2015. március 15-étől nem lehet vasárnap a kereskedelemben dolgoztatni. A lépésnek a médiapiacon is jelentős hatása lehet.

Megszavazta a parlament kedden a vasárnapi pihenőnap bevezetését, így 2015. március 15-étől a hét utolsó napján nem lehet majd dolgoztatni a kereskedelemben, illetve a szöveg alapján - mintegy mellékesen - vége az éjjel-nappali nagyobb üzleteknek is (ahol nem tud a tulajdonos vagy családja a pult mögé állni). A KDNP szabad vasárnap néven ismert javaslatát 119 igen szavazattal, 40 nem ellenében, 25 tartózkodás mellett fogadták el a képviselők, írja az MTI. A jogszabályban kivételként rögzítették, hogy az adventi időszakban és az év egy szabadon választható vasárnapján nyitva lehetnek az üzletek.

A törvény azzal kapcsolatban is több kivételt tartalmaz, hogy mely boltok lehetnek nyitva vasárnaponként. Így például a 200 négyzetméternél kisebb üzletek kinyithatnak a hét utolsó napján, de csak a tulajdonos vagy családtagja dolgozhat benne. A kizárólag pékárut és tejterméket értékesítő üzletek vasárnap és munkaszüneti napokon 5 és 12 óra között lehetnek nyitva, az újságosok és a virágüzletek 6-tól 12-ig, a sportlétesítményekben lévő boltok pedig ezeken a napokon a sportrendezvények ideje alatt tarthatnak nyitva.

A törvény hatálya emellett nem terjed ki a gyógyszertárak, a benzinkutak, a reptéri boltok, a vasúti és autóbusz-pályaudvarokon lévő üzletek nyitva tartására, a büntetés-végrehajtási intézetekben, egészségügyi intézményekben és katonai objektumokban zajló kereskedelmi tevékenységre, valamint a piacokra, vásárokra sem. A tilalom nem vonatkozik továbbá a kereskedelmi jellegű turisztikai és a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltatási tevékenységre, a szálláshelyen végzett kereskedelemre, a vendéglátásra, a világörökségi területen található üzletekre, valamint a kulturális tevékenységet és a fürdőszolgáltatást kiszolgáló kereskedelemre sem.

A törvényben lehetőséget adtak arra is, hogy kormányrendeletben - az adott település vagy településrész sajátosságaira tekintettel - az e jogszabálytól eltérő szabályokat is megállapíthassanak - olvasható az MTI beszámolójában.

Az előírások betartását a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzi, amely első jogsértés esetén legalább 5, legfeljebb 15 napra, a második jogsértésnél 30, a harmadiknál pedig 90 napra záratja be a boltot. Bármelyik következő jogsértés esetén viszont már egy évre záratják be az adott üzletet.

A vasárnapi print vásárlók elsősorban a hiper-, és szupermarketetekben, diszkontokban, bevásárló központokban vásárolják ezeket a termékeket.

Lappiaci hatások

Hiába tarthatnak nyitva az újságárusok (rövid ideig), a vasárnapi lapok egy jelentős hányada a most bezárásra ítélt nagy üzletekben, hiperekben kel el. A Magyar Lapkiadók Egyesülete (MLE) korábban kutatási eredményeket közölt a várható káros hatásokról, illetve érveikkel megkeresték a nemzetgazdasági minisztert is, de nem kaptak választ. A - még a tervezetre vonatkozó - részletek az MLE oldalán érhetőek el, mi néhány dolgot emelünk ki itt:

  • az MLE friss, reprezentatív kutatása alapján a print terméket vásárlók 39 százaléka szokott vasárnap is valamilyen print terméket vásárolni,
  • a vasárnapi zárvatartás a vasárnap megjelenő napilapokat, az országos napilapokat teljes mértékben és a magazinpiac nagy részét súlyosan érinti,
  • ennek oka, hogy a vasárnapi print vásárlók elsősorban a hiper-, és szupermarketetekben, diszkontokban, bevásárló központokban vásárolják ezeket a termékeket (a vasárnapi vásárlók 51 százaléka ezeken a helyeken vásárol),
  • a vasárnapi print vásárlók 64 százaléka érzi nagyon hátrányosnak a vasárnapi zárvatartást,
  • a vasárnapi print vásárlók 22 százaléka biztos lemondana arról a lapról, amit vasárnap vesz meg (ez az összes lapvásárló 9%-a) az üzletek zárvatartása miatt,
  • a vasárnapi print vásárlók 30 százaléka elindulna és keresne egy nyitva tartó üzletet, ahol lapot tud venni, azonban ez a lapterjesztési piac sajátosságai miatt és a korlátozásnak köszönhetően feltehetően nem fog eredményre vezetni, így nagy az eséllyel, ők is lemondanak a lapról.

Az MLE szerint a lépés elbocsátásokhoz, jövedelemcsökkenéshez vezet. Az intézkedés a munkaidőalap 12-14 százalékos csökkenése miatt a kereskedelmi szektorban legalább 30-35 ezer dolgozó azonnali elbocsátását vonja maga után, további 15-20 ezer munkavállalót pedig a csökkenő bérek miatt érintene a változás hátrányosan. Magyarországon 530 ezren dolgoznak az ágazatban, amely 8 000 milliárd forintnál nagyobb kiskereskedelmi forgalmat realizál, ez azt jelenti, hogy az egyik legnagyobb GDP előállító, a legnagyobb ÁFA-befizető és a legtöbb munkavállalót foglalkoztató ágazat. A teljes munkaidősök létszáma a kereskedelemben az utóbbi években 58 ezer fővel csökkent, miközben a részmunkaidősök száma 21 ezer fővel nőtt. A KSH adatai szerint több mint 40 ezer azoknak a munkanélkülieknek a száma, akik korábban a kereskedelemben dolgoztak. Elhelyezkedniük nem könnyű, z üres álláshelyek száma az ágazatban 2014 derekán 2 375 fő volt. Az elbocsátások további, a nemzetgazdaság számára azonnal érezhető következménye a járulék-és adóbevételek csökkenése.

Ha pedig visszatérünk a lapokra, a törvény szövege szerint:

  • újságot árusító üzlet: az az 50 négyzetmétert meg nem haladó árusítótérrel rendelkező üzlet, amelyben a keletkező árbevétel legalább kétharmada újság, napilap, folyóirat, periodikus kiadvány értékesítéséből származik,
  • a 3. §-ban foglaltaktól eltérően az újságot árusító üzlet, valamint a virágot árusító üzlet vasárnap és munkaszüneti napokon 6 óra és 12 óra között nyitva tarthat,
  • az újságot árusító üzletben, valamint a virágot árusító üzletben tevékenységet folytató köteles a fogyasztóvédelmi hatóság felhívására hitelt érdemlően igazolni, hogy az árbevételre vonatkozó e törvényben meghatározott követelményeknek – az ellenőrzés kezdő napját megelőző éves időszak átlagában – megfelel.

Az újságosként definiált helyek tehát igen kisméretűek, miközben a vasárnapi lapok zöme a hiperekben kel el. Belátható, milyen hatással lesz mindez a vasárnapi lapok szegmensére.

(Fotó: MTI/Illyés Tibor)

Kétéves az NMHH Szélessáv.net oldala

13 órája

Az oldalt az NMHH azért hozta létre, hogy a széles sávú szolgáltatások főbb jellemzőit folyamatosan hitelesített adatbázis segítségével lehessen ellenőrizni.