Médiapiac
Álmodnak-e a robotok elektronikus bárányokkal?
A mesterséges intelligencia nem a jövő, hanem már a jelen. Tudta, hogy robotok gyártják már a hamis híreket is? Ugyanakkor készségesen segítenek az orvosoknak a pontos diagnosztika kialakításában, írnak és szerkesztenek cikkeket, de már jósolni is tudnak. A Magyar Információbrókerek Egyesületének (MIBE) MI-konferenciáján jártunk.
A MI évek óta témája a különféle szakmai konferenciáknak, amelyek rendszerint azt vizsgálják, hogyan fog beépülni a mindennapjainkban, és vajon elveszik-e majd az emberek munkáját? A MIBE rendezvényének előadói – elsősorban adatelemzők – viszont arról beszéltek, hogy már most milyen mélyen „beavatkoznak”, beszüremkednek az életünkbe a “robotok” és vesznek át bizonyos munkafolyamatokat az emberektől.
A címadó jós
A cikk címét Philip K. Dick sci-fi írótól kölcsönöztük. Ez annak az 1968-as regényének a címe – némi módosítással, hiszen eredetileg a robotok helyett androidokról volt szó –, amely alapján aztán a Szárnyas Fejvadász film készült. És azért Philip K. Dick, mert az ő, robotokra vonatkozó „jóslatai” – például a Különvélemény révén – a rendezvény előadásaiban többször előkerültek. Merthogy a neves sci-fi szerző elég pontosan látta előre a jövőt.
A legutóbbi amerikai elnökválasztási kampány döbbentette rá először az embereket, hogy milyen elképesztő mennyiségű fake news keletkezik, sőt, ebből meg is lehet gazdagodni, csak olyan híreket kell gyártani, amikre kattintanak az emberek. Szabados Levente AI-szakértő a konferencián arról beszélt, hogy már ezen a téren is szintet ugrottunk. A robotok, a különféle programok már a hamis hírek gyártását is átvették az emberektől, mi több, olyan jól csinálják, hogy meg sem lehet ezeket a tartalmakat különböztetni az igaziaktól. Elég egy pár perces hangfelvétel valakitől, hogy legyártsanak egy fake „szinkront”, majd az eredeti videófelvételen látható szájmozgást kielemezve, átalakítva ráillesszék mondjuk Barack Obama ajkaira. Magyarán olyat adnak a szájába, amit soha nem mondott.
Persze nemcsak ebben jeleskednek a gyorsan tanuló és egyre okosabb szoftverek. Hanem – derült ki Horváth Zoltánné (T-Systems) előadásából – az érdeklődési körünket, keresési szokásainkat figyelve hozzásegítenek ahhoz, hogy egyre pontosabb, relevánsabb információkhoz jussunk néhány kattintás után. Részben ennek is köszönhető, hogy a könyvtárak már nem csak a nyomtatott könyvek és folyóiratok tarolási helye, esetleg csendes szobák, ahol olvasni, tanulni lehet, hanem globálisan összekapcsolódó multimédiás tudásbázisok, amelyek hatékonyan segíthetik például az orvosokat – egy másik kontinensen éppen zajló kutatások eredményeit felkínálva – a diagnosztikában. Mert a keresőrobotok egyre profibban szűrik ki a zajt és a felesleges találatokat.
Persze a fellelhető adatok nagy többsége még így is, még mindig strukturálatlan, és sok függ attól, hogy ezekből hogyan szűrhetjük ki az MI segítségével a releváns információkat – elemezte a helyzetet Varjú Zoltán, a Precognox Kft. munkatársa. A cég vezetője, Jóföldi Endre pedig arról is beszélt, hogy az MI már nagyon pontos jóslatokra is képes, az álláskeresési adatokat elemezve még azt is meg tudja mondani, hogyan alakul a következő hónapban a munkanélküliségi ráta vagy segíthetnek a sales leadek generálásában.
 |
És ha már az a kérdés, hogy elveszik-e a munkánkat: Deliága Ákos, Talk-a-bot vezetője szerint egyelőre főleg olyan munkaköröket „tudnak betölteni”, amelyek nem túl kreatívak, repetitívek, amit egyébként sem szeretnek végezni az emberek. Például a Plázacica ki tudja váltani az Árkád ügyfélszolgálatosát, amikor az a leggyakoribb kérdés, hogy a plázázó vendég hol találja a mosdót. Persze nemcsak erről van szó, Deliága részletesen beszélt a Kínában 900 millió ember által letöltött Wechatről, amellyel már vásárolni is lehet az utcai árusoktól is. Szerinte már nem érdemes külön appokat fejleszteni mindenre, mert a usereket már nagyon nehéz rávenni, hogy ezeket egyenként letöltsék: átlagosan egy mobilon 5 applikáció található, nem több.
Fegyó Tibor, a SpeechTex Kft.-től arról beszélt, hogy egyre fontosabb a beszédfelismerés – révén, hogy a videós tartalmak előre törtek –, amit egyre profibban látnak el a „robotok”. Lényeges, mert a marketingben a smart megoldások vannak feljövőbe: a cégek szeretnék, ha például a foci-vb idején az ő hirdetésük tűnne fel a kapu mögötti kivetítős reklámfelületen gól esetén. Ezt pedig akár meg is lehet jósolni a tömeg vagy a kommentátor hanghordozásából, szavaiból. De az sem árt, ha az ügyfélszolgálatok több ezer órányi felvételeit is ki tudja elemezni a szoftver emberi munkaerő bevetése nélkül. Ezekből ugyanis minőségbiztosítási következtetéseket lehet levonni, de meg lehet saccolni a trendeket, az értékesítési lehetőségeket is.
A konferenciát záró kerekasztalbeszélgetésen – mivel a rendezvényen elsősorban adatbányászok és -elemzők szólaltak fel – előkerült a vállalkozásokat május 25-e óta az őrületbe kergető GDPR is. Az ELTE oktatója, Tomáš Horváth ironikusan jegyezte meg, hogy miközben mindenki mindent feltesz magáról a Facebookra, az emberek folyton féltik az adataikat, magyarán attól tartanak, hogy „ezeket meg is nézi” valaki. Azaz a felhasználók picit tudathasadásos állapotban vannak, ha az adataik közzétételéről és esetleges felhasználásáról van szó.
A beszélgetés folyamán az is előkerült, hogy az MI már arra is alkalmas, hogy besegítsen az újságok szerkesztőinek abban, hogy a legrelevánsabb tartalmakat kínálják fel az adott olvasónak. Varjú Zoltán arról is beszélt, hogy a tőzsdei adatokat vizsgálva egyes programok már arra is alkalmasak, hogy kisebb elemzéseket, gazdasági cikkeket írjanak a brókerek, befektetők számára. Arról, hogy az MI használata a skanidnáv lapoknál mennyire bejött, és hogyan növelték így a bevételeiket ezek az újságok, a Médiapiac legfrisebb számában is olvashat.
Médiapiac
Új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a szlovák kormány
A szlovák közmédia vezetésének megválasztási folyamatát érintő módosításokat, valamint névváltoztatást is tartalmazó új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a pozsonyi kormány szerdán.
A Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) jelenlegi formáját és nevét 2011-ben Iveta Radicová – később idő előtt távozó – liberális kormányának idején hozták létre a Szlovák Rádió (SR) és a Szlovák Televízió (STV) összevonásával. Az RTVS élére később a legnagyobb szlovák kereskedelmi televízió egyik korábbi vezetőjét nevezték ki, és számos vitatott változtatásra is sor került, amelyekkel kapcsolatban az intézményt nem egy bírálat érte, egyebek mellett hírszolgáltatásának kiegyensúlyozottságát megkérdőjelezve.
A Robert Fico kormánya által most elfogadott – a pozsonyi törvényhozás liberális ellenzéke által élesen bírált – törvényjavaslat a TASR közszolgálati hírügynökség közlése szerint egyebek mellett módosítja az intézmény nevét, amelyet a jövőben Szlovák Televízió és Rádiónak (STVR) hívnak majd, de megtartja annak összevont formáját.
A javasolt új törvény által bevezetett érdemi változtatások egyike az intézményvezető megválasztásának folyamatát, konkrétan a vezérigazgatót megválasztó kilenctagú közmédiatanács összetételét érinti. A közmédiatanács tagjait eddig a parlament választotta egy speciális forgószabály alapján. A jövőben a tagok közül négyet a kulturális miniszter jelöl majd. Az új közmédiatörvény hatálybalépésével a szlovák közmédia jelenlegi vezetésének megbízatása megszűnik majd.
Az új jogszabály változást hoz majd a szlovák köztelevízióban sugározható reklámok mennyiségével kapcsolatban is, a teljes adásidő eddig megengedett 0,5 százalékáról 5 százalékra emelve a reklámidő maximális hányadát.
A szlovák miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy reményei szerint a jogszabályt még nyáron elfogadja a parlament.
Borítókép: Robert Fico szlovák kormányfő
Médiapiac
Reklámriport miatt bírságolt a médiatanács
Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.
Megsértette a műsorszámok támogatására vonatkozó törvényi rendelkezést a TV2 a Trendmánia (9. évad 40. rész) című műsorszám december 16-án sugárzott adásával – mondta ki a médiatanács április 23-án meghozott határozata.
A műsorrészt egy szépségipari cég üzletében vették fel, amelynek polcain márkanévvel ellátott szépségápolási termékek voltak láthatóak, amelyek egy részét a riporter ki is próbálta, illetve jótékony hatásukról beszélgetett az üzletvezetővel – írták.
Mindezek miatt a testület a műsorszámot reklámriportnak tekintette, és 500 ezer forint bírsággal sújtotta a TV2-t, a jogsértés ismételtségére tekintettel pedig 25 000 forint megfizetésére kötelezte a csatorna vezető tisztségviselőjét.
A közlemény szerint nézői bejelentés alapján, a kiskorúak védelme szempontjából vizsgálta a médiatanács az M4 Sporton február 28-án 18 óra 46 perctől sugárzott MOL Magyar Kupa DVSC-Ferencvárosi TC-nyolcaddöntőt a műsorszámban hallható trágár nézői bekiabálások miatt.
A testület figyelembe vette, hogy az élőben közvetített sportműsorszám szerkesztésére a médiaszolgáltatónak éppúgy nem volt lehetősége, mint a sugárzás időpontjának megválasztására, ezért nem indult hatósági eljárás a médiaszolgáltatóval szemben.
Ugyanezen az ülésén két rádiós frekvenciára kiírt pályázati eljárást is eredményesnek nyilvánított a médiatanács: a Fonyód 101,3 MHz és a Siófok 92,6 MHz helyi vételkörzetű rádiós médiaszolgáltatási lehetőségek kereskedelmi jellegű használatára kiírt pályázatok nyertese a Radio Plus Kft. lett.
A közlemény szerint nézői észrevétel nyomán kereste meg a médiatanács a cseh társhatóságot Kőhalmi Zoltán – Történjen bármi című, a Comedy Centralon január 1-jén 15 óra 56 perckor sugárzott műsorszáma miatt.
A műsort a médiaszolgáltató korhatárjelölés nélkül sugározta, azonban az a magyar szabályozás alapján a III. korhatári kategóriába (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) tartozna.
Az RRTV megállapította, hogy a műsorszám ugyan nem sértette meg a rádiós és televíziós műsorszolgáltatásról szóló cseh rendelkezéseket, de a társhatóság a magyar jogszabályokra tekintettel felhívta a médiaszolgáltatót, a Viacom CBS Networks International Czech s.r.o.-t, hogy tegyen eleget a magyar törvényben meghatározott, az általános közérdeken alapuló szigorúbb szabályoknak a korhatárjelölés tekintetében, amelyet a műsorszám sugárzásakor elmulasztott feltüntetni.
A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket
Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.
Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.
A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.
A sajátot könnyű…
Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.
… és másét?
De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy
többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti
– jegyezte meg Fáczán Gábor.
S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?
– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.
Sorozat indul!
A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.
Jakubász Tamás