Kövess minket!

Médiapiac

Több százmilliós biznisz feketén. Kinél csenget a kassza?

Bár 2020 után a mai óriásplakátoknak is el kell tűnniük a közterületekről, vannak olyan reklámhordozók, amelyek már most is törvénysértően „díszítik” a nagyvárosi épületek falait.

Az építési háló népszerű reklámmegoldás a közterületi piacon, leginkább Budapest belső kerületeiben. Népszerűségét láthatóan az sem csökkenti, hogy túlnyomó többségük illegális. Azok legalábbis biztosan, amelyek mögött nem zajlik semmiféle építkezés.

A házakra kifeszített reklámhálók, molinók virágoznak, a hirdetők költséghatékonyan jutnak általuk felületekhez, a cégek pedig szórnak egy keveset az illegális bevételből a lakóközösségeknek is. Az önkormányzatok eközben egy fillér építményadót sem látnak belőlük, pedig szigorúan szankcionálhatnák a településkép csúfítását. A nem kifejezetten építési reklámhálók kihelyezését a korábbi szabályozás sem engedte meg, és az új településképi jogi szabályozás sem tette jogszerűvé az illegális módon kihelyezett reklámeszközöket (nem adott rájuk fennmaradási engedélyt).

A főváros a molinók és az építkezés nélküli hálók tekintetében úgy nézett ki az elmúlt években, mintha egy szofisztikáltabb férfi magazin munkatársai „szerkesztették” volna. Nagy hangsúlyt kaptak az elektronikai termékek – elsősorban a csúcskategóriás okostelefonok – és az autóipar újdonságai. A szebbik nemnek sem kellett ugyanakkor panaszkodnia: az egyik nagy bevásárlóközpont csak októberben három, Király Viktor nevével és képével díszített, tizenötödik születésnapot hirdető óriásmolinót engedett szabadjára – derül ki a közterületi reklámozást monitorozó OM Audit lapunk birtokába került kutatásából.

Ezek a márkák azonban illegális felületeket vettek igénybe, a nagy összegű bírság mellett azt is kockáztatva, hogy kampányuk nem teljesül, mert reklámhordozóikat a hatóság eltávolíttatja.

Ne szólj szám, nem fáj fejem

Az imént említett ágazatok képviselői közül megkerestünk egyet-egyet, hogy a molinókat érintő kérdéseinket feltegyük – azaz hogy miért hirdetnek ezeken a felületeken, miért nem választják a legális megoldásokat –, de nem reagáltak, kivéve az egyik legnagyobb budapesti bevásárlóközpont marketingmenedzserét, aki készségesen nyilatkozott lapunknak. Majd miután elmondtuk neki, hogy törvénysértően kihelyezett eszközön hirdet, nyilatkozatához már sem a saját, sem az általa képviselt pláza nevét nem adta.

Igyekszünk minden esetben jogászok bevonásával megtalálni a legjobb megoldásokat. A reklámfelületek tervezése során sok szempontot kell figyelembe vennünk: nagy a reklámzaj, ami nehezíti a médiatervezést, emellett az óriásplakátokon kívül kevés az alternatíva

– írta lapunknak, mielőtt letiltotta volna a korábban névvel vállalt nyilatkozatát. Mint mondta, nyitottak az új reklámeszközökre, de valószínűleg továbbra is használják majd az épülethálókat, hiszen régóta szerves részei a közterületi médiamixüknek.

A plakátok kihelyezésének tervezésekor legfőbb szempontjaik a célközönség lakóhelye, a kontaktusszám és a közvetlen környezet.

Célunk kezdetektől fogva az, hogy a vásárlást élménnyé tegyük a fogyasztók számára, ez az üzenet áll a kommunikációnk középpontjában. Ennek megjelenítésére, közvetítésére leginkább a televízió vagy nagyobb fi zikai felületek, köztük az épülethálók a legalkalmasabbak. Ezeknek presztízsértékük van, és a költségükből adódóan is csak a nagyobb márkák veszik igénybe őket. A jó lokációval rendelkező közterületi platformok magas kontaktusszámot generálnak, és egyszerre teszik elérhetővé a gyalogos és az autós közönséget

– tette hozzá a marketingmenedzser.

Sokan bevállalják

Van három-öt olyan vállalkozás, amely ügynökségként értékesíti ezeket a felületeket. Gyakran előfordul, hogy komoly világmárkákat képviselő társaságok is megkockáztatják, hogy brandjük illegális helyen jelenjen meg

– tudtuk meg a legtöbb legális közterületi felülettel rendelkező JCDecaux társ-vezérigazgatójától, Szelei Szilárdtól. Szerinte a települési önkormányzatok súlyos büntetéseket szabhatnának ki, és hatóságilag eltávolíthatnák ezeket a jogszerűtlenül kihelyezett reklámhordozókat.

Amennyiben a hatóságok szigorúbbak lennének, az érintett cégeknek számolniuk kellene azzal, hogy tervezett kampányuk nem teljesül.

Volt, aki azzal próbált érvelni, hogy por- és fényvédő felületről van szó, ám ezt a bíróság elutasította

– mondta Szelei utalva arra, hogy néhány ügy már eljutott a bíróságig.

Továbbá ezek a társaságok nem közlik a lakókkal, hogy tevékenységük törvénybe ütközik, és tudtukon kívül cinkossá teszik őket. A mézesmadzag természetesen a közös költséghez való hozzájárulás, ami igencsak vonzó, főleg hogy a budapesti belvárosi házakban nagy számban élnek nyugdíjasok. Valójában az épülethálókat használó hirdetésszervezők a töredékét fizetik ki az értékesítési árnak.

Piaci források szerint egy-egy reklám kihelyezésével milliókat lehet keresni, miközben a lakóknak alig pár százezer forintot folyatnak vissza. Ráadásul míg a legálisan működő vállalkozások fizetik a területi adókat, ezek a cégek nem vállalnak részt ezen közterhek viseléséből (ezáltal becslések szerint évi 500 millió és egymilliárd forint közötti kárt okozva az államnak), ami felborítja a piaci viszonyokat.

Túl sokan használják a jogszerűtlenül kihelyezett felületeket, mert látják, hogy jó lehetőség. Úgy érvelnek: »Ha a konkurens kinn van, miért ne lennék kinn én is?« Költséghatékony ez a módszer, hiszen a cég nem fi zet helyi adókat és reklámadót, így nem is hárítja át őket az ügyfélre. Azok a hirdetők, akik ilyen felületet vesznek igénybe, úgy érzik, hogy áthárítják a felelősséget a reklámok közzétevőjére, valószínűleg nem tudják, hogy a törvény szerint egyetemleges a felelősség, és hárommillió forintos bírság szabható ki. Ha műemléképületről van szó, akkor a pénzbüntetés mértéke akár az 50 millió forintot is elérheti

– közölte Szelei Szilárd.

Bevonzzák a bogarakat

Bizonyára sokan emlékeznek a Kassai téren található hatalmas toronyházra, amelyen a 2006-os országgyűlési vá lasztási kampány alatt egy gigantikus, csaknem 1700 négyzetméteres Gyurcsány-poszter lógott (felhívtuk az épületet képviselő Schumann Management Kft.-t, de nem kívántak nyilatkozni).

Ebből kiindulva megkerestünk több közös képviselőt is, hogy kiderítsük, mi zajlik a háttérben. A legtöbb esetben azt a választ kaptuk, hogy nem foglalkoznak ilyennel, és nem is szeretnének. Egyvalaki vállalkozott közülük arra, hogy beavasson a szegmens titkaiba:

A tovább szigorodó szabályozás változtathat a helyzeten. Hamarosan csak olyanok kerülhetnek ki, amelyekről kijelölt személy – valószínűleg a jegyző – fog dönteni. Emiatt tartanak is a kivitelező cégek

– nyilatkozta Kecskés Tamás társasházkezelő. Értesülései szerint a társasházak a molinók után havonta 300 ezer forint körüli összeget kapnak, miközben a hirdető általában hárommillió forintot fizet.

Ő is úgy tudja ugyanakkor, a közös képviselők sokszor nem szólnak előzetesen a lakóknak ezekről a kihelyezéséről, annak ellenére, hogy a falak osztatlan közös tulajdonnak minősülnek, melynek bérbeadásáról közgyűlési határozattal kell dönteni a törvényi szabályoz értelmében. A lakók pedig nem tudják levetetni ezeket a molinókat, mert akkor kötbért vetnek ki rájuk.

Ez úgy néz ki, hogy a közös képviselő felteteti, majd imádkozik, hogy a lakók ne pereljék be

– mondta Kecskés. Abba sokan bele sem gondolnak, hogy a felhelyezett hálók a levegőáramlást gátolják, egyes színek bevonzzák a bogarakat, illetve a festék belélegzése sem épp a legegészségesebb. Ráadásul a nem szakszerűen felhelyezett reklámhordozók súlyos károkat tehetnek a gyakran világörökségi területen álló épületek homlokzatában.

 

A cikk eredetileg a Médiapiac 2018/1-2. számában jelent meg. A lapra itt fizethet elő, illetve ezeken a standokon veheti meg.

Médiapiac

A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket

Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.

Közzétéve:

A TikTok kínai videomegosztó applikáció ikonja egy okostelefonon, fotó: MTI/EPA/Hayoung Jeon

Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.

A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.

A sajátot könnyű…

Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.

… és másét?

De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy

többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti

– jegyezte meg Fáczán Gábor.

S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?

– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.

Sorozat indul!

A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.

Jakubász Tamás

Tovább olvasom

Médiapiac

Az EU eljárást indított a TikTok ellen a TikTok Lite elindítása miatt

Az Európai Bizottság eljárást indított a TikTok ellen a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály (DSA) alapján, mert előzetes megállapítások szerint a TikTok Lite franciaországi és spanyolországi elindítását megelőzően az üzemeltető nem hozott kockázatcsökkentő intézkedéseket a gyermekek védelmére – tájékoztatott a brüsszeli testület.

Közzétéve:

Flickr

Az uniós bizottság közleménye szerint

az eljárás célja annak megállapítása, hogy a kínai ByteDance tulajdonában álló TikTok megsértette-e a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályt, amikor elindította a TikTok Lite-ot Franciaországban és Spanyolországban anélkül, hogy az online óriásplatformok esetében kötelező értékelési jelentést nyújtott volna a lehetséges kockázatok mérséklésére.

Az Európai Bizottság aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a TikTok Lite Task and Reward nevű programot, amely lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy az alkalmazáson belül bizonyos feladatok, így például videók megtekintése, tartalom kedvelése, barátok meghívása során pontokat szerezzenek, az üzemeltető anélkül indította el, hogy előzetesen értékelte volna az azzal járó kockázatokat, különösen a platform függőséget okozó hatásával kapcsolatosan.

Különös aggodalomra ad okot, hogy az üzemeltető nem hozott kockázatcsökkentő intézkedéseket a gyermekek védelmére, ugyanis a TikTokon nem állnak rendelkezésre hatékony életkor-ellenőrző mechanizmusok.

Amennyiben a felsorolt aggodalmak bizonyítást nyernek, a mulasztások a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály vonatkozó cikkeinek megsértését jelentenék – hívták fel a figyelmet.

A TikToknak április 23-ig kell benyújtania a kockázatértékelési jelentését az Európai Bizottság részére, és május 3-ig az összes kért információt a brüsszeli testület rendelkezésére kell bocsátania.
Abban az esetben, ha a TikTok a megadott határidőn belül nem válaszol, az uniós bizottság a szolgáltató teljes éves jövedelmének vagy világméretű forgalmának 1 százalékáig terjedő pénzbírságot, valamint a szolgáltató átlagos napi jövedelmének vagy világszintű éves árbevételének legfeljebb 5 százalékát kitevő kényszerítő bírságot szabhat ki – közölték.

Mivel a brüsszeli testület szerint “fennáll a felhasználók mentális egészsége súlyos károsodásának kockázata”, arról tájékoztatta a TikTokot, hogy ideiglenes intézkedéseket kíván bevezetni a TikTok Lite érintett programjának felfüggesztésére az egész EU-ban a program biztonságosságának értékeléséig.
Az Európai Bizottság emlékeztetett, hogy ez a második eljárás a TikTokkal szemben a hatékony életkor-ellenőrzési mechanizmusok hiánya és a platform feltételezett függőséget okozó kialakítása miatt. A február 19-én kezdődött eljárást a brüsszeli testület azért indította, mert előzetes vizsgálatai alapján a TikTok “feltételezhetően nem tesz eleget a kiskorúakat érő negatív hatások kezelésére”.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Médiapiac

Politikusok, sportolók és hírességek szerepeltek a leggyakrabban tavaly az online médiában

Politikusok, sportolók, hazai és külföldi hírességek szerepelnek a leggyakrabban említett nevek között, amelyek megjelentek az online médiatérben 2023-ban. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 93 népszerű médiafelület – televíziós csatornák, újságok, rádiók honlapjai, valamint hírportálok, közösségimédia-felületek, fórumok és blogok – elemzésével azt vizsgálta, kik álltak a hírek és a közbeszéd fókuszában, valamint azt is, hogy Magyarország és a nagyvilág helyszínei közül melyek szerepeltek a legtöbbet.

Közzétéve:

MTI/Koszticsák Szilárd

Az NMHH kommunikációs igazgatósága kedden azt közölte az MTI-vel, hogy

az ezer legtöbbször említett ismert ember nevével összesen egymillió alkalommal lehetett találkozni a neten, köztük domináltak a hazai szereplők, illetve a férfiak.

A leggyakoribb száz név esetében az említések több mint felét politikából ismert emberek tették ki, csaknem harmaduk médiaszereplőhöz vagy hírességhez volt köthető, 14 százalékban pedig sportolókról lehetett olvasni az online felületeken.

Kiemelték, hogy

2023-ban a legtöbbször említett név az online médiatérben Orbán Viktor miniszterelnöké volt, 92 ezer alkalommal.

A kormányfő leginkább a Kossuth rádióban adott interjúi és bejelentései miatt került fókuszba. Neve egy átlagosnak nevezhető napon 250 alkalommal jelent meg, legtöbbet december 15-én és 21-én említették.

Magyarország miniszterelnökét a külügyminiszter, Szijjártó Péter követte, 27 ezres értékkel, harmadik helyen pedig Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerepelt, nevével 14 ezer alkalommal lehetett találkozni

– írták.

Az év során többször kiemelkedett egy-egy közszereplő a mindennapi közbeszédből: két kiváló magyar kutató is jelentős említést ért el, október 2-án Karikó Katalint (682 említés) tüntették ki orvostudományi Nobel-díjjal, másnap pedig Krausz Ferencet (330) díjazták a fizikában elért kiemelkedő munkásságáért.

Úgy folytatták, hogy akadtak lesújtó, tragikus események is, mint például Vágó István (312) volt televíziós műsorvezető, vagy épp a Mount Everest megmászására induló, majd eltűnő Suhajda Szilárd halálhíre (338), a hegymászó hollétéről utoljára május 25-én hallhatott a világ.

Tavaly a külföldiek toplistáján legtöbbet Vlagyimir Putyin (49 ezer) orosz, Volodimir Zelenszkij (25 ezer) ukrán elnök és Joe Biden (15 ezer) az Egyesült Államok vezetője szerepelt.

Európán kívüliként az első tíz ember között feltűnt még Donald Trump volt amerikai elnök, illetve Benjámín Netanjáhu jelenlegi izraeli miniszterelnök is.

A nemzetközi hírességek között olyan embereket gyászolt a média, mint a Jóbarátok sorozat szereplője, Matthew Perry (446), Tina Turner (228) énekesnő vagy Elvis lánya, Marie Presley (188)

– tették hozzá.

Az online médiatérben megjelent földrajzi helynevek esetében tízből négy magyar vonatkozású volt. Négy esetben az említés európai országgal vagy várossal, míg a fennmaradó részben a világ többi tájával volt kapcsolatos.

A kutatás szerint az év során Magyarországot 191 ezer alkalommal említették meg a vizsgált médiatermékek, Budapestet pedig 151 ezerszer. Magyarországot és fővárosát a sportrendezvények idején kifejezetten gyakran, legalább ezerszer emlegették.

A kulturális események is nagy visszhangot váltottak ki: kiemelkedett Ferenc pápa áprilisi látogatása, a magyar fővárost ekkor csaknem négyezerszer említették. A további magyar helyszíneket illetően háromezernél is több említést főleg a vármegyeszékhelyek, a nagyobb városok és a Balaton értek el – fűzték hozzá.

A külföldi földrajzi neveket elemezve kitűnik a kiemelt jelentőségű háborúk hírértéke (Ukrajna, Oroszország, Izrael), az Európai Unióhoz (Brüsszel, tagországok és azok fővárosai), illetve a fontosabb külpolitikai partnerekhez (Kína, USA, Törökország) fűződő történések bemutatása.
Egyes napok statisztikáit elemezve kiemelkedik többi között Liverpool (460) Szoboszlai Dominik, a magyar válogatott csapatkapitányának szerződésével kapcsolatban, továbbá néhány szomorú esemény helyszíne is, mint például Törökország (725), a februári tragikus földrengés idején vagy Prága (424) a Károly Egyetemnél meggyilkolt és megsebesített emberek miatt – áll a közleményben.

Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke beszédet mond a Fidesz-KDNP európai választási kampányindító rendezvényén a Millenárison 2024. április 19-én

Tovább olvasom