Médiapiac
VOD: az út elején jár a magyar piac
Másokhoz hasonlóan a magyar fogyasztók is rengeteg videotartalmat fogyasztanak a világhálón, ám ezeknek a zöme ingyenesen, akár illegálisan hozzáférhető. Mit gondolnak a hazai internetezők a digitálisan elérhető prémium videotartalmakról? Sági Ferenc, az NRC tanácsadója adott VOD-pillanatképet a Médiapiac konferencián.
A tavalyi ősz nagy – bizonyos körökben kis túlzással hurráoptimizmust okozó – híre volt, hogy hamarosan a magyar piacra is beléphet a Netflix, amely jelenleg az OTT-szolgáltatások sztárja, és immár az amerikai piacon túli területekre fókuszál. A legfrissebb információk szerint 2016-ban történhet meg a várva várt lépés, ám kérdés, hogy milyen „állapotokat” talál itt a Netflix vagy bármely más VOD-szolgáltató. E szegmens cégei ugyanis alapvetően a nagyobb méretű, az online kalózkodástól nem túlzottan fertőzött piacokban látnak nagy potenciált, Magyarországra pedig e feltételek egyike sem jellemző. Úgy tűnik ugyanakkor, a Netflix az agresszív terjeszkedés jegyében mostanra valamelyest alább adta, és – hosszas lamentálás után – belép például a spanyol piacra is, amely bár óriási, de eddig mindig elvetette a szolgáltató a belépést, mert nagyon magas a netes kalózkodás aránya. E várható lépések szempontjából volt izgalmas a Sági Ferenc által adott VOD-pillanatkép.
Alapfogalmak
VOD- (video-on-demand) szolgáltatás: Kizárólag digitális/internet televízió előfizetők számára set-top box segítségével elérhető on-demand médiatartalom. (Ilyet nyújt például az ügyfelei számára a magyar piacon a UPC vagy a Magyar Telekom.)
Catch-up TV szolgáltatás: Televíziós tartalmak online közzététele, online felületen elérhető élő vagy késleltetett televíziós műsorok. (Erre jelent példát a hazai piacon az RTL Most.)
OTT: Önálló alkotásokat, tévéműsorokat, sorozatokat, filmeket szerkesztett rendben közzétevő online oldalak. (E modell szerint működik a Netflix vagy a Hulu.)
Az NRC a jelen kutatásban a klasszikus VOD- és OTT-szolgáltatásokkal kapcsolatos fogyasztói attitűdöket mérte fel a magyarországi felnőtt internetezők körében, a catch-up TV szolgáltatásokra ezúttal nem terjedt ki a vizsgálódás. Az eredményekből kiderült: a magyar fogyasztók egyelőre még nem úgy tekintenek e tartalmakra, mint a fejlett piacokon. Ez utóbbiakon ugyanis már bevett dolog a VOD-tartalmak fogyasztása, a Sági Ferenc által idézett Ofcom-adatok szerint az Egyesült Államokban a fogyasztók közel fele már VOD-formában (is) igénybe veszi a videotartalmakat, míg az OTT-szolgáltatásokat havi szinten közel negyede használja. A brit piacon pedig szintén az Ofcom 2014. augusztusi számai alapján a VOD- és az OTT-szolgáltatások együttes igénybevételének aránya eléri a megkérdezettek körében a 25 százalékot. Ez ugyan elmarad az amerikai piacon mért értéktől, de így is rendkívül magas, és egyes prognózisok szerint 2020-ra a havi szinten VOD-tartalmakat fogyasztók aránya 40 százalék is lehet.
Itthon más a helyzet: még mindig a lineáris tartalomfogyasztás a király. A megkérdezett felnőtt internetezőknek mindössze a 49 százaléka hallott egyáltalán a VOD-ról, ami az amerikai havi használók mértékének felel meg körülbelül. Ez önmagában is jól érzékelteti a különbséget, és ehhez még azt is érdemes hozzáadni, hogy a kutatásban rendkívül részletesen körül kellett írni, hogy pontosan mire is vonatkozik a kérdés, így a 49 százalékos arány elérésében a „videotár” és az „online videotéka” magyarázó kifejezéseknek is nagy szerepük lehetett, emelte ki előadásában Sági Ferenc. Ennek fényében nem meglepő, hogy mindössze 5 százaléknyian próbálták ki valaha valamelyik VOD-szolgáltatást, és rendszeres (azaz hetente legalább egyszeri) VOD-használónak csupán alig 1 százaléknyian vallják magukat, ami 30–50 ezer embernek felel meg.
Kérdés, hogy mi a jelentős lemaradás oka. A szakember szerint az egyik ilyen tényező a nem megfelelő üzleti modellek bevezetése lehet. Alapvetően három modell terjedt el a világban: a havi előfizetésért korlátlan tartalomfogyasztást kínáló SVOD, a tranzakciónkénti értékesítésen alapuló TVOD, illetve a részben reklámbevételekre építő, így a felhasználók felé alacsonyabb árakat érvényesítő, szintén korlátlan fogyasztást kínáló AdVOD. A hazai telekommunikációs szolgáltatók az első két modell valamelyikét vezették be az elmúlt években, a kutatásból viszont az derült ki, hogy a magyar fogyasztók számára éppen a harmadik típus a legrokonszenvesebb. Az AdVOD-modell a válaszadók 39 százalékának tetszik, míg az SVOD 33, a TVOD pedig 28 százalékuk számára szimpatikus. E preferenciák mögött nagy eséllyel az árérzékenység húzódik meg, amely egyelőre gátolja a VOD további terjedését.
 | Sági FerencNézze meg Sági Ferenc teljes profilját a Ki Kicsoda? oldalunkon. |
Vannak azonban az üzletieken túl kulturális gátak is: a megkérdezett magyarok 80 százaléka leginkább szinkronizáltan szereti fogyasztani a videotartalmakat, 16 százaléka voksol a feliratozásra, és mindössze 4 százaléka szereti elsődlegesen eredeti nyelven/angol felirattal nézni a filmeket. Ez a VOD-szolgáltatókra jelentős többletkiadásokat ró, mivel kénytelenek pénzt fordítani a lokalizációra. Ennek a hazai kábeltévék és a rájuk építő műsorterjesztők örülhetnek a leginkább, e többletköltségek miatt ugyanis könnyen elvész a Netflix és társainak azon árelőnye, amelyet az amerikai piacon könnyedén érvényesítenek. (A Netflix 10 dollár körüli havi díja az amerikai piacon az akár 80 dollárt is elérő kábeltévé-előfizetésekkel versenyez, míg itthon alig több mint 10 dollárnyi összegért már sokcsatornás előfizetéshez lehet jutni, és a Netflix oldalán még nem számítottuk be a lokalizáció terheit.)
Sági Ferenc szerint afféle médiaszocializációs problémának tekinthető, hogy nálunk a friss tartalom nem érték. Azaz ha van egy, a fogyasztókat különösen érdeklő tartalom, mindössze 13 százaléknyian törekszenek arra, hogy minél hamarabb megnézzék. 40 százaléknyian akár fél évet is szívesen várnak, hogy olcsóbban jussanak hozzá a filmhez, 47 százaléknyian pedig annyira passzívak, hogy egy lépést sem tesznek a tartalom megszerzéséért, mivel úgyis leadja majd a tévé. A VOD, de az illegális online letöltések is döntően a középső „zónába” esnek, emelte ki az NRC tanácsadója.
A magyarok árérzékenysége egyébként odáig megy, hogy a szerzői jogi kérdésekre teljesen érzéketlenné váltak: 1,7 millió honfitársunk torrentezik rendszeresen. Pedig a hazai VOD-szolgáltatások az NRC kutatása alapján egyáltalán nem túlárazottak. Egyszerűen az ingyenesség varázsa, az online kalózkodás kultúrája, illetve a prémium tartalmakkal szembeni viszonylagos közöny együttesen lassítja ezek terjedését.
Mindez azt sugallja, hogy a VOD-szolgáltatóknak nagyon nehéz dolguk lesz a magyar és a hozzá hasonló attitűdű piacokon. Azaz a Netflix és társai egy szűk, az online videotartalmakért fizetni képes és hajlandó kör számára jelentenek majd igazi változást, a többieket még egy ideig tökéletesen ki fogják szolgálni a hagyományos tévétársaságok lineáris műsorfolyamai és a torrentoldalak. E tényezők azonban csak a trend terjedésének lassításához elegendőek, a visszafordításához nem.
A szakember szerint szépen lassan a magyar piacon is ki fog kopni a lineáris tartalomfogyasztói attitűd. Ehhez azonban „valamit át kell kattintani a fejekben”, ami azt jelentené, hogy a fogyasztók megértik: nem ők vannak a tartalomért, hanem a tartalom értük. Ez pedig döntési lehetőséget jelent a fogyasztás helyét, idejét, minőségét és árát illetően. Ebben a folyamatban nagy szerepet kapnak a szolgáltatók edukációs törekvései, a fogyasztók ugyanis maguktól nem fognak rájönni arra, miért jobb a legális VOD, mint a passzív várakozás vagy a könnyen elérhető torrent. Jelenleg a megkérdezettek 10 százaléka tartja itthon elképzelhetőnek, hogy kizárólag VOD-formában fogyasszon tartalmakat, innen még hosszú, rögös út vezet a profitig. A helyzet nem reménytelen, azt azonban figyelembe kell venniük a piaci szereplőknek, hogy a rendkívül digitalizált brit piacon is körülbelül négy-öt évbe telt, amíg a VOD-szolgáltatóknak sikerült megvetniük a lábukat.
A kutatásról
Az NRC kutatása a 18–75 éves internetezők körében zajlott, 1000 fő megkérdezésével. A kutatás mintája nem, kor, iskolai végzettség, településtípus és régió változókra reprezentatív.
Médiapiac
Újabb bírság az RTL-nek: erőszakos Sztárbox-jelenetek a Kanapéhuszárokban
A testület adásonként 4 millió forint, azaz összesen 8 millió forint bírságot rótt ki a csatornára.
Összesen 8 millió forint bírságot rótt ki az RTL-re a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa a Kanapéhuszárok című műsorszám két epizódja miatt, miután állampolgári bejelentésre, hatósági ellenőrzést követően hivatalból indított közigazgatási hatósági eljárást a médiaszolgáltatóval szemben.
A Kanapéhuszárok vizsgált epizódjaiban a Sztárbox olyan erőszakos jelenetei is láthatók voltak, amelyek alkalmasak lehettek a tizenhat éven aluli gyermekek személyiségfejlődésének kedvezőtlen befolyásolására
– közölte a hatóság kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.
A közlemény szerint a Kanapéhuszárok két vizsgált epizódjában nem az eredeti, élőben sugárzott Sztárbox-jeleneteket játszották le, hanem azok szerkesztett változatát.
A műsorszám azt mutatta be, hogy a „kanapéhuszárok”, akik között egy család is volt négy kiskorú gyermekkel, hogyan reagálnak a látottakra.
A médiaszolgáltató a Kanapéhuszárokat a III. korhatári kategóriába sorolta (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott), az epizódokat ugyanakkor tizenhat éven aluliak számára nem ajánlottként (IV. korhatári kategória) kellett volna klasszifikálni, figyelemmel arra, hogy a tizenhat évesnél fiatalabb kiskorúak személyiségfejlődését a műsorszámban halmozottan előforduló erőszakos jelenetek és azok következményeinek közvetlen ábrázolása, valamint az erőszakos jelenetekre és a sérülésekre reflektáló, intenzív félelmi reakciók bemutatása negatívan befolyásolhatta – írták, hozzátéve, hogy ezért
a testület adásonként 4 millió forint, azaz összesen 8 millió forint bírságot rótt ki az RTL-re.
Úgy folytatták, hogy mivel a klasszifikációs rendelkezések megsértése súlyos jogsértés, indokolt a nyilvánosságot erről minél szélesebb körben tájékoztatni, ezért a médiatanács az RTL-t a jogsértés tényéről szóló közlemény közzétételére is kötelezte, a jogsértés ismételtsége miatt pedig 50 ezer forint bírságot szabott ki a médiaszolgáltató vezető tisztségviselőjére.
Pályázati beszámoló
Közölték azt is, hogy ugyanezen az ülésén a testület elfogadta az MTVA Támogatási Irodájának a Médiatanács Támogatási Program keretében meghirdetett, médiaszolgáltatások támogatását célzó pályázati eljárásokra vonatkozó negyedéves beszámolóját.
A testület döntései nyomán az MTVA az idei év első negyedévében négy, a médiatanács által meghirdetett pályázati eljárásban (Rádióállandó2023, TVállandó2023, KMUSZ2023, Rezsi2024) nyolcvankét támogatási szerződést kötött, melyeknek köszönhetően összesen 473 694 208 forintot oszt szét a nyertes pályázók között.
Bírságot kapott a Rádió 1 Sirius
A közleményből kiderült az is, hogy a médiatanács elmarasztalta a Radio Plus Kft.-t, mert a 91,1 Rádió 1 Sirius január 19. és 25. között megsértette a szerződéses vállalásait, mivel nem tett közzé elegendő közszolgálati, továbbá a helyi közélettel foglalkozó, illetve a mindennapi életet segítő műsorszámot, műsorelemet, valamint szöveges tartalmat, a zenei művek körében irányadó vállalását pedig túllépte.
Mindezek miatt a testület 130 ezer forint bírsággal sújtotta a médiaszolgáltatót, illetve a jogsértés tényéről szóló közlemény közzétételére is kötelezte.
Elmarasztalták a Forrás Rádiót
Az ugyancsak elmarasztalt Forrás Rádió pedig azzal sértette meg a szerződéses vállalásait, hogy január 9. és 15. között nem tett közzé sem megfelelő mennyiségű hírműsorszámot, sem közszolgálati és helyi közélettel foglalkozó, illetve a mindennapi életet segítő műsorszámot, ezért a médiatanács a médiaszolgáltatót, a Turul Média Kft.-t 70 000 forint bírsággal sújtotta, és közlemény közzétételére is kötelezte – tették hozzá.
A TV2 Comedy is hibázott
Azt írták, hogy a hatóság a román társhatósághoz fordult a TV2 Comedy csatornán március 11-én reggel 9 óra 25 perctől vetített Amerikai fater című műsorszám Smikulás című epizódja miatt, mert az a magyar szabályozás alapján – tekintettel a szexualitás megjelenítésére, a trágár nyelvezetre, az erőszak-ábrázolásra, a vallást érintő kijelentésekre, a zoofíliára utalásra, valamint az alkohol- és drogfogyasztásra – alkalmas volt a tizenhat éven aluliak személyiségfejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, miközben a médiaszolgáltató azt „A következő műsorszám csak szülői engedéllyel ajánlott” felhívással, valamint „AP” korhatári jelöléssel sugározta, ami a hazai szabályozás szerint a III. korhatári kategóriának (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) feleltethető meg.
A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is – a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.
Médiapiac
Szoboszlai Dominik – Az interjú a Spíler TV-n! (videó)
Szombat este 20:25-kor tűzi műsorára a Spíler 1 a legsikeresebb magyar focista, a Liverpoolban játszó Szoboszlai Dominikkal készült exkluzív interjúját.
A Manchester City-Chelsea FA-kupa elődöntőt követően a Spíler 1-en szombat este 20:25-től érkezik a Szoboszlai Dominik – Az interjú. Az exkluzív filmnek fontos része a sztárjátékossal készített interjú, nem csupán a magyar válogatott csapatkapitányáról tudhatnak meg sokat a nézők, ha szombat este a Splíer 1 programját választják. Baumstark Tibor végigjárta azokat a helyszíneket, amelyek a legszorosabban kötődnek a Liverpool FC-hez. A világklasszis középpályás gondolatain és érzésein túl pedig betekintést nyerhetünk a labdarúgással mélységesen átitatott városnak, a Liverpool-nak a mindennapjaiba is.
„Szoboszlai Dominik részletesen mesél arról, hogy mi történt a Liverpoolnál, miután minden idők egyik legeredményesebb futballedzője, Jürgen Klopp néhány hónappal ezelőtt meghökkentő időzítéssel bejelentette az évvégi távozását. Benézhettünk a kulisszák mögé, így megmutatjuk a topfutball egyik legmodernebb, leginkább felszerelt edzőközpontját, meglátogatjuk a legendás Anfield stadion történelemmel és legendákkal átitatott környékét, és a Spíler TV kameráin keresztül a focirajongók azt is láthatják, amit a világon nagyon kevesen, hogy hogyan fest a mérkőzés előtti percekben a Liverpool öltözője” – árulta el Baumstark Tibor. – „A Dominikkal készült interjún túl a Premier League történetének legjobb játékosai közül is megmutatjuk néhány egykori sztár véleményét az angol bajnokság kihívásairól, és persze Szoboszlai Dominik teljesítményéről” – tette hozzá.
Vasárnap a Spíler 2 közvetítésében Szoboszlai Dominik és a Liverpool a Fulham otthonában lép pályára, majd közvetlenül utána a La Liga és az egyetemes futballvilág csúcsrangadója, az El Clásico kerül képernyőre.
Ezúttal is különleges fel- és levezető műsorral készül a Spíler stábja a rangos küzdelemre. Elismert szakértők, elvakult drukkerek és a futballszakma képviselői lesznek a La Liga műsorvezetőinek vendégei a több helyszínes, kiterjesztett valóságot is felvonultató stúdiókban, valamint helyszíni kollégáik is bejelentkeznek a műsorba, így a spanyol futball rajongóinak vasárnap érdemes a Spíler közvetítésére kapcsolniuk – ismerteti a TV2 közleménye.
Borítókép: Szoboszlai Dominik, a Liverpool játékosa az angol első osztályú labdarúgó-bajnokság Liverpool-Crystal Palace mérkőzésén a liverpooli Anfield Road-i Stadionban 2024. április 14-én
Médiapiac
Átadták az idei evangélikus médiakommunikációs díjakat
Ukrajnai evangélikusok életét bemutató riportot, valamint elváltként újraházasodott, elkötelezett evangélikusokat bemutató riportot ismert el idén a Magyarországi Evangélikus Egyház (MEE) a Bornemisza Péter- és az Írónád díjjal – közölte az egyház kommunikációs szolgálata az MTI-vel.
Az evangélikus egyház által alapított díjakat idén is olyanok vehették át, akik világi, illetve egyházi médiafelületen 2023-ban közzétett munkáikkal az evangélikusság és az evangélikus egyház pozitív megítélését, népszerűsítését vagy missziós tevékenységét segítették.
A díjakat Fabiny Tamás, az MEE elnök-püspöke, Prőhle Gergely, az MEE országos felügyelője, valamint Lovass Tibor, az egyház sajtóbizottságának elnöke adta át hétfő este.
A világi sajtóban publikált, evangélikus vonatkozású anyagok versenyében elnyerhető Bornemissza Péter-díjat Vörös Szabolcsnak a Válasz Online felületén megjelent, “Láttam azokat, akik legyőzték a fenevadat” – először járt magyar püspök ukrán háborús zónában című riportja nyerte el.
Az idei Írónád díjat Vitális Judit, a Magyarországi Evangélikus Egyház honlapjának felelős szerkesztője, az Evangélikus Élet magazin hírszerkesztője vehette át a magazinban megjelent, Nem tündérmese – Isten kegyelme: Balicza Klára és Jenei Róbert egymásra találásának története című, házasság heti interjújáért.
Mindkét kategóriában megítéltek különdíjat is: Kuklai Katalin A babaszagú világ ajándéka – Kölcsönösen gazdagodnak a kisgyerekek és a fogyatékkal élő idős gondozottak a közös programokból című, a Népszava.hu internetes portálon megjelent, a Sztehlo Gábor Evangélikus Szeretetotthon piliscsabai telephelyén készült riportját Bornemisza Péter-különdíjjal, Balczó Mátyás, az Evangélikus Információs Szolgálat újságíró-szerkesztőjének a Hit, humor és lelki mélység – Gyerekkortól megérésig – Kovács András Péter humoristával készült, az Evangélikus Élet magazinban megjelent interjúját pedig Írónád különdíjjal ismerték el.