Médiapiac
Többet tévéztünk az első negyedévben, mint egy éve
A Nielsen Közönségmérés adatai alapján 2018 első negyedévében a teljes népesség naponta átlagosan 3 óra 26 percet töltött a tévékészülékek előtt, 3 perccel többet, mint egy évvel korábban. A képernyők előtt töltött időnk közel 40 százalékát sorozatokra és mozifilmekre fordítottuk
2018 első negyedévében a teljes népesség naponta átlagosan 3 óra 26 percet töltött a tévékészülékek előtt, amely 3 perccel több, mint az előző év ugyanezen időszakában. A 18-49 évesek esetében 3 óra 58 perc volt a napi átlagos tévénézési idő: 5 perccel több, mint egy évvel korábban. A 4-17 éves gyerekek naponta átlagosan 3 óra 7 percet tévéztek 2018 első negyedében: 1 perccel kevesebbet, mint 2017-ben. Az 50 év felettiek naponta átlagosan 6 óra 3 percet ültek a képernyők előtt, 5 perccel növelve az egy évvel korábban mért napi átlagos tévénézési idejüket – derül ki a lapunknak elküldött közeményből.
 |
| Egy főre jutó átlagos tévénézési idő – Nielsen |
A 18 évnél idősebbek korcsoportjában a tévénézési idő eltérő módon alakult az internethasználat intenzitásának függvényében. Az „internetet nem használók” naponta átlagosan 7 óra 47 percet töltöttek tévénézéssel, ami 27 perccel több, mint egy évvel korábban, átlag életkoruk pedig 54 év volt 2018 első negyedévében.
A naponta legfeljebb 1 órát internetező felnőttek 6 órát töltöttek a képernyők előtt egy átlagos napon, 13 perccel többet, mint tavaly, átlag életkoruk pedig szintén 54 év volt. Akik jellemzően napi 1-2 órát időznek a világhálón, naponta átlagosan 4 óra 40 percet fordítottak tévénézésre – ezzel 1 perccel növelték a tavaly mért tévénézési idejüket, és átlag életkoruk 49 év volt a vizsgált időszakban. A legintenzívebb internet-felhasználók – akik saját bevallásuk szerint naponta 3 óránál is többet böngésznek a világhálón – 4 óra 2 percet töltöttek a tévé előtt egy átlagos napon, pontosan ugyanannyit, mint tavaly, és az átlag életkor is ebben a csoportban volt a legalacsonyabb: 43 év.
 |
| Egy főre jutó átlagos tévénézési idő – Nielsen |
Az időeltolásos tévénézésre (Time-shifted Viewing, TSV) irányuló méréseink szerint a teljes népesség a napi tévénézéssel töltött idejének 1,2 százalékát, átlagosan 3,7 percet fordított időben eltolt televíziós tartalom fogyasztására 2018 első negyedévében. A 4-17 és a 18-49 éves korosztály a tévénézésre fordított idejének 0,9 illetve 1,6 százalékát töltötte késleltetett – a sugárzással nem egyidejű – tévés tartalom fogyasztásával, míg az 50 év felettieknél ez az arány 1,0 százalék volt.
 |
| Live és playback nézett idő (atv) naponta – Nielsen |
A napi átlagos tévénézési idő felét – 49,7 százalékát fordították a nézők az általános szórakoztató csatornák csoportjára, amely 2,7 százalékpontos csökkenést jelent 2017 első negyedéhez képest. A filmcsatornák jellemzően a második legnépszerűbb csoport: ezúttal a tévénézési idő 11,9 százalékát mondhatták magukénak: 1,1 százalékpontos növekménnyel tavalyhoz képest.
Az általános trendnek megfelelően a harmadik helyezés a hírcsatornáké lett 8,4 százalékkal, alig fél százalékponttal felülmúlva a tavalyi részesedését. Őket követik a gyerekcsatornák 6,1 százalékkal, szorosan mögötte az ismeretterjesztőkkel, melyek együttesen 5,9 szálékot értek el 2018 első negyedében, vagyis a télvégi – kora tavaszi időszakban.
 |
| Csatornatipusok közönségaránya – Nielsen |
A sugárzási időből és műsorfogyasztásból való részesedések az egyes műsortípusok esetében eltérően alakultak. A vizsgált időszakban a mozifilm műsoridőből való részesedése 8,5 százalékos volt, és ennek több mint felét akciófilmek illetve vígjátékok tették ki. A filmek népszerűségét jelzi, hogy fogyasztása majdnem elérte a kínálati arány dupláját (15,9%), melyből 10,3 százalékot az akciófilmek és vígjátékok mondhattak magukénak, és a fennmaradó 5,6 százalékon osztozott az összes többi filmes műfaj. A „nem zenés fikció” kategóriájába sorolt műsorok 31,4 százalékban részesedtek a sugárzási időből, melynek kétharmadát sorozatok és szappanoperák alkották, a fennmaradó harmad pedig majdnem teljes egészében rajzfilmekből állt. Ez a kategória rendszerint nem csak a műsoridőből részesül a legnagyobb arányban, hanem a képernyők előtt történő kikapcsolódás során is ezek a műsorok a legnépszerűbbnek, és így volt ez 2018 első negyedévében is: a tévénézési időből 28,7 százalékban részesedtek, melynek 80 százalékát sorozatok illetve szappanoperák tették ki, a fennmaradó rész pedig szinte teljes egészében az animációké volt.
 |
| Műsortípusok sugárzása és fogyasztása – Nielsen |
A „hírek, aktuálpolitika, gazdaság” tematika a műsoridő 2,3 százalékát képviselte, de a tévénézési idő tekintetében pontosan négyszeres arányt – 9,2 százalékot értek el, tehát lényegében majdnem annyi időt fordítottunk hírműsorokra, mint a különböző vígjátékokra és akciófilmekre. A kulturális, ismeretterjesztő műsorok a programkínálat 9,7 százalékát alkották, de fogyasztás szempontból kevésbé került kihasználásra, így a képernyők előtt töltött időből 4,2 százalék jutott rájuk. Hasonló történt a zenés műsorok esetében is: a műsoridőből 4,3 százalékban részesedtek, ugyanakkor a fogyasztási arányuk ennek csupán a fele volt.
 |
| Műsortípusok és alkategóriák sugárzás-aránya – Nielsen |
Jelentős, nagy érdeklődésre számot tartó nemzetközi sportesemény az első negyedévben nem volt, így a sportműsorok 5,9 százalékos részesedése a műsoridőből lényegesen alacsonyabb – 3,4 százalékos – fogyasztási aránnyal párosult. A műsorkínálat 10,2 százalékát a „nem zenei szórakoztató3” tematika alkotta, melyből 9,2 százalék – nagyjából fele-fele arányban a valóságshow-ké illetve „egyéb szórakoztató műsoroké” volt, a fennmaradó 1 százalékot pedig vetélkedők tették ki. A fogyasztási arány alig magasabb – 11,8 százalékos volt – melynek majdnem a felét vetélkedőkre fordítottuk (4,9%), ami a kínálati arány közel ötszöröse.
 |
| Műsortípusok és alkategóriák fogyasztás aránya – Nielsen |
További 2,9 százalékot szántunk valóságshowk-ra, és a fennmaradó 4 százalékon osztoztak a további szórakoztató műsorok. A kereskedelmi reklámok 12,8 százalékot szakítottak ki maguknak a teljes műsoridőből, és kicsit magasabb arányban – 13,3 százalékban – részesedtek a tévénézési időből is, vagyis majdnem annyi időt töltöttünk reklámfilmek megtekintésével, mint amennyit a tévében sugárzott mozifilmekre szántunk.
A felnőtt korú, napi 3+ órát internetezők naponta átlagosan 4 órát töltöttek a tévé képernyője előtt, ami egy órával kevesebb, mint a 4 évnél idősebb, teljes lakosság átlaga. Ugyanakkor a tévére szánt időt a teljes lakossághoz képest igen hasonló arányban osztották el a különböző típusú műsorok fogyasztása során. A két leglátványosabb különbség a két célcsoport esetében az, hogy az internetező felnőttek a mozifilmekre 2,5 százalékponttal többet szántak (18,4%), míg a tévében sugárzott hírműsorokat ugyanennyivel kisebb arányban nézték a teljes lakossághoz képest.
 |
| Műsortípusok és alkategóriák fogyasztás aránya – Nielsen |
Naponta átlagosan mintegy 29 ezer reklámfilm került adásba a Nielsen által szpotszinten vizsgált csatornákon, ami 4 254 plusz reklámfilmet jelent 2017 első negyedévéhez képest. Egy reklámblokkon belül átlagosan 9,2 reklámfilmet sugároztak, ami enyhe növekedést jelent a tavalyi 8,9-hez képest. A reklámfilmek számával párhuzamosan 43 ezerrel csökkent a reklámok napi átlagos elérése a 4 évnél idősebb, tévével rendelkező háztartásban élők körében, és így naponta átlagosan 6,31 millió főt értek el legalább egyszer, ugyanakkor az egy főre jutó napi átlagos reklámnézési idő 31-ról 33 percre növekedett, és egy elért fő naponta átlagosan 120 reklámfilmet tekintett meg: tizenkettővel többet, mint egy évvel korábban.
 |
| Reklámok nézettsége – Nielsen |
A napi fogyasztási cikkek (FMCG termékek) hirdetési rangsorában az első helyre a „szeletes csokoládé” került, második a „puding/tejalapú desszert”, a harmadik helyen pedig a „kávé” termékosztályának televíziós hirdetései állnak 2018 első negyedéves, teljes népességre vonatkozó összes GRP alapján.4 (Az FMCG termékek körébe jelen kutatásban a babaápolás, az élelmiszer, az élvezeti cikk, a háztartási cikk és a szépségápolás szektorok tartoznak.)
 |
| FMCG top termékosztályok GRP alapján – Nielsen |
Médiapiac
A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket
Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.
Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.
A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.
A sajátot könnyű…
Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.
… és másét?
De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy
többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti
– jegyezte meg Fáczán Gábor.
S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?
– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.
Sorozat indul!
A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.
Jakubász Tamás
Médiapiac
Az EU eljárást indított a TikTok ellen a TikTok Lite elindítása miatt
Az Európai Bizottság eljárást indított a TikTok ellen a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály (DSA) alapján, mert előzetes megállapítások szerint a TikTok Lite franciaországi és spanyolországi elindítását megelőzően az üzemeltető nem hozott kockázatcsökkentő intézkedéseket a gyermekek védelmére – tájékoztatott a brüsszeli testület.
Az uniós bizottság közleménye szerint
az eljárás célja annak megállapítása, hogy a kínai ByteDance tulajdonában álló TikTok megsértette-e a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályt, amikor elindította a TikTok Lite-ot Franciaországban és Spanyolországban anélkül, hogy az online óriásplatformok esetében kötelező értékelési jelentést nyújtott volna a lehetséges kockázatok mérséklésére.
Az Európai Bizottság aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a TikTok Lite Task and Reward nevű programot, amely lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy az alkalmazáson belül bizonyos feladatok, így például videók megtekintése, tartalom kedvelése, barátok meghívása során pontokat szerezzenek, az üzemeltető anélkül indította el, hogy előzetesen értékelte volna az azzal járó kockázatokat, különösen a platform függőséget okozó hatásával kapcsolatosan.
Különös aggodalomra ad okot, hogy az üzemeltető nem hozott kockázatcsökkentő intézkedéseket a gyermekek védelmére, ugyanis a TikTokon nem állnak rendelkezésre hatékony életkor-ellenőrző mechanizmusok.
Amennyiben a felsorolt aggodalmak bizonyítást nyernek, a mulasztások a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály vonatkozó cikkeinek megsértését jelentenék – hívták fel a figyelmet.
A TikToknak április 23-ig kell benyújtania a kockázatértékelési jelentését az Európai Bizottság részére, és május 3-ig az összes kért információt a brüsszeli testület rendelkezésére kell bocsátania.
Abban az esetben, ha a TikTok a megadott határidőn belül nem válaszol, az uniós bizottság a szolgáltató teljes éves jövedelmének vagy világméretű forgalmának 1 százalékáig terjedő pénzbírságot, valamint a szolgáltató átlagos napi jövedelmének vagy világszintű éves árbevételének legfeljebb 5 százalékát kitevő kényszerítő bírságot szabhat ki – közölték.
Mivel a brüsszeli testület szerint “fennáll a felhasználók mentális egészsége súlyos károsodásának kockázata”, arról tájékoztatta a TikTokot, hogy ideiglenes intézkedéseket kíván bevezetni a TikTok Lite érintett programjának felfüggesztésére az egész EU-ban a program biztonságosságának értékeléséig.
Az Európai Bizottság emlékeztetett, hogy ez a második eljárás a TikTokkal szemben a hatékony életkor-ellenőrzési mechanizmusok hiánya és a platform feltételezett függőséget okozó kialakítása miatt. A február 19-én kezdődött eljárást a brüsszeli testület azért indította, mert előzetes vizsgálatai alapján a TikTok “feltételezhetően nem tesz eleget a kiskorúakat érő negatív hatások kezelésére”.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
Politikusok, sportolók és hírességek szerepeltek a leggyakrabban tavaly az online médiában
Politikusok, sportolók, hazai és külföldi hírességek szerepelnek a leggyakrabban említett nevek között, amelyek megjelentek az online médiatérben 2023-ban. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 93 népszerű médiafelület – televíziós csatornák, újságok, rádiók honlapjai, valamint hírportálok, közösségimédia-felületek, fórumok és blogok – elemzésével azt vizsgálta, kik álltak a hírek és a közbeszéd fókuszában, valamint azt is, hogy Magyarország és a nagyvilág helyszínei közül melyek szerepeltek a legtöbbet.
Az NMHH kommunikációs igazgatósága kedden azt közölte az MTI-vel, hogy
az ezer legtöbbször említett ismert ember nevével összesen egymillió alkalommal lehetett találkozni a neten, köztük domináltak a hazai szereplők, illetve a férfiak.
A leggyakoribb száz név esetében az említések több mint felét politikából ismert emberek tették ki, csaknem harmaduk médiaszereplőhöz vagy hírességhez volt köthető, 14 százalékban pedig sportolókról lehetett olvasni az online felületeken.
Kiemelték, hogy
2023-ban a legtöbbször említett név az online médiatérben Orbán Viktor miniszterelnöké volt, 92 ezer alkalommal.
A kormányfő leginkább a Kossuth rádióban adott interjúi és bejelentései miatt került fókuszba. Neve egy átlagosnak nevezhető napon 250 alkalommal jelent meg, legtöbbet december 15-én és 21-én említették.
Magyarország miniszterelnökét a külügyminiszter, Szijjártó Péter követte, 27 ezres értékkel, harmadik helyen pedig Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerepelt, nevével 14 ezer alkalommal lehetett találkozni
– írták.
Az év során többször kiemelkedett egy-egy közszereplő a mindennapi közbeszédből: két kiváló magyar kutató is jelentős említést ért el, október 2-án Karikó Katalint (682 említés) tüntették ki orvostudományi Nobel-díjjal, másnap pedig Krausz Ferencet (330) díjazták a fizikában elért kiemelkedő munkásságáért.
Úgy folytatták, hogy akadtak lesújtó, tragikus események is, mint például Vágó István (312) volt televíziós műsorvezető, vagy épp a Mount Everest megmászására induló, majd eltűnő Suhajda Szilárd halálhíre (338), a hegymászó hollétéről utoljára május 25-én hallhatott a világ.
Tavaly a külföldiek toplistáján legtöbbet Vlagyimir Putyin (49 ezer) orosz, Volodimir Zelenszkij (25 ezer) ukrán elnök és Joe Biden (15 ezer) az Egyesült Államok vezetője szerepelt.
Európán kívüliként az első tíz ember között feltűnt még Donald Trump volt amerikai elnök, illetve Benjámín Netanjáhu jelenlegi izraeli miniszterelnök is.
A nemzetközi hírességek között olyan embereket gyászolt a média, mint a Jóbarátok sorozat szereplője, Matthew Perry (446), Tina Turner (228) énekesnő vagy Elvis lánya, Marie Presley (188)
– tették hozzá.
Az online médiatérben megjelent földrajzi helynevek esetében tízből négy magyar vonatkozású volt. Négy esetben az említés európai országgal vagy várossal, míg a fennmaradó részben a világ többi tájával volt kapcsolatos.
A kutatás szerint az év során Magyarországot 191 ezer alkalommal említették meg a vizsgált médiatermékek, Budapestet pedig 151 ezerszer. Magyarországot és fővárosát a sportrendezvények idején kifejezetten gyakran, legalább ezerszer emlegették.
A kulturális események is nagy visszhangot váltottak ki: kiemelkedett Ferenc pápa áprilisi látogatása, a magyar fővárost ekkor csaknem négyezerszer említették. A további magyar helyszíneket illetően háromezernél is több említést főleg a vármegyeszékhelyek, a nagyobb városok és a Balaton értek el – fűzték hozzá.
A külföldi földrajzi neveket elemezve kitűnik a kiemelt jelentőségű háborúk hírértéke (Ukrajna, Oroszország, Izrael), az Európai Unióhoz (Brüsszel, tagországok és azok fővárosai), illetve a fontosabb külpolitikai partnerekhez (Kína, USA, Törökország) fűződő történések bemutatása.
Egyes napok statisztikáit elemezve kiemelkedik többi között Liverpool (460) Szoboszlai Dominik, a magyar válogatott csapatkapitányának szerződésével kapcsolatban, továbbá néhány szomorú esemény helyszíne is, mint például Törökország (725), a februári tragikus földrengés idején vagy Prága (424) a Károly Egyetemnél meggyilkolt és megsebesített emberek miatt – áll a közleményben.
Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke beszédet mond a Fidesz-KDNP európai választási kampányindító rendezvényén a Millenárison 2024. április 19-én