Médiapiac
Trükkös csalók ellen segít a Telenor
Íme, a 6 legelterjedtebb átverési forma és az ellenük való védekezés.
A társaság közleménye szerint rendszeresen bukkannak fel a telekommunikációt érintő trükkös csalási kísérletek, amelyek kisebb-nagyobb kárt, vagy éppen bosszúságot okoznak az áldozattá váló gyanútlan embereknek. Manapság az alábbi csalástípusokkal próbálják átverni a magyar mobilhasználókat:
#1 csalástípus: a telefonos ügyfélszolgálat helyett ma már sokan használják a MyTelenor online ügyfélszolgálatot számlabefizetésre és szolgáltatások aktiválására. Bár sokan nem gondolják, hogy még ezzel is vissza tudnak élni a csalók („Kifizeti helyettem a mobilszámlámat?”), a valóságban sokszor előfordult már, hogy egy idegen nevében rendeltek csúcskategóriás okostelefonokat részletfizetéssel egy általuk megadott kiszállítási címre, a részletfizetést pedig az áldozatokra bízták.
Megoldás: Nem szabad kiadni a MyTelenor belépési adatait senkinek!
#2 csalástípus: gyakori, hogy a csalók arra hivatkoznak, hogy a 2017-ben életbe lépett előírásoknak megfelelően szeretnének beazonosítani egy feltöltőkártyás ügyfelet, és bizalmas adatokat próbálnak kiszedni belőlük. Általában az így kapott információk birtokában is részletre vásárolnak drága okostelefonokat.
Megoldás: a hivatalos adategyeztetési lehetőséget kell választani ezen az oldalon, a Telenor üzletek valamelyikében, vagy a 1220-as ügyfélszolgálati telefonszámon.
#3 csalástípus: egy másik, sajnos elég gyakori próbálkozás, hogy a csalók hívószám kijelzése nélkül felhívják az ügyfelet a Telenor munkatársának kiadva magukat (persze nem azok), azzal, hogy az ügyfél egy nyereményjáték nyertese, ám a jutalom átvételének technikai költségeinek fedezéséhez egy adott telefonszámra egy kisebb/nagyobb összeget kell feltölteni.
Megoldás: nem szabad semmilyen számot feltölteni, a próbálkozást pedig jelenteni kell a fent említett elérhetőségeken, mivel a Telenor rendszereiben a rejtett hívószámról indított hívások is visszakövethetők.
#4 csalástípus: egyes esetekben a csalók egy kedvezőbb tarifa hamis ígéretével arra kérték a felhívott telenoros ügyfeleket, hogy faxolják el nekik a telefonszámláik másolatát,. Valójában a számlán lévő adatokra (név, lakcím, ügyfélszám stb.) fájt a foguk, amelyek birtokában például saját címükre próbálhatnak meg okostelefont rendelni más nevében.
Megoldás: sosem szabad kiadni a számlát vagy számlamásolatot idegeneknek.
#5 csalástípus: az év elején sok magyar mobilhasználó találkozott egy-egy egzotikus országból származó, nem fogadott hívással. Ezek a csalók kifejezetten arra utaznak, hogy az áldozat reflexből visszahívja őket, ezáltal nemzetközi hívást generálva. Valamilyen úton-módon ennek a bevételeiből részesednek a csalók is, ezért indítják a hívásaikat.
Megoldás: egészen egyszerű, nem kell visszahívni a külföldi telefonszámot.
#6 csalástípus: az internetes adathalászok „kamuszámlákat”, elmaradt fizetésre, késedelmi díj befizetésére szóló felszólítást is szoktak küldeni e-mailben. Arra számítanak, hogy a címzett rutinszerűen befizeti a számlán szereplő összeget.
Megoldás: mindig meg kell nézni, hogy milyen feladótól érkezett a befizetésre felszólító értesítés. A Telenortól kizárólag az eszamla@telenor.hu e-mailről, és a +36 20 202 0043-as telefonszámról küld számlalevelet, vagy tartozásról szóló üzenetet. Ha gyanús, hogy nem a Telenortól érkezik az üzenet, nem szabad kattintani a benne található hivatkozásokra, érdemesebb manuálisan felkeresni a www.telenor.hu oldalt.
Mint írják, a fentiek a leggyakoribb típusú csalások, amelyekkel a Telenor ügyfélszolgálata találkozni szokott. Sajnos a csalók mindig újabb és újabb módszerekkel próbálkoznak, ezért bármilyen gyanú esetén érdemes felkeresni a szolgáltató csalások elkerülésével foglalkozó oldalát.
A legfontosabb tudnivaló, hogy a Telenor munkatársai soha nem kérik el egyetlen ügyfél belépési azonosítóját és jelszavát, sem e-mailben, sem SMS-ben vagy telefonon. Ha valaki mégis ezt teszi, az valószínűleg egy csaló. Ezeket a próbálkozásokat a Telenor weboldalán, Facebook-oldalán, a 1220-as vagy a +36 (20) 2000-000-s ügyfélszolgálati telefonszámon, továbbá az üzletek bármelyikében érdemes jelezni.
Médiapiac
Új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a szlovák kormány
A szlovák közmédia vezetésének megválasztási folyamatát érintő módosításokat, valamint névváltoztatást is tartalmazó új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a pozsonyi kormány szerdán.
A Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) jelenlegi formáját és nevét 2011-ben Iveta Radicová – később idő előtt távozó – liberális kormányának idején hozták létre a Szlovák Rádió (SR) és a Szlovák Televízió (STV) összevonásával. Az RTVS élére később a legnagyobb szlovák kereskedelmi televízió egyik korábbi vezetőjét nevezték ki, és számos vitatott változtatásra is sor került, amelyekkel kapcsolatban az intézményt nem egy bírálat érte, egyebek mellett hírszolgáltatásának kiegyensúlyozottságát megkérdőjelezve.
A Robert Fico kormánya által most elfogadott – a pozsonyi törvényhozás liberális ellenzéke által élesen bírált – törvényjavaslat a TASR közszolgálati hírügynökség közlése szerint egyebek mellett módosítja az intézmény nevét, amelyet a jövőben Szlovák Televízió és Rádiónak (STVR) hívnak majd, de megtartja annak összevont formáját.
A javasolt új törvény által bevezetett érdemi változtatások egyike az intézményvezető megválasztásának folyamatát, konkrétan a vezérigazgatót megválasztó kilenctagú közmédiatanács összetételét érinti. A közmédiatanács tagjait eddig a parlament választotta egy speciális forgószabály alapján. A jövőben a tagok közül négyet a kulturális miniszter jelöl majd. Az új közmédiatörvény hatálybalépésével a szlovák közmédia jelenlegi vezetésének megbízatása megszűnik majd.
Az új jogszabály változást hoz majd a szlovák köztelevízióban sugározható reklámok mennyiségével kapcsolatban is, a teljes adásidő eddig megengedett 0,5 százalékáról 5 százalékra emelve a reklámidő maximális hányadát.
A szlovák miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy reményei szerint a jogszabályt még nyáron elfogadja a parlament.
Borítókép: Robert Fico szlovák kormányfő
Médiapiac
Reklámriport miatt bírságolt a médiatanács
Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.
Megsértette a műsorszámok támogatására vonatkozó törvényi rendelkezést a TV2 a Trendmánia (9. évad 40. rész) című műsorszám december 16-án sugárzott adásával – mondta ki a médiatanács április 23-án meghozott határozata.
A műsorrészt egy szépségipari cég üzletében vették fel, amelynek polcain márkanévvel ellátott szépségápolási termékek voltak láthatóak, amelyek egy részét a riporter ki is próbálta, illetve jótékony hatásukról beszélgetett az üzletvezetővel – írták.
Mindezek miatt a testület a műsorszámot reklámriportnak tekintette, és 500 ezer forint bírsággal sújtotta a TV2-t, a jogsértés ismételtségére tekintettel pedig 25 000 forint megfizetésére kötelezte a csatorna vezető tisztségviselőjét.
A közlemény szerint nézői bejelentés alapján, a kiskorúak védelme szempontjából vizsgálta a médiatanács az M4 Sporton február 28-án 18 óra 46 perctől sugárzott MOL Magyar Kupa DVSC-Ferencvárosi TC-nyolcaddöntőt a műsorszámban hallható trágár nézői bekiabálások miatt.
A testület figyelembe vette, hogy az élőben közvetített sportműsorszám szerkesztésére a médiaszolgáltatónak éppúgy nem volt lehetősége, mint a sugárzás időpontjának megválasztására, ezért nem indult hatósági eljárás a médiaszolgáltatóval szemben.
Ugyanezen az ülésén két rádiós frekvenciára kiírt pályázati eljárást is eredményesnek nyilvánított a médiatanács: a Fonyód 101,3 MHz és a Siófok 92,6 MHz helyi vételkörzetű rádiós médiaszolgáltatási lehetőségek kereskedelmi jellegű használatára kiírt pályázatok nyertese a Radio Plus Kft. lett.
A közlemény szerint nézői észrevétel nyomán kereste meg a médiatanács a cseh társhatóságot Kőhalmi Zoltán – Történjen bármi című, a Comedy Centralon január 1-jén 15 óra 56 perckor sugárzott műsorszáma miatt.
A műsort a médiaszolgáltató korhatárjelölés nélkül sugározta, azonban az a magyar szabályozás alapján a III. korhatári kategóriába (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) tartozna.
Az RRTV megállapította, hogy a műsorszám ugyan nem sértette meg a rádiós és televíziós műsorszolgáltatásról szóló cseh rendelkezéseket, de a társhatóság a magyar jogszabályokra tekintettel felhívta a médiaszolgáltatót, a Viacom CBS Networks International Czech s.r.o.-t, hogy tegyen eleget a magyar törvényben meghatározott, az általános közérdeken alapuló szigorúbb szabályoknak a korhatárjelölés tekintetében, amelyet a műsorszám sugárzásakor elmulasztott feltüntetni.
A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket
Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.
Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.
A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.
A sajátot könnyű…
Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.
… és másét?
De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy
többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti
– jegyezte meg Fáczán Gábor.
S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?
– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.
Sorozat indul!
A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.
Jakubász Tamás