2013. december 17.

Vita a média sokszínűségének lehetőségeiről

A média sokszínűségének mikéntjéről, a szabályozás lehetőségeiről és a független újságírásról is szó volt.

A média sokszínűségének mikéntjéről, a szabályozás lehetőségeiről és a független újságírásról is szó volt Az európai médiaszabályozás aktuális kihívásai című nemzetközi konferencián Budapesten.
Aidan White (Fotó: MTI/Kovács Tamás)

Aidan White, az Etikus Újságírás Hálózat igazgatója a délutáni panelbeszélgetés vitaindító előadásában kiemelte: az újságírás egyfajta „kontrollált kifejezés”, nem szabad beszéd. Több érték korlátozhatja, így például az igazság, a függetlenség, a pártatlanság, az emberiesség és a felelősségre vonhatóság. Befolyásolhatják még a politikai és társadalmi változások, például a gyűlöletbeszéd és az intolerancia – magyarázta.

Megjegyezte: nem lehet hagyni, hogy a gyorsaság legyen a legfontosabb, pedig sokszor ez előbbre valónak tűnik, mint a tartalom igazságossága, függetlensége. A szakértő szerint fontos cél annak megfogalmazása, hogy ki tekinthető újságírónak. Ehhez pedig meg kell határozni az újságírás etikai alapját. Aidan White hangsúlyozta: nagy kihívást jelent az újságírók öncenzúrája is, az, hogy bizonyos témákról nem mernek írni, mert tartanak a következményektől. Arra is kitért, hogy a hagyományos újságírás visszaszorulóban van, jelentősen csökkent az újságkiadás az elmúlt években, és ez kedvezőtlen hatással van az újságírás színvonalára is. További problémaként említette, hogy meglátása szerint nincs megfelelő szolidaritás a médiában.

Joan Barata, az EBESZ sajtószabadság-képviselőjének főtanácsadója az öncenzúra és az úgynevezett dermesztő hatás kérdéséről szólva fontosnak ítélte az arányosság elvének figyelembe vételét a szabályozásban. Szerinte, ha a tartalom-előállító nem elérhető a szabályozó számára, gyakran a közvetítőt szankcionálja, ami már nem feltétlenül arányos. Ez elvezethet akár az öncenzúrázáshoz is – hívta fel a figyelmet egy másik veszélyre.

Eve Salomon jogi és szabályozási tanácsadó szerint a modern audiovizuális szabályozók már kevésbé foglalkoznak a tartalommal, mint korábban. Ezen médiumok tartalmát a fiatalok egyre inkább az interneten keresztül nézik, hallgatják. Egyetértett az EBESZ főtanácsadójával abban, hogy a szabályozónak a sokszínűséget kell elősegítenie, és lehetőséget kell biztosítana a versenynek.

Láncos Petra, a Pázmány Páter Katolikus Egyetem európai jogi szakértője az uniós szabályozás tagállami médiapluralizmusra gyakorolt hatásairól beszélt. Elmondta: míg korábban a médiaszabályozást kulturális témaként kezelte a közösség, később szolgáltatásként kezdték szabályozni azt. Napjainkban kerül előtérbe, hogy a médiának politikai jelentősége is van, így ezen a téren kíván ajánlásokat tenni az unió. Ebben a többi között az oktatásra, az önszabályozásra, az etikai normákra és a médiatanácsok összetételére gyakorolna hatást. Hozzátette: mivel az EU felügyeletet nem gyakorolhat a tagállami médiapluralizmus felett, még kérdéses, ki fogja és milyen tartalommal elfogadni az ezzel kapcsolatos ajánlásokat. Az unió ugyanakkor bizonyos területeken elfojtja, míg másokon ösztönzi a sokszínűséget. Példaként hozta a médiaszabályozási joghatóságok kérdését, amelyek jelenleg nem a területükön sugárzott, hanem az ott bejegyzett médiumokat felügyelik. Ennek szabályozását azonban össze kell egyeztetni a szolgáltatások szabad áramlásának elvével.

Weyer Balázs, a Főszerkesztők Fórumának elnöke a magyar média sokszínűségéről azt mondta: azt, ha akarnánk, se lehetne megszüntetni, a sokszínűség ugyanakkor nem garanciája annak, hogy a média képes betölteni hivatását. Weyer Balázs elkerülhetetlennek tartotta az ezzel kapcsolatos közösségi szabályozást.

Nyakas Levente, a Médiatudományi Intézet vezetője a médiapluralizmus európai szabályozása nehézségeiről szólva a társadalmi nyilvánosság terének behatárolását is egyre nehezebbnek ítélte meg.

Koltay András, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának tagja is úgy látta, hogy bár az új szolgáltatások több szereplő belépését teszik lehetővé a médiapiacra, a sokszínűség mégis látszólagos, így gyakran nem tudja kifejteni azt a hatást, amelyet sokan vártak tőle. „Mindenki elmondhatja a magáét, de nem mindenkire fognak odafigyelni” – összegezte. Olyanok is belépnek a média értékláncba, akik nem tartoznak a szabályozás alá, és még nem is eldöntött, oda kell-e sorolni őket – vetett fel egy másik problémát. Ha az internetet nem vonjuk be a szabályozásba, akkor lemondunk a személyiségi jogok megsértésének eddigi felfogásáról – tette hozzá, feltéve a kérdést: kié a felelősség a médiában megjelentekért? Mint mondta, bár látszólag mély a konszenzus bizonyos kérdésekben, teljesen máshogy értelmezik a konkrét ügyeket Európa egyes országaiban. Ugyanakkor úgy látta: a jövő médiaszabályozása nem lehet tisztán nemzeti, még az európai keret sem elegendő, a valódi megoldás egy univerzális etikai normarend lenne, ennek megvalósulását azonban Koltay András a közeljövőben kérdésesnek tartotta.

Az Európa Tanács és a médiatanács 2013 elején állapodott meg a szakmai együttműködésben, amelynek során egymás tevékenységének a korábbiaknál mélyebbre ható megismerését tűzék ki célul. A konferencia a 2013-as program záróeseménye.

(MTI összefoglaló)