Kövess minket!

Médiapiac

Ugrásra készen

A mobilhirdetés egyre inkább ott van a fejekben, és ez már nem kizárólag a nagy márkatulajdonosokra igaz. Ahhoz azonban, hogy a szegmens valóban meg tudjon itthon indulni, még rengeteg munkára, edukációra lesz szükség. Brindza Gáborral beszélgettünk.

Az interjú elsőként a Médiapiac szaklapban jelent meg.

Brindza Gábor

Idén nyáron jött a hír, hogy a SmartAd lesz a Madhouse üzemeltetője, jómagad pedig a SmartAdNetwork Kft. ügyvezető igazgatója lettél. Mit takar a bejelentés pontosan?

Nagyon leegyszerűsítve azt jelenti, hogy a Madhouse márkának, -tudásnak új tulajdonosa lett, a rendkívül tőkeerős és komoly technológiai háttérrel rendelkező SmartAdNetwork Kft. A tudás és a pénz mellé – egy úgynevezett asset acquisition révén – most harmadik pillérként társult a Madhouse mobilhirdetési hálózata, no meg az emberi erőforrás: valamennyien az új cég dolgozói lettünk.

Négy éve kezdtél a mobillal intenzíven foglalkozni. Akkor mit láttál e piacban, és az akkori elvárásaidhoz képest hova jutott a szegmens?

A jó ötlet ott ismerszik meg, hogy elsodorja az embert, észre sem veszi, csak csinálja. Amikor eljöttem a MediaComból, az volt a tervem, hogy olyan digitális tanácsadó leszek, aki kifejezetten a médiaoldalt segíti, mivel már akkor látható volt, hogy az e területen működő cégek valamilyen oknál fogva elhanyagolják a szakmai fejlődés kérdését. Egyszer csak azonban kaptam egy iPhone-t Olaszországból (mert akkor még nem lehetett itthon csak úgy venni), és megtapasztaltam, hogy bizonyos oldalak mobilra vannak optimalizálva, de nincs rajtuk hirdetés. Innen nagyon felgyorsultak az események: megkerestem azokat a szereplőket, amelyeknek már volt mobilra optimalizált oldaluk, kereskedelmileg azonban nem tudtak addig ezzel semmit kezdeni, a fejlesztéssel inkább csak a felhasználók kedvében akartak járni.

Hirtelen megjelentek a hirdetői igények is, rögtön bejelentkezett két bank, amelyeket nem érdekelt a konverzió, csupán az, hogy milyen célcsoport érhető el ezen a platformon, illetve szerették volna ezt az új csatornát kipróbálni. Egyébként most az egész piac a megtérülésről és a konverzióról szól, arról viszont kevésbé, hogy milyen formában és pontosan kikhez jutunk el. A mobil abban a legjobb, hogy egy teljesen új környezetben tud értékes közönséget elérni, ez az utóbbi években fokozottan igaznak bizonyult, hiszen akkor még jóval kevesebb okostelefon volt. 2010-ben két kampányunk futott, a következő évben már negyvennél is több. 2011–2012 nagy ugrást hozott, aztán jött a számomra érthetetlen, kevésbé erős 2013-as év. Az látszik, hogy a fejlődés visszafogottabb, a nemzetközi trendek itthon csak részben jelennek meg.

Mi romlott el?

Az okok sokfélék, az biztos, hogy a mobil eddig még nem lépte át azt a lélektani határt, amit már rég át kellett volna. Ha ez a történet 2007–2008 táján kezdődött volna, nem beszélhetnénk a mostani, átmeneti megtorpanásról. Így viszont a mobilt gyakorlatilag minden sújtja: még mindig nincs minden ügyfélnél okostelefon; sok esetben a mobilt egyenlőnek gondolják a digitális csatornával, figyelmen kívül hagyva a sajátosságait; és a szakember-, illetve az ebből eredő stratégiahiány sem segít.

A másik oldalról azonban egyre többen használják a mobilhirdetéseket tudatosan. Nekik egyszerűek az érveik: reklámzajtól mentes környezetben lehet prémium célcsoportot elérni; a megoldások legalább annyira innovatívak, mint a weben, a szegmentálási lehetőségek viszont sokkal jobbak.

A számok alapján szépen bővül itthon a mobilhirdetési szegmens, abszolút értékben azonban még mindig kevés pénzről beszélhetünk. Önmagában túl kicsi ez a piac, ezért nyitna a Madhouse a régió egyéb piacai felé?

Az egymilliárd forintos piaci költéshatárt már átléptük, ebben viszont benne vannak a Google- és a Facebook-költések is. Az igaz, hogy a mobilpiac még kicsi ahhoz, hogy olyan fejlődési utat tudjon bejárni, mint a hasonló cégek online területen nyolc-tíz évvel ezelőtt. De itt az idő, a költésnek nőnie kell, mivel minden más mutató szintje is emelkedik: egyre több embernél van okostelefon, az egyes weboldalak látogatóinak mind nagyobb része érkezik mobilról. A korábbi kifogásoknak előbb-utóbb el kell tűnniük, mert nehéz lesz megindokolni, hogy miért nem költ valaki mobilon, miközben a célcsoportja egyre nagyobb arányban található meg e platformon.

A nemzetközi terjeszkedésnek azonban nem kizárólag a hazai piac korlátossága az oka. A környező országok sem járnak előrébb a mobilhirdetések terén, sőt, több országban inkább olyan a helyzet, mint idehaza néhány évvel ezelőtt. Ezekre a piacokra következésképp viszonylag könnyű belépni a magyar digitális szaktudással, ha sikerül megfelelő inventoryra szert tenni. A régiós terjeszkedés terve régebben is megvolt, a tudáscsomag rendelkezésre állt, korábban azonban nem volt lehetőségünk, pontosabban erőforrásunk lépni. A helyi szereplők mellett a nyugati cégekről sem szabad megfeledkezni továbbá, ők is terjeszkednek, de láthatóan számukra sem könnyű ez az út.

Ezek még mindig inkább terveknek tűnnek. Hol tart a Madhouse a konkrét lépésekkel? Ezek a lépések mely piacokra irányulnak, s inkább helyi együttműködésekben testesülnek meg, vagy regionális kampányok megszerzése lehet a megfelelő stratégia?

Mind a helyi együttműködések, mind a regionális kampányok megszerzése jó út, ezek között nem akarunk választani. A piacokat érintő konkrét tervekről annyit elárulhatok, hogy Romániában már működik az irodánk, illetve a többi környező országgal is vannak terveink. Így azt a régiót fednénk le, amelynek országai a médiatervekben egyébként is gyakran együttesen szerepel.

Valójában mennyire sokszínű a mobilhirdetési piac? Itthon leginkább a mobilbannerekről esik szó, eközben létezik egy sor olyan, a digitális piac egészét érintő trend, amelyről a mobil kapcsán kevésbé hallunk. Ilyen a tartalmak felértékelődése, a programozott vásárlás, és még sorolhatnánk.

A mobilhirdetési piac az elejétől fogva összetett, mert minden, ami a weben hozzáférhető, az itt is rendelkezésre áll: videó, keresőhirdetés, programozott vásárlás, banner, de a podcastek révén rádiózhatunk is, a táblagépeken pedig a magazinélmény is elérhetővé vált. Ha úgy tetszik, a mobil eszközökön valamennyi médium sajátosságai megjelennek.

De ha megkérdeznélek, hogy a bevételeitek hány százaléka származik a mobilbannereken túli megoldásokból?

Akkor nyilván nem számolnék be ilyen sokszínűségről. Ettől függetlenül igaz, hogy a mobilhirdetési lehetőségek olyan gyorsan fejlődnek, hogy nehéz lépést tartani velük. Néhány elérhető példa: a geotargeting, a dinamikus kreatívok vagy a rich media formátumok. Mivel azonban a mobilszegmens még nem elég nagy, a hirdetők valóban a legmarkánsabb, legalapvetőbb eszközökkel élnek egyelőre. Mindent nem lehet használni, és nem is kell használni. Itt jön képbe a hirdetők tudása: azokkal a lehetőségekkel kell élni, amelyeket a márka, a cél, a célcsoport megkíván, ehhez azonban szükség van egy tiszta digitális stratégiára.

Nem lehet, hogy a hirdetők a túlmisztifikálás miatt maradnak távol? A közösségi médiával kapcsolatban már eljátszottuk ezt: mindig arról volt szó, hogy mi mindenre jó a marketingen kívül és belül, addig, amíg mindenki el nem bizonytalanodott, mert mindent lehetetlen jól csinálni, erre néhány márkatulajdonos egy huszárvágással előjött azzal, hogy a Facebook is olyan, mint a többi médiafelület, oda is „csak” értelmes üzenetek, jó kreatívok kellenek.

Nem választanám külön a mobilt a digitálistól, általában a digitális magabiztosság sincs az egekben. Tapasztalati úton a hirdetők, ügynökségek messzire eljutottak, de nincs könnyű dolguk. Az ügynökségek részben maguk számára nehezítik meg a helyzetet az integrációval. Nem várható el ugyanis reálisan, hogy valaki a teljes offline csatornaismeret mellé a digitális területet is ugyanolyan mélységben elsajátítsa az összes specialitásával, ráadásul rövid idő alatt. A megfelelő tudás megszerzéséhez nem elég néhány tréning, ez masszív „meló”, amelyet nem lehet megúszni. Mondok egy példát: gyakran felmerül, hogy nem jók a mobilos landing page-ek, de valójában a legtöbb esetben már a webes landing page sem megfelelő. És akkor itt jön képbe, hogy ez egy pici ország, a koordináció valahol másutt van, az elfogadás folyamata lassú, ami egy hétről hétre változó piacon nem fér bele.

Mondhatjuk tehát azt, hogy a mobil nem annyira különleges, csak olyan, mint egy állatorvosi ló: hatványozottan jelentkeznek a tünetek rajta, ha nem elég agilis a marketing?

Így van. A mobil kiugrasztja a máshol már régóta szunnyadó problémákat.

Az óvatosság mögött meghúzódhat az is, hogy a büdzséket meg kell indokolni a főnökök felé. Mennyire szállítja itthon a mobilszegmens az igazolhatóságot a marketingesek számára?

Az a jó, amikor egy cég első emberét nem kell meggyőzni. Ha egy CEO nem érzi úgy, hogy az általa vezetett vállalatnak, az általa képviselt márkáknak választ kell adniuk a digitális változásokra, az alapvető gond. Egyébként sem a „győzködés” a jó szó, inkább utat kell találni ahhoz, hogy a felső vezetők megértsék, miért fontos a mobil, ehhez viszont a kezükbe kell adni az eszközöket.

Most egy furcsa tartózkodás tapasztalható, és van egy csomó lehetőség. Milyen időtávon belül lódulhat meg ismét a mobilszegmens, és mi kell ennek a megvalósulásához?

Nagyon nehéz időtávokról, hajtóerőkről beszélni, mikor a fejlődés számos tényezője a mi hatókörünkön kívül esik. Egy új telefon megjelenése megbolygatja a piacot, elég csak az iPhone-ra gondolni. Az szerencsére látható, hogy a mobil egyre inkább ott van a fejekben, és ez kifejezetten igaz a kisebb hirdetőkre, a kkv-kra is. Nem annyira győzködnünk, mint inkább edukálnunk kell. Ehhez minden lehetséges eszközt fel fogunk használni.

Médiapiac

Szoboszlai Dominik – Az interjú a Spíler TV-n! (videó)

Szombat este 20:25-kor tűzi műsorára a Spíler 1 a legsikeresebb magyar focista, a Liverpoolban játszó Szoboszlai Dominikkal készült exkluzív interjúját.

Közzétéve:

MTI/EPA/Adam Vaughan

A Manchester City-Chelsea FA-kupa elődöntőt követően a Spíler 1-en szombat este 20:25-től érkezik a Szoboszlai Dominik – Az interjú. Az exkluzív filmnek fontos része a sztárjátékossal készített interjú, nem csupán a magyar válogatott csapatkapitányáról tudhatnak meg sokat a nézők, ha szombat este a Splíer 1 programját választják. Baumstark Tibor végigjárta azokat a helyszíneket, amelyek a legszorosabban kötődnek a Liverpool FC-hez. A világklasszis középpályás gondolatain és érzésein túl pedig betekintést nyerhetünk a labdarúgással mélységesen átitatott városnak, a Liverpool-nak a mindennapjaiba is.

„Szoboszlai Dominik részletesen mesél arról, hogy mi történt a Liverpoolnál, miután minden idők egyik legeredményesebb futballedzője, Jürgen Klopp néhány hónappal ezelőtt meghökkentő időzítéssel bejelentette az évvégi távozását. Benézhettünk a kulisszák mögé, így megmutatjuk a topfutball egyik legmodernebb, leginkább felszerelt edzőközpontját, meglátogatjuk a legendás Anfield stadion történelemmel és legendákkal átitatott környékét, és a Spíler TV kameráin keresztül a focirajongók azt is láthatják, amit a világon nagyon kevesen, hogy hogyan fest a mérkőzés előtti percekben a Liverpool öltözője” – árulta el Baumstark Tibor. – „A Dominikkal készült interjún túl a Premier League történetének legjobb játékosai közül is megmutatjuk néhány egykori sztár véleményét az angol bajnokság kihívásairól, és persze Szoboszlai Dominik teljesítményéről” – tette hozzá.

Vasárnap a Spíler 2 közvetítésében Szoboszlai Dominik és a Liverpool a Fulham otthonában lép pályára, majd közvetlenül utána a La Liga és az egyetemes futballvilág csúcsrangadója, az El Clásico kerül képernyőre.

Ezúttal is különleges fel- és levezető műsorral készül a Spíler stábja a rangos küzdelemre. Elismert szakértők, elvakult drukkerek és a futballszakma képviselői lesznek a La Liga műsorvezetőinek vendégei a több helyszínes, kiterjesztett valóságot is felvonultató stúdiókban, valamint helyszíni kollégáik is bejelentkeznek a műsorba, így a spanyol futball rajongóinak vasárnap érdemes a Spíler közvetítésére kapcsolniuk – ismerteti a TV2 közleménye.

Borítókép: Szoboszlai Dominik, a Liverpool játékosa az angol első osztályú labdarúgó-bajnokság Liverpool-Crystal Palace mérkőzésén a liverpooli Anfield Road-i Stadionban 2024. április 14-én

Tovább olvasom

Médiapiac

Átadták az idei evangélikus médiakommunikációs díjakat

Ukrajnai evangélikusok életét bemutató riportot, valamint elváltként újraházasodott, elkötelezett evangélikusokat bemutató riportot ismert el idén a Magyarországi Evangélikus Egyház (MEE) a Bornemisza Péter- és az Írónád díjjal – közölte az egyház kommunikációs szolgálata az MTI-vel.

Közzétéve:

Az evangélikus egyház által alapított díjakat idén is olyanok vehették át, akik világi, illetve egyházi médiafelületen 2023-ban közzétett munkáikkal az evangélikusság és az evangélikus egyház pozitív megítélését, népszerűsítését vagy missziós tevékenységét segítették.

A díjakat Fabiny Tamás, az MEE elnök-püspöke, Prőhle Gergely, az MEE országos felügyelője, valamint Lovass Tibor, az egyház sajtóbizottságának elnöke adta át hétfő este.

A világi sajtóban publikált, evangélikus vonatkozású anyagok versenyében elnyerhető Bornemissza Péter-díjat Vörös Szabolcsnak a Válasz Online felületén megjelent, “Láttam azokat, akik legyőzték a fenevadat” – először járt magyar püspök ukrán háborús zónában című riportja nyerte el.

Az idei Írónád díjat Vitális Judit, a Magyarországi Evangélikus Egyház honlapjának felelős szerkesztője, az Evangélikus Élet magazin hírszerkesztője vehette át a magazinban megjelent, Nem tündérmese – Isten kegyelme: Balicza Klára és Jenei Róbert egymásra találásának története című, házasság heti interjújáért.

Mindkét kategóriában megítéltek különdíjat is: Kuklai Katalin A babaszagú világ ajándéka – Kölcsönösen gazdagodnak a kisgyerekek és a fogyatékkal élő idős gondozottak a közös programokból című, a Népszava.hu internetes portálon megjelent, a Sztehlo Gábor Evangélikus Szeretetotthon piliscsabai telephelyén készült riportját Bornemisza Péter-különdíjjal, Balczó Mátyás, az Evangélikus Információs Szolgálat újságíró-szerkesztőjének a Hit, humor és lelki mélység – Gyerekkortól megérésig – Kovács András Péter humoristával készült, az Evangélikus Élet magazinban megjelent interjúját pedig Írónád különdíjjal ismerték el.

Tovább olvasom

Médiapiac

A Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás – bár néha olyannak tűnik

Így használd a közösségi médiás profilodat – II. rész: Sokkal többet szabad annak, aki kritizál vagy parodizál.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

Sokan sok mindent közzétesznek a közösségi médiában, ám a megjelenő tartalmakat nem mindig lehet szabadon elvinni, átvenni. A Facebook és a többi információs közösségi médiafelület tehát nem olyan, mint az utcai lomtalanítás, onnan nem lehet mindent hazavinni, ami csak tetszik. Bizonyos esetekben azonban mégis. Hogy mikor, arról a médiahatóság adott útmutatást.

Mind többször hallani, hogy a közösségi média egyre inkább az álhírek, a hitvány információk és performanszok gyűjtőhelyévé silányul. Ennek ellentmond, hogy megannyi olyan tartalom lelhető fel a különféle platformokon, amelyeket utóbb – bármilyen céllal – idéznénk. De milyen szabályok kötik azt, aki részben vagy egészben átvenné mások bejegyzését? A kérdést a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakemberének, Fáczán Gábornak tette fel a Médiapiac.com.

Előnyben a humorista

A szervezet Online Platformok Főosztályának vezetője azzal kezdte: attól függ, milyen minőségű tartalomról van szó. Ha szerzői alkotásról, vagyis például zenéről, videóról, irodalmi műről, úgy a szerzői jog szabályai alapján feltételezni lehetne, hogy minden esetben engedélyt kellene kérni az eredeti alkotás szerzőjétől, hogy posztolni lehessen a tartalmakat. – Ugyanakkor – mutatott rá a főosztályvezető – akadnak bizonyos kivételek.

A felhasználók mások posztjait engedély nélkül is felhasználhatják, ha kritikát fogalmaznának meg azzal kapcsolatban, ha paródiát készítenének, de akkor is, ha véleményüket fejeznék ki vagy tudósítanak, beszámolnak róla. A kutatás is olyan eset lehet, amikor nem kell beszerezni a bejegyzés eredeti szerzőjének engedélyét.

A főosztályvezető megemlítette, a kérdés kapcsán maga a Facebook is ad iránymutatást arról, miként érhető el, hogy a felhasználó által közzétett tartalom ne sértsen szerzői jogot. Eszerint attól, hogy egy tartalmat megvásárolt az adott felhasználó, vagy az interneten talált egy képet, amit posztolni szeretne, még megsértheti a szerzői jogot. A platform ezért azt tanácsolja, hogy védett tartalom megosztása előtt általában véve tanácsos írásos engedélyt kérni a szerzőtől. – Egy ismert sportolóról készült kép közzététele előtt érdemes tájékozódni, hogy az adott felvétel élvez-e szerzői jogi védelmet. Ha igen, engedélyt kell kérni a fotó eredeti posztolójától – húzta alá Fáczán Gábor.

Sorozat indul!

A Facebook mára életünk része lett, sokan idejük igen jelentős részét töltik ezen a felületen. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, fénykép.

Jakubász Tamás

Tovább olvasom