Kövess minket!

Médiapiac

Álmodnak-e a robotok elektronikus bárányokkal?

A mesterséges intelligencia nem a jövő, hanem már a jelen. Tudta, hogy robotok gyártják már a hamis híreket is? Ugyanakkor készségesen segítenek az orvosoknak a pontos diagnosztika kialakításában, írnak és szerkesztenek cikkeket, de már jósolni is tudnak. A Magyar Információbrókerek Egyesületének (MIBE) MI-konferenciáján jártunk.

A MI évek óta témája a különféle szakmai konferenciáknak, amelyek rendszerint azt vizsgálják, hogyan fog beépülni a mindennapjainkban, és vajon elveszik-e majd az emberek munkáját? A MIBE rendezvényének előadói – elsősorban adatelemzők – viszont arról beszéltek, hogy már most milyen mélyen „beavatkoznak”, beszüremkednek az életünkbe a “robotok” és vesznek át bizonyos munkafolyamatokat az emberektől.

 

A címadó jós

A cikk címét Philip K. Dick sci-fi írótól kölcsönöztük. Ez annak az 1968-as regényének a címe – némi módosítással, hiszen eredetileg a robotok helyett androidokról volt szó –, amely alapján aztán a Szárnyas Fejvadász film készült. És azért Philip K. Dick, mert az ő, robotokra vonatkozó „jóslatai” – például a Különvélemény révén – a rendezvény előadásaiban többször előkerültek. Merthogy a neves sci-fi szerző elég pontosan látta előre a jövőt.

 

A legutóbbi amerikai elnökválasztási kampány döbbentette rá először az embereket, hogy milyen elképesztő mennyiségű fake news keletkezik, sőt, ebből meg is lehet gazdagodni, csak olyan híreket kell gyártani, amikre kattintanak az emberek. Szabados Levente AI-szakértő a konferencián arról beszélt, hogy már ezen a téren is szintet ugrottunk. A robotok, a különféle programok már a hamis hírek gyártását is átvették az emberektől, mi több, olyan jól csinálják, hogy meg sem lehet ezeket a tartalmakat különböztetni az igaziaktól. Elég egy pár perces hangfelvétel valakitől, hogy legyártsanak egy fake „szinkront”, majd az eredeti videófelvételen látható szájmozgást kielemezve, átalakítva ráillesszék mondjuk Barack Obama ajkaira. Magyarán olyat adnak a szájába, amit soha nem mondott.

Persze nemcsak ebben jeleskednek a gyorsan tanuló és egyre okosabb szoftverek. Hanem – derült ki Horváth Zoltánné (T-Systems) előadásából – az érdeklődési körünket, keresési szokásainkat figyelve hozzásegítenek ahhoz, hogy egyre pontosabb, relevánsabb információkhoz jussunk néhány kattintás után. Részben ennek is köszönhető, hogy a könyvtárak már nem csak a nyomtatott könyvek és folyóiratok tarolási helye, esetleg csendes szobák, ahol olvasni, tanulni lehet, hanem globálisan összekapcsolódó multimédiás tudásbázisok, amelyek hatékonyan segíthetik például az orvosokat – egy másik kontinensen éppen zajló kutatások eredményeit felkínálva – a diagnosztikában. Mert a keresőrobotok egyre profibban szűrik ki a zajt és a felesleges találatokat.

Persze a fellelhető adatok nagy többsége még így is, még mindig strukturálatlan, és sok függ attól, hogy ezekből hogyan szűrhetjük ki az MI segítségével a releváns információkat – elemezte a helyzetet Varjú Zoltán, a Precognox Kft. munkatársa. A cég vezetője, Jóföldi Endre pedig arról is beszélt, hogy az MI már nagyon pontos jóslatokra is képes, az álláskeresési adatokat elemezve még azt is meg tudja mondani, hogyan alakul a következő hónapban a munkanélküliségi ráta vagy segíthetnek a sales leadek generálásában.

És ha már az a kérdés, hogy elveszik-e a munkánkat: Deliága Ákos, Talk-a-bot vezetője szerint egyelőre főleg olyan munkaköröket „tudnak betölteni”, amelyek nem túl kreatívak, repetitívek, amit egyébként sem szeretnek végezni az emberek. Például a Plázacica ki tudja váltani az Árkád ügyfélszolgálatosát, amikor az a leggyakoribb kérdés, hogy a plázázó vendég hol találja a mosdót. Persze nemcsak erről van szó, Deliága részletesen beszélt a Kínában 900 millió ember által letöltött Wechatről, amellyel már vásárolni is lehet az utcai árusoktól is. Szerinte már nem érdemes külön appokat fejleszteni mindenre, mert a usereket már nagyon nehéz rávenni, hogy ezeket egyenként letöltsék: átlagosan egy mobilon 5 applikáció található, nem több.

Fegyó Tibor, a SpeechTex Kft.-től arról beszélt, hogy egyre fontosabb a beszédfelismerés – révén, hogy a videós tartalmak előre törtek –, amit egyre profibban látnak el a „robotok”. Lényeges, mert a marketingben a smart megoldások vannak feljövőbe: a cégek szeretnék, ha például a foci-vb idején az ő hirdetésük tűnne fel a kapu mögötti kivetítős reklámfelületen gól esetén. Ezt pedig akár meg is lehet jósolni a tömeg vagy a kommentátor hanghordozásából, szavaiból. De az sem árt, ha az ügyfélszolgálatok több ezer órányi felvételeit is ki tudja elemezni a szoftver emberi munkaerő bevetése nélkül. Ezekből ugyanis minőségbiztosítási következtetéseket lehet levonni, de meg lehet saccolni a trendeket, az értékesítési lehetőségeket is.

A konferenciát záró kerekasztalbeszélgetésen – mivel a rendezvényen elsősorban adatbányászok és -elemzők szólaltak fel – előkerült a vállalkozásokat május 25-e óta az őrületbe kergető GDPR is. Az ELTE oktatója, Tomáš Horváth ironikusan jegyezte meg, hogy miközben mindenki mindent feltesz magáról a Facebookra, az emberek folyton féltik az adataikat, magyarán attól tartanak, hogy „ezeket meg is nézi” valaki. Azaz a felhasználók picit tudathasadásos állapotban vannak, ha az adataik közzétételéről és esetleges felhasználásáról van szó.

A beszélgetés folyamán az is előkerült, hogy az MI már arra is alkalmas, hogy besegítsen az újságok szerkesztőinek abban, hogy a legrelevánsabb tartalmakat kínálják fel az adott olvasónak. Varjú Zoltán arról is beszélt, hogy a tőzsdei adatokat vizsgálva egyes programok már arra is alkalmasak, hogy kisebb elemzéseket, gazdasági cikkeket írjanak a brókerek, befektetők számára. Arról, hogy az MI használata a skanidnáv lapoknál mennyire bejött, és hogyan növelték így a bevételeiket ezek az újságok, a Médiapiac legfrisebb számában is olvashat.

Médiapiac

Erőset mondott az alkotmánybíró a médiahelyzetről

A közügyek alakításáról ugyanis a hozzájuk eljutó ismeretek alapján döntenek a választók.

Közzétéve:

Juhász Imre alkotmánybíró, fotó: MTI/Balogh Zoltán

Minden államnak védenie kell saját sajtóviszonyait a külföldi befolyástól – erről beszélt a Magyar Nemzetnek adott interjúban Juhász Imre. Az alkotmánybíró úgy fogalmazott:

„A sajtó nem önmagáért van, a média felületet kell hogy biztosítson a közügyek megvitatásához. Az államnak pedig garantálnia kell, hogy bárki szabadon kifejthesse véleményét, illetve hogy a sajtótermékek szabadon működhessenek, továbbá azt, hogy az állampolgárok megfelelő információkhoz juthassanak.”

Az alkotmánybíró szerint mindez felfogható szuverenitási kérdésként is, hiszen a közügyek alakításáról a hozzájuk eljutó ismeretek alapján döntenek a választók.

– Ennek megfelelően minden valamire való államnak alkotmányos szinten kellene védenie a saját sajtóviszonyait, miként azt a magyar alaptörvény teszi

– összegzett Juhász Imre.

A nemzeti ünnep apropóján készült, a sajtószabadság napjainkbeli kérdéseit érintő interjúban az alkotmánybíró beszélt egyebek mellett a minőségi újságírást leginkább veszélyeztető jelenségekről, a közbeszéd milyenségéről és arról, hogy már 1848-ban kiderült: médiaszabályozást alkotni nem is olyan egyszerű.

Jakubász Tamás

Tovább olvasom

Médiapiac

Magyarországon egyedülálló választási műsorral készül a TV2

A TV2 hírigazgatója, Szalai Vivien a csatorna terveiről beszélt a Mandinernek adott interjúban.

Közzétéve:

Mandiner-archív

– A magyar semmiben nem különbözik a külföldi médiahelyzettől. A kritikus hangok a politikai lobbistáktól érkeznek, akiktől aztán végképp távol áll a pártatlanság. Mindig azt szoktam mondani, hogy a TV2 és az RTL Klub híradójának is van egy sajátos hangvétele, de nekünk egyetlen értékmérőnk van, és egyetlen közegnek szeretnénk megfelelni: a nézőnek. Ez a stratégia minket igazol: tavaly az összes korcsoportban a Tényeket, a Tények pluszt, valamint a reggeli műsorunkat, a Mokkát választották a legtöbben az országban. Mi nem foglalkozunk a kívülről ordítozókkal, a munkánkat szeretnénk végezni a legmagasabb minőségben, a szakmaiságot leginkább szem előtt tartva – hangsúlyozta a TV2 hírigazgatója, Szalai Vivien a Mandinernek adott interjúban.

Szalai Vivien kitért arra is, az egész éves átlagot nézve mindhárom kiemelt korcsoportban a teljes napon és főműsoridőben egyaránt a Tv2-t nézték a legtöbben. A csatorna sikerének titkáról a hírigazgató azt mondta:

– Egyszerű hasonlattal élve: egy nagy múltú cukrászdába azért járnak a vendégek, mert évtizedek óta ugyanazt a minőséget kapják – lehet azon vitatkozni, hogy lehet-e másképp készíteni a krémest, a lényeg, hogy azt választják az emberek, mert ismerik és szeretik. A hírműsoraink esetében is pontosan ez az elv működik. Ráadásul az utóbbi években ingyenreklámot is kaptunk. Az, hogy az ellenzék lejárató kampányt folytatott a hírműsorainkkal szemben, visszafelé sült el, mivel ezzel karaktert adott nekünk. Mindemellett egy szakmailag és emberileg kiváló csapat jött össze az elmúlt években, fantasztikus műsorvezetői, szerkesztői és riporteri gárdával dolgozunk, a munkatársak végtelenül tehetségesek és szorgalmasak, nyitottak az innovációra, szeretnek tanulni, és rendkívül lojálisak a munkahelyükhöz és a kollegáikhoz, ami nagy érték – mondta a lapnak.

Arra a gondolatra,hogy idővel minden médium az online felületre helyeződik majd, ez pedig a televíziózás és a nyomtatott sajtó végét jelenti majd, Szalai Vivien elmondta:

– Emlékszem, évekkel ezelőtt volt egy heves vitám a témában. Ezzel határozottan nem értettem egyet akkor és most sem. A magyar ember sok tekintetben jobban rabja a szokásoknak, és kevésbé fogékony az innovációra – mi is ezt tapasztaljuk annál a korosztálynál, amely a Tényeket nézi, és általánosságban szerkesztett tartalmat fogyaszt bármilyen formában. Egyébként egy meglepő jelenség is felütötte a fejét. Mégpedig, hogy A TV2 mindig erősebb volt a 18–59-es, tehát a valamelyest idősebb korosztályon belül, mint az RTL. Egyébként téves az a vélekedés, hogy az RTL Híradóját elsősorban a fővárosiak, a Tényeket pedig a vidéki közönség nézi – mindkettőt alapvetően a vidéki közönség választja, a különbség, hogy minket inkább a kisebb városokban élő és a valamelyest idősebb nézők.

De ez is megváltozott: elkezdtünk erősödni a 18–49-es korosztályban, sőt erősebbek lettünk, mint a 18–59-es korcsoportban, ami minden nemzetközi trenddel szembemegy, hiszen a szerkesztett tévés tartalmat a fiatal korosztály elvileg már kevésbé fogyasztja

– mondta a hírigazgató.

Ettől függetlenül online is erősen jelen van a csatorna: a Tények.hu is jó eredményeket ér el az utóbbi időben.

Ennek az évnek fontos feladata, hogy továbbfejlesszük az online felületünket, hiszen a szerkesztett tartalmat fogyasztó közönség mellett ki kell szolgálnunk a fiatalabb generációt is

– hangsúlyozta.

A választási időszak kapcsán arról beszélt, ez az időszak nyilvánvalóan rengeteg pluszmunkával, felkészüléssel, odafigyeléssel jár, hiszen egyre több a néző ilyenkor, felértékelődik a hírek szerepe.

Nagyszabású, Magyarországon egyedülálló választási műsorral készülünk, rengeteg exkluzív riporttal, szakértőkkel és számos technikai újítással

– árulta el.

A teljes interjú ITT olvasható.

Tovább olvasom

Médiapiac

Kiemelkedő munkatársait díjazta a közmédia

Nyolc kategóriában adtak át elismeréseket csütörtökön Budapesten, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) székházában.

Közzétéve:

Altorjai Anita, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója beszédet mond a a díjak átadóján, fotó: MTI/Purger Tamás

A közszolgálati tartalomgyártás területén kimagasló szakmai tevékenységet végzők elismerésére alapított díjak átadásán Altorjai Anita, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója emlékeztetett: egy évvel ezelőtt ilyenkor már javában ünnepelték a Petőfi-bicentenáriumot, és gőzerővel készültek az atlétikai világbajnokságra, valamint Ferenc pápa látogatására.

Figyeltek arra is, amikor Nagy-Britanniában új király lépett trónra, vagy Marco Rossi magyar állampolgárságot kapott. Tudósítóik ott voltak a mentőcsapatokkal a törökországi és szíriai földrengéseknél, továbbá háborús övezetekben is. De jelen voltak Stockholmban is, ahol két magyar tudós vehetett át Nobel-díjat – mindketten a közmédia „Év Embere” díjazottjai – tette hozzá.

Altorjai Anita, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója
Fotó: MTI/Purger Tamás

A Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója felidézte: négy évvel ezelőtt éppen bezárkózni készült a világ, és egy új vírus nevét tanulta meg, amely azóta már mintegy hétmillió áldozatot szedett. A közmédia akkor is tette a dolgát, bár nekik is voltak veszteségeik, akiknek emlékét megőrzik, hasonlóképp a közelmúltban elhunyt alkotókhoz, művészekhez.

Altorjai Anita néhány örömteli pillanatot is felelevenített, köztük Hobo életműdíj-átadóját, Kordáék viccelődéseit, vagy az MR-szimfonikusok koncertjeit, amelyek mind a közmédia emlékezetes pillanatai voltak.

A díjazottakat méltatva a vezérigazgató úgy fogalmazott: szakértelmükkel, hivatástudatukkal, elkötelezettségükkel példát mutatnak nemcsak a kollégáknak, hanem a jövő újságíróinak is. „Ők óramutatók a nemzetünk életében”

– jelentette ki.

Papp Dániel, az MTVA vezérigazgatója köszöntőjében kiemelte: valamennyi díjazott vitathatatlan eredményeket ért el és kimagasló teljesítményt nyújtott. Hangsúlyozta továbbá, hogy bár a 2023-as év nem volt könnyű, a közmédia mind tartalomban, mind vállalati, intézményi szinten jelentős eredményeket ért el, miközben folyamatosan törekedett a megújulásra is.

„Nem könnyítette a helyzetünket sem a világpolitikai helyzet, sem a szomszédunkban dúló háború” – fogalmazott a vezérigazgató, hozzátéve:

a feszített tempó ellenére „mindenki nagyon jó, nagyon sok és minőségi munkát végzett”.

Papp Dániel felidézte, hogy 2018-as hivatalba lépésekor elsődleges célja a vállalat modernizálása volt. Mint mondta, vezetőként a piaci cégekhez hasonló „modern, profi szemléletet” szeretett volna meghonosítani a közmédiában.

Ez azt is jelentette – folytatta –, hogy szerette volna elérni, „hogy figyeljünk egymásra, figyeljünk a munkavállalókra”.

„Nagyon fontos szempontnak tartom, hogy olyan munkahelyet teremtsünk, ahol bár hatalmasak az elvárások, de a cég is tud adni valamit a dolgozóinak”

– hangsúlyozta.

A vezérigazgató a jövőről úgy szólt: ez az év még nehezebb lesz. „Előttünk van két választás, egy uniós elnökség, sportszempontból pedig egy Európa-bajnokság és egy olimpia” – sorolta, kiemelve az együttműködés és a csapatmunka jelentőségét.

Papp Dániel, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) vezérigazgatója
Fotó: MTI/Purger Tamás

Papp Dániel végezetül gratulált a díjazottaknak, majd az MTVA valamennyi munkavállalójának megköszönte az egész éves teljesítményét. „Örülök, hogy csapatként működünk együtt” – jelentette ki.

A beszédek után a Titán, A Dal 2023 győztese lépett fel, majd Papp Dániel és Altorjai Anita nyolc kategóriában adott át díjakat.

Az Év Operatőre Nagy András lett.

Az Év Vágója díjat Kántor Zoltán kapta.

Az Év Rendezője elismerésben Bozsánovics Anita részesült.

Az Év Gyártási Szakembere díjat Vancsok Györgynek ítélték oda.

Az Év Riportere díjat Kucsov Renáta kapta.

Az Év Felfedezettjének Jámbor Flórát választották.

Az Év Szerkesztője Pap Tibor lett.

Az Év Műsorvezetője elismerést Morvai Noémi vehette át.

Tovább olvasom