Médiapiac
Telt házas vetítésen mutatkozott be Velencében a Napszállta
Sipos Gábor producer szerint kirobbanó sikert aratott az első világháború előtti utolsó békeévben Budapesten játszódó film – írja az MTI.
Mint Nemes Jeles László a bemutató előtt tartott sajtótájékoztatón elmondta, miután a Saul fiát elkészítette, vissza akart menni az időben, hogy megértse azt a rejtélyt, amely néhány év alatt zajlott a 20. század kezdetén: “hogyan válik önpusztítóvá egy kifinomult társadalom, hogyan jut el a fejlődés korszakától és a technológiába vetett hittől az ipari gyilkosságig”.
A film világpremierjét a közönség felállva ünnepelte, mint Havas Ágnes, a Magyar Nemzeti Filmalap igazgatója az MTI-nek elmondta, a nézők a sorok között ülő Nemes Jeles László rendező és a többi stábtag felé fordulva tapsoltak.
Sipos Gábor, a film Velencében tartózkodó producere is arról számolt be az MTI-nek, hogy a bemutató után eufórikus volt a hangulat. A producer felidézte, hogy a számos díjat, köztük az Oscart is elnyert Saul fia után hatalmas érdeklődés övezte Nemes Jeles László új filmjét. “Mi producerek azt a célt tűztük ki, hogy megpróbáljuk függetleníteni a rendezőt az elvárásoktól, és az elmúlt két és fél évben arra ösztönözni, hogy a legkoncentráltabban tudjon dolgozni” – hangsúlyozta.
Az első világháború előtt játszódó film terve már a Saul fia készítése közben felmerült. “Kevés európai film foglalkozik ezzel a témával, amikor producertársammal, Rajna Gáborral a forgatókönyvet elolvastuk, azt éreztük, mint a Saul fiánál: egy régi történet, a történelem egy szakasza, és mégis mennyire aktuális” – fogalmazott Sipos Gábor.
Havas Ágnes szerint “végig feszült figyelem kísérte a filmet”. Mint fogalmazott, nagyon szép pillanat volt, hogy 24 évvel Enyedi Ildikó Bűvös vadász című filmje után ismét egy magyar film hódíthatja meg ezt a fesztivált is, amelynek igazán erős a versenyprogramja, hiszen olyan rendezők filmjeit mutatják be, mint Alfonso Cuarón, a Coen testvérek, Jacques Audiard vagy Olivier Assayas.
Velence után a Torontói és a Londoni Filmfesztivál is műsorára tűzi a Napszálltát, a forgalmazási jogait már 70 ország megvásárolta, Amerikában és Ausztráliában a Sony Pictures Classics forgalmazza.
“A 35 mm-es filmre forgatott alkotás olyan komplex művészi munka, amely Nemes Jeles László nevét a legnagyobbakkal egy szintre emeli. A Napszállta egészen különleges műként vonul be a magyar kultúrtörténetbe, filmtörténetbe és immár a világ filmtörténetébe is. Ez egy nagyon szép második film, amely szeptember végén a magyar nézőkhöz is eljut a mozikba” – fogalmazott Havas Ágnes.
A Napszálltáról az első nemzetközi filmkritikák is kedvezően számoltak be.
A The Guardian kritikusa, aki öt csillagból négyet adott a “magával ragadó” filmnek, arról írt, hogy “az első világháború előestéjén, Budapesten játszódó film rendkívül titokzatos, sőt sok szempontból bizarr alkotás. Nemes a Saul fiában is látott hosszú beállításokkal, az Íriszt alakító főszereplő, Jakab Juli arcát követő közeli képekkel, és homályos fókusszal forgatta a filmet, ami csak alkalmanként engedi betörni a lányt körülvevő valóságot”. A szerző a filmet Joseph Conrad A titkos ügynök és T. S. Eliot A kopár föld című költeményéhez hasonlította. “Írisz és Nemes kamerája úgy halad végig a városon és a drámán, mintha az egész egy álom lenne” – írta hozzáfűzve, hogy a gyönyörű helyszínek és “az ünnepi jólét külsőségei mögött valami sötét, fetisiszta és őrült húzódik meg: a zsarnokság és a háború előérzete”.
Az IndieWire “a magyarok mesteri új filmjeként” mutatja be a Napszálltát, amelyben a szerző szerint Jakab Juli lenyűgöző alakítást nyújt. A rendezőt nagy tehetségként méltatja, aki immár második filmjével is bizonyított és ugyanolyan magasra tette a mércét. Az író úgy véli, Nemes munkájában felsejlik mentora, Tarr művészete, de közben egy “teljesen egyedi, saját filmes hangon szólal meg, amely az idők folyamán még hangosabb és kiválóbb lehet majd”.
A kamera gyakran közelít rá teljesen Jakab Juli arcára, akárcsak Rőhrig Géza arcára a Saul fiában. A közelik azonban a film hasznára válnak: Jakabnak ugyanis a némafilmkorszak sztárjaihoz hasonlóan rabul ejtő tekintete van – írja az IndieWire cikke hozzátéve: “minél jobban behúz minket Erdély Mátyás kamerája Írisz világába, annál jobban akarunk ott maradni, a fenyegető veszély ellenére”.
A ScreenDaily kritikája felhívja rá a figyelmet, hogy Nemes Jeles László filmje nem könnyen emészthető alkotás, olyan, mintha David Lynch Mulholland Drive-ja találkozna Joseph Roth Radetzky-indulójával egy kafkai pokolban. “Iskolások nemzedékei magolták a leckét az első világháború kitörésének okairól. Nemes azonban most arról beszél ebben az álomszerű történelmi filmben, hogy az egész mégsem volt olyan egyszerű” – mutat rá a szerző.
“Nemes új filmje, amely az első világháború előtti Budapesten játszódik, szimbolikus eposz, amelyben egy fiatal nő tanúja lesz egy civilizáció pusztulásának” – fogalmaz a The Hollywood Reporter írója, aki megjegyzi, hogy a csaknem két és fél órás alkotás teljes figyelmet követel a nézőtől, ami egyesek számára fárasztó és frusztráló lehet.
A szakíró ugyanakkor lenyűgöző filmalkotásként méltatja, amely szerinte a hatvanas évek merész magyar filmjeire emlékeztet, és megjegyzi, hogy Stanley Kubrick szelleme is kísért a filmben.
Médiapiac
A Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás – bár néha olyannak tűnik
Így használd a közösségi médiás profilodat – II. rész: Sokkal többet szabad annak, aki kritizál vagy parodizál.
Sokan sok mindent közzétesznek a közösségi médiában, ám a megjelenő tartalmakat nem mindig lehet szabadon elvinni, átvenni. A Facebook és a többi információs közösségi médiafelület tehát nem olyan, mint az utcai lomtalanítás, onnan nem lehet mindent hazavinni, ami csak tetszik. Bizonyos esetekben azonban mégis. Hogy mikor, arról a médiahatóság adott útmutatást.
Mind többször hallani, hogy a közösségi média egyre inkább az álhírek, a hitvány információk és performanszok gyűjtőhelyévé silányul. Ennek ellentmond, hogy megannyi olyan tartalom lelhető fel a különféle platformokon, amelyeket utóbb – bármilyen céllal – idéznénk. De milyen szabályok kötik azt, aki részben vagy egészben átvenné mások bejegyzését? A kérdést a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakemberének, Fáczán Gábornak tette fel a Médiapiac.com.
Előnyben a humorista
A szervezet Online Platformok Főosztályának vezetője azzal kezdte: attól függ, milyen minőségű tartalomról van szó. Ha szerzői alkotásról, vagyis például zenéről, videóról, irodalmi műről, úgy a szerzői jog szabályai alapján feltételezni lehetne, hogy minden esetben engedélyt kellene kérni az eredeti alkotás szerzőjétől, hogy posztolni lehessen a tartalmakat. – Ugyanakkor – mutatott rá a főosztályvezető – akadnak bizonyos kivételek.
A felhasználók mások posztjait engedély nélkül is felhasználhatják, ha kritikát fogalmaznának meg azzal kapcsolatban, ha paródiát készítenének, de akkor is, ha véleményüket fejeznék ki vagy tudósítanak, beszámolnak róla. A kutatás is olyan eset lehet, amikor nem kell beszerezni a bejegyzés eredeti szerzőjének engedélyét.
A főosztályvezető megemlítette, a kérdés kapcsán maga a Facebook is ad iránymutatást arról, miként érhető el, hogy a felhasználó által közzétett tartalom ne sértsen szerzői jogot. Eszerint attól, hogy egy tartalmat megvásárolt az adott felhasználó, vagy az interneten talált egy képet, amit posztolni szeretne, még megsértheti a szerzői jogot. A platform ezért azt tanácsolja, hogy védett tartalom megosztása előtt általában véve tanácsos írásos engedélyt kérni a szerzőtől. – Egy ismert sportolóról készült kép közzététele előtt érdemes tájékozódni, hogy az adott felvétel élvez-e szerzői jogi védelmet. Ha igen, engedélyt kell kérni a fotó eredeti posztolójától – húzta alá Fáczán Gábor.
Sorozat indul!
A Facebook mára életünk része lett, sokan idejük igen jelentős részét töltik ezen a felületen. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, fénykép.
Jakubász Tamás
Médiapiac
Átadták a 42. Magyar Sajtófotó Pályázat díjait
A 42. Magyar Sajtófotó Pályázat MÚOSZ Nagydíját Mohos Márton, az André Kertész Nagydíjat pedig Erdős Dénes vehette át csütörtökön Budapesten, a pályázat képeiből rendezett kiállítás díjátadóval egybekötött megnyitóján.
A Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) Nagydíját Mohos Márton (24.hu) Fokozódó nyomás a magyar-szerb határon című sorozatával nyerte el, a legjobb emberközpontú dokumentarista fotográfiáért járó André Kertész Nagydíjat pedig Erdős Dénes (The Associated Press) A lakhatás alapjog című sorozata érdemelte ki. A fotóriporteri életműdíjat Balogh László vehette át.
A kiállítást Karikó Katalin nyitotta meg. A Nobel-díjas kutatóbiológus fontosnak nevezte a fotóriporterek munkáját és a képeket, amelyek üzenetet hordoznak. Karikó Katalin szerint a fotózás és a tudományos kutatás abban hasonlít egymásra, hogy az emberek látják az eredményeket, de nem tudják megnevezni, hogy azt ki hozta létre, kinek a munkája áll mögötte.
Karikó Katalin felidézte, hogy az általános iskola ötödik osztályában a fotószakkör tagja volt, képeket hívtak elő, fixáltak, szárítottak, a tanár fényképezőgépével készítettek fotókat. Nyolcadikos korában az országos élővilág versenyen harmadik helyezést ért el és jutalmul egy Smena fényképezőgépet kapott, amellyel a családról, az iskoláról és a barátokról készített képeket. Ezt a gépet később a Szegedi Tudományegyetemnek ajándékozta – tette hozzá.
Karikó Katalin a megnyitón megkapta Koszticsák Szilárdnak, az MTI/MTVA fotóripoterének fotóját, amely a Nobel-díj átadása előtti napon készült róla és Krausz Ferenc fizikusról a svédországi magyar nagykövetségen.
Kőrösi Orsolya, a 42. Magyar Sajtófotó Kiállításnak helyet adó Capa Központ ügyvezető igazgatója emlékeztetett arra, hogy tavaly ünnepelte fennállása 10. évfordulóját a fotográfiai központ, és az alkalomból megnyílt a Robert Capa munkásságát bemutató állandó kiállítás is. Az első emelet termeit is felújították, így a sajtófotó-kiállítás is megszépült környezetben várja a látogatókat – mondta.
Kitért arra is, hogy jövő szerdán Burger Barna-emlékkiállítás nyílik a Természettudományi Múzeumban a 2017-ben elhunyt fotóriporter Kék vándor című könyvéből.
A Magyar Sajtófotó Pályázatra ebben az évben 250 fotográfus 2470 pályaművel, összesen 6801 képpel nevezett – hangsúlyozta Bánkuti András, a MÚOSZ Fotóriporterek Szakosztályának elnöke, hozzátéve: Az év fotói 2023 című évkönyv a kiállítás megnyitójával egy időben jelenik meg.
Bánkuti András átadta a sajtóban dolgozó fotóriporterek teljesítményét, életművét elismerő Arany Kamera-díjakat is, amelyet minden évben hárman kapnak meg. Idén Balázs Attila fotóriporter (MTI/MTVA), Révész Tamás fotóművész, fotóriporter és Szlukovényi Tamás fotóriporter, kurátor, a 42. Magyar Sajtófotó Pályázat zsűrijének elnöke kapta meg az elismerést.
A csütörtöki eseményen átadták a sajtófotó pályázat tizennégy kategóriájának első három díját és számos különdíjat is, amelyeknek nyerteseit már februárban nyilvánosságra hozták.
A Magyar Sajtófotó kiállítás június 2-ig tart nyitva a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központban.
Borítókép: A díjazottak a 42. Magyar Sajtófotó Pályázat eredményeit ismertető sajtótájékoztatón a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) székházában 2024. február 15-én
Médiapiac
VIP különkiadással indul a Zsákbamacska április 27-én
Új műsorvezető párokkal és új játékokkal tér vissza a TV2 képernyőjére a Zsákbamacska. A második évadban Szente Vajk és T. Danny, valamint Marics Peti és Pető Brúnó garantálják a jó hangulatot.
Április 27-én szombaton VIP adással indul a Zsákbamacska második évada a TV2-n. Az évtizedek után tavaly visszatért műsor sikerét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a 2023-as év legnézettebb műsora volt a tavaly március 12-én adásba került Zsákbamacska nyitóepizódja mindhárom kiemelt korcsoportban (A18-59, A18-49, A4+).
A teljes lakosság körében ez 1,3 milliós átlag nézettséget (AMR) jelentett.
A mostani különkiadásban Demcsák Zsuzsa, Stohl András, Sydney van den Bosch, Ördög Nóra, Krausz Gábor, Lékai-Kiss Ramóna, Gáspár Győző és Gáspár Bea, valamint Tilla és a Kincsvadászokból ismert műtárgykereskedő, dr. Katona Szandra játszanak majd, és az első évadhoz hasonlóan jelmezben érkeznek. A fergeteges hangulatú adásban nem csak alkudozás lesz, hanem zrikálás is rendesen, még egy pofon is elcsattan a sztárok között – derül ki a TV2 közleményéből.
A megújult game-show április 29-én folytatódik minden hétköznap este, ezúttal is közel 60 féle játékot próbálhatnak ki a szereplők. A régi jól beváltak mellett olyan látványos és izgalmas próbatételek is lesznek, mint például az óriás társasjáték, ahol a játékos maga a bábu, aki lépked a pályán, de lesz pénzlapátolás bekötött szemmel, és egy különleges golyóderbi, ahol minden a száguldó golyókon múlik, na meg a szerencsén.
Szente Vajk és T. Danny, valamint Marics Peti és Pető Brúnó folyamatosan hozzák a buli hangulatot, de nemcsak ők, hanem a játékosok is, hiszen énekes, táncos performanszokból ezúttal sem lesz hiány. Ahogy értékes nyereményekből sem: több autó is gazdára talál az új évadban, de egyéb értékes tárgynyereményekkel és akár milliós pénznyereménnyel is hazatérhetnek a szerencsések.
A műsorvezetőket most is egy-egy hölgy segíti a vetélkedőben: Kárpáti Rebeka és Stana Alexandra.