Médiapiac
Átgondoltan fejlesztenek
A Profession.hu megvásárlása komoly digitális ambíciókat sejtet a Ringier Axel Springer Magyarországnál. Dr. Király Mária, a cég operatív ügyvezető igazgatója a digitális irányokon túl 2015-ös várakozásairól is beszélt.
 | Király Mária
Nézze meg Király Mária teljes profilját a Ki Kicsoda? oldalunkon. |
Évekkel ezelőtt, mikor az Axel Springer és a Ringier bejelentést tett nemzetközi szinten a RAS Media létrehozásáról, az egyik legfontosabb előnyként és célként a digitális befektetések súlyának növelését, felgyorsítását jelölték meg a felek. Azóta évek teltek el, a piac sokat változott (igaz, egyben „digitálisabb is lett”). Szerepet játszik-e ez a digitális előny a magyar cég esetében is, vagy ebben az esetben máshonnan erednek szinergiák, kitörési pontok?
Egyértelműen szerepet játszik. Fontos tényező volt a Profession.hu megvásárlásának és integrációjának folyamatában. Szintén lényeges, meghatározó faktor a jelenleg zajló technológiai, tartalomfejlesztési, termékfejlesztési munkában. Nem utolsósorban pedig a további vásárlások előkészítésében, menedzselésében is.
A hírek és a számok alapján Németországban az Axel Springer gyakorlatilag több pénzt realizál a digitális, mint a print termékekből. A közelmúlt hazai kiadói tranzakciói során azonban inkább arról nyilatkoztak a felek, hogy a print él és virul, és kulcsszerepe lesz a jövőben. Az ön által irányított portfólió esetében milyen a digitális bevételek súlya, és mikorra mondhatja el ugyanazt, mint Mathias Döpfner, a Springer-konszern vezére, miszerint „az, hogy először értük el forgalmunk és nyereségünk több mint felét a digitális üzletből, egy szimbolikus útjelző”?
Pár év biztosan kell hozzá, mindenesetre itthon is kiemelt cél a nagyon dinamikus digitális növekedés. Hogy miért pár év? Egyrészt jelentős a printárbevételünk: ezt Magyarországon valószínűleg csak a Google éri el online bevételből, a legnagyobb magyar szereplők jelenleg 2,5–3,5 milliárd forint közötti árbevételt produkálnak, ráadásul többnyire veszteséggel. A másik szempont a piacméret: a német (nyelvű) piac Svájc és Ausztria figyelembevételével 100 milliós. Ekkora tömegnél egy 90 eurócentes szolgáltatás esetében, ha csak egy-két millióan fizetnek érte hetente vagy havonta (ahogy vállalatunk digitális területein sok-sok ilyen létezik), máris olyan számokról beszélünk, amelyek a magyar piacon – a méretből adódóan – elképzelhetetlenek.
Az Axel Springer–Ringier–VCP-üzlet nyomán előállt másik portfólió szlogenje: „Content first”, ők tehát a tartalom erejére és minőségére alapoznak. Ön mit lát a RAS Magyarország portfóliója elsődleges erősségének?
Nem tudok olyan tartalomalapú, a fogyasztó számára fizetős médiatermékről (direkt módon a print, a kábeltévé és a mobilalkalmazások tartoznak ide elsősorban), ahol ne a tartalom volna az első: nem vennék meg a terméket, ha nem az volna az első.
Véleményem szerint a mi erősségünk az, hogy jó tartalmat jó termékek formájában, jó platformokon és jó áron állítunk elő és értékesítünk. A másik unikális pont, hogy igyekszünk minél több partner számára az eladásaikban mérhetővé tenni a nálunk elköltött pénz hatékonyságát. Print és online egyaránt, a Glamour-napoktól egy Blikk-akción keresztül a targetált online kampányokig.
Emellett soha nem titkoltuk, hogy üzleti vállalkozásként nyereséget akarunk termelni, és termeltünk is minden egyes évben. Ebben nagyon nagy szerepe van az ön által már említett szinergiának, a méretgazdaságosságra való törekvésnek: ezt emelném még ki az előzőek mellett.
Egyébiránt a profitabilitás, a megfontolt gazdálkodás eddig valószínűleg nem mindenhol volt trendi: úgy látom, a piaci átalakulások, eladások változtatnak ezen.
Ha már a tartalomról beszéltünk: önök egy igen eltérő logikájú terméket vettek a Profession.hu képében. Mi a digitális siker záloga ön szerint? E-kereskedelmi, tranzakciós termékek vásárlása? Fizetős tartalom? Vegyes modell? Hogyan kerülhető el a „vegyes felvágottá” válás, azaz a fókuszvesztés?
Nagy forgalom mellett sok tranzakciós lehetőség, ez az anyavállalat modellje. A hirdetési árak a digitális térben döbbenetes dinamikával esnek, így csak hirdetésre alapozni öngyilkosság. Ezért kell mellé jó pár olyan szolgáltatás, amelyért a fogyasztó fizet, még ha eleinte csupán filléreket is.
Vegyes felvágottá válástól nem tartok, hiszen megfelelő stratégiát dolgoztunk ki a fejlesztésre és a vásárlásokra is: nem pusztán azt vizsgáljuk, hogyan lehet nagy forgalmat generálni, e téren már sokan elhullottak. Mély piacelemzés után indulunk el bármilyen vertikum irányába, és nem az alapján, hogy mi a divat, vagy mi eladó éppen.
2016-ra valószínűleg lesznek még számottevő változások a portfóliónkban. |
A Profession.hu megvásárlását követően terveznek-e a közeljövőben további akvizíciókat a tranzakciós szegmensben? Ha igen, hazai célpontokban gondolkodnak, vagy a régióban, s milyen időtávon? Folytatnak-e konkrét tárgyalásokat, vagy „nézelődési” fázisban vannak?
A célpontokat és a tárgyalásokat bizalmasan kezeljük, az időtáv pedig rövid-közép, azaz egy-másfél éven belüli: egy akvizíciós folyamat nem két hónap, ebben már van tapasztalatunk. 2016-ra valószínűleg lesznek még számottevő változások a portfóliónkban.
2015 miről fog szólni elsősorban a RAS Magyarország számára? Bevételek és profit terén mire számít, ezen belül milyen lehet a digitális bevételek súlya?
Úgy vélem, a piac nem fog jelentős mértékben bővülni, de ne legyen igazam. Minden területen nagyon átgondoltan kell cselekedni, hiszen a piac gyorsan változik, a fogyasztói viselkedést, a technológiát, a tervezést és a működést tekintve is. Ez olyan típusú változásmenedzselést igényel, amely Magyarországon még szokatlan: csak sokkal pontosabban, jól átgondoltan szabad irányokat kijelölni, akár fejlesztésről, akár akvizícióról van szó. Mi ehhez tartjuk magunkat.
Így látta 2014-et Mathias Döpfner
Az Axel Springer vezére nemrégiben értékelte a tavalyi évet. Szerinte a cég mostanra “igazi digitális kiadó” lett. “Két évvel ezelőtt meghirdettük vállalatunk gyorsított digitalizálását, azóta gyors tempóban haladtunk előre. A legfontosabb adatok e tekintetben: a digitális tevékenységünkből származó bevételek immáron a konszernszintű bevételek 53 százalékát tették ki az elmúlt évben. Reklámbevételeinknek már közel háromnegyed része a digitális üzletágból származik. Sőt, e területnek a konszern EBITDA-ból való részesedése időközben elérte a 72 százalékot”, írta értékelésében. Az Axel Springer-főnök leszögezte: vezető digitális kiadóvá válnának, ami azt jelenti, hogy mindazokon a piacokon és mindazokban a szegmensekben, ahol jelen vannak, az első helyet célozzák meg.
“Azt is szeretném hangsúlyozni, hogy minden gazdasági célt, amit 2014-re kitűztünk magunk elé, elértünk. A konszern árbevételét több mint 8 százalékkal emeltük, így a 3 milliárd eurót meghaladja ez az érték. Az EBITDA 11,6 százalékkal lett jobb, és elérte az 507 millió eurót. Ami személy szerint nekem külön örömet jelent, hogy a forgalomnövekedéssel párhuzamosan 8 százalékkal nőtt a munkavállalóink száma. Időközben tehát az Axel Springer cégcsaládnál dolgozók száma kereken 14 ezer munkavállalót számlál, és ők nemcsak hogy ‘digitálisabbak’ lettek, hanem még nemzetközibbé lett az összetételük”, tette hozzá.
A nemzetköziségre vonatokozó kitétel azért érdekes, mert a cégcsoport mostanra az árbevétele 43 százalékát Németországon kívül realizálja, és ezen arány további növekedésével számolnak. A tervek között szerepel, hogy az angolul beszélő piacokon is megjelenjenek. “A POLITICO európai kiadása bevezetésének tervével, az OZY-ban megszerzett részesedéssel, a Business Insiderrel és a Livingly Mediával már megtettük a sokat ígérő első lépéseket az újságírás palettájának kiegészítése felé. További lépések is várhatók”, zárta gondolatait Mathias Döpfner.
Médiapiac
Az EU eljárást indított a TikTok ellen a TikTok Lite elindítása miatt
Az Európai Bizottság eljárást indított a TikTok ellen a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály (DSA) alapján, mert előzetes megállapítások szerint a TikTok Lite franciaországi és spanyolországi elindítását megelőzően az üzemeltető nem hozott kockázatcsökkentő intézkedéseket a gyermekek védelmére – tájékoztatott a brüsszeli testület.
Az uniós bizottság közleménye szerint
az eljárás célja annak megállapítása, hogy a kínai ByteDance tulajdonában álló TikTok megsértette-e a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályt, amikor elindította a TikTok Lite-ot Franciaországban és Spanyolországban anélkül, hogy az online óriásplatformok esetében kötelező értékelési jelentést nyújtott volna a lehetséges kockázatok mérséklésére.
Az Európai Bizottság aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a TikTok Lite Task and Reward nevű programot, amely lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy az alkalmazáson belül bizonyos feladatok, így például videók megtekintése, tartalom kedvelése, barátok meghívása során pontokat szerezzenek, az üzemeltető anélkül indította el, hogy előzetesen értékelte volna az azzal járó kockázatokat, különösen a platform függőséget okozó hatásával kapcsolatosan.
Különös aggodalomra ad okot, hogy az üzemeltető nem hozott kockázatcsökkentő intézkedéseket a gyermekek védelmére, ugyanis a TikTokon nem állnak rendelkezésre hatékony életkor-ellenőrző mechanizmusok.
Amennyiben a felsorolt aggodalmak bizonyítást nyernek, a mulasztások a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály vonatkozó cikkeinek megsértését jelentenék – hívták fel a figyelmet.
A TikToknak április 23-ig kell benyújtania a kockázatértékelési jelentését az Európai Bizottság részére, és május 3-ig az összes kért információt a brüsszeli testület rendelkezésére kell bocsátania.
Abban az esetben, ha a TikTok a megadott határidőn belül nem válaszol, az uniós bizottság a szolgáltató teljes éves jövedelmének vagy világméretű forgalmának 1 százalékáig terjedő pénzbírságot, valamint a szolgáltató átlagos napi jövedelmének vagy világszintű éves árbevételének legfeljebb 5 százalékát kitevő kényszerítő bírságot szabhat ki – közölték.
Mivel a brüsszeli testület szerint “fennáll a felhasználók mentális egészsége súlyos károsodásának kockázata”, arról tájékoztatta a TikTokot, hogy ideiglenes intézkedéseket kíván bevezetni a TikTok Lite érintett programjának felfüggesztésére az egész EU-ban a program biztonságosságának értékeléséig.
Az Európai Bizottság emlékeztetett, hogy ez a második eljárás a TikTokkal szemben a hatékony életkor-ellenőrzési mechanizmusok hiánya és a platform feltételezett függőséget okozó kialakítása miatt. A február 19-én kezdődött eljárást a brüsszeli testület azért indította, mert előzetes vizsgálatai alapján a TikTok “feltételezhetően nem tesz eleget a kiskorúakat érő negatív hatások kezelésére”.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
Politikusok, sportolók és hírességek szerepeltek a leggyakrabban tavaly az online médiában
Politikusok, sportolók, hazai és külföldi hírességek szerepelnek a leggyakrabban említett nevek között, amelyek megjelentek az online médiatérben 2023-ban. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 93 népszerű médiafelület – televíziós csatornák, újságok, rádiók honlapjai, valamint hírportálok, közösségimédia-felületek, fórumok és blogok – elemzésével azt vizsgálta, kik álltak a hírek és a közbeszéd fókuszában, valamint azt is, hogy Magyarország és a nagyvilág helyszínei közül melyek szerepeltek a legtöbbet.
Az NMHH kommunikációs igazgatósága kedden azt közölte az MTI-vel, hogy
az ezer legtöbbször említett ismert ember nevével összesen egymillió alkalommal lehetett találkozni a neten, köztük domináltak a hazai szereplők, illetve a férfiak.
A leggyakoribb száz név esetében az említések több mint felét politikából ismert emberek tették ki, csaknem harmaduk médiaszereplőhöz vagy hírességhez volt köthető, 14 százalékban pedig sportolókról lehetett olvasni az online felületeken.
Kiemelték, hogy
2023-ban a legtöbbször említett név az online médiatérben Orbán Viktor miniszterelnöké volt, 92 ezer alkalommal.
A kormányfő leginkább a Kossuth rádióban adott interjúi és bejelentései miatt került fókuszba. Neve egy átlagosnak nevezhető napon 250 alkalommal jelent meg, legtöbbet december 15-én és 21-én említették.
Magyarország miniszterelnökét a külügyminiszter, Szijjártó Péter követte, 27 ezres értékkel, harmadik helyen pedig Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerepelt, nevével 14 ezer alkalommal lehetett találkozni
– írták.
Az év során többször kiemelkedett egy-egy közszereplő a mindennapi közbeszédből: két kiváló magyar kutató is jelentős említést ért el, október 2-án Karikó Katalint (682 említés) tüntették ki orvostudományi Nobel-díjjal, másnap pedig Krausz Ferencet (330) díjazták a fizikában elért kiemelkedő munkásságáért.
Úgy folytatták, hogy akadtak lesújtó, tragikus események is, mint például Vágó István (312) volt televíziós műsorvezető, vagy épp a Mount Everest megmászására induló, majd eltűnő Suhajda Szilárd halálhíre (338), a hegymászó hollétéről utoljára május 25-én hallhatott a világ.
Tavaly a külföldiek toplistáján legtöbbet Vlagyimir Putyin (49 ezer) orosz, Volodimir Zelenszkij (25 ezer) ukrán elnök és Joe Biden (15 ezer) az Egyesült Államok vezetője szerepelt.
Európán kívüliként az első tíz ember között feltűnt még Donald Trump volt amerikai elnök, illetve Benjámín Netanjáhu jelenlegi izraeli miniszterelnök is.
A nemzetközi hírességek között olyan embereket gyászolt a média, mint a Jóbarátok sorozat szereplője, Matthew Perry (446), Tina Turner (228) énekesnő vagy Elvis lánya, Marie Presley (188)
– tették hozzá.
Az online médiatérben megjelent földrajzi helynevek esetében tízből négy magyar vonatkozású volt. Négy esetben az említés európai országgal vagy várossal, míg a fennmaradó részben a világ többi tájával volt kapcsolatos.
A kutatás szerint az év során Magyarországot 191 ezer alkalommal említették meg a vizsgált médiatermékek, Budapestet pedig 151 ezerszer. Magyarországot és fővárosát a sportrendezvények idején kifejezetten gyakran, legalább ezerszer emlegették.
A kulturális események is nagy visszhangot váltottak ki: kiemelkedett Ferenc pápa áprilisi látogatása, a magyar fővárost ekkor csaknem négyezerszer említették. A további magyar helyszíneket illetően háromezernél is több említést főleg a vármegyeszékhelyek, a nagyobb városok és a Balaton értek el – fűzték hozzá.
A külföldi földrajzi neveket elemezve kitűnik a kiemelt jelentőségű háborúk hírértéke (Ukrajna, Oroszország, Izrael), az Európai Unióhoz (Brüsszel, tagországok és azok fővárosai), illetve a fontosabb külpolitikai partnerekhez (Kína, USA, Törökország) fűződő történések bemutatása.
Egyes napok statisztikáit elemezve kiemelkedik többi között Liverpool (460) Szoboszlai Dominik, a magyar válogatott csapatkapitányának szerződésével kapcsolatban, továbbá néhány szomorú esemény helyszíne is, mint például Törökország (725), a februári tragikus földrengés idején vagy Prága (424) a Károly Egyetemnél meggyilkolt és megsebesített emberek miatt – áll a közleményben.
Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke beszédet mond a Fidesz-KDNP európai választási kampányindító rendezvényén a Millenárison 2024. április 19-én
Médiapiac
Csak egy kereskedelmi médiaszolgáltató tenne közzé politikai reklámokat
Csak egy kereskedelmi médiaszolgáltató jelentkezett a Nemzeti Választási Bizottságnál (NVB), hogy a szombaton indult választási kampányban politikai reklámot kíván közzétenni – közölte a Nemzeti Választási Iroda (NVI) az MTI-vel.
A választási kampányban a jelöltek, jelölőszervezetek népszerűsítését célzó politikai reklám televízióban, rádióban jelenik meg.
A törvény szerint a nem közszolgálati médiaszolgáltatók (rádiók, televíziók) nem kötelesek ilyen jellegű politikai reklámot sugározni, de vállalhatják azt.
A jogszabály szerint amennyiben a közszolgálatinak nem minősülő, országosan elérhető lineáris médiaszolgáltatást nyújtó szolgáltatók biztosítani kívánják politikai reklám közzétételének lehetőségét, ezt kötelesek közölni a NVB-vel. A politikai reklám közzétételére vonatkozó jognyilatkozatokat külön kell megtenniük az európai parlamenti választásra, az önkormányzati, valamint a nemzetiségi választásra.
A nem közszolgálati médiaszolgáltatóknak szombat 16 óráig volt lehetőségük ilyen bejelentést tenni.
Az NVI tájékoztatása szerint határidőig mindössze egy kereskedelmi médiaszolgáltató jelentkezett be: a Magyar RTL Televízió Zrt., amely a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán, valamint az Európai Parlament tagjainak választásán is 150-150 percben jelölte meg a közzététel összes időtartamát.
A választási eljárásról szóló törvény szerint a nem közszolgálati médiaszolgáltató egyenlő feltételek mellett teheti közzé a jelöltet, illetve listát állító jelölőszervezetek és a független jelöltek politikai reklámjait, közös jelölt, illetve közös lista esetén a jelölőszervezetek együttesen jogosultak a politikai reklám megrendelésére.
A politikai reklámhoz véleményt, értékelő magyarázatot fűzni tilos, közzétételéért a médiaszolgáltató ellenszolgáltatást nem kérhet, nem fogadhat el.
Borítókép: illusztráció