Médiapiac
Tóth Ákos: kitörtünk a karanténból
A csapat már nagyjából összeállt, a lap online kiadását őszre teljesen újrahangolják, kitörnek az évtizedes szellemi karanténból – elemzi a 168 Óra helyzetét Tóth Ákos, aki két hónappal ezelőtt lépett az alapító főszerkesztő helyébe.
Kezdjük a tényekkel: tavaly nyáron távoztál a Népszabadságtól, aztán a Brit Media zászlaja alatt tűntél fel pár hónappal később. Mi történt eközben?
Tavaly novembertől adtam tanácsot a cégnek, amelyik korábban bevásárolta magát a Klubrádióba, majd többségi tulajdonos lett a 168 Órában. A feladat az volt, és ma is az, hogy közös platformon újítsuk meg a két médiumot. A célt pedig úgy fogalmaznám meg, ahogy azt tette a tulajdonos is, amikor felkért a társaság szakmai vezetőjének:
Ennek első lépése volt, hogy összeköltözött a két csapat.
Igen, hiszen eleve egymástól pár száz méterre működtünk. Most viszont már nincs akadálya a munkamegosztásnak.
Rádiós anyagok kerülnének a lapba? Vagy az „írottas” kollégák dolgoznának át a jövőben?
Ez ennél kicsit bonyolultabb. Azt szeretném, ha a Klubrádió és a 168 Óra hírszerkesztősége összehangolná a munkáját, amiből mindenki profitálna: nem látom értelmét például, hogy egy Lázár János-féle kormányinfóra elmenjen valaki a rádiótól és a laptól is. Mindkét szerkesztőség rendkívül nehéz anyagi helyzetben működött eddig. Ha kettejük kapacitásait megpróbáljuk közösen hasznosítani, akkor olyan tartalmak előállítására is lenne mód, amelyek markánsan megkülönböztetnének bennünket – a Klubrádiót és a 168 Óra online-felületét egyaránt – a versenytársainktól.
Eközben a 168 Óra is átalakul.
A hetilap szakmai átszabásán többé-kevésbé túl vagyunk, szeptembertől az olvasói visszajelzések alapján megpróbáljuk véglegesíteni a változtatásokat. Most már az a fő célunk, hogy azok is vegyék kézbe a lapot, akik eddig ezt különböző okok miatt nem tették meg. Ez bizonyos szempontból marketingkérdés is. Megelőzöm a kérdést: igen, megpróbáljuk valamelyest fiatalítani az olvasóközönséget. A lapátalakítás a 168 Óra esetében nem csak afféle ráncfelvarrás volt, hanem tartalmi lépések következetes sorozata is. Ennek sajnos óhatatlan velejárója az, hogy a példányszám, remélhetőleg csak kis mértékben, csökken. De
Az már világos, hogy mi az „üzlet” az összeborulásban a Klubrádiónak – de miért jár jól a 168 Óra?
Annak idején, még a Népszabadság egyik vezetőjeként, a kollégáimmal az volt az elképzelésünk, hogy ne csak a tegnapi híradó tartalmát lehessen elolvasni a másnapi lapban, hanem határozottan menjünk el az elemző, történetet mesélő, hátteret adó, hetilapos vonal felé. Ez, ha mindenáron meg kellene fogalmaznom, a hetilap a napilapban-koncepció volt. A Népszabadság akkori tulajdonosa nem támogatta ennek a folyamatnak a végig vételét. Most viszont egy hetilapot akarunk feldobni friss, egy kissé a napilapokat is idéző szemlélettel – a cél, hogy a lap ne csak az elmúlt 168 óráról szóljon, hanem az előttünk állóról is. Ennek a folyamatnak része ugyanakkor az is, hogy ősszel megújul a 168 Óra online.
A megújult lapról kedvező visszajelzéseink vannak a hirdetők oldaláról is – úgy tűnik, talán sikerült lendületet vennünk.
Mennyire köti a kísérletezők kezét a tulajdonos? Magyarán: jelent-e bármit a mindennapi működésben vagy a stratégiai tervezésben, hogy a Brit Media az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközséghez (EMIH) és annak vezetőjéhez kötődik?
A köteléket inkább csak informálisnak gondolom, a sajtóban megjelent találgatások ezt messze túlértékelik, afféle összeesküvés-elmélethez hasonlatosak, de ezzel nem tudok mit kezdeni. Szerintem mindenki azzal járna jobban, ha inkább a 168 Óra tartalma alapján formálna véleményt. A helyzet az, hogy annak idején, a Népszabadság egyik kiemelt vezetőjeként egyfolytában azt éreztem, hogy a szerkesztőség és a külföldi tulajdonos szakmai elképzelései egymással szembemennek. Nem csoda: a lapot korábban birtokló Ringier járatos volt ugyan a bulvár világában, de valójában fogalma sem volt arról, mit lehet kezdeni egy olyan komoly társadalmi-közéleti lappal, mint amilyen a Népszabadság volt. Ez idővel föloldhatatlan ellentmondássá vált. Ennél rosszabb talán már csak az lett volna – és ezt érzékelhetjük a napi történésekben, például annak kapcsán, ami a Spéder-birodalommal történik –, ha magyar oligarcha a fő tulajdonos. Most úgy érzem, kegyelmi pillanatokat élek: a tulajdonos szakmai elképzelései megegyeznek azokkal, amelyeket magam is vallok. Olyan lapot és rádiót szeretnénk csinálni, ahol tere van az értelmes szónak, az emberségnek, az esélyegyenlőségnek, a társadalmi mobilitásnak, a piacgazdaság törvényszerűségeinek. Szerkesztőségeink ugyanakkor a leghatározottabban elutasítják a korrupciót, a szélsőjobboldalt, a bezárkózottságot, az autokráciát.
A Népszabadságnál nőttem fel
A közös megegyezés a kirúgás újkori szinonimája – emlékezik a Népszabadságtól távozásának körülményeire Tóth Ákos, aki több mint negyed századot töltött a napilapnál. Húsz évesen lett gyakornok, két évre rá a Budapest rovat vezetője, majd az általa csúfosnak nevezett szakmai bukása után – “túl fiatal és éretlen voltam még ehhez” – egy Fejér és Veszprém megyei kört követően 1998-tól a vidéki tudósítók egyik vezetője, majd a belpolitikai rovat második, aztán első embere lett. Végül a Népszabadság belpolitikai főszerkesztő-helyettesévé nevezték ki. „Ez a lap volt az életem” – emlékszik vissza a Népszabadságra, amelyet szerinte a külföldi tapasztalattal felvértezett kollégák mentettek meg a rendszerváltás éveiben – azt mondja: ők utazhattak –, hiszen így pontosan tudták, milyen is az igazi újságírás. Ma úgy idézi fel: már az ezredforduló környékének „arany éveiben” is komoly gondot okozott, hogy nem ugyanazt akarta a szakmai normákhoz ragaszkodó szerkesztőség és a profit növelését akaró külföldi tulajdonos.
Nem volt jó a túlzottan erős befolyású külföldi gazda; ennél már csak az lett volna talán rosszabb, ha hazai a tulajdonos – foglalja véleményét egyetlen tömör paradoxonba. Aztán régi és új munkahelyének is fricskát ad egy-egy Gyurcsányos sztorival: mint mondja, nagyon megrendült 2006-ban, az általa csak machinációként említett őszödi beszéd hallatán, amely – bár addig sem volt Gyurcsány-hívő –, törést okozott benne. Ma úgy látja, „a baloldallal együtt hullott szét a Népszabadság” is. Ugyanakkor az is előfordult, hogy jó ideig nem vett 168 Órát a kezébe – ezt az MSZP-s kormányfő, ma DK-elnök édesanyjával megjelent „Katusos címlaphoz” köti.
– Valójában elbuktunk, hiszen nem tudtunk az internet kihívásának megfelelni – állítja népszabadságos évtizedeire utalva. Hozzáteszi: szerinte Nobel-díjjal kellene kitüntetni azt, aki majdan feloldja a napilapok és az online-sajtó között feszülő ellentétet: az önálló tartalom előállítására egyelőre csak korlátozott mértékben képes internetes oldalak eltulajdonítják azon szerkesztőségek híreit, amelyek komoly anyagi áldozatot vállalva állítják azokat elő. Ez a folyamat kannibalizálja az írott sajtót, végeredményben pedig a nyilvánosságot korlátozza.
Médiapiac
Új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a szlovák kormány
A szlovák közmédia vezetésének megválasztási folyamatát érintő módosításokat, valamint névváltoztatást is tartalmazó új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a pozsonyi kormány szerdán.
A Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) jelenlegi formáját és nevét 2011-ben Iveta Radicová – később idő előtt távozó – liberális kormányának idején hozták létre a Szlovák Rádió (SR) és a Szlovák Televízió (STV) összevonásával. Az RTVS élére később a legnagyobb szlovák kereskedelmi televízió egyik korábbi vezetőjét nevezték ki, és számos vitatott változtatásra is sor került, amelyekkel kapcsolatban az intézményt nem egy bírálat érte, egyebek mellett hírszolgáltatásának kiegyensúlyozottságát megkérdőjelezve.
A Robert Fico kormánya által most elfogadott – a pozsonyi törvényhozás liberális ellenzéke által élesen bírált – törvényjavaslat a TASR közszolgálati hírügynökség közlése szerint egyebek mellett módosítja az intézmény nevét, amelyet a jövőben Szlovák Televízió és Rádiónak (STVR) hívnak majd, de megtartja annak összevont formáját.
A javasolt új törvény által bevezetett érdemi változtatások egyike az intézményvezető megválasztásának folyamatát, konkrétan a vezérigazgatót megválasztó kilenctagú közmédiatanács összetételét érinti. A közmédiatanács tagjait eddig a parlament választotta egy speciális forgószabály alapján. A jövőben a tagok közül négyet a kulturális miniszter jelöl majd. Az új közmédiatörvény hatálybalépésével a szlovák közmédia jelenlegi vezetésének megbízatása megszűnik majd.
Az új jogszabály változást hoz majd a szlovák köztelevízióban sugározható reklámok mennyiségével kapcsolatban is, a teljes adásidő eddig megengedett 0,5 százalékáról 5 százalékra emelve a reklámidő maximális hányadát.
A szlovák miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy reményei szerint a jogszabályt még nyáron elfogadja a parlament.
Borítókép: Robert Fico szlovák kormányfő
Médiapiac
Reklámriport miatt bírságolt a médiatanács
Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.
Megsértette a műsorszámok támogatására vonatkozó törvényi rendelkezést a TV2 a Trendmánia (9. évad 40. rész) című műsorszám december 16-án sugárzott adásával – mondta ki a médiatanács április 23-án meghozott határozata.
A műsorrészt egy szépségipari cég üzletében vették fel, amelynek polcain márkanévvel ellátott szépségápolási termékek voltak láthatóak, amelyek egy részét a riporter ki is próbálta, illetve jótékony hatásukról beszélgetett az üzletvezetővel – írták.
Mindezek miatt a testület a műsorszámot reklámriportnak tekintette, és 500 ezer forint bírsággal sújtotta a TV2-t, a jogsértés ismételtségére tekintettel pedig 25 000 forint megfizetésére kötelezte a csatorna vezető tisztségviselőjét.
A közlemény szerint nézői bejelentés alapján, a kiskorúak védelme szempontjából vizsgálta a médiatanács az M4 Sporton február 28-án 18 óra 46 perctől sugárzott MOL Magyar Kupa DVSC-Ferencvárosi TC-nyolcaddöntőt a műsorszámban hallható trágár nézői bekiabálások miatt.
A testület figyelembe vette, hogy az élőben közvetített sportműsorszám szerkesztésére a médiaszolgáltatónak éppúgy nem volt lehetősége, mint a sugárzás időpontjának megválasztására, ezért nem indult hatósági eljárás a médiaszolgáltatóval szemben.
Ugyanezen az ülésén két rádiós frekvenciára kiírt pályázati eljárást is eredményesnek nyilvánított a médiatanács: a Fonyód 101,3 MHz és a Siófok 92,6 MHz helyi vételkörzetű rádiós médiaszolgáltatási lehetőségek kereskedelmi jellegű használatára kiírt pályázatok nyertese a Radio Plus Kft. lett.
A közlemény szerint nézői észrevétel nyomán kereste meg a médiatanács a cseh társhatóságot Kőhalmi Zoltán – Történjen bármi című, a Comedy Centralon január 1-jén 15 óra 56 perckor sugárzott műsorszáma miatt.
A műsort a médiaszolgáltató korhatárjelölés nélkül sugározta, azonban az a magyar szabályozás alapján a III. korhatári kategóriába (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) tartozna.
Az RRTV megállapította, hogy a műsorszám ugyan nem sértette meg a rádiós és televíziós műsorszolgáltatásról szóló cseh rendelkezéseket, de a társhatóság a magyar jogszabályokra tekintettel felhívta a médiaszolgáltatót, a Viacom CBS Networks International Czech s.r.o.-t, hogy tegyen eleget a magyar törvényben meghatározott, az általános közérdeken alapuló szigorúbb szabályoknak a korhatárjelölés tekintetében, amelyet a műsorszám sugárzásakor elmulasztott feltüntetni.
A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket
Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.
Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.
A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.
A sajátot könnyű…
Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.
… és másét?
De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy
többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti
– jegyezte meg Fáczán Gábor.
S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?
– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.
Sorozat indul!
A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.
Jakubász Tamás