A Nielsen Közönségmérés adatai alapján 2018 első negyedévében a teljes népesség naponta átlagosan 3 óra 26 percet töltött a tévékészülékek előtt, 3 perccel többet, mint egy évvel korábban. A képernyők előtt töltött időnk közel 40 százalékát sorozatokra és mozifilmekre fordítottuk

2018 első negyedévében a teljes népesség naponta átlagosan 3 óra 26 percet töltött a tévékészülékek előtt, amely 3 perccel több, mint az előző év ugyanezen időszakában. A 18-49 évesek esetében 3 óra 58 perc volt a napi átlagos tévénézési idő: 5 perccel több, mint egy évvel korábban. A 4-17 éves gyerekek naponta átlagosan 3 óra 7 percet tévéztek 2018 első negyedében: 1 perccel kevesebbet, mint 2017-ben. Az 50 év felettiek naponta átlagosan 6 óra 3 percet ültek a képernyők előtt, 5 perccel növelve az egy évvel korábban mért napi átlagos tévénézési idejüket - derül ki a lapunknak elküldött közeményből.

Egy főre jutó átlagos tévénézési idő - Nielsen
Egy főre jutó átlagos tévénézési idő - Nielsen

 

A 18 évnél idősebbek korcsoportjában a tévénézési idő eltérő módon alakult az internethasználat intenzitásának függvényében. Az „internetet nem használók” naponta átlagosan 7 óra 47 percet töltöttek tévénézéssel, ami 27 perccel több, mint egy évvel korábban, átlag életkoruk pedig 54 év volt 2018 első negyedévében.

A naponta legfeljebb 1 órát internetező felnőttek 6 órát töltöttek a képernyők előtt egy átlagos napon, 13 perccel többet, mint tavaly, átlag életkoruk pedig szintén 54 év volt. Akik jellemzően napi 1-2 órát időznek a világhálón, naponta átlagosan 4 óra 40 percet fordítottak tévénézésre – ezzel 1 perccel növelték a tavaly mért tévénézési idejüket, és átlag életkoruk 49 év volt a vizsgált időszakban. A legintenzívebb internet-felhasználók – akik saját bevallásuk szerint naponta 3 óránál is többet böngésznek a világhálón – 4 óra 2 percet töltöttek a tévé előtt egy átlagos napon, pontosan ugyanannyit, mint tavaly, és az átlag életkor is ebben a csoportban volt a legalacsonyabb: 43 év.

Egy főre jutó átlagos tévénézési idő - Nielsen
Egy főre jutó átlagos tévénézési idő - Nielsen

 

Az időeltolásos tévénézésre (Time-shifted Viewing, TSV) irányuló méréseink szerint a teljes népesség a napi tévénézéssel töltött idejének 1,2 százalékát, átlagosan 3,7 percet fordított időben eltolt televíziós tartalom fogyasztására 2018 első negyedévében. A 4-17 és a 18-49 éves korosztály a tévénézésre fordított idejének 0,9 illetve 1,6 százalékát töltötte késleltetett – a sugárzással nem egyidejű – tévés tartalom fogyasztásával, míg az 50 év felettieknél ez az arány 1,0 százalék volt.

Live és playback nézett idő (atv) naponta - Nielsen
Live és playback nézett idő (atv) naponta - Nielsen

 

A napi átlagos tévénézési idő felét – 49,7 százalékát fordították a nézők az általános szórakoztató csatornák csoportjára, amely 2,7 százalékpontos csökkenést jelent 2017 első negyedéhez képest. A filmcsatornák jellemzően a második legnépszerűbb csoport: ezúttal a tévénézési idő 11,9 százalékát mondhatták magukénak: 1,1 százalékpontos növekménnyel tavalyhoz képest.

Az általános trendnek megfelelően a harmadik helyezés a hírcsatornáké lett 8,4 százalékkal, alig fél százalékponttal felülmúlva a tavalyi részesedését. Őket követik a gyerekcsatornák 6,1 százalékkal, szorosan mögötte az ismeretterjesztőkkel, melyek együttesen 5,9 szálékot értek el 2018 első negyedében, vagyis a télvégi – kora tavaszi időszakban.

Csatornatipusok közönségaránya - Nielsen
Csatornatipusok közönségaránya - Nielsen

 

A sugárzási időből és műsorfogyasztásból való részesedések az egyes műsortípusok esetében eltérően alakultak. A vizsgált időszakban a mozifilm műsoridőből való részesedése 8,5 százalékos volt, és ennek több mint felét akciófilmek illetve vígjátékok tették ki. A filmek népszerűségét jelzi, hogy fogyasztása majdnem elérte a kínálati arány dupláját (15,9%), melyből 10,3 százalékot az akciófilmek és vígjátékok mondhattak magukénak, és a fennmaradó 5,6 százalékon osztozott az összes többi filmes műfaj. A „nem zenés fikció” kategóriájába sorolt műsorok 31,4 százalékban részesedtek a sugárzási időből, melynek kétharmadát sorozatok és szappanoperák alkották, a fennmaradó harmad pedig majdnem teljes egészében rajzfilmekből állt. Ez a kategória rendszerint nem csak a műsoridőből részesül a legnagyobb arányban, hanem a képernyők előtt történő kikapcsolódás során is ezek a műsorok a legnépszerűbbnek, és így volt ez 2018 első negyedévében is: a tévénézési időből 28,7 százalékban részesedtek, melynek 80 százalékát sorozatok illetve szappanoperák tették ki, a fennmaradó rész pedig szinte teljes egészében az animációké volt.

Műsortípusok sugárzása és fogyasztása - Nielsen
Műsortípusok sugárzása és fogyasztása - Nielsen

 

A „hírek, aktuálpolitika, gazdaság” tematika a műsoridő 2,3 százalékát képviselte, de a tévénézési idő tekintetében pontosan négyszeres arányt – 9,2 százalékot értek el, tehát lényegében majdnem annyi időt fordítottunk hírműsorokra, mint a különböző vígjátékokra és akciófilmekre. A kulturális, ismeretterjesztő műsorok a programkínálat 9,7 százalékát alkották, de fogyasztás szempontból kevésbé került kihasználásra, így a képernyők előtt töltött időből 4,2 százalék jutott rájuk. Hasonló történt a zenés műsorok esetében is: a műsoridőből 4,3 százalékban részesedtek, ugyanakkor a fogyasztási arányuk ennek csupán a fele volt.

Műsortípusok és alkategóriák sugárzás-aránya - Nielsen
Műsortípusok és alkategóriák sugárzás-aránya - Nielsen

 

Jelentős, nagy érdeklődésre számot tartó nemzetközi sportesemény az első negyedévben nem volt, így a sportműsorok 5,9 százalékos részesedése a műsoridőből lényegesen alacsonyabb – 3,4 százalékos – fogyasztási aránnyal párosult. A műsorkínálat 10,2 százalékát a „nem zenei szórakoztató3” tematika alkotta, melyből 9,2 százalék – nagyjából fele-fele arányban a valóságshow-ké illetve „egyéb szórakoztató műsoroké” volt, a fennmaradó 1 százalékot pedig vetélkedők tették ki. A fogyasztási arány alig magasabb – 11,8 százalékos volt – melynek majdnem a felét vetélkedőkre fordítottuk (4,9%), ami a kínálati arány közel ötszöröse.

Műsortípusok és alkategóriák fogyasztás aránya - Nielsen
Műsortípusok és alkategóriák fogyasztás aránya - Nielsen

 

További 2,9 százalékot szántunk valóságshowk-ra, és a fennmaradó 4 százalékon osztoztak a további szórakoztató műsorok. A kereskedelmi reklámok 12,8 százalékot szakítottak ki maguknak a teljes műsoridőből, és kicsit magasabb arányban – 13,3 százalékban – részesedtek a tévénézési időből is, vagyis majdnem annyi időt töltöttünk reklámfilmek megtekintésével, mint amennyit a tévében sugárzott mozifilmekre szántunk.

A felnőtt korú, napi 3+ órát internetezők naponta átlagosan 4 órát töltöttek a tévé képernyője előtt, ami egy órával kevesebb, mint a 4 évnél idősebb, teljes lakosság átlaga. Ugyanakkor a tévére szánt időt a teljes lakossághoz képest igen hasonló arányban osztották el a különböző típusú műsorok fogyasztása során. A két leglátványosabb különbség a két célcsoport esetében az, hogy az internetező felnőttek a mozifilmekre 2,5 százalékponttal többet szántak (18,4%), míg a tévében sugárzott hírműsorokat ugyanennyivel kisebb arányban nézték a teljes lakossághoz képest.

Műsortípusok és alkategóriák fogyasztás aránya - Nielsen
Műsortípusok és alkategóriák fogyasztás aránya - Nielsen

 

Naponta átlagosan mintegy 29 ezer reklámfilm került adásba a Nielsen által szpotszinten vizsgált csatornákon, ami 4 254 plusz reklámfilmet jelent 2017 első negyedévéhez képest. Egy reklámblokkon belül átlagosan 9,2 reklámfilmet sugároztak, ami enyhe növekedést jelent a tavalyi 8,9-hez képest. A reklámfilmek számával párhuzamosan 43 ezerrel csökkent a reklámok napi átlagos elérése a 4 évnél idősebb, tévével rendelkező háztartásban élők körében, és így naponta átlagosan 6,31 millió főt értek el legalább egyszer, ugyanakkor az egy főre jutó napi átlagos reklámnézési idő 31-ról 33 percre növekedett, és egy elért fő naponta átlagosan 120 reklámfilmet tekintett meg: tizenkettővel többet, mint egy évvel korábban.

Reklámok nézettsége - Nielsen
Reklámok nézettsége - Nielsen

 

A napi fogyasztási cikkek (FMCG termékek) hirdetési rangsorában az első helyre a „szeletes csokoládé” került, második a „puding/tejalapú desszert”, a harmadik helyen pedig a „kávé” termékosztályának televíziós hirdetései állnak 2018 első negyedéves, teljes népességre vonatkozó összes GRP alapján.4 (Az FMCG termékek körébe jelen kutatásban a babaápolás, az élelmiszer, az élvezeti cikk, a háztartási cikk és a szépségápolás szektorok tartoznak.)

FMCG top termékosztályok GRP alapján - Nielsen
FMCG top termékosztályok GRP alapján - Nielsen