Médiapiac
Wolf András: „nincs bal- vagy jobboldali lecsó″
A Tv2 a gasztro-reality „háborúra” a Séfek séfe című műsort fegyverezte fel, amelynek nemrég ért véget az első évada. Wolf András séf, a zsűri tagja szerint a főzés összeköti a családot, többek között ezért is szeretik sokan az ilyen jellegű műsorokat. Beszélgetésünk során a szakácsoktatásról, a nézettségi versenyről és a Konyhafőnőkkel való rivalizálásról kérdeztük.
Ön szerint mivel magyarázható, hogy a gasztro-realityknek ekkora divatja van manapság?
A gasztronómiának van divatja, nem csak Magyarországon, hanem az egész világon. Enni egészen sokan szeretnek, és szerintem ez az egyik olyan ágazat, amely teljesen politikamentes, nincsen bal- vagy jobboldali lecsó. Ugyanakkor ez összeköti a családokat, a focit – habár lehet, hogy ez csak egy sztereotípia – csak a férfiak szeretik, az étkezés, a főzés viszont egész sokakat leköt.
Szereti a kihívásokat, az új célokat, ennek egyik ékes bizonyítéka a WestEnd alsó szintjén található Séf asztala. Milyen kihívásokat tartogatott a számára a Séfek séfe?
Ez egy teljesen új dolog az életemben, egy merőben más világ, amelybe így volt lehetőségem betekinteni. Kíváncsi voltam, hogy milyen és hogy mit lehet kihozni belőle.
Okozott-e önnek dilemmát beszállni a zsűribe?
Mindenkiben van dilemma, mielőtt kimozdul a komfortzónájából, de az IKO Műsorgyártóval való beszélgetések megerősítettek abban, hogy ezt el kell vállalni. Nagyon tetszett a formátum és a hozzáállás.
A Séfek séfe a német Game of Chefs magyarosított verziója. Utána nézett a műsornak?
A Séfek séfe világszerte sikeres formátum, többek között Izraelben, Németországban és Romániában is nagy sikerrel futott. A magyar Séfek séfe leginkább az izraeli, kicsit pörgősebb fomátumot követi. Ebből láttam több epizódot én is, amelyek nagyon erős szakmaiságot sugalltak. Ez egy garancia volt arra, hogy a magyar Séfek séfe is minőségi lesz, szakmailag teljes mértékben vállalható.
Egyenlő szinten van a két műsor?
Én a harmadik évadot néztem meg, ahol más volt az „ember anyag”. Úgy gondolom, hogy a Séfek séfe folytatására bátrabban mernek majd jelentkezni, amely magasabb szintre emeli a szakácsszakmai minőségét.
 |
| Fotó: Jelenet a műsorból – tv2 |
A folytatásban is vállalna szerepet?
Nagyon élveztem az első évad forgatását is, így szívesen folytatnám. Mindannyian sokat tanultunk ebből, és a tapasztalatokat felhasználva szerintem még jobbat szeretnénk csinálni. Hogy ez miként valósulhat meg, az még a jövő zenéje.
A műsorban Krausz Gábor és Vomberg Frigyes volt a két zsűri- és versenytársa. Mi a véleménye a szereplésükről?
Fricit több mint tíz éve ismerem, a Gábort csak néhány éve. Egészen más személyiségek vagyunk, amellyel semmi baj nincsen, viszont hasonlók az elképzeléseink a szakmáról és hasonlók az elvárásaink, illetve az igényeink is, így jól tudunk együttműködni. Valószínűleg ezért is jó a mi hármasunk, nagyon sok mindenben egyformán gondolkodunk.
A Séfek séfében nem csak szakácsok, hanem lelkes amatőrök is részt vettek. Mi a véleménye az átlag magyar főzőtudásáról?
Az átlag magyar főzőtudományát nem tükrözi tökéletesen ez a műsor, általában olyanok jelentkeztek, akiknek a komfortzónája a konyha. Szerintem egyre nagyobb az igény a konyhában eltöltött minőségi időre, illetve az alapanyagokra. Jó irányba halad a magyar gasztronómia, amelyhez kellenek az ilyen műsorok is.
 |
| Fotó: A győztes séf, Wolf András – tv2 |
Korábban már többször is az nyilatkozta, hogy nincs minőségi szakácsoktatás és amúgy is nehéz motiválni a fiatalokat. Ön szerint mit kaptak azok, akik jelentkeztek ebbe a műsorba?
Huszonöt adáson keresztül megismerhettek egy csomó alapanyagot, technikát, minket és nem utolsó sorban a szakmához való hozzáállást, amely lökést adhat mindenkinek a jövőben. Ugyanakkor ez egy kapcsolati tőkét is jelent, hiszen össze voltunk zárva, megismertük egymást, amelyet a jelentkezők kihasználhatnak a karrierépítésükre.
Miért nincs ma Magyarországon minőségi szakácsoktatás?
Elavult a tananyag, nagyon kevesen jelentkeznek ma szakmunkásnak. Ez nem csak az egyébként sem könnyű szakács szakmára igaz. A műsornak ez az egyik hátránya, hogy sugall valamit. A szürke hétköznapok nem teljesen olyanok, mint amit a tévében látnak a nézők, az csak egy szelete. Ez egy nagyon küzdelmes szakma minden szépségével együtt. Szükség lenne egy oktatási reformra, de ehhez nem értek, én csak a végeredményt látom. Talán az a legnagyobb baj, hogy nagyon sok receptúrát tanítanak viszont az alapanyag és technológiai ismeret nem olyan széleskörű, mint amilyennek a 21. században kellene, hogy legyen.
A gyakorlati oktatás jól működik?
A gyakorlati ugyanolyan, mint az elméleti, ugyanis az anyagot a tankonyhában kell végrehajtani a diákoknak. Ott receptúrákat főznek, mikor technológiákat és alapanyagokat kéne megismertetni velük, mert amíg nem tudják a miérteket, addig elég nehezen kerülnek jó ételek a tányérokra.
Miért nehéz motiválni a mai fiatalokat?
Nem vagyok szociológus, de szerintem össztársadalmi probléma van. A világ nem fog változni, nekünk kell változnunk, hogy a generációkat közelebb hozzuk egymáshoz. Mindenkinek feladata és felelőssége, hogy ez jól működjön.
Számos alkalommal „lusta kamaszként” nyilatkozott magáról. Hogyan érintette, ha lustasággal találkozott a műsorban?
Amikor a másik oldalon áll az ember, akkor ezt egészen nehezen viseli. A „lusta kamaszt” én arra értettem, hogy nem szerettem tanulni. Voltak tantárgyak, amelyeket szerettem, azokból nagyon jó voltam, amely pedig nem érdekelt, azzal egyáltalán nem foglalkoztam. Ez az egész életemet végig kísérte, amely nem feltétlen pozitív. Ami érdekel, abba száztíz százalék energiát bele tudok rakni, szerencsés vagyok, hogy találtam egy ilyen hivatást.
Voltak versenyzők, akik „nem szerettek tanulni” a műsor során?
A hajlandóság megvolt, a kitartás veszett el, néhányan pedig elfáradtak a végére. Egyeseknek túl sok volt az információ, mások pedig még nem tartottak azon a szinten, hogy fel tudják venni a ritmust a többiekkel.
Ön szerint mi kell a győzelemhez?
Nem árt, ha tudunk főzni. E mellett röviden: kitartás, akarat, belső motiváció.
A műsor végig épített a drámára, az izgalmakra. Elvárás volt önökkel kapcsolatban, hogy kemények legyenek vagy csak hozták a „konyha hangulatot”?
Az elvárás az az volt, hogy saját magunkat adjuk. Nem vagyunk színészek ezért nem is próbálkoztunk meg ilyesmivel. Ilyen hosszú időn keresztül nem is tudtuk volna megjátszani magunkat. Belőlünk ez jön ki, ilyen habitusú emberek vagyunk, így kicsúszott jó pár trágár szó is, amelyeket vállalunk. Feszült helyzetben, egy versenyszituációban, ahol minden másodperc számít, azt gondolom, természetes az ilyen megnyilvánulás. A kritikák minden egyes mondatát magunk fogalmaztuk meg, még ha nem is volt mindegyik szívmelengető.
Mit érzett, amikor egy csapattagja kiesett?
Akarva, akaratlanul megkedveli az ember azokat, akikkel sok időt tölt együtt. Mindig rossz elveszíteni valakit, akivel egy csapatban küzd. Bár törekedtünk arra, hogy ne kerüljünk közel a versenyzőkhöz érzelmileg, ez azért nem mindig sikerült, főleg azokkal, akik sokáig versenyben voltak. Az érzelmek mindig nehezítik az ilyen versenyhelyzeteket, s a civil életben is a konyhán az a jó, ha a munkára koncentrálunk, közben persze fontos, hogy egy csapat jól működjön.
A három szakaszos versenynek melyik része volt a legnagyobb kihívás?
A casting része a komfort zónánkon kívül esett, nagyon jó volt, hogy nem tudtuk kik főzték az ételeket, így ez nem tudta befolyásolni a döntésünket. Ugyanakkor ez a kiválasztási folyamat nagyon hosszú és fárasztó volt. Nem felemelő élmény, amikor 8-10-15 körön keresztül borzalmakat kóstol az ember, egészen átértékeli a gasztronómiáról kialakított képét.
A tréning résznél nagyon rövid idő alatt kellett kiválasztani egy csapatot. Ennél a szakasznál nem az egyéni teljesítményekben kellett gondolkoznunk. A csapatversenyekben pedig a legnehezebb számomra az volt, hogy nem érhettem hozzá az ételekhez, nem kóstolhattam meg semmit. Sokszor az jutott eszembe, hogy jobb lett volna, ha levágják a kezemet.
A Séfek séfét öt héten keresztül, huszonöt adáson át sugározták, egyidőben a konkurens csatorna túlélőrealityjével. Hogyan lehet folyamatosan fenntartani ennyi idő alatt a nézők érdeklődését?
Ez az a tévés szakma, amelyhez én nem értek. De úgy tűnik, hogy vagyunk annyira izgalmasak, hogy ez folyamatosan leülteti a képernyők elé az embereket.
Ha jól tudom, ismeri a konkurens csatorna hasonló műsorának a zsűrijét.
Ákossal (Sárközi Ákos, a Michelin-csillkagos Borkonyha séfje – a szerk.) nagyon jó barátságban is vagyok, szinte minden nap beszélünk.
Ki is elemzik a műsorokat?
Szigorúan a magánéletünkről és a civil hivatásunkról beszélgetünk.
Tehát nincs nézettségi rivalizáció?
Ez a csatornák közötti harc, nem a miénk.
Milyen érzés, hogy Magyarország két gasztro-realityjében is szerepet kapott?
Örülök, hogy meghívtak, semmi különleges.
(Az interjú eredetileg a Médiapiac 2017/9-10. számának tévés gasztroműsorokról szóló mellékletében jelent meg. Itt a hosszabb verziót olvashatja.)
Médiapiac
Új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a szlovák kormány
A szlovák közmédia vezetésének megválasztási folyamatát érintő módosításokat, valamint névváltoztatást is tartalmazó új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a pozsonyi kormány szerdán.
A Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) jelenlegi formáját és nevét 2011-ben Iveta Radicová – később idő előtt távozó – liberális kormányának idején hozták létre a Szlovák Rádió (SR) és a Szlovák Televízió (STV) összevonásával. Az RTVS élére később a legnagyobb szlovák kereskedelmi televízió egyik korábbi vezetőjét nevezték ki, és számos vitatott változtatásra is sor került, amelyekkel kapcsolatban az intézményt nem egy bírálat érte, egyebek mellett hírszolgáltatásának kiegyensúlyozottságát megkérdőjelezve.
A Robert Fico kormánya által most elfogadott – a pozsonyi törvényhozás liberális ellenzéke által élesen bírált – törvényjavaslat a TASR közszolgálati hírügynökség közlése szerint egyebek mellett módosítja az intézmény nevét, amelyet a jövőben Szlovák Televízió és Rádiónak (STVR) hívnak majd, de megtartja annak összevont formáját.
A javasolt új törvény által bevezetett érdemi változtatások egyike az intézményvezető megválasztásának folyamatát, konkrétan a vezérigazgatót megválasztó kilenctagú közmédiatanács összetételét érinti. A közmédiatanács tagjait eddig a parlament választotta egy speciális forgószabály alapján. A jövőben a tagok közül négyet a kulturális miniszter jelöl majd. Az új közmédiatörvény hatálybalépésével a szlovák közmédia jelenlegi vezetésének megbízatása megszűnik majd.
Az új jogszabály változást hoz majd a szlovák köztelevízióban sugározható reklámok mennyiségével kapcsolatban is, a teljes adásidő eddig megengedett 0,5 százalékáról 5 százalékra emelve a reklámidő maximális hányadát.
A szlovák miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy reményei szerint a jogszabályt még nyáron elfogadja a parlament.
Borítókép: Robert Fico szlovák kormányfő
Médiapiac
Reklámriport miatt bírságolt a médiatanács
Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.
Megsértette a műsorszámok támogatására vonatkozó törvényi rendelkezést a TV2 a Trendmánia (9. évad 40. rész) című műsorszám december 16-án sugárzott adásával – mondta ki a médiatanács április 23-án meghozott határozata.
A műsorrészt egy szépségipari cég üzletében vették fel, amelynek polcain márkanévvel ellátott szépségápolási termékek voltak láthatóak, amelyek egy részét a riporter ki is próbálta, illetve jótékony hatásukról beszélgetett az üzletvezetővel – írták.
Mindezek miatt a testület a műsorszámot reklámriportnak tekintette, és 500 ezer forint bírsággal sújtotta a TV2-t, a jogsértés ismételtségére tekintettel pedig 25 000 forint megfizetésére kötelezte a csatorna vezető tisztségviselőjét.
A közlemény szerint nézői bejelentés alapján, a kiskorúak védelme szempontjából vizsgálta a médiatanács az M4 Sporton február 28-án 18 óra 46 perctől sugárzott MOL Magyar Kupa DVSC-Ferencvárosi TC-nyolcaddöntőt a műsorszámban hallható trágár nézői bekiabálások miatt.
A testület figyelembe vette, hogy az élőben közvetített sportműsorszám szerkesztésére a médiaszolgáltatónak éppúgy nem volt lehetősége, mint a sugárzás időpontjának megválasztására, ezért nem indult hatósági eljárás a médiaszolgáltatóval szemben.
Ugyanezen az ülésén két rádiós frekvenciára kiírt pályázati eljárást is eredményesnek nyilvánított a médiatanács: a Fonyód 101,3 MHz és a Siófok 92,6 MHz helyi vételkörzetű rádiós médiaszolgáltatási lehetőségek kereskedelmi jellegű használatára kiírt pályázatok nyertese a Radio Plus Kft. lett.
A közlemény szerint nézői észrevétel nyomán kereste meg a médiatanács a cseh társhatóságot Kőhalmi Zoltán – Történjen bármi című, a Comedy Centralon január 1-jén 15 óra 56 perckor sugárzott műsorszáma miatt.
A műsort a médiaszolgáltató korhatárjelölés nélkül sugározta, azonban az a magyar szabályozás alapján a III. korhatári kategóriába (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) tartozna.
Az RRTV megállapította, hogy a műsorszám ugyan nem sértette meg a rádiós és televíziós műsorszolgáltatásról szóló cseh rendelkezéseket, de a társhatóság a magyar jogszabályokra tekintettel felhívta a médiaszolgáltatót, a Viacom CBS Networks International Czech s.r.o.-t, hogy tegyen eleget a magyar törvényben meghatározott, az általános közérdeken alapuló szigorúbb szabályoknak a korhatárjelölés tekintetében, amelyet a műsorszám sugárzásakor elmulasztott feltüntetni.
A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket
Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.
Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.
A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.
A sajátot könnyű…
Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.
… és másét?
De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy
többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti
– jegyezte meg Fáczán Gábor.
S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?
– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.
Sorozat indul!
A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.
Jakubász Tamás