Kövess minket!

Médiapiac

Tovább vacakol az adatvédelmi szabályozással az Európai Unió

Egyre kevésbé valószínű, hogy a jövő évi európai parlamenti választások előtt sikerül megújítani az európai adatvédelmi szabályozást. Mindenki azzal érvel, hogy ezt „a megfelelő időben” kell megtenni, csak éppen arról nincsen egyetértés, hogy mikor is van az. A késedelem akár jó is lehetne a digitális piacnak, de ebben a formában inkább árt.

A Tanács még pontosítana

December 6-án tárgyalt az Európai Tanács az új adatvédelmi szabályozásról, és már az előjelek sem voltak túl kecsegtetőek. Ahogyan a Business Week is utalt rá, nem volt lehetetlen a megállapodás, de komoly kétségek merültek fel, mivel a tagállamok egy része elhamarkodottnak tartotta volna az új rendelet leokézását, mondván a tét nagy, példának okáért nem szabad százmillió eurós nagyságrendű bírságot bizonytalan szöveg alapján kiróni.

Végül azoknak lett igazuk, akik azt várták, hogy az Európai Tanács nem hagyja jóvá az így is majdnem 4000 módosítóval „terhelt” szöveget. A tanácsi indoklás (12. oldal) szerint aggályos lenne, ha az adatvédelmi ügyek egy európai szuperhatósághoz tartoznának, mert ugyan így egyszerűsödne a több piacot érintő ügyintézés a vállalkozások számára, az állampolgárok jogainak védelme viszont nem lenne kellően biztosított, mivel nem lehetne megfelelő „közelséget” teremteni a szuperhatóság és köztük. Valamiképpen tehát a helyi adatvédelmi hatóságoknak is segíteniük kell az ügyintézést, amennyiben szükséges, ami alávág a korábban elfogadottnak tűnő „one-stop shop” elvnek. A közleményben foglaltak szerint még dolgozni kell a szövegen, hogy az állampolgárok jogai ne csorbuljanak.

 

Az időfaktor

Az időfaktor több szempontból is érdekes. Legfőképpen azért, mert jövő tavasszal európai parlamenti választásokat tartanak. Ez mindenképpen mérföldkő ebben az ügyben is. Az Európai Tanács mostani állásfoglalása nagy valószínűséggel azt jelenti, hogy nem lesz új szabályozás jövő tavasz előtt, pedig az egész átalakítási folyamatot elindító Viviane Reding nagyon szerette volna, ha addig sikerül leváltani az előző, immár tizennyolc éves adatvédelmi szabályozást.

Mások azonban nem igyekeztek annyira ezzel, így például – mások mellett – a németek és a britek is behúzták volna a féket. A folyamatot inkább lassítani igyekvők többnyire azzal érveltek, hogy nagyon összetett szabályozásról van szó, amelynek ráadásul nagy a tétje mind az állampolgárok, mind az európai egységes digitális piac szempontjából, így egyáltalán nem gond, ha a „még csak” 2012 januárjában elindult átalakítás még egy ideig napirenden marad. Reding ugyanakkor azzal érvelt, hogy már így is sok idő telt el, és éppen az egységes piacnak tesznek be azzal, ha olyan témákat nyitnak meg, amelyekről elvileg már megegyezés született. Így tehát a két éve húzódó átalakítás az egyik oldal szerint túl gyors, a másik szerint túl lassú…

Azt ugyanakkor érdemes megjegyezni: az elfogadást követően két éve lesz az uniós tagállamoknak az új rendelet implementálására. Eközben viszont az idő szalad, és ha a technológiai fejlődés ilyen gyorsasággal folytatódik (és miért feltételeznénk mást), akkor előfordulhat, hogy az elejéről újra lehet kezdeni az egészet.

 

Örül-e a digitális piac?

Mint dr. Balogh Virággal, a Magyar Reklámszövetség (MRSZ) főtitkárával és az IAB Hungary policy-munkacsoportjának vezetőjével még korábban készített interjúnkból kiderült: bár Reding az októberi állapotot már ideálisnak találta volna, a digitális piac szereplőiben még voltak, vannak kérdések. Nem lehet például tudni, hogy mi lesz az ún. pszeudoním adatokkal (ezek definícióját megtalálja az interjúban), és mit értünk „kifejezett fogyasztói hozzájárulás” alatt. Ennek alapján tehát örülhetnénk a késedelemnek, mivel nem fogadtak el olyan szöveget, ami az iparágnak nem megfelelő.

Valójában azonban szinte senkinek sem jó a mostani tanácsi döntés, mivel egy olyan témát pécéztek ki, ami az online piacnak éppenséggel nem lett volna hátrányos, hiszen a one-stop shop logikájú adatvédelmi hatóság könnyítette volna az adminisztrációs terheket a vállalkozások számára. Nem esett viszont szó a többi, piaci szempontból élesebb kérdésről, pontosabban nem tudni, hogy ezekkel mi lesz. A szöveg tehát nem tökéletes, csak éppen mindenki szerint másért nem az.

Maga Reding azt mondja, hogy két hónap alatt visszalépés következett be, és nem ért egyet a vita legújabb fordulójában előkerült érvekkel. Hozzátette: mindig is gyorsítani kívánta a folyamatot, de nem minden áron, mivel nem volna jó, ha kiüresednének a – véleménye szerint – egyszer már kialakított keretek.

Az IAB Europe oldalán egyelőre nem olvasható állásfoglalás az Európai Tanács ülése nyomán.

 

Így kezdődött

Az Európai Unióban jelenleg két fontos jogszabály szabályozza az adatvédelmet. Az egyik az 1995-ös adatvédelmi irányelv, a másik pedig a 2002-es ePrivacy irányelv. Ez utóbbi is arra irányult, hogy valamiképp kezeljék a digitális fejlődésből eredő kérdéseket. Mivel ezek a kérdések csak egyre súlyosbodtak, és a mára 18 éves első irányelv nem végképp nem tűnik elégséges megoldásnak, az EU 2012 elején az adatvédelmi szabályozás megreformálása és egy új keretrendszer létrehozása mellett döntött. Ennek keretében a jelenlegi irányelvi szabályozást rendeleti alapú váltja (váltaná…) fel. A vita éppen a rendelet szövegéről folyik.

A rendelet tervezete október 21-éig az Európai Parlament előtt volt, és az EP különböző bizottságai tárgyalták a szöveget. „A rendelettervezet jelentőségét és az iparág által is érzékelt tétet jól jelzi, hogy több mint 3000 módosító javaslattal jelenleg ez a legtöbb módosító javaslattal ellátott jogszabálytervezet az EP előtt. Utolsóként a LIBE elnevezésű bel- és igazságügyi bizottság mint a témában kijelölt fő bizottság foglalkozott a rendelettel, majd a LIBE-szavazás után elindult egy újabb folyamat, melynek keretében az Európai Tanács és az Európai Parlament megkezdik a már módosított szövegről való tárgyalásokat. Az Európai Tanácsba minden tagállam az állam-, illetve kormányfőjét delegálja, aki az adott kérdésben eljárási hatáskörrel rendelkező miniszterrel helyettesíthető. Amennyiben a parlament és a tanács meg tud egyezni a jelenleg a tanács előtt lévő szövegről, akkor elfogadásra alkalmas lesz, s visszakerül az EP elé, amely szavazni fog róla. Amennyiben nem születik megállapodás, a tanács visszaadja a szöveget, amit a parlament újratárgyalhat” – derül ki a dr. Balogh Virággal még novemberben készített interjúnkból. Itt tartunk most.

Médiapiac

Kamu folytán került ellenséges tűz alá a Megafon

Avagy a Média1 esete a szakmaisággal. Közleményt adott ki a Magyar Nemzeti Médiaszövetség.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

„Kínos és árulkodó hibába szaladt bele a baloldali Média1, amikor egy paródiaoldalon közzétett képernyőképből kreált valósnak tekintett, a jobboldali média működését lejáratni próbáló hírt” – mutat rá portálunkhoz eljuttatott csütörtöki közleményében a Magyar Nemzeti Médiaszövetség (MNMSZ).

Mi is történt?

Egy blog, amely főként a jobboldali sajtó lejáratására fókuszál, olyan fotót tett közzé, amely a Megafon egy állítólagos bakijára hívta fel az olvasói figyelmét. A mémben minden alap nélkül úgy állították be Kötter Tamást, mint a Magyar Péter-ügy kapcsán egy központi akaratot levezényelni próbáló médiaszemélyiséget.

Ezt tálalta valós hírként a „Véletlenül a központból jövő utasítást is kiposztolta a Megafon egyik tagja, amikor Magyar Pétert támadta” című cikkében a Média1. Az azóta helyesbített bejegyzésről végül a Telex rántotta le a leplet.

Fokozott felelősség az újmédia korában

Az eset kapcsán az MNMSZ közleménye arra figyelmeztet, hogy a politikai elfogultság nem írhatja felül a szakma alapvető szabályait, és hogy az újságírás etikai normáinak betartása mellett az újságírók feladata forrásaik alapos vizsgálata is. „Különösen fontosnak tartjuk ezt az újmédia korában, amelyben már szinte minden képet, hangot és állítást lehet manipulálni. Ezekben az időkben határozottan felértékelődik a szakmai normákra szigorúan hagyatkozó professzionális szerkesztőségek munkája” – teszi hozzá az újságírószervezet közleménye.

Az MNMSZ hangsúlyozza, hogy az írott szónak teremtőereje van, és kifejezi reményét, hogy „ennek felelősségét még a baloldali médiazsoldosok is érzik”. Hozzáteszik, hogy szövetségük eltökélt szándéka érvényt szerezni a szakmai normáknak a változó médiavilágban is, ezért „erre szólít fel minden, magát újságírószervezetnek tituláló alakulatot”.

Az újságíró-szövetség egyúttal szolidaritását fejezi a hamisan hírbe hozott Megafon egész csapatával.

Tovább olvasom

Médiapiac

Megújul az M2 Petőfi TV

Friss arculattal, új műsorokkal jelentkezik a közmédia zenés ifjúsági csatornája.

Közzétéve:

A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) gyártóbázisának épületei és a főváros III. kerületében, Óbudán, a Kunigunda útja 64. alatt, előtérben az M2 Petőfi TV logója, fotó: MTVA/MTI/Zih Zsolt

Az M2 Petőfi TV a Petőfi Rádió műfajgazdag, magyar kínálatához igazodó, sokszínű tartalommal várja nézőit, a fiatalok igényeire szabott, aktuális témákkal – közölte a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) Sajtó és Marketing Irodája szerdán az MTI-vel.

A csatorna új, saját gyártásában készült egyedi tartalmakkal, élő közvetítésekkel, fesztiválok, koncertek, szórakoztató programok bemutatásával, filmes és ismeretterjesztő adásokkal, a fiatalok mindennapjait érintő témákkal várja a nézőket.

A megújulás szoros együttműködésben valósul meg a Petőfi Rádióval, láthatóvá téve a rádiós műsorvezetőket.

A közlemény szerint a csatorna kiemelt célja, hogy napjaink magyar slágereinek, a fiatal feltörekvő, értékteremtő zenei teljesítményt nyújtó zenészeknek bemutatkozási lehetőséget biztosítson a Petőfi Rádió tehetségkutató törekvéseivel szoros együttműködésben.

A tavaly októberben megújult rádióadónak már több ezer felvételt küldtek az új, valamint a széles körben még nem ismert előadók.

Tehetségük kibontakoztatásában, dalaik terjesztésében vállal hangsúlyos szerepet – műfaji megkötés nélkül – a magyar zenei médiumok között egyedüliként a két csatorna – emlékeztetnek a közleményben.

Mint hozzáteszik, a tehetséggondozás mellett fontos törekvésük a múlt könnyűzenei örökségének gondozása, hogy a hazai könnyűzene legendás alakjait közelebb hozzák az ifjúsághoz. A nézők ennek részeként több évtizede készült, zenei ritkaságnak számító archív koncertfelvételeket, interjúrészleteket is láthatnak.

Íme az újdonságok

Az elmúlt évekhez hasonlóan minden hétköznap 21 órától élő műsor várja majd a nézőket. Az Esti Kornél című műsorban különböző zenei formációk aktualitásait mutatják be, de előtérbe kerül az előadók színpadon túli élete, például kedvenc sportjuk, hobbijuk vagy karitatív tevékenységeik.

Az adások továbbá rávilágítanak arra is, hogyan kapcsolódik össze a zene egyéb művészeti és más területekkel. A műsorvezetők között a már jól ismert csatornaarcok szerepelnek, így Csitári Gergely, Pató Márton, Csapó Dóra, Hernandez Vivien, Matthesz Flóra és Tótfalusi Fanni.

A tévéadó újdonságai közé tartozik az élő műsor után következő zenés kívánságműsor. A Mit kíván? című műsor adásaiban válogatást adnak a Petőfi Rádió kívánságműsorának legnépszerűbb dalaiból, valamint zenei témákban megszólaltatják az utca emberét.

Szombat esténként 20 órától a Petőfi Rádióból ismert műsorvezetők, Mák Kata, Fekete László, Habóczki Máté, Szani Roland és Szikora Tamás várják a nézőket a Házibuli című zenés műsorral. Minden adás egy hazánkban népszerű zenei stílust, illetve sokakat foglalkoztató, a dalokban gyakorta megjelenő emberi érzelmet jár körbe különböző rovatokban.

Az adások után szombaton 22 órától koncert- vagy zenés filmet ad a csatorna.

A csatorna népszerű koncertműsora, az Akusztik továbbra is jelentkezik vasárnaponként 20 órától, valamint folytatódik az A38 hajó színpadán és a Kulisszák mögött – az A38 hajón, az A38 Archív és az A38 BESZTOF a zenei szerkesztők válogatásában, a legjobb hazai produkciókkal, érdekességekkel – olvasható a közleményben.

Tovább olvasom

Médiapiac

Vizsgálat indult az EU-ban az Apple, a Google és a Meta ellen

Az Európai Bizottság vizsgálatot indított az Apple, a Google és a Meta vállalat ellen, hogy megfeleltek-e a digitális piacokról szóló szabályozásnak (DMA) – jelentette be Margrethe Vestager digitális korra felkészült Európáért felelős uniós biztos.

Közzétéve:

MTI/EPA/Caroline Brehman

Margrethe Vestager brüsszeli sajtótájékoztatóján közölte:

az előzetes vizsgálatok eredményei szerint feltételezhető, hogy az érintett vállatok nem kezdték meg a hónap elején életbe lépett, átjárhatósággal és versennyel kapcsolatos előírásokat tartalmazó szabályozás szerinti kötelezettségek betartását.

A szabályozás szerint az “alapvető platformszolgáltatásokat” nyújtó, kapuőrnek nyilvánított vállatoknak fel kell számolniuk azokat a zárt technológiai rendszereket, amelyek a fogyasztókat egyetlen vállalat, főként saját termékeinek vagy szolgáltatásainak használta felé terelik. Kiemelte, a szabályozás előírja, hogy a vállalatoknak lehetővé kell tenniük, hogy “ingyenesen tereljék” a felhasználókat alkalmazásboltjain kívüli ajánlatokhoz.

Az Európai Bizottság szeptemberben hat szolgáltatót minősített kapuőrnek, az Alphabet, az Amazon, az Apple, a ByteDance, a Meta és a Microsoft céget.

Az uniós biztos szerint az Európai Bizottság “gyanítja”, hogy az érintett vállatok által bevezetett intézkedések nem tesznek eleget a DMA szerinti kötelezettségeiknek. Az uniós bizottság mélyreható vizsgálata során arra keres választ, hogy a Google és az Apple teljes mértékben betartja-e a DMA szabályait, amelyek megkövetelik a technológiai cégektől, hogy lehetővé tegyék, hogy az alkalmazásboltjaikon kívül elérhető ajánlatokhoz irányítsák a felhasználókat. Az uniós bizottság aggodalma szerint a két vállalat saját ajánlataikon kívüli választás esetén “különféle korlátozásokat” alkalmaz, beleértve egyebek mellett díjak felszámolását.

A gyanú szerint a Google nem tartja be azokat az előírásokat, amelyek megakadályoznák, hogy a technológiai óriáscégek előnyben részesítsék saját szolgáltatásaikat a riválisokkal szemben.

“Az Európai Bizottság aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a Google és az Alphabet keresőfelületeiken előnyben részesítik saját szolgáltatásaikat” – mondta.

Közölte továbbá: az előzetes vizsgálatok szerint az Apple alternatív alkalmazásboltokra vonatkozó új díjstruktúrája és az Amazon keresési találatokra vonatkozó rangsorolási gyakorlata szintén aggályokat vet fel. Az Apple intézkedései, beleértve a webböngésző keresési képernyőjének kialakítását, megakadályozhatják a felhasználókat abban, hogy gyakorolják a szabad szolgáltatásválasztás jogát saját rendszerén belül. Az uniós bizottság a Meta esetében a felhasználók adatainak kezelése és a díjköteles szolgáltatások fizetési feltételeivel kapcsolatosan vizsgálódik majd – tájékozatott.

Az Európai Bizottság közölte: vizsgálata során bizonyítékokat és információkat gyűjt a felvetődött gyanúk tisztázására, az eljárást 12 hónapon belül le kívánja zárni.

Jogsértés esetén a brüsszeli testület az érintett vállalat teljes, globális forgalmának 10 százalékáig terjedő bírságot szabhat ki. A bírságok ismételt jogsértés esetén akár 20 százalékot is elérhetnek.

Folyatódó jogsértések esetén az Európai Bizottság további lépéseket is tehet, például kötelezheti a vállalatot egy üzletág vagy annak egy részének eladására, vagy megtilthatja a rendszerszintű meg nem feleléshez kapcsolódó szolgáltatások nyújtását.

Borítókép: a Google amerikai informatikai óriáscég logója a Nemzetközi Szórakoztatóelektronikai Kiállításnak (CES) otthont adó épületen Las Vegasban 2023. január 10-én

Tovább olvasom