Médiapiac
Telefon a nyerő
Mivel a telefon lett az első számú olvasóeszköz, ezért a szövegnek, a tartalomnak is ehhez a megváltozott szokáshoz kell alkalmazkodnia. De hogyan?
A számítógép és a tablet folyamatos lejtmenetben van a legkisebb eszközhöz képest, ezért amikor tartalmat állítunk elő, nem árt tisztában lennünk azzal, hogy nagy valószínűséggel ezen a nem túl nagy kijelzőn és nagy eséllyel nem egy fotelban ücsörögve fogják olvasni az emberek a mondandónkat. Persze ennek nem kell azt jelentenie, hogy lehet igénytelenül írni, hiszen úgyis csak átfutják, amit írtunk. Bár az olvasó szkennelve olvas, ha szkennelés közben valami felkelti az érdeklődését, akkor akár telefonon is elolvas hosszú cikkeket, üljön akár egy fogorvosi váróban, a metrón vagy a mellékhelyiségben. Mert a tartalomfogyasztásban fontos változás az is, hogy mindig, mindenhol lehet olvasni.
 |
| Az online tartalomfogyasztási trend alakulása |
Érdekes, hogy amikor két évtizeddel ezelőtt, az sms 170 karakterébe kényszerültünk, akkor mindenki a nyelv halálát, elsivárosodását prognosztizálta. Úgy gondoltuk, a lécci-k, sztem-ek és vok-ok világában, ahol minden egyre rövidül, óhatatlanul romlik a minőség is. A borúlátóknak mégsem lett teljesen igazuk: mivel a fogyasztók valami alapján szelektálni kényszerültek, így a hitelesség, a pontosság, az igényes kinézet minden eddiginél fontosabbá vált. A nyelv folyamatosan egyszerűsödik, de a minőségi szöveg felértékelődött. Ma már egy magára valamit is adó tartalomelőállító nem teheti meg, hogy nem veszi figyelembe, hogy hogyan, milyen stílusban, és milyen szöveget kommunikál a célközönségével. Ez akkor is így van, ha a használt szókincs folyamatosan apad. Ma átlagosan 5-10.000 szó alkotja a passzív szókincsünket, egyes borúlátó kutatások szerint a középiskolások 1800 szót használva beszélnek.
Már nem helyhez és időhöz kötjük, hogy mikor olvasunk, vagy tájékozódunk az aktuális hírekről, mert megteremtettük magunknak a feltételeket ahhoz, hogy bármikor, és bárhol a kívánt információ birtokába juthassunk, leginkább az okostelefonunk képernyőjéről. A mobilunk után nyúlunk, ha a gyermekünknek szeretnénk mesét olvasni, de akkor is, ha hírek között akarunk böngészni. Kattintásról kattintásra újabb szövegekkel találkozunk. Azonban a szöveghez való viszonyunk megváltozott, az olvasott szövegnek már nem csupán fogyasztói, hanem közvetítői is vagyunk. Ha tetszett, megosztjuk, ha nem tetszett kommentet írunk hozzá. Nem csak befogadjuk a tartalmat, hanem alakítunk rajta, és befolyásoljuk a szöveg további sorsát.
A közösségi médiumok térhódításával megnőtt a naponta előállított tartalom mennyisége is. Azokból a tartalomfogyasztókból is tartalomelőállító lett, akik korábban soha nem foglalkoztak ezzel. Rengeteg helyről kapunk is szöveget: ír nekünk a HR, az ügyfél, az iskolai köremailen is foghatjuk a fejünket – mindenkinek a gyorsaság, az azonnali reakció vált fontosabbá a tartalom minőségénél.
Így nem meglepő, hogy aki ír, sokszor egy sötét gödörbe lapátolja bele a szövegeit. „Egy felmérés szerint az interneten fellelhető szövegek 35%-a van használatban, ami még egészen jó aránynak tűnik, ha azt vesszük, hogy mennyi értékelhetetlen tartalom kering különböző rég elfeledett oldalakon” – mondja Szegedi Juli, az LWp Kommunikáció tanácsadója, a trendtollnokok.hu trénere, aki éppen ezt felismerve jutott arra, hogy érdemes íráskultúrát tanítani azoknak is, akik nem hivatásszerűen írnak nap mint nap szövegeket. A kutatás szerint a nem olvasott tartalmak pedig osztoznak „nehéz megtalálni” (11%), az ”alacsony minőség” (8%), az „érdektelen tartalom” (19%), a „felhasználók előtt ismeretlen” (17%) és a „nincs rá büdzsé” (10%) szomorú, elfeledett címkéken.
 |
| Interneten fellelhető szövegek használati feloszlása |
„Minden arról szól, hogy hogyan lehet az említett 35 százalékba bekerülni – hogy a szövegeinket megosszák, érdeklődést keltsenek abban az óriási szövegtengerben, amiben ma szinte mindenki úszni vagy fulladozni kénytelen. A szövegalkotás és a tartalmi építkezés módja dönti el, hogy a címzett ’kicsomagolja-e’ a neki szánt szöveget” – folytatja az írásképzéssel foglalkozó szakember. Egy másik kutatás arra mutatott rá, hogy a marketingesek 98%-a úgy véli, hogy a brandépítés alapvető része kellene legyen a kontent marketing. „Márpedig, ha anélkül írunk, hogy tudnánk kinek, miért és hogyan, akkor abból minden lesz, csak nem valódi tartalom. Amit nem olvas senki, az nincs is” – az internet szövegeit tekintve ez biztosan így van, mondja a tréner.
Médiapiac
Új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a szlovák kormány
A szlovák közmédia vezetésének megválasztási folyamatát érintő módosításokat, valamint névváltoztatást is tartalmazó új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a pozsonyi kormány szerdán.
A Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) jelenlegi formáját és nevét 2011-ben Iveta Radicová – később idő előtt távozó – liberális kormányának idején hozták létre a Szlovák Rádió (SR) és a Szlovák Televízió (STV) összevonásával. Az RTVS élére később a legnagyobb szlovák kereskedelmi televízió egyik korábbi vezetőjét nevezték ki, és számos vitatott változtatásra is sor került, amelyekkel kapcsolatban az intézményt nem egy bírálat érte, egyebek mellett hírszolgáltatásának kiegyensúlyozottságát megkérdőjelezve.
A Robert Fico kormánya által most elfogadott – a pozsonyi törvényhozás liberális ellenzéke által élesen bírált – törvényjavaslat a TASR közszolgálati hírügynökség közlése szerint egyebek mellett módosítja az intézmény nevét, amelyet a jövőben Szlovák Televízió és Rádiónak (STVR) hívnak majd, de megtartja annak összevont formáját.
A javasolt új törvény által bevezetett érdemi változtatások egyike az intézményvezető megválasztásának folyamatát, konkrétan a vezérigazgatót megválasztó kilenctagú közmédiatanács összetételét érinti. A közmédiatanács tagjait eddig a parlament választotta egy speciális forgószabály alapján. A jövőben a tagok közül négyet a kulturális miniszter jelöl majd. Az új közmédiatörvény hatálybalépésével a szlovák közmédia jelenlegi vezetésének megbízatása megszűnik majd.
Az új jogszabály változást hoz majd a szlovák köztelevízióban sugározható reklámok mennyiségével kapcsolatban is, a teljes adásidő eddig megengedett 0,5 százalékáról 5 százalékra emelve a reklámidő maximális hányadát.
A szlovák miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy reményei szerint a jogszabályt még nyáron elfogadja a parlament.
Borítókép: Robert Fico szlovák kormányfő
Médiapiac
Reklámriport miatt bírságolt a médiatanács
Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.
Megsértette a műsorszámok támogatására vonatkozó törvényi rendelkezést a TV2 a Trendmánia (9. évad 40. rész) című műsorszám december 16-án sugárzott adásával – mondta ki a médiatanács április 23-án meghozott határozata.
A műsorrészt egy szépségipari cég üzletében vették fel, amelynek polcain márkanévvel ellátott szépségápolási termékek voltak láthatóak, amelyek egy részét a riporter ki is próbálta, illetve jótékony hatásukról beszélgetett az üzletvezetővel – írták.
Mindezek miatt a testület a műsorszámot reklámriportnak tekintette, és 500 ezer forint bírsággal sújtotta a TV2-t, a jogsértés ismételtségére tekintettel pedig 25 000 forint megfizetésére kötelezte a csatorna vezető tisztségviselőjét.
A közlemény szerint nézői bejelentés alapján, a kiskorúak védelme szempontjából vizsgálta a médiatanács az M4 Sporton február 28-án 18 óra 46 perctől sugárzott MOL Magyar Kupa DVSC-Ferencvárosi TC-nyolcaddöntőt a műsorszámban hallható trágár nézői bekiabálások miatt.
A testület figyelembe vette, hogy az élőben közvetített sportműsorszám szerkesztésére a médiaszolgáltatónak éppúgy nem volt lehetősége, mint a sugárzás időpontjának megválasztására, ezért nem indult hatósági eljárás a médiaszolgáltatóval szemben.
Ugyanezen az ülésén két rádiós frekvenciára kiírt pályázati eljárást is eredményesnek nyilvánított a médiatanács: a Fonyód 101,3 MHz és a Siófok 92,6 MHz helyi vételkörzetű rádiós médiaszolgáltatási lehetőségek kereskedelmi jellegű használatára kiírt pályázatok nyertese a Radio Plus Kft. lett.
A közlemény szerint nézői észrevétel nyomán kereste meg a médiatanács a cseh társhatóságot Kőhalmi Zoltán – Történjen bármi című, a Comedy Centralon január 1-jén 15 óra 56 perckor sugárzott műsorszáma miatt.
A műsort a médiaszolgáltató korhatárjelölés nélkül sugározta, azonban az a magyar szabályozás alapján a III. korhatári kategóriába (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) tartozna.
Az RRTV megállapította, hogy a műsorszám ugyan nem sértette meg a rádiós és televíziós műsorszolgáltatásról szóló cseh rendelkezéseket, de a társhatóság a magyar jogszabályokra tekintettel felhívta a médiaszolgáltatót, a Viacom CBS Networks International Czech s.r.o.-t, hogy tegyen eleget a magyar törvényben meghatározott, az általános közérdeken alapuló szigorúbb szabályoknak a korhatárjelölés tekintetében, amelyet a műsorszám sugárzásakor elmulasztott feltüntetni.
A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket
Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.
Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.
A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.
A sajátot könnyű…
Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.
… és másét?
De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy
többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti
– jegyezte meg Fáczán Gábor.
S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?
– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.
Sorozat indul!
A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.
Jakubász Tamás