakmailag és emberileg kiváló csapat jött össze az elmúlt években, fantasztikus műsorvezetői, szerkesztői és riporteri gárdával dolgozunk, a munkatársak végtelenül tehetségesek és szorgalmasak, nyitottak az innovációra, szeretnek tanulni, és rendkívül lojálisak a munkahelyükhöz és a kollegáikhoz, ami nagy érték – mondta a lapnak.

Arra a gondolatra,hogy idővel minden médium az online felületre helyeződik majd, ez pedig a televíziózás és a nyomtatott sajtó végét jelenti majd, Szalai Vivien elmondta:

– Emlékszem, évekkel ezelőtt volt egy heves vitám a témában. Ezzel határozottan nem értettem egyet akkor és most sem. A magyar ember sok tekintetben jobban rabja a szokásoknak, és kevésbé fogékony az innovációra – mi is ezt tapasztaljuk annál a korosztálynál, amely a Tényeket nézi, és általánosságban szerkesztett tartalmat fogyaszt bármilyen formában. Egyébként egy meglepő jelenség is felütötte a fejét. Mégpedig, hogy A TV2 mindig erősebb volt a 18–59-es, tehát a valamelyest idősebb korosztályon belül, mint az RTL. Egyébként téves az a vélekedés, hogy az RTL Híradóját elsősorban a fővárosiak, a Tényeket pedig a vidéki közönség nézi – mindkettőt alapvetően a vidéki közönség választja, a különbség, hogy minket inkább a kisebb városokban élő és a valamelyest idősebb nézők.

De ez is megváltozott: elkezdtünk erősödni a 18–49-es korosztályban, sőt erősebbek lettünk, mint a 18–59-es korcsoportban, ami minden nemzetközi trenddel szembemegy, hiszen a szerkesztett tévés tartalmat a fiatal korosztály elvileg már kevésbé fogyasztja

– mondta a hírigazgató.

Ettől függetlenül online is erősen jelen van a csatorna: a Tények.hu is jó eredményeket ér el az utóbbi időben.

Ennek az évnek fontos feladata, hogy továbbfejlesszük az online felületünket, hiszen a szerkesztett tartalmat fogyasztó közönség mellett ki kell szolgálnunk a fiatalabb generációt is

– hangsúlyozta.

A választási időszak kapcsán arról beszélt, ez az időszak nyilvánvalóan rengeteg pluszmunkával, felkészüléssel, odafigyeléssel jár, hiszen egyre több a néző ilyenkor, felértékelődik a hírek szerepe.

Nagyszabású, Magyarországon egyedülálló választási műsorral készülünk, rengeteg exkluzív riporttal, szakértőkkel és számos technikai újítással

– árulta el.

A teljes interjú ITT olvasható.

Tovább olvasom

Médiapiac

Kiemelkedő munkatársait díjazta a közmédia

Nyolc kategóriában adtak át elismeréseket csütörtökön Budapesten, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) székházában.

Közzétéve:

Altorjai Anita, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója beszédet mond a a díjak átadóján, fotó: MTI/Purger Tamás

A közszolgálati tartalomgyártás területén kimagasló szakmai tevékenységet végzők elismerésére alapított díjak átadásán Altorjai Anita, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója emlékeztetett: egy évvel ezelőtt ilyenkor már javában ünnepelték a Petőfi-bicentenáriumot, és gőzerővel készültek az atlétikai világbajnokságra, valamint Ferenc pápa látogatására.

Figyeltek arra is, amikor Nagy-Britanniában új király lépett trónra, vagy Marco Rossi magyar állampolgárságot kapott. Tudósítóik ott voltak a mentőcsapatokkal a törökországi és szíriai földrengéseknél, továbbá háborús övezetekben is. De jelen voltak Stockholmban is, ahol két magyar tudós vehetett át Nobel-díjat – mindketten a közmédia „Év Embere” díjazottjai – tette hozzá.

Altorjai Anita, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója
Fotó: MTI/Purger Tamás

A Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója felidézte: négy évvel ezelőtt éppen bezárkózni készült a világ, és egy új vírus nevét tanulta meg, amely azóta már mintegy hétmillió áldozatot szedett. A közmédia akkor is tette a dolgát, bár nekik is voltak veszteségeik, akiknek emlékét megőrzik, hasonlóképp a közelmúltban elhunyt alkotókhoz, művészekhez.

Altorjai Anita néhány örömteli pillanatot is felelevenített, köztük Hobo életműdíj-átadóját, Kordáék viccelődéseit, vagy az MR-szimfonikusok koncertjeit, amelyek mind a közmédia emlékezetes pillanatai voltak.

A díjazottakat méltatva a vezérigazgató úgy fogalmazott: szakértelmükkel, hivatástudatukkal, elkötelezettségükkel példát mutatnak nemcsak a kollégáknak, hanem a jövő újságíróinak is. „Ők óramutatók a nemzetünk életében”

– jelentette ki.

Papp Dániel, az MTVA vezérigazgatója köszöntőjében kiemelte: valamennyi díjazott vitathatatlan eredményeket ért el és kimagasló teljesítményt nyújtott. Hangsúlyozta továbbá, hogy bár a 2023-as év nem volt könnyű, a közmédia mind tartalomban, mind vállalati, intézményi szinten jelentős eredményeket ért el, miközben folyamatosan törekedett a megújulásra is.

„Nem könnyítette a helyzetünket sem a világpolitikai helyzet, sem a szomszédunkban dúló háború” – fogalmazott a vezérigazgató, hozzátéve:

a feszített tempó ellenére „mindenki nagyon jó, nagyon sok és minőségi munkát végzett”.

Papp Dániel felidézte, hogy 2018-as hivatalba lépésekor elsődleges célja a vállalat modernizálása volt. Mint mondta, vezetőként a piaci cégekhez hasonló „modern, profi szemléletet” szeretett volna meghonosítani a közmédiában.

Ez azt is jelentette – folytatta –, hogy szerette volna elérni, „hogy figyeljünk egymásra, figyeljünk a munkavállalókra”.

„Nagyon fontos szempontnak tartom, hogy olyan munkahelyet teremtsünk, ahol bár hatalmasak az elvárások, de a cég is tud adni valamit a dolgozóinak”

– hangsúlyozta.

A vezérigazgató a jövőről úgy szólt: ez az év még nehezebb lesz. „Előttünk van két választás, egy uniós elnökség, sportszempontból pedig egy Európa-bajnokság és egy olimpia” – sorolta, kiemelve az együttműködés és a csapatmunka jelentőségét.

Papp Dániel, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) vezérigazgatója
Fotó: MTI/Purger Tamás

Papp Dániel végezetül gratulált a díjazottaknak, majd az MTVA valamennyi munkavállalójának megköszönte az egész éves teljesítményét. „Örülök, hogy csapatként működünk együtt” – jelentette ki.

A beszédek után a Titán, A Dal 2023 győztese lépett fel, majd Papp Dániel és Altorjai Anita nyolc kategóriában adott át díjakat.

Az Év Operatőre Nagy András lett.

Az Év Vágója díjat Kántor Zoltán kapta.

Az Év Rendezője elismerésben Bozsánovics Anita részesült.

Az Év Gyártási Szakembere díjat Vancsok Györgynek ítélték oda.

Az Év Riportere díjat Kucsov Renáta kapta.

Az Év Felfedezettjének Jámbor Flórát választották.

Az Év Szerkesztője Pap Tibor lett.

Az Év Műsorvezetője elismerést Morvai Noémi vehette át.

Tovább olvasom