Kövess minket!

Médiapiac

Átalakítja a gépjárműipart a közösségi autózás

A Roland Berger új tanulmánya, az Automotive Disruption Radar az iparág meghatározó trendjeit vizsgálta, a felmérésben több mint tízezer fogyasztót kérdeztek, tíz országban.

Az autóipar radikális átalakulás előtt áll: a digitalizáció következtében könnyen elérhetők az olyan szolgáltatások, mint a közösségi autózás és az autómegosztás. Újabb és újabb értékesítési csatornák születnek, mindeközben egyre nagyobb teret nyernek az elektromos autók. Az önvezető járművek fejlődése pedig megállíthatatlan.

Vajon hogyan reagálnak a fogyasztók az iparág fejlődésére? Úgy tűnik, ha rajtuk múlna, a jövőt az önvezető- és az elektromos autók uralnák: a megkérdezettek 46 százaléka nem vásárolna újra autót, ha elérhető áron lehetne önvezető taxija, 37 százalék pedig elektromos autó vásárlását tervezi a jövőben.

Ezek a főbb megállapításai a Roland Berger Automotive Disruption Radar című tanulmányának, amelynek célja, hogy segítse az autóipar szereplőit befektetési döntéseikben. Az Automotive Disruption Radar-ban a tanácsadó szervezet olyan folyamatokat és trendeket vizsgált, mint az új mobilitás koncepció, az automata vezetés, valamint az összekapcsolhatóság és digitális fejlesztések. A kutatás területei a szabályozási környezet, a technológia, az infrastruktúra, az iparági aktivitás és a fogyasztói érdeklődés. A Roland Berger szakértői 25 mutató meghatározásával értékelték a különböző fejlesztéseket, hogy megfelelően részletes kimutatással rendelkezzenek ezekről a kategóriákról. Ahhoz például, hogy megfelelően meg tudják határozni a fogyasztók érzéseit, a tanulmány több, mint tízezer fogyasztó véleményét vette számításba a következő tíz országból: Kína, Franciaország, Németország, India, Japán, Hollandia, Szingapúr, Dél-Korea, Egyesült Királyság és Észak-Amerika.

„Az autóipar számos meghatározó trenddel néz szembe, amelyeket egyszerre kell kezelnie és ennek a radikális változásnak jelentős következményei lesznek az egész szektorra nézve” – mondta Schannen Frigyes, a Roland Berger magyarországi ügyvezetője. „Teljes értékláncok tűnnek el és új üzleti modellek jelennek meg, a jelenlegi iparági szereplőknek pedig megváltozott versenyhelyezettel kell szembe nézniük. Az Automotive Disruption Radar célja, hogy segítse a szereplőket a befektetési döntéseik meghozatalában és abban, hogy megértsék azokat a komplexitásokat, amelyekkel szembe néznek.”

 

Ázsiában van leginkább igény az új mobilitás-koncepcióra
Szingapúrban és Kínában érdeklődtek a fogyasztók leginkább az új mobilitás koncepció, a közösségi autózás iránt. A szingapúri válaszadók 84 százaléka, míg a kínai kitöltők 83 százaléka mondta azt, hogy ismer legalább egy olyan embert, aki nem akar saját autót vásárolni. A közösségi autózáshoz és az autómegosztáshoz kevésbé pozitívan viszonyulnak más vezető gazdaságokban, mint az Egyesült Királyság (37%), Franciaország (34%) és Japán (29%). Az amerikai kitöltők mindössze 22 százaléka állt pozitívan ezeknek a fejlődési irányokhoz.

„A közösségi gazdaság trendnek köszönhetően a fogyasztók hozzáállása megváltozott.” – mondta Schannen Frigyes. „Új üzleti modellek nyernek lendületet. Ha a robotpilóták költséghatékony alternatív megoldást jelenthetnek az autó-birtoklással szemben, akkor ez a trend jelentősen felgyorsulhat az elkövetkezendő években.”

Különösen a nagy népsűrűségű országok lakói tudják elképzelni, hogy robotpilótával közlekedjenek a jövőben a saját autó helyett – a hollandok 59 százaléka, a japánok 56 százaléka, a szingapúriak 51 százaléka – őket követi Németország, ahol a válaszadók 47 százaléka üdvözölne ilyen megoldást. A nagy területű országok fogyasztói kevésbé nyitottak az ötletre: az amerikaiak 35 százaléka, az indiaiak 33 százaléka és a kínaiak 27 százaléka válaszolt pozitívan.

„Az önvezető elektromos autók várhatóan 2021-re lesznek piacképesek” – magyarázta Schannen Frigyes. „Az összes nagy autógyártó keményen dolgozik a beszállítókkal és az olyan nem iparági szereplőkkel karöltve, mint az IT cégek, hogy versenyképes szereplővé váljon ebben a küzdelemben. Világszerte nagyjából negyvenezer ember dolgozik az új mobilitás- szolgáltatásokon és az önvezetési technológián.”

 

Kínában a legnépszerűbbek az elektromos autók
Az elektromos autók egy másik terület, amelyben az Automative Disruption Radar regionális eltéréseket mutatott. A kínai fogyasztók túlnyomórészt pozitívan értékelik az elektromos járműveket, 60 százalékuk gondolkozik azon, hogy a következő autója elektromos autó legyen. Dél-Koreában a megkérdezettek 54 százaléka szeretne elektromos autót vásárolni. A fogyasztók Európában, Japánban, Dél-Koreában, és az USA-ban a magas árakat tartják a legjelentősebb vásárlási korlátnak.

„Az elektromos autók szegmense továbbra is kicsinek számít a piacon – de a részesedés a teljes gyártás tekintetében jelentős növekedést mutatott 2016-ban” – mondta Schannen Frigyes. „Az akkumulátoros technológia fejlődése egyre nagyobb hatótávolságot és ezáltal nagyobb kényelmet biztosít. Emellett jelentősen csökkentek a költségek is: az elektromos-autókban használatos elemek költsége 2020-ra 120 euró/kilowatt lesz. Ez harmada azon akkumulátorok költségének, amelyeket az első elektromos autókban használtak.”

Az átalakulás folyamata a legnagyobb kihívás a piaci szereplők számára

„Mindezek a változások azt jelzik, hogy az autóipar egy korszak végéhez közeledik, az új trendeket pedig a fogyasztói elvárások alakítják.” – mondta Schannen, majd összegezte: „Az autógyártóknak meg kell találni az egyensúlyt: választ adni a kihívásra és új potenciált kifejleszteni. Nem szakadhatnak el a jelenleg is működő infrastruktúrától, hanem aktívan ki kell dolgozniuk az átalakulás folyamatát. Ez jelenti a legnagyobb kihívást a piaci szereplők számára.”

 

Médiapiac

Kamu folytán került ellenséges tűz alá a Megafon

Avagy a Média1 esete a szakmaisággal. Közleményt adott ki a Magyar Nemzeti Médiaszövetség.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

„Kínos és árulkodó hibába szaladt bele a baloldali Média1, amikor egy paródiaoldalon közzétett képernyőképből kreált valósnak tekintett, a jobboldali média működését lejáratni próbáló hírt” – mutat rá portálunkhoz eljuttatott csütörtöki közleményében a Magyar Nemzeti Médiaszövetség (MNMSZ).

Mi is történt?

Egy blog, amely főként a jobboldali sajtó lejáratására fókuszál, olyan fotót tett közzé, amely a Megafon egy állítólagos bakijára hívta fel az olvasói figyelmét. A mémben minden alap nélkül úgy állították be Kötter Tamást, mint a Magyar Péter-ügy kapcsán egy központi akaratot levezényelni próbáló médiaszemélyiséget.

Ezt tálalta valós hírként a „Véletlenül a központból jövő utasítást is kiposztolta a Megafon egyik tagja, amikor Magyar Pétert támadta” című cikkében a Média1. Az azóta helyesbített bejegyzésről végül a Telex rántotta le a leplet.

Fokozott felelősség az újmédia korában

Az eset kapcsán az MNMSZ közleménye arra figyelmeztet, hogy a politikai elfogultság nem írhatja felül a szakma alapvető szabályait, és hogy az újságírás etikai normáinak betartása mellett az újságírók feladata forrásaik alapos vizsgálata is. „Különösen fontosnak tartjuk ezt az újmédia korában, amelyben már szinte minden képet, hangot és állítást lehet manipulálni. Ezekben az időkben határozottan felértékelődik a szakmai normákra szigorúan hagyatkozó professzionális szerkesztőségek munkája” – teszi hozzá az újságírószervezet közleménye.

Az MNMSZ hangsúlyozza, hogy az írott szónak teremtőereje van, és kifejezi reményét, hogy „ennek felelősségét még a baloldali médiazsoldosok is érzik”. Hozzáteszik, hogy szövetségük eltökélt szándéka érvényt szerezni a szakmai normáknak a változó médiavilágban is, ezért „erre szólít fel minden, magát újságírószervezetnek tituláló alakulatot”.

Az újságíró-szövetség egyúttal szolidaritását fejezi a hamisan hírbe hozott Megafon egész csapatával.

Tovább olvasom

Médiapiac

Megújul az M2 Petőfi TV

Friss arculattal, új műsorokkal jelentkezik a közmédia zenés ifjúsági csatornája.

Közzétéve:

A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) gyártóbázisának épületei és a főváros III. kerületében, Óbudán, a Kunigunda útja 64. alatt, előtérben az M2 Petőfi TV logója, fotó: MTVA/MTI/Zih Zsolt

Az M2 Petőfi TV a Petőfi Rádió műfajgazdag, magyar kínálatához igazodó, sokszínű tartalommal várja nézőit, a fiatalok igényeire szabott, aktuális témákkal – közölte a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) Sajtó és Marketing Irodája szerdán az MTI-vel.

A csatorna új, saját gyártásában készült egyedi tartalmakkal, élő közvetítésekkel, fesztiválok, koncertek, szórakoztató programok bemutatásával, filmes és ismeretterjesztő adásokkal, a fiatalok mindennapjait érintő témákkal várja a nézőket.

A megújulás szoros együttműködésben valósul meg a Petőfi Rádióval, láthatóvá téve a rádiós műsorvezetőket.

A közlemény szerint a csatorna kiemelt célja, hogy napjaink magyar slágereinek, a fiatal feltörekvő, értékteremtő zenei teljesítményt nyújtó zenészeknek bemutatkozási lehetőséget biztosítson a Petőfi Rádió tehetségkutató törekvéseivel szoros együttműködésben.

A tavaly októberben megújult rádióadónak már több ezer felvételt küldtek az új, valamint a széles körben még nem ismert előadók.

Tehetségük kibontakoztatásában, dalaik terjesztésében vállal hangsúlyos szerepet – műfaji megkötés nélkül – a magyar zenei médiumok között egyedüliként a két csatorna – emlékeztetnek a közleményben.

Mint hozzáteszik, a tehetséggondozás mellett fontos törekvésük a múlt könnyűzenei örökségének gondozása, hogy a hazai könnyűzene legendás alakjait közelebb hozzák az ifjúsághoz. A nézők ennek részeként több évtizede készült, zenei ritkaságnak számító archív koncertfelvételeket, interjúrészleteket is láthatnak.

Íme az újdonságok

Az elmúlt évekhez hasonlóan minden hétköznap 21 órától élő műsor várja majd a nézőket. Az Esti Kornél című műsorban különböző zenei formációk aktualitásait mutatják be, de előtérbe kerül az előadók színpadon túli élete, például kedvenc sportjuk, hobbijuk vagy karitatív tevékenységeik.

Az adások továbbá rávilágítanak arra is, hogyan kapcsolódik össze a zene egyéb művészeti és más területekkel. A műsorvezetők között a már jól ismert csatornaarcok szerepelnek, így Csitári Gergely, Pató Márton, Csapó Dóra, Hernandez Vivien, Matthesz Flóra és Tótfalusi Fanni.

A tévéadó újdonságai közé tartozik az élő műsor után következő zenés kívánságműsor. A Mit kíván? című műsor adásaiban válogatást adnak a Petőfi Rádió kívánságműsorának legnépszerűbb dalaiból, valamint zenei témákban megszólaltatják az utca emberét.

Szombat esténként 20 órától a Petőfi Rádióból ismert műsorvezetők, Mák Kata, Fekete László, Habóczki Máté, Szani Roland és Szikora Tamás várják a nézőket a Házibuli című zenés műsorral. Minden adás egy hazánkban népszerű zenei stílust, illetve sokakat foglalkoztató, a dalokban gyakorta megjelenő emberi érzelmet jár körbe különböző rovatokban.

Az adások után szombaton 22 órától koncert- vagy zenés filmet ad a csatorna.

A csatorna népszerű koncertműsora, az Akusztik továbbra is jelentkezik vasárnaponként 20 órától, valamint folytatódik az A38 hajó színpadán és a Kulisszák mögött – az A38 hajón, az A38 Archív és az A38 BESZTOF a zenei szerkesztők válogatásában, a legjobb hazai produkciókkal, érdekességekkel – olvasható a közleményben.

Tovább olvasom

Médiapiac

Vizsgálat indult az EU-ban az Apple, a Google és a Meta ellen

Az Európai Bizottság vizsgálatot indított az Apple, a Google és a Meta vállalat ellen, hogy megfeleltek-e a digitális piacokról szóló szabályozásnak (DMA) – jelentette be Margrethe Vestager digitális korra felkészült Európáért felelős uniós biztos.

Közzétéve:

MTI/EPA/Caroline Brehman

Margrethe Vestager brüsszeli sajtótájékoztatóján közölte:

az előzetes vizsgálatok eredményei szerint feltételezhető, hogy az érintett vállatok nem kezdték meg a hónap elején életbe lépett, átjárhatósággal és versennyel kapcsolatos előírásokat tartalmazó szabályozás szerinti kötelezettségek betartását.

A szabályozás szerint az “alapvető platformszolgáltatásokat” nyújtó, kapuőrnek nyilvánított vállatoknak fel kell számolniuk azokat a zárt technológiai rendszereket, amelyek a fogyasztókat egyetlen vállalat, főként saját termékeinek vagy szolgáltatásainak használta felé terelik. Kiemelte, a szabályozás előírja, hogy a vállalatoknak lehetővé kell tenniük, hogy “ingyenesen tereljék” a felhasználókat alkalmazásboltjain kívüli ajánlatokhoz.

Az Európai Bizottság szeptemberben hat szolgáltatót minősített kapuőrnek, az Alphabet, az Amazon, az Apple, a ByteDance, a Meta és a Microsoft céget.

Az uniós biztos szerint az Európai Bizottság “gyanítja”, hogy az érintett vállatok által bevezetett intézkedések nem tesznek eleget a DMA szerinti kötelezettségeiknek. Az uniós bizottság mélyreható vizsgálata során arra keres választ, hogy a Google és az Apple teljes mértékben betartja-e a DMA szabályait, amelyek megkövetelik a technológiai cégektől, hogy lehetővé tegyék, hogy az alkalmazásboltjaikon kívül elérhető ajánlatokhoz irányítsák a felhasználókat. Az uniós bizottság aggodalma szerint a két vállalat saját ajánlataikon kívüli választás esetén “különféle korlátozásokat” alkalmaz, beleértve egyebek mellett díjak felszámolását.

A gyanú szerint a Google nem tartja be azokat az előírásokat, amelyek megakadályoznák, hogy a technológiai óriáscégek előnyben részesítsék saját szolgáltatásaikat a riválisokkal szemben.

“Az Európai Bizottság aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a Google és az Alphabet keresőfelületeiken előnyben részesítik saját szolgáltatásaikat” – mondta.

Közölte továbbá: az előzetes vizsgálatok szerint az Apple alternatív alkalmazásboltokra vonatkozó új díjstruktúrája és az Amazon keresési találatokra vonatkozó rangsorolási gyakorlata szintén aggályokat vet fel. Az Apple intézkedései, beleértve a webböngésző keresési képernyőjének kialakítását, megakadályozhatják a felhasználókat abban, hogy gyakorolják a szabad szolgáltatásválasztás jogát saját rendszerén belül. Az uniós bizottság a Meta esetében a felhasználók adatainak kezelése és a díjköteles szolgáltatások fizetési feltételeivel kapcsolatosan vizsgálódik majd – tájékozatott.

Az Európai Bizottság közölte: vizsgálata során bizonyítékokat és információkat gyűjt a felvetődött gyanúk tisztázására, az eljárást 12 hónapon belül le kívánja zárni.

Jogsértés esetén a brüsszeli testület az érintett vállalat teljes, globális forgalmának 10 százalékáig terjedő bírságot szabhat ki. A bírságok ismételt jogsértés esetén akár 20 százalékot is elérhetnek.

Folyatódó jogsértések esetén az Európai Bizottság további lépéseket is tehet, például kötelezheti a vállalatot egy üzletág vagy annak egy részének eladására, vagy megtilthatja a rendszerszintű meg nem feleléshez kapcsolódó szolgáltatások nyújtását.

Borítókép: a Google amerikai informatikai óriáscég logója a Nemzetközi Szórakoztatóelektronikai Kiállításnak (CES) otthont adó épületen Las Vegasban 2023. január 10-én

Tovább olvasom